MHTT
 


free counters
 Mit fogtam? - Az oldalt szerkeszti: Dr. Harka Ákos, Sallai Zoltán
Dr. Molnár Kálmán, Dr. Székely Csaba, Dr. Csaba György és Dr. Weiperth András

Mit fogtam?

   Ez az oldal olyan fényképek és üzenetrészletek felhasználásával készül, amelyeket látogatóink küldenek be hozzánk, segítséget kérve egy-egy szokatlan megjelenésű példány vagy számukra ismeretlen hal azonosításához, egyben hozzájárulnak a beküldött anyag közzétételéhez. Halfotóikat és kérdéseiket a haltanitarsasag@gmail.com címen várjuk. A beérkező levelekre szakembereink is e-mailben válaszolnak, de a közérdeklődésre számot tartó kérdéseket a honlapunkon is szerepeltetni fogjuk.

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! 2022. szeptember 11-én a Tisza rakamazi szakaszán fogtam a képen látható halat. Kérném a beazonosításában a segítségüket! Köszönettel: O. P.


    Az oldalvonal mentén számolható 45 pikkely, valamint a kicsi csúcsba nyíló száj miatt karikakeszegre hajaz, viszont az élénk, tűzpiros úszók és a sárgásfehér szemgyűrű folytán véleményünk szerint a fogott hal egy karikakeszeg és vörösszárnyú keszeg hibridje (Blicca bjoerkna x Scardinius erythrophthalmus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Pontypucolás közben találtam a képen látható parazitát. Segítséget szeretnék kérni az azonosításában. Üdvözlettel: Sz. G.


    A pikkelyezés közben talált mintegy 10 cm hosszú élősködő a ponty parazitája, a Philometroides cyprini nevű fonálféreg. A halban 9-10 hónapig fejlődő féreg lárvái a vízbe ürülnek, ahonnan a kandicsrákokba, azokból pedig a ponty belébe jutnak. Innen az úszóhólyagba vándorolnak, a megtermékenyült nőstények pedig tovább mennek a pikkelyek alá. A paraziták látványa nem gusztusos, de a féreg az emberre nem veszélyes. Védekezésre a természetes vizekben nincs lehetőség.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A Duna bajai szakaszán egy már víz nélküli mélyedésben találtam ezt a halat, vagy kiugrott, vagy hullámzással került távol a víztől, ami láthatólag nem zavarta olyan nagyon, de fotózás után visszahelyeztem az életterébe. Milyen halat mentettem meg? Üdvözlettel: R. T.


    A halacska alakja, de különösképpen az oldalát díszítő ferde sávozás elárulja, hogy egy csupasztorkú gébet (Neogobius gymnotrachelus) talált.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Arról érdeklődnék, hogy a vicsegének és a kecsegének hány szál bajusza van. Valamint a 2002-ben védetté nyilvánított leánykoncér meddig marad még védett. Szerintem méretkorlátozással fel lehetne oldani, mert már rengeteg nagyot lehet fogni belőle. Köszönöm válaszukat. Üdvözlettel: B. L.


    Vicsegének a viza és a kecsege hibridjét nevezzük. Mivel vizák már nincsenek a vizeinkben, a hibridjük sem fordul elő nálunk. Egyébként mivel mindkét szülőfajnak négy bajuszszála van, a vicsege is ezt örökli tőlük.
    A leánykoncér (Rutilus virgo) hazai populációi valóban növekednek és olyan folyószakaszokon is megjelennek, ahol korábban nem voltak jelen. Ebben ugyan az is közrejátszik, hogy egyre többen felismerik a fajt (amit a "Mit fogtam?" oldal is segít), de a pozitív változás kétségtelen. Azonban a fennmaradását e bennszülött fajnak, amely a Duna vízrendszerében alakult ki és ma is csak a Dunában és mellékfolyóiban él, itt kell biztosítanunk, ezért védetté nyilvánították. A védettség minden fejlődési állapotra érvényes, ezért a méretkorlátozás itt nem alkalmazható. Hogy mikor érnek el olyan méretet a hazai állományok, amelynél már feloldható a faj védettsége, azt csak a természetvédelmi hatóság szakértői dönthetik el. Egyelőre a leánykoncér minden példánya védelmet élvez, vigyázzunk tehát e természeti értékünkre.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A segítségüket kérném a képen látható hal meghatározásában, illetve, hogy mitől lett ilyen a színezete. Bősnél fogták a Dunából, a súlya 9 kg volt, természetesen visszaengedték. Válaszukat előre is köszönöm, T. A.


    A részaránytalan farokúszó és az oldalvértek jelzik, hogy a hal egy tokféle. További jellemzői: a hosszú, karcsú, enyhén fölfelé hajló orr, a hosszú bajusz, amely hátrahajtva a felső ajakig érne, valamint a hát-, a farok- és a farokalatti úszó világos szegélye. Ezek alapján a faj egy fekete foltokkal tarkított kecsege (Acipenser ruthenus) lehet, de annak valamely hibridje sem zárható ki. Ám karcsú testalkata miatt a 9 kilós testtömegével kapcsolatban komoly kétségek merültek fel, erősen túlbecsülhették. Foltjait - feltehetőleg genetikai hibából adódóan - a bőrben helyileg túltermelődő fekete pigment, a melanin okozza.

---------------------------------------------------------------------------------

    A képen szereplő hal szeptember 22-én, süllőzés közben, gumihalas pergetéssel került horogra a Tisza és a Maros összefolyásánál. Gyors fénykép után azonnal visszaengedtem. Helyi, idősebb horgászok szerint ritkaság vele találkozni igy szeptember közepe felé. Igaz ez? A hal 34 cm volt. Ez a faj átlagos méretéhez képest, mekkorának számit? Köszönöm válaszaikat, és remélem, hogy a levelemből hasznos információkat is szereztek. Sok sikert további munkájukhoz!


    A magyar bucó (Zingel zingel) a Duna vízrendszerének bennszülött faja, amely hajdanán itt alakult ki, ezért fokozottan védett. Térségünkön kívül csak a Dnyeszter vízrendszerében fordul elő. Nem csak ősszel ritkaság, máskor sem gyakran akad horogra, de az állománya stabil. Mérete nálunk ritkán haladja meg a 30 centit, tehát a fogott példány rekordértékű. A tájékoztatást és a jókívánságot köszönjük.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A képeken látható márnát 2022. 09. 16-án fogtam a Szártos-patakból, amely a Hernádba torkollik Hidasnémetinél, és a beazonosításában kérném a segítségüket. Előre is köszönöm. Üdvözlettel: D. J.


    A (rózsás) márna hátúszója elején lévő teljesen kifejlett osztatlan úszósugár fogazott (bognártüske), a kisnövésű pataki márnáké ellenben nem (kárpáti, bihari és Petényi-márna). Ez alapján, valamint tekintettel arra, hogy az anális úszó viszonylag rövid, a farokúszó pedig enyhén rózsaszín a hal egy fiatal (rózsás) márna (Barbus barbus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! 2022. szeptember 11-én a Tisza rakamazi szakaszán fogtam a képen látható halat. Kérném a beazonosításában a segítségüket! Köszönettel: O. P.


    Az oldalvonal mentén számolható 45 pikkely, valamint a kicsi csúcsba nyíló száj miatt karikakeszegre hajaz, viszont az élénk, tűzpiros úszók és a sárgásfehér szemgyűrű folytán véleményünk szerint a fogott hal egy karikakeszeg és vörösszárnyú keszeg hibridje (Blicca bjoerkna x Scardinius erythrophthalmus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ismét egy határozást szeretnék kérni, kicsit ez a hal is széles kárászra hajaz, de nem annyira jellegzetesen, mint a múltkori. Köszönettel: Sz. D.


    Az oldalvonal mentén számolható 30 pikkely, az aránylag nem túl nagy hátmagasság, továbbá az egyenes vagy enyhén homorú hát- és anális úszó alapján megállapítható, hogy a hal egy ezüstkárász (Carassius gibelio).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Nemrég egy cimborám fogta ki a képen látható, 1975 grammos és 45 cm-es dévérkeszeget a Sebes-Körösből, és érdekelne minket, hogy milyen idős lehet? Az én feltételezésem szerint 25 év feletti, de szeretném, ha ezt inkább szakértők állapítanák meg. Köszönettel: Cs. H.


    Még az egyazon helyen élő, azonos korosztályba tartozó halak növekedése is nagyon különböző lehet. Csontmetszet-vizsgálatok igazolták, hogy egy 90 centis tiszai harcsa lehet 5, de akár 10 éves is. A balatoni dévérkeszegek (Abramis brama) lassan növekednek, a modell szerint egy 18 éves példány 40 centis. A Tisza alsó szakaszán azonban már egy 13-14 éves példány elérheti a 45 centit. A Sebes-Körösben ennél lassabb lehet a növekedésük, de nem gondolnánk, hogy a hal 25 év feletti.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! A Kiskunsági öntöző főcsatornán fogtam a képen látható halból párat. Ennek a fajnak a beazonosítására szeretném az Önök segítségét kérni! Köszönettel: N. A.


    A lekerekített rövid orr, a hátúszó kezdetéig domború, és onnan kissé homorú hátvonal, valamint a farokúszón halvány pontokból álló sávok arra utalnak, hogy a képen látható hal egy halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható hal beazonosításában kérném a segítségüket, amelyet 2022. szeptember 2-án fogtam a Dráván, a drávasztárai kikötőnél. Üdvözlettel: G. M.


    A félig alsó állású száj, a fehér szemgyűrű, a narancsos úszók, az ezüstös szín és az oldalvonal mentén található kb. 44 pikkely alapján megállapítható, hogy a képen látható hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezúton szeretném segítségüket kérni az általam fogott hal beazonosításában. Én jászra tippelek. Üdvözlettel: Cs. A.


    A hal csúcsba nyíló szájának húsos ajkai vannak, szájszöglete nem éri el a szem elejének a vonalát. Bár pontos oldalvonal-pikkelyszámot nem lehet számolni, jól látszik, hogy viszonylag sok pikkelye van, és az alsó úszói vöröses árnyalatúak. Ezek alapján megállapítható, hogy a fogott hal valóban egy jászkeszeg (Leuciscus idus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Győrhöz közeli csatornán fogtam egy szerintem széles kárászt. A fotó után visszaengedtem. Nem vagyok benne biztos, hogy valóban széles kárász, ezért meghatározást szeretnék kérni. Tisztelettel: Sz.D.


    A nagy testmagasság, a rövid fej, az aranyló szín, az oldalvonalon látható 32 pikkely, a bognártüske sűrű fogazása, az anális úszó domború szegélye és a benne számolható 6 osztott sugár egyaránt arra vall, hogy a hal széles kárász (Carassius carassius).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat a Szentendrei Duna-ágon fogtam. Először paducnak néztem, de a szája nem paducos volt, hanem U alakú, mint a szilvaorrúnak. Fogtam egy jóval kisebb ugyanilyet is. Előfordulhat, hogy a két fajnak a hibridje? Tisztelettel: K. T.


    A hal világos szemgyűrűje, félig alsó állású szája, az oldalvonal mentén számolható 44 pikkelye arra utal, hogy a fogott hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo), amely kíméletesebb bánásmódot érdemelt volna.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! 2022. augusztus 31-én egy Abasár melletti kis tóból fogtam ezt a halat, de nem tudom eldönteni, hogy küsz, vagy kurta baing. Az oldalvonala nem látszott végig, ezért gondoltam, hogy Önökhöz fordulok segítségért. Köszönettel: R. D.


   
A hal alsó állkapcsa erőteljes, a szeme viszonylag nagy, az anális úszója rövidebb, mint a küszé, és a töve fölött fekete pontsor látszik. A mindössze néhány pikkelyre kiterjedő oldalvonal pedig egyértelművé teszi, hogy a hal kurta baing (Leucaspius delineatus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A képeken szereplő halat egy barátom fogta a nagyatádi Rinya patakon. Többen nyúldomolykóra tippelünk, de van, aki szerint jász vagy valami hibrid. Kérem, hogy segítsenek beazonosítani ezt a halat! Tisztelettel: N. D


   
A nyúldomolykónak 46-53, a jászkeszegnek 55-60 pikkely számolható az oldalvonalán, viszont a képen látható halon csak 44 pikkely számolható, ezért mindkét fajt kizárhatjuk. A félig alsó állású száj, a fehér szemgyűrű és a narancsos színezetű úszók alapján azonban megállapítható, hogy a képen egy erősebb színezetű leánykoncér (Rutilus virgo) látható.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A képen szereplő hal bodorka vagy leánykoncér? A narancsos szemgyűrű miatt bodorkának azonosítom, de a pecatársak elbizonytalanodtak ebben. A Dunából lett fogva és visszaengedve. Kérem, segítsenek az azonosításban! Köszönettel: Sz.Sz.


   
A leánykoncér szája kissé alsóállású, valamint a szemgyűrűje mindig fehér, tehát a képen egy bodorka (Rutilus rutilus) látható.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! A kisfiam az alábbi halat fogta a Tisza Szolnok feletti szakaszán, ennek az egyednek a beazonosításában kérném segítségüket! Köszönettel: H. F.


   
A képen látható hal orra viszonylag rövid és lekerekített, szemei nagyok. Hátvonalának íve a hátúszó kezdetéig domború, ettől hátrafelé pedig inkább homorú. A hátúszóban 7 osztott sugár számolható, amit halvány vonalakból álló sávok díszítenek, amelyek megfigyelhetők a farokúszón is. Ezek a tulajdonságokból arra lehet következtetni, hogy a fogott hal egy védett halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Egy ismerősöm a kerti tavából fogta ki ezt a halat és nem tudja, hogy került oda, ráadásul rengeteg van belőle, ő kínai razbórára tippel. Kérem, segítsenek a faj meghatározásában, és ha ötletük van arról, hogy hogyan kerülhetett a kerti tóba, azt is megköszönném. Üdvözlettel: Sz. Zs.


   
A hal feje aránylag kicsi, orra rövid, a szája felsőállású. Az oldalvonal mentén 36 pikkely számolható, továbbá a hal oldalán egy sötét csík húzódik az orrtól egészen a farokig. Ezek alapján megállapítható, hogy a képen látható hal valóban razbóra (Pseudorasbora parva). A halak megtermékenyített és épen maradt ikrája - bizonyos fejlettségi állapotban - a madarak bélcsatornáján áthaladva is fejlődőképes, feltehetőleg ezek a razbórák is ilyen módon kerülhettek a tóba.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! 2022. 08. 06. napján horgásztunk Szigetszentmiklóson, ahol az egyik tóban ezt a gyönyörű halat fogtuk. Kérem, szíveskedjenek segíteni a hal beazonosításában. Tisztelettel: A. K. E.


   
A képen egy fátyolos úszójú ezüstkárász (Carassius gibelio) látható. Az ilyen egyedek nem gyakran fordulnak elő a természetben, mivel mindkét szülőtől ilyen géneket kell az utódnak örökölnie, hogy tovább vigye ezt a tulajdonságot.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat hálóval fogtam a Barát-patakból, kb. 2 cm-es. Több fajtársát is megfigyeltem ezzel együtt. Mivel egyáltalán nem tűnik őshonos halnak, bátorkodtam elhozni, azóta akváriumban vígan eléldegél. Szeretném szíves segítségüket kérni a halfaj beazonosításához. Válaszukat előre is köszönöm! K. Ö.


   
Akvarista szakértőink szerint a hal egy yukatáni fogaspontynak (Poecilia sphenops) vagy hibridjének torz, megrövidült gerincű változata, melyet "gömb molli" néven árusítanak a kereskedelemben. Melegigényes faj, csak és kizárólag akváriumból kerülhetett ki, feltehetően túlszaporulatból, egy felelőtlen akvarista révén. Veszélyt nem jelent, a hideg idő beálltával el fog tűnni, ha addig feltűnő színe és torzultságából fakadó esetlen mozgása miatt a ragadozók össze nem szedik.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Az alábbi garatfogakkal rendelkező kopoltyúívet egy tó partján találtuk. Ha lehetséges, kérem, határozzák meg, melyik fajról lehet szó! Köszönettel: E. Gy.


   
A képen látható garatfog viszonylag nagyméretű és kétsoros, az egyik sorban 4, a mögötte lévő sorban 2 fog látható (a másik kissé csökevényes és alig látható). Ezek alapján a garatfog minden bizonnyal egy amuré (Ctenopharyngodon idella) volt.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható halat kisfiam fogta az Alcsiszigeti-Holt-Tiszából. Valamilyen gébre tippelnék, mivel hasúszói össze voltak nőve. Köszönettel: J. A.


   
A hal második hátúszójának magassága hátrafelé csökken, zöldesszürke alapszínét a test oldalsó részén szabálytalan sötét foltok tarkítják, ezek alapján megállapítható, hogy a fogott hal egy folyami géb (Neogobius fluviatilis).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható tokfaj beazonosításában kérném a segítségüket. Üdvözlettel: P. M.


   
A tokoknál a legjobb határozóbélyeg a száj és a bajusz, ami sajnos a képen nem látszik. A hal vértjei alig emelkednek ki a testéből, és a színük is beleolvad a test színébe, ami alapján véleményünk szerint a képen látható hal minden bizonnyal lénai tok (Acipenser baerii).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A Szamosban fogtam ezt a halat, ami szerintem géb, de ilyen feketét még nem láttam! Előre is köszönöm: K. J.


   
A világos szegélyű, kissé csökkenő magasságú második hátúszó arra utal, hogy a fogott hal egy folyami géb (Neogobius fluviatilis). A különleges színezet azzal indokolható, hogy a szaporodási időszakban a hímek fekete nászruhát viselnek, ami a hazánkban megtalálható valamennyi gébfélére igaz.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Egy Szolnoktól nem messze lévő kis csatornában fogtam ezt az ezüstkárászt/aranyhalat. A kérdésem az, hogy természetes úton is keletkeznek-e ilyen színű halak, vagy egyszerűen valaki beleengedett egy ilyen egyedet, illetve örökölhető-e ez a tulajdonság? Köszönettel: M. D.


   
A képen minden bizonnyal egy aranyhal (Carassius auratus) látható. A természetben is előfordulhatnak ritkán ilyen egyedek, de jellemzően emberi közvetítéssel kerülnek a természetes vizekbe. A különböző színváltozatok úgy alakulnak ki, hogy a színsejtek egyik vagy másik csoportja túlsúlyba jut, míg a többiek részaránya nagymértékben csökken, vagy végleg eltűnik. A szín kialakulhat mutációs úton, tenyész-kiválasztással, az egyes változatok közti keresztezéssel, kismértékben a környezeti tényezők hatására.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Újból a segítségüket kérném. Ma láttam ezt a valamit a Tisza felszínén úszni. Tapintása nyálkás, kocsonyaszerű. Mit találhattam? Köszönettel: Sz. L.


   
Ez a lény az édesvízi mohaállatok egyik képviselője, a Mississippi vidékéről származik. A neve - óriás mohaállat (Pectinatella magnifica) - kissé megtévesztő, mert a mohaállatok mindössze néhány milliméteresek, óriási csak a telepük lehet, amelynek felületén tíz-húsz példányonként kisebb egységekbe, egymástól világosabb határvonallal vagy sekély árkokkal elkülönülő rozettákba tömörülve ezerszám zsúfolódhatnak össze. A telep belsejét viszonylag kemény, kocsonyás anyag tölti ki, melyet a szorosan egymáshoz tapadó egyedek termelnek. Ezek a helyváltoztatásra képtelen egyszerű élőlények csillókoszorújuk segítségével az enyhén áramló vízből szűrik ki szerves törmelékből és még parányibb élőlényekből álló táplálékukat, s megnövekedve főként bimbózással szaporodva gyarapítják, növelik a telepet.
   Az óriási mohaállatok érzékenyek a hidegre. Amikor ősszel lehűl a víz, a telepek szétesnek, az állatkák elpusztulnak, de az általuk már korábban létrehozott többsejtű szaporítóképletek, a mindössze félmilliméteres, de a fagyokat is elviselni képes sztatoblasztok biztosítják a faj túlélését. Nagy számban szóródnak szét a vízben, és parányi kis horgaikkal megakadva a nádszálakon új telepeket alakíthatnak ki, amikor tavasszal ismét fölmelegszik a víz.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A képen láttható hal beazonosításában kérném a segítségüket, amit a Mura folyóból fogtunk. Tisztelettel: B. B.


   
A hal orra rövid, a szája csúcsba nyíló, a szeme viszonylag nagy, az úszói világosszürkék, viszont a mell- és hasúszóinak töve vörhenyes. Az oldalvonal alatt és fölött sötét pontsor húzódik, ami alapján megállapítható, hogy a hal egy védett sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság. Lázbercen akadt horogra ez a kis potyka. Kérdésem, mi történhetett vele, plusz a színe miért ilyen. Tisztelettel: K. K.


   
Ránézésre a torzulás a gerincoszlopát is érinti. Az ilyenek kialakulása rendszerint ivadékkorban elszenvedett sérülés következménye, bár előfordulhat genetikai hibából is. Tekintettel arra, hogy természetvédelmi terület és ivóvízbázis területéről fogták a halat, helyi környezeti ártalomra nem gondolhatunk. A faroknyél sárga színét a xantofill nevű sárga pigment túltermelése okozza.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A mellékletben lévő halat a Baranya megyei Fekete-vízben fogtam. Nekem jász-balin hibridnek tűnik, ebben szeretném kérni a megerősítésüket. Tisztelettel: N. Á.


   
A balinnál az oldalvonal mentén magasabb lenne a pikkelyszám, az élénk pirosas úszók és a balinénál kisebb, csúcsba nyíló száj alapján véleményünk szerint is a képen egy jász-balin hibrid (Leuciscus idus x Leuciscus aspius) látható.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! A halastavamba az idei év során számos fajt telepítettem (többek között compót, koi pontyot, aranyhalat, stb.). A tóból az alábbi halat fogtam, szeretném kérni segítségüket a hal beazonosításában. Üdvözlettel: L. S. G.


   
A képen látható hal oldalvonala mentén 26 pikkely számlálható, ezért a széles kárász kizárható, ugyanis annak az oldalvonala mentén 32-35 található, valamint a hátúszója domborúan lekerekített, továbbá az ilyen méretű halaknak még általában megfigyelhető egy halvány feketés folt a faroknyelén. Az alábbi hal leginkább az ezüstkárászra (Carassius gibelio) hasonlít, bár az oldalvonal pikkelyszámánál itt sem figyelhető meg egyezőség (28-33), és a tóban tartott aranyhalak miatt azt se tartjuk kizártnak, hogy egy hibrid egyedről van szó.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható hal a Duna Bács-Kiskun megyei szakaszán került horogra. A faj azonosításában kérném a segítségüket. Köszönettel: M. B. J.


   
A hal szemgyűrűje és úszói halványan narancssárgásak, a szája viszonylag kicsi és csúcsba nyíló, az oldalvonal menti pikkelyszám 40, ami arra utal, hogy a képen látható hal egy bodorka.(Rutilus rutilus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A Duna budapesti szakaszán fogta egy horgász a mellékelt képen látható halat. Én tükörpontyként azonosítottam be annak ellenére, hogy állítólag nem volt bajsza. Esetleg a képen egy hibrid példány látható? Köszönettel: S. T.


   
A fotó sajnos rossz minőségű, ezért nem vehető ki pontosan, hogy a halnak van-e bajsza, ettől eltekintve semmi jel nem utal arra, hogy hibrid lenne. Feltehetőleg a bajusz hiánya annak tudható be, hogy csökevényes lehetett a bajsza, vagy valamilyen fejlődési rendellenességnek köszönhető, ettől függetlenül véleményünk szerint is a képen szereplő hal egy tükörponty (Cyprinus carpio).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható halat nem tudtuk beazonosítani, mert a legjobban a pontyra hasonlít, de nincs bajsza. Egy ismerős azt mondta karikakeszeg, de egy másik pedig azt, hogy széles kárász vagy ponty-kárász hibrid. Kérném a segítségüket a beazonosításához!


   
A karikakeszeg páros úszóinak töve vörhenyes, továbbá az oldalvonalán 45-50 pikkely található, ezért ezt kizárhatjuk, mivel a képen látható hal oldalvonala mentén 32 pikkely számolható és a páros úszók tövénél sem figyelhető meg vörhenyesség. A széles kárásznak a hátúszó szegélye domború, a testszíne gyakran aranysárga, ezért ezt is kizárhatjuk. Az oldalvonal menti pikkelyszám igaz lehet a pontyra és az ezüstkárászra is, viszont a ponty fölső állkapcsán és szájszögletében 1-1 pár pici bajusz található, továbbá úszói narancsos színűek, ezért a képen egy ezüstkárász (Carassius gibelio) látható.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Egy Facebook csoportban vitát kavart az alábbi Sajóban fogott hal meghatározása, ebbe kérném segítségüket! Üdvözlettel: Cs. T.


   
Az oldalvonal mentén megszámolható pikkelyek, valamint a domború szegélyű, pirosas színű farok alatti úszó, a viszonylag nagy és csúcsba nyíló száj, továbbá a sötéten szegélyezett pikkelyek alapján a küldött fotón minden bizonnyal egy domolykó (Squalius cephalus) szerepel.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Szeretnénk segítségüket kérni a mellékelt fotón található hal beazonosításában. A halat egy ismerősöm fogta egy elmocsarasodott kubikgödörben, mi ezüstkárász-hibridre gyanakszunk. Köszönettel: N. D.


   
A képen sajnos nem látható a hátúszó erős csonttüskéjének a fogazottsága és a hátúszó szegélye, ezért teljes biztonsággal nem lehet pontosan meghatározni a halat a küldött kép alapján. A széles kárász esetében a hátúszó szegélye domború és lekerekített, a hátúszó kezdetén található csonttüske (bognártüske) majdnem végig, finoman fogazott. Az ezüstkárász hátúszójának szegélye viszont egyenesen levágott vagy enyhén homorú, továbbá a bognártüske durván fogazott, és csak a csonttüske felső harmadától, felétől érezhető a fogazottság.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Egy vadvizen fogtam ezt a kárászt, nem tudtam eldönteni hogy beteg, vagy összeívott egyeddel van dolgom. Önök mit mondanak? Köszönettel: K. B.


   
A képen egy részlegesen guaninhiányos, xantorisztikus foltokkal rendelkező ezüstkárász (Carassius gibelio) látható, ritkán előfordulnak ilyen egyedek a természetben, megítélésünk szerint a képen látható hal nem hibrid.

---------------------------------------------------------------------------------

    Mezőtúr mellett, a Peresi-Holt-Körösön horgásztunk a barátaimmal, és ezt találtuk a vízben. Meg tudnák mondani, hogy milyen medúza lehet? Üdvözlettel: M. Gy.


    Ez az Európában és hazánkban is sokfelé terjedő édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbii) lehet. Úgy tartják róla, hogy a tiszta vizet kedveli, így a jelenléte jól minősíti a holtág vizét.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A Tiszsafüredi-Holt-Tiszából fogták ezt a gébet, de nem tudjuk, hogy melyik faj. Ebben kérjük segítségüket. Köszönettel: P. D.


   
A test közepén kivehető egy nagyobb foltokból álló hosszanti sáv. A hátúszó magassága hátrafelé haladva csökken. Ezek a folyami géb (Neogobius fluviatilis) jellemzői. A sötét szín, a duzzadt pofa, a világos szegélyű hátúszók pedig arra vallanak, hogy a hal egy nászruhás hím.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A küldött fotón lévő hal beazonosításában kérem segítségüket. A halat a BCM Kovácshida HE taván fogták. Köszönettel: T. Á.


   
Ha látnánk a kifeszített hátúszót, és annak domború ívét, akkor egyértelmű lenne, hogy a hal széles kárász (Carassius carassius), de így is ez valószínű, mert az oldalvonal pikkelyszáma 30-nál többnek tűnik.

---------------------------------------------------------------------------------

    2022. június 8-án fogtam ezt a halat a szigetszentmiklósi kavicsbányatavon. Szerintem ponty és kárász hibridje, mivel úgy viselkedett, mint egy ponty, de nem volt bajsza. Szeretném kérni segítségüket a hal beazonosításában. Előre is köszönöm. T. B.


   
A bajusz hiánya és az oldalvonal fölött húzódó 7 pikkelysor az ezüstkárász jellemzője, de a testalkat, a hosszú fej és az oldalvonal 33-nál több pikkelye pontyra utal. A kevert bélyegek alapján a hal pontyezüstkárász (Cyprinus carpio x Carassius gibelio), tehát a tippje jó.

---------------------------------------------------------------------------------

    Szép napot! Ezt a szép halat június 18-án a reggeli órákban fogtam a Tisza 328-as fkm-énél, csonticsokorral, úszós készséggel. Szép, egészséges volt, 24 cm hosszú, a fotó után tovább úszhatott.


   
A forma és a zsírúszó elárulja, hogy a hal pisztrángféle. A mérsékelten nagy száj, a pettyezett úszók és a test hátsó részén jobban látható rózsaszín sáv egyértelművé teszi, hogy szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A Tiszsafüredi-Holt-Tiszából fogták ezt a gébet, de nem tudjuk, hogy melyik faj. Ebben kérjük segítségüket. Köszönettel: P. D.


   
A test közepén kivehető egy nagyobb foltokból álló hosszanti sáv. A hátúszó magassága hátrafelé haladva csökken. Ezek a folyami géb (Neogobius fluviatilis) jellemzői. A sötét szín, a duzzadt pofa, a világos szegélyű hátúszók pedig arra vallanak, hogy a hal egy nászruhás hím.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A kislányom a hálójával szúnyoglárva helyett fogta ezt a kis halat a Szinva patakban. Milyen hal lehet? Előre is köszönettel: Cs. T.


   
A kép alapján nem tudjuk teljes biztonsággal azonosítani a halat. Márnaféle lehet, de mivel a hátúszója első sugarán nem látszik fogazottság, valószínűleg nem márnaivadék, hanem az apró termetű és védett kárpáti márna (Barbus carpathicus) lehet.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Milyen élősködő lehet ez a halon? Előre is köszönettel: K. S.


   
Ez a kis élősködő gyűrűsféreg, amely a ponty bajsza mögött szívja a vért, a halpióca (Piscicola geometra).

---------------------------------------------------------------------------------

    Május 20-án fogtam ezt a halat Szigetszentmiklóson, a Ráckevei (Soroksári)-Duna egy kis öbléből, de nem tudom beazonosítani. Fogás után először küsznek véltem, de jobban megnézve feltűnt a kissé magasabb háta. Talán kis dévérkeszeg lenne? A hal 5 centiméter körüli volt, és a fogás után úszott is tovább. Kérem, segítsenek a beazonosításában. Előre is köszönettel: F. N.


   
Az életlen kép jelzi, hogy mindig érdemes több felvételt készíteni a halakról. A hosszúnak tűnő anális úszóból keszegre lehet következtetni. A mélyen bemetszett farokúszó és az apró pikkelyek alapján a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy ez egy sérült orrú fiatal szilvaorrú keszeg (Vimba vimba).

---------------------------------------------------------------------------------

    Nemrég fogtam ezt a tokfélét, amely az én meggyőződésem szerint viza, de más szerint szibériai tok.Tudnának segíteni abban, hogy melyik faj, és hogy ezt mi alapján lehet azt eldönteni? Üdvözlettel: Sz. A.


   
A tokféléket főként a száj és a bajuszszálak alapján lehet megkülönböztetni, de ezek nem jól láthatók a képen. Ez esetben mégis megállapítható, hogy melyik fajról van szó. Tokféléink közül ugyanis egyedül a lénai vagy másként szibériai tok (Acipenser baerii) vértjei olyanok, hogy a színük alig tér el a testük színétől, ahogyan a képen is jól látható.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Május 15-én sikerült fognom ezt az 5 kiló 10 dekás halat, amelyről szeretném megtudni, hogy aranykárász-e vagy hibrid. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: N. Cs.


   
A hal leginkább pontyra hasonlít, de bajusza nincs, ezért hibridnek tartjuk. Az egyik szülője ponty, a másik pedig kárász, de véleményünk szerint nem aranykárász (más néven széles kárász), hanem ezüstkárász (Cyprinus carpio x Carassius gibelio). A hibrid teljes biztonsággal történő azonosításához azonban alaposabb vizsgálatra lenne szükség.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A kérdésem az lenne, hogy a képen látható hal ugye jászkeszeg és nem leánykoncér? N.O.


   
Az oldalvonalon lévő apró pikkelyek, valamint a csúcsbanyíló száj alapján a hal jászkeszeg.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Rögtön fogás után küldeném ezt a halat amit a Kákafoki-holtágból fogtam. Először határozottan magasabb hátú snecinek gondoltam, édesanyám párja meg távolabbról keszegnek, közelebbről viszont mindketten küsz-karika keszeg hibridnek néztük, az enyhén vörhenyes mellúszótő és az erősebben sötét uszonyvégek miatt. A választ előre is köszönöm. Üdvözlettel: Cs.H.I.


   
A felső állású száj és a testalkat alapján kizárnánk a hibrid lehetőségét, a képen egy küsz látható. Az idősebb példányokra jellemző a magasabb test, valamint a mellúszó tövének narancsos színe.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Társaság! 2022. május 3-án paducívást filmeztem Romániában, Belényesen, a Nyimesdi- vagy Kreszulya-patak és a Fekete-Körös összefolyásánál. Ott került kamera elé ez a vehemensen ívó, világos színű paduc. Az egyik képen az is látszik, mintha narancssárga foltok lennének a fején. Albínó lehet? Üdvözlettel: Sz. B.


   
Az albínó halak teljesen festékhiányosak. Ezen a halon viszont megvan a gyöngyházfényű guanin, mert különben rózsaszínű lenne a bőr alatti hajszálerektől. Xantofillt is termel, különben nem lennének narancszín foltjai. Egyedül a fekete melanin szintézisére nem képes, tehát részleges festékhiányos és genetikai hiba miatt narancsfoltos példány lehet.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! A mellékletben csatolt képen lévő halnak a beazonosításában kérném a segítségüket. Köszönöm, H.D.


   
A hal színezete első ránézésre megtévesztő lehet. A széles és az ezüstkárász elkülönítésében azonban önmagában a szín sosem biztos bélyeg, ugyanis a vízi növényzettel gazdagon benőtt, eutróf, esetleg tőzeges vízterekben az ezüstkárászok - a nevük ellenére - aranyló színűek is lehetnek. Akárcsak a fotón, ugyanis az oldalvonalon lévő 30 pikkely, a test és a hátúszó alakja alapján a hal ezüstkárász. (Carassius gibelio).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Segítséget szeretnék kérni a hal beazonosításában! A Duna fővárosi szakaszán fogtam. Előre is köszönöm! Tisztelettel: Cs.D.


   
A hal alakja, valamint a tapadókorongszerű egybeolvadt hasúszó alapján első ránézésre is látszik, hogy gébről van szó. Az első hátúszóban lévő fekete folt alapján pedig nem lehet más, mint kerekfejű géb (Neogobius melanostomus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Egy barátom fogta az alábbi halat a tahi Duna-parton. Feltételezésünk szerint gyöngyös koncér vagy leánykoncér nászruhában. Mit érdemes tudni a halról, mennyire ritka és különleges fogás Magyarországon? Köszönettel, J.P.


   
A viszonylag nagy méretű pikkelyek (az oldalvonalon 44 számolható belőlük), a narancsos úszók, a világos szemgyűrű és a félig alsó állású száj alapján ez egy dorozsmás (nászkiütéses) leánykoncér. A faj a Dunában viszonylag széles körben elterjedt, és egyre több helyről bukkan fel a Tiszából is. Az Hírek oldalunkon több ehhez kapcsolódó beszámolót is lehet olvasni.

---------------------------------------------------------------------------------

Bemutatkozásunk a Tropikáriumban

    A  Tropicarium és Óceanárium, melyben Közép-Európa egyik legnagyobb tengeri akváriuma is található, a budapesti Campona  üzletközpont egyik különlegessége. Március elején a Magyar Haltani Társaságot is meghívták a szervezők, hogy a víz világnapja alkalmából bemutatkozzon az előtér egyik asztala mellett. Rajtunk kívül a Természettudományi Múzeum, a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, valamint az Akvaristák Magyarországi Egyesülete állított fel standot.


    Kiadványaink és különféle érdekes, haltani témájú könyvek mellett egy kis akvárium is helyet kapott az asztalon, amelyben egy jókora cifrarákkal is megismerkedhettek a gyerekek. Az érdeklődők kérdéseire Szendőfi Balázs, társaságunk kommunikációs megbízottja válaszolt.

---------------------------------------------------------------------------------

    Kedves Haltani Társaság! Az "Élő Tiszai Horgászat" nevű FB-os oldalra tették ki ezt a fotót. Vita alakult ki a hal faját illetően, melyet a Tisza timári szakaszán fogtak. Tudnának segíteni a határozásban? Üdvözlettel: D.G.


   
Az oldalvonalon lévő 46 pikkely, a félig alsó állású száj, a világos szemgyűrű, és az enyhén narancsos úszók alapján a hal a védett leánykoncér. (Rutilus virgo).

---------------------------------------------------------------------------------

    Az alábbi fotó a Horgászat a Tiszán c. facebook-os oldalra lett feltéve, és nagy vitát vált ki, hogy a hal bodorka vagy leánykoncér-e. A fogás Szegeden történt. Milyen hal látható a képen? Üdvözlettel: B.L.


   
Az oldalvonalán lévő 41 pikkely, a csúcsbanyíló száj, a narancsos szemgyűrű, és a feketés farokúszó alapján a hal egy fakó bodorka (Rutilus rutilus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tiszteletem! Jól gondolom hogy egy nászruhás hím feketeszájú géb van a csatolt képen? Sajnos a Kettős-Körös békési szakaszán fogtam, ahol tudtommal még nem írták le. A választ előre is köszönöm! Üdvözlettel: Cs.H.


   
A nászruha ellenére is kivehető az első hátúszóban a fekete folt, ami alapján megerősíthetjük, hogy a hal feketeszájú géb (helyesebben kerekfejű géb) (Neogobius melanostomus). Sallai Zoltán és Sallai Márton már 2019-ben leírta a faj jelenlétét a Hármas-Körös békésszentandrási duzzasztó feletti szakaszáról. Onnan akadály nélkül terjedhettek tovább, és úgy látszik, ma már a Kettős-Körösig is felhatolt.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Társaság! Amatőrként elsőre könnyűnek tűnt eldönteni, hogy ez a hal melyik fajba tartozik, de minél tovább nézegetem, annál nehezebb. A képen látható, a Rába Körmend feletti szakaszán fogott hal vajon sebes pisztráng vagy inkább szaibling? Köszönettel: R. N.


   
A szem mögé benyúló nagy száj, a hátán sötétebb, az oldalán világosabb zöldes szín, főként pedig a sárgásfehér pettyek bizonyítják, hogy a hal pataki szaibling (Salvelinus fontinalis).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat a Sebes-Körös és Berettyó összefolyásban sikerült fogni, és a beazonosításában szeretnék segítséget kérni. Én menyhalnak tippelném, de nagyon bizonytalan vagyok. Üdvözlettel: P. N.


   
A hosszú hát- és anális úszó alapján akár menyhal is lehetne, de a menyhalivadék sokkal nyúlánkabb, a feje is laposabb, és ami nem látszik: a hasúszói nem nőttek össze tapadókoronggá. A zömökebb testalkat, a magasabb fej és főként a mintázat alapján azonban mi úgy látjuk, hogy ez a halacska tarka géb (Proterorhinus semilunaris).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt MHTT! Az RSD vize 5-8 fokos, mégis előkerül belőle dorozsmás keszegféle. Sokan kétségbe vonják, hogy 10-12 fok alatt ilyen előfordulhat. Lehet, hogy ez valamiféle hormonális zavar? Üdvözlettel: V. N.


   
Az ívás ideje és az ehhez kapcsolódó nászkiütések kialakulása fajonként eltérő lehet. A leánykoncér (Rutilus virgo) az idén és a korábbi enyhe teleken már januártól kezdve nászkiütéses volt. Természetesen erősen hat az ívási időre a hőmérséklet, de nem köthető szorosan egy szűk hőmérsékleti intervallumhoz, mert ha gyors a felmelegedés, akkor hamarabb bekövetkezhet az ivari hormonok termelésének növekedése. Márpedig az idei hideg januárt egy olyan február követte, amelyben számos melegrekord dőlt meg. Gyors volt tehát a felmelegedés, ezért a dorozsmás halak korai megjelenését nem hormonális zavarnak, hanem természetes folyamatnak tekintjük.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Társaság! Segítséget szeretnék kérni ennek a halnak a beazonosításában. Én aranykárászra (széles kárászra) tippelnék, de eredeti élőhelyéből kiszakítva egészen kifehéredik a színe. Üdvözlettel: H. D.


   
A színváltozás joggal okozott kétséget, és ezt a faroknyélről hiányzó fekete folt is alátámasztja. Az oldalvonalon számolható 30 pikkely pedig bizonyossá teszi, hogy a hal ezüstkárász (Carassius gibelio)ugyanis a széles kárásznál minimum 32 lenne.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt az érdekes halat a Rákóczi vár mellett fogtam a Bodrogból, és domolykónak gondoltam. Önök szerint mi lehet? Köszönettel: T. B.


   
Szerintünk is valószínű, hogy ez egy metacerkáriákkal (fekete mételylárvákkal) fertőzött domolyjkóivadék (Squalius cephalus), de ahhoz, hogy ezt biztosan állíthassuk, ennél élesebb kép kellene.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ez a hal is a Hévízi-kifolyóból került elő. Milyen faj lehet? Válaszukat előre is köszönöm, V. N.


   
Ez is egy díszhal. Nagy valószínűséggel a bíborsügér (Hemichromis guttatus), amely szaporodás idején hormonhatásra bíborszínűre is tud változni. Jellegzetességei a kékes-ezüstös pettyek.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat a Tiszától nem messze, egy nagy kanálisból fogtam, pár vörösszárnyú keszeggel együtt. Szerintem valamilyen géb lehet. Kérném segítségüket a faj azonosításában. Köszönettel: T. B.


   
A két hátúszó, a különálló hasúszók és a mintázat alapján a hal egyértelműen amurgéb (Perccottus glenii). Ám ez a faj nem géb, ahogy a sárgarigó sem rigó. (Ezért kell egybeírni a nevüket). Az amurgéb az alvógébfélék családjába tartozik, a sárgarigó pedig a málinkók közé.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat is néhány napja napja fogtam a Hévízi-kifolyó felső szakaszán. Milyen faj lehet? Üdvözlettel: V. N.


   
Díszhalszakértőnk szerint a hal egy fiatal vieja, de nem a tűzfejű tarkasügér (régebben Vieja synspilus, újabban Paraneetroplus synspilus), hanem annak egy hibridje, melyet akváriumban hoztak létre, de mivel ezt engedhették ki a szabad termálvizekbe, ez terjedt el.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A Ráckevei (Soroksári)-Dunából fogtam ezt a halat, amelyről úgy gondolom, hogy laposkeszeg. Kérem megerősítésüket. Üdvözlettel: S. M.


   
A hal szája felső állású, pikkelyei aprók, anális úszója a keszegek között a leghosszabb. Ezek alapján a tippjét megerősítjük, a hal laposkeszeg (Ballerus ballerus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Pár napja sikerült fognom ezt a halat a Hévízi-kifolyó felső szakaszán. Azt szeretném kérdezni, hogy milyen faj lehet? Szerintem szivárványsügér, de nem vagyok benne biztos. Tudnának segíteni? Üdvözlettel: V. N.


   
A test alakja, a csúcsba nyíló kicsiny száj, az úszók alakja, mérete és sugárszáma megerősíti, hogy a hal szivárványsügér (Herotilapia multispinosa), melyet mintegy négy évtizede ismerünk a Hévízi-tóból és annak közeléből.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A Soroksári-Dunán fogtam ezt a halat, de kissé elbizonytalanodtam a faj meghatározásakor. Alapvetően bodorkára hasonlít a pikkelyek mérete és az úszók színezete alapján, de a szem színének jellemzően vöröses árnyalata hiányzik a példánynál. Kérném a megerősítésüket. Előre is köszönettel, Sz. M.


   
Olykor előfordul, hogy a szem nem narancsvörös, de a csúcsba nyíló száj, a nagyjából egy vonalban eredő hát- és hasúszó, valamint az oldalvonalon számolható 42 pikkely alapján a hal egy magasabb testű, tehát idősebb bodorka (Rutilus rutilus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Miskolcon a Hejő patakban fogta ezt a halat egy barátom, a Miskolci Egyetemtől nem messze, úszós készséggel, giliszta csalival. Elmondása szerint nyálkás volt, mint a törpeharcsa, de sem fogai, sem pedig tüskéi nem voltak. Ha sikerül beazonosítani a hal faját, kérem, írják meg. Előre is köszönöm! Sz. Zs.


   
A zsírúszós, ikrától vagy tápláléktól duzzadt hasú hal alakja és aranyló alapszíne fekete törpeharcsára (Ameiurus melas) utal. Ezt megerősíti a hát- és farokúszó világos sugarai között lévő úszóhártya fekete színe. A testén lévő fekete sávok és foltok, valamint a fogatlanság és a tüskék hiánya azonban komoly genetikai rendellenességre utal.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ennek a halnak a legtöbb ismertetőjegye arra utal, hogy laposkeszeg, de bizonytalan vagyok, mert azok a laposkeszegek, amiket én eddig láttam, nem voltak ennyire vékony testalkatúak, és emlékeim szerint a szemük is kisebb volt. Lehetséges, hogy ez a példány a laposkeszeg és a bagolykeszeg hibridje? Köszönettel: B. V.


   
A halak relatív testmagassága és szemmérete az életkor előrehaladtával változhat. Kifejezetten bagolykeszegre utaló jellegzetesség nem látszik ezen a halon, hiszen a szája félig felső állású (az alsó állkapocs kissé előrébb nyúlik a felsőnél), zárt ajkak mellett a szájhasítéka felfelé irányul, a pikkelyei aprók, számuk az oldalvonalon 65-nél több. Ezek alapján a hal szerintünk nem hibrid, hanem egyértelműen laposkeszeg (Ballerus ballerus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A Keleti-főcsatornában fogtam ezt a halat, de nem tudom, hogy mi. Kérem, segítsenek az azonosításban. Üdvözlettel: B. A.


   
A hal teste barna foltokkal tarkított, két hátúszója van, a farokúszója lekerekített, a tövénél pedig egy v alakú fekete folt van. Mindezek az amurgéb (Perccottus glenii) jellemzői.

---------------------------------------------------------------------------------

    Idén júniusban fogtam ezt a gyönyörű pontyot, Fonyódon. Arra lennék kíváncsi, hogy ez balatoni sudárponty-e. Mik a jellemző ismertetőjelei a balatoni sudárpontynak? A nyúlánk, hengeres test miatt gondoltam, hogy az lehet. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: L. P.


   
Egy balatoni horgászati szakember válaszát küldjük: A sudár egy balatoni (kis-balatoni) vadponty ősöktől származó nemesített fajta, teste a tőpontyhoz képest hengeresebb, nyújtott formájú. Színe sárgásbarna a háton, hasi részén világos színű árnyalattal, azonban a víztest egyes részeiben élőhelyenként is eltérő lehet. A fotón minden bizonnyal egy balatoni sudárponty látható.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság ! Segítséget szeretnék kérni a képen látható hal meghatározásában. Tavasszal valószínűleg a vásárolt tavi növények között megbújva kerülhetett a csellés tavacskámba, de csak később fedeztem fel. Most kb. 5 cm lehet. Köszönöm a segítséget előre is. Tisztelettel: Cs. A.


   
A kép alapján nem lehet biztosat mondani, ahhoz genetikai vizsgálatra lenne szükség. Kinézet alapján talán egy félig visszavadult aranyhal (Carassius auratus) lehet, de nem zárható ki egy félig elszíneződött hibrid ezüstkárász sem.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat Érden, a Sulák-patakban fogtam, és abban kérném a segítségüket, hogy milyen fajú hal lehet. Köszönettel: T. .B.


   
A képről a hal alakja és úszóinak helyzete kivehető, az is látszik, hogy a pikkelyei nem nagyok, de hogy hány van az oldalvonalán, az nem számolható meg, és az sem állapítható meg, hogy a szája csúcsba nyíló vagy félig alsó állású. Biztosat mondani ezért nem tudunk róla. Talán egy fiatal jászkeszeg (Leuciscus idus) vagy egy nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) lehet. Érdemes lett volna tenyérben tartva is lefényképezni.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Cím! A kösüllőfilé hasi részében kb. 20 db fél borsószem méretű piros göböt találtam. Ezeket kinyitva kb. 3-4 cm hosszú piros férgek bukkantak elő. Mik ezek? A "hátfilé" ettől még ehető?


   
Szakértőink szerint ezek a paraziták Eustrongylides nevű fonálférgek, amelyek az utóbbi időben erősen elszaporodtak a sügérekben, süllőkben, kősüllőkben. A halak főzve vagy sütve fogyaszthatók. A férgek feldúsulása nagy valószínűséggel az éghajlatváltozással és a kárókatonák téli mozgásával függ össze. Hazánkban nincs tél, tavaink és folyóink szinte jégmentesek. Ezért a kárókatonák nem vonulnak délebbre, hiszen jégmentes vizeinken megtalálják a táplálékhalukat, márpedig a kárókatonák a végleges gazdái ennek a féregnek.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Szeretnék képet küldeni egy különleges mintázatú menyhalról, amelyet 11. hó 21-én a Dunán, Nagybajcsnál fogtam. A Menyhal csoport adminja biztatott, hogy önök értékelni fogják. Üdvözlettel: B. B.


   
Valóban értékeljük és köszönjük a különös menyhalról (Lota lota) készült fotót. Ritka eset, hogy a xantofill pigment helyenként sárga foltokat alakítson ki a halon. Gratulálunk!

---------------------------------------------------------------------------------

    Szép napot! 2021. 11. 20-án fogtam a Dunán ezt a halat! Nem tudtam egyértelműen megállapítani, hogy milyen fajba tartozik, kérem a segítségüket. Köszönettel: Cs. L.


   
A csúcsba nyíló, viszonylag nagy száj, az erős ajkak, az oldalvonal 41-46 közötti pikkelyszáma, a színes has- és anális úszó, valamint a szürke farokúszó egyértelművé teszi, hogy a hal a nagyobb testmagasság ellenére is domolykó (Squalius cephalus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A Duna Dunakiliti feletti duzzasztott szakaszán többször fogtam már ilyen pisztrángfélét is. Ez fiatal dunai galóca lenne? Kérem, segítsenek a faj pontos azonosításában. Köszönettel: Í. M.


   
A hal egy piros foltok nélküli sebes pisztráng (Salmo trutta). A galóca feje ugyanis a fejmagassághoz képest hosszabb, a testhosszhoz viszonyított testmagassága is kisebb, és a testén lévő fekete pettyek is apróbbak, ahogyan az alábbi képek mutatják.


---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! November elején megejtettem első dunai horgászatom, és a szép márnák között akadt más is. Mivel még rutintalan vagyok a dunai halak terén, így az lenne a kérdésem, hogy a mellékelt képen milyen hal látható. Én jászkeszegre tippeltem először, esetleg jász és balin hibridjére. Üdvözlettel: Z. D.


   
A jászkeszeg pikkelyei kicsik, az oldalvonalán legalább 55-nek kellene lenni, a balinnál pedig még többnek, ezért ezek kombinációja is kizárható. Jelen esetben fej nagy, a száj csúcsba nyíló, szeglete eléri a szem elejének vonalát, a pikkelyek nagyok, a szegélyük sötét. A farokalatti úszó rövid, a szegélye domborúan ívelt. Ezek alapján a hal egy domolykó (Squalius cephalus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság, szeretném kikérni a véleményüket. A képen látható halat november 7-én fogtam a Mosoni Dunában. Én úgy tudom, szilvaorrú keszeg, de elég nagy oltást kaptam, hogy ez egy paduc. Pusztán csak az igazságérzetem hajt, hogy akkor melyik faj is ez. Köszönettel: E. Sz.


   
Elnézést kérünk, pár napja rövid ideig hibás válasz volt olvasható a honlapunkon. A szilvaorrú keszeg egyik fő jellegzetessége a hosszú farokalatti úszó, amelyben 20 körül van az elágazó sugarak száma, de a képen ez az úszó nem látszik. Másik ismertetőjegye a száj alakja, amely ez esetben U alakúnak tűnik, de csak azért, mert nyitott és kissé alulról van fényképezve. A szilvaorrú keszeg teste azonban magasabb, has- és farokúszója pedig nem pirosas. Ez utóbbiak a paduc jellemzői, tehát a hal paduc (Chondrostoma nasus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! 2021. 11. 13-án pergetve fogtam domolykózás közben ezt az amurszerű halat, ami szépen letorkolta a wobblerem! Nem látszik domolykónak! Kérném önöket, hogy segítsenek beazonosítani ezt a szép halat. A fogás helye: Pécsi-víz. Üdvözlettel: H. Cs.


   
A test nyúlánk, a fejről beillesztett képről pedig az is látható, hogy vaskos. A száj kissé alsó állású, az ajkak vaskosak, a két orrnyílás között egy kis árok húzódik. Ezek bizonyítják, hogy a hal nemcsak amurszerű, hanem valóban amur (Ctenopharyngodon idella).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Cím! A Duna duzzasztott, Dunakiliti feletti szakaszán többször is horgomra akadt már ez a pisztrángféle, feltehetően a szlovák oldal rendszeres telepítéseinek köszönhetően. Véleményem szerint a képen szivárványos pisztráng látható. Üdvözlettel: Í. M.


   
A fej rövidebb, a száj kisebb, a test pedig magasabb, mint a többi pisztrángféle halunké, a testén csak fekete pettyek vannak, melyek a farokúszóra is ráterjednek. Ezek alapján a hal szerintünk is szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A fotón mellékelt vörösszárnyú keszeget (Scardinius erythrophthalmus) egy bányatóban fogtam. A kérdésem az, hogy ez egy részben alampiás vörösszárnyú-e? Köszönöm szépen! Üdvözlettel: B. N.


   
Az alampiás halak bőre áttetsző, ezért a hajszálérhálózattól rózsaszínűnek látszanak. Ennél a halnál nem ezt látni, ezért inkább arra gondolunk, hogy a pikkelyeinek egy részét elveszítette.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható kis halat egy Bodroghoz közeli csatornában fogtam csalihálóval. Nem tudtam beazonosítani, ezért kérném a segítségüket. Előbb kaukázusi törpegébre gondoltam, de a hátúszója nem elég hosszú. Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: M. R.


   
Ha megfigyeljük, hogy a hal hasúszói nincsenek összenőve, akkor a valódi gébeket mind kizárhatjuk, a kaukázusi törpegébet is. Alakját és színét tekintve inkább a lápi póchoz hasonlít, de azt is kizárhatjuk, mert annak csak egy hátúszója van. Emellett a test hátsó részén ha halványan is, de nagyobb foltok láthatók, és jól kivehető a farokúszó előtt a v alakú sötét rajzolat is. Ezek alapján a hal egy halvány színű amurgéb (Percottus glenii).

---------------------------------------------------------------------------------

    Üdvözlöm Önöket! Érdeklődni szeretnék, hogy miféle féreg, parazita lehet, ami a képen látható. Egy márna gyomrában találtam. Köszönöm. Üdvözlettel Szlovákiából: Cs. Z.


   
Szakértőink szerint a képen látható paraziták többsége buzogányfejű féreg, a Pomphorhynchus laevis. Fejlődése során a féreg petéi a hal beléből a külvilágba ürülnek. A vízbe került petéket az alacsonyabb rendű rákok bekebelezik, majd e rákok testüregében kialakulnak a fertőzőképes lárvák. Ezek aztán az alacsonyrendű rákokkal táplálkozó halak (pl. márna, domolykó, jász) belében telepednek meg. Tömeges fertőzés esetén a bél falába fúródott paraziták felszívódási zavarokat okozhatnak. Súlyos esetekben a halak lesoványodása és elhullása is bekövetkezhet. Ellene védekezési lehetőség nincs. A képen azonban néhány márnára specifikus galandféreg is látható, a Caryophyllaeus brachycollis. Ezek a felvágott bél bal alsó részén mint fehér szalagok, szegfűre emlékeztető fejjel találhatók. A konyhai előkészítése során véletlenül megsérült bélből előbukkanó, sárga és fehér férgek sokak számára undort keltők lehetnek, de az ember egészségére veszélyt nem jelentenek.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ez milyen halfaj? Nem tudom eldönteni, hogy koncér vagy jász. Annyira hasonlítanak, bár a koncérnak hosszukás a teste, ennek meg nem annyira. Üdvözlettel: N. O.


   
A jászkeszeg szája csúcsba nyíló, az oldalvonalán legalább 55 pikkely van. Ennek a halnak a szája félig alsó állású, az oldalvonalán pedig csak 45 pikkely számolható, tehát leánykoncér (Rutilus virgo). Az igaz, hogy nem olyan nyúlánk, mint az egészséges példányok, de ezt a megtört gerince magyarázza.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Nemrég fogtam ezt a halat a Duna budapesti szakaszán. Ránézésre halványfoltú küllőre gondolok, de nem vagyok benne biztos. Önök szerint mi lehet? Üdvözlettel: H. B.


   
A farokúszón kis vonalkákból összeálló harántsávok vannak. Ez a halványfoltú, a felpillantó és a homoki küllőre is jellemző. A test a fazoknyélhez képest magas, ezért homoki küllő nem lehet. Az oldalvonalat kettős pontsor veszi közre, ami a felpillantóra nem jellemző, viszont a halványfoltúra igen. Ebből következően a hal halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi, régebben Gobio albipinnatus)

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt a domolykót a Sajóból fogtam október 30-án. Érdekelne, hogy mik ezek a fekete foltok rajta, mert 10 domiból 5db-on ilyen foltok vannak. Üdvözlettel: B. D.


   
Szakértőnk szerint a horgász által fogott domolykón a feketepettyes betegség (posthodiplostomosis) látható. A kórokozó a Posthodiplostomus cuticola nevű métely metacerkáriája. E mételylárvák a hal bőrében és bőr alatti kötőszövetében telepszenek meg és maguk körül cisztát képeznek. A hal szervezete a parazita cisztáit tokkal övezi, és a tokban lerakódó sok pigmenttől kb. 0,5-1 mm nagyságú sötét folt alakul ki. A parazita halat megelőző köztigazdája valamilyen Planorbis genusba tartozó vízicsiga, a végleges gazdái pedig a gémek. A halak ivadékait, különösen a zsenge ivadékot e parazita el is pusztíthatja. A nagyobb halakban elhullást nem okoz. Az idősebb halakon megtelepedett paraziták 1 - 1,5 évig életben maradnak. A sok petty, sokszor a pikkelyek eltávolítása után is látható, ezért degusztáló hatású. A lárvák a sütés, főzés után az emberre semmi veszélyt nem jelentenek.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható hal, melyet a tatai Derítő-tóból fogtam, aranykárász vagy pontykárász? Ugyanis nem volt bajsza. Üdvözlettel J. G.


   
Az aranykárász vagy hagyományos nevén széles kárász hátúszójának és anális úszójának a szegélye domború lenne. Pontyra utaló jelet sem látunk a halon, hiszen bajusza nincs, a feje rövid, az úszói sötétek, és az oldalvonalán sincs 32 vagy annál több pikkely. Mindezek alapján az a véleményünk, hogy a hal egy ezüstkárász (Carassius gibelio).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható halat a Ráckevei (Soroksári)-Duna csepeli szakaszán fogtam. Jól látom, hogy feketeszájú géb? Üdvözlettel: J. G.


   
A testforma, valamint az úszók helyzete, formája és mérete nyilvánvalóvá teszi, hogy a hal egy géb, az első hátúszón lévő fekete folt pedig azt is elárulja, hogy feketeszájú vagy másként kerekfejű gébet (Neogobius melanostomus) sikerült fognia.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Október 29-én fogtam ezt a halat a Nyugati-övcsatornán, csontival. Érdeklődnék hogy Önök szerint milyen hal lehet? Köszönettel: K. T.


   
A test nyúlánk, szájszöglet a szem alá ér, a pikkelyek aprók, a farokalatti úszó mélyen beöblösödő. Ezek alapján a hal egy fiatal balin (Leuciscus aspius, korábban Aspius aspius).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Segítséget szeretnék kérni az alábbi hal azonosításában, amit a Túr folyó romániai szakaszán sikerült horogra csalni. Előre is köszönöm, Cs. D.


   
A hal nyúlánk, testmagassága kicsi. A hát- és farokúszóján vékony vonalkákból összeálló harántsávok vannak. A legfontosabb jellegzetesség pedig az, hogy a hátúszójában 8 elágazó sugár van, míg a többi küllőfajunknak csak 7. Ez alapján a hal homoki küllő (Romanogobio kesslerii, régebben Gobio kessleri).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt MHTT! Azt hiszem, dunai ingola lárvát találtam idén október 22-én éjjel a fővárosi Duna-szakaszon. A dunai ingola félig kint volt a vízből, egészen partszélen volt, nem igazán reagált a fényre (nem rendelkezett szemekkel), és csak akkor tudtam meggyőződni róla, hogy él, amikor hozzáértem. Ekkor kicsit beljebb úszott, de viszonylag lassan. Nem nagyon zargattam, fotókat és videókat készítettem róla, közben néha próbálta befúrni magát az aljzatba. Lassan mozgott, de azért volt benne élet. Üdvözlettel: T. J.


   
A képen szerintünk is a dunai ingolának (Eudontomyzon mariae) egy jól fejlett lárvája látható. Gratulálunk a ritka észleléshez és a kitűnő fényképhez!

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt az érdekes halat a Tiszán fogtam, és bizonytalan vagyok benne hogy mi. Kérem szíves segítségüket. Tisztelettel: T. B.


   
A hal alakjából, az oldalán lévő nagyobb foltokból, valamint abból, hogy a hát domború íve a hátúszó alatt kezd homorúvá válni, arra következtetünk, hogy a hal halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi, régebben Gobio albipinnatus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható halat Szegednél fogtam a Tiszán, szeptember 25-én. Jászkeszeg lenne? Üdvözlettel: K. M.


   
A hal nem lehet jászkeszeg, mert annak a pikkelyei aprók, számuk az oldalvonalon 55-60. Ennek a halnak a szája csúcsba nyíló, a szemgyűrűje narancsos, a hát- és hasúszója szinte egy vonalban ered, az oldalvonalán pedig csak 42 pikkely van, tehát nem lehet más, csak egy fakó bodorka (Rutilus rutilus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Segítségüket szeretném kérni a fotón mellékelt hal beazonosításához. Válaszukat előre is köszönöm! Köszönettel: K. A.


   
A test pettyezettsége a vágódurbincs jellegzetessége, a hátúszó végének a szegélye azonban derékszögben éri el a faroknyelet, ami széles durbincsra vall. Ha ez utóbbi az úszót kifeszítve is így marad, akkor a hal a vágódurbincs és a széles durbincs hibridje lehet (Gymnocephalus cernua x Gymnocephalus baloni).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Abban szeretném segítségüket kérni, hogy a képen látható halat legyenek szívesek segíteni beazonosítani. A hal hossza 37 cm, súlya 1,5 kg. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Z. Cs.


   
A hal hátúszója hosszú, bajusza nincs, az oldalvonalán 29 pikkely számolható. Ezek az ezüstkárász (Carassius gibelio) jellemzői.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a kárászt Bicskén fogtuk, szerintünk tavi aranyhal hibrid lehet. Meghatározást kérnénk szépen. Köszönettel: M. A.


   
Nem tudunk biztosat mondani, mert az ezüstkárásznál is előfordulhat az úszók túlzott növekedése, de nekünk ez a hal inkább egy fakó, fátyolfarkú aranyhalnak tűnik (Carassius auratus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Üdvözletem! Szeretnék eligazítást kérni a képen látható hallal kapcsolatban. Ez önök szerint is egy durbincs lehet? Természetesen visszanyerte a szabadságát. Tisztelettel: G. D.


   
Három durbincsfajunk közül a selymes durbincson hosszanti csíkok, a széles durbincson szabálytalan alakú nagy foltok vannak. Ilyen kis pettyek a vágódurbincsot (Gymnocephalus cernua) díszítik.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A mellékelt fényképen látható ivadékot egy barátom kishalfogó hálóval fogta az egyik domonyvölgyi tavon. Egyből feltűnt szép élénk színe, és viszonylag nagy szeme, első benyomásra akváriumi díszhal jutott eszünkbe. Nyilván nem az, de mi nem tudtuk azonosítani. Kérem segítsenek az azonosításban! Köszönettel, S. A.


   
A hosszú hátúszó, melynek a hátsó részén is hosszúak az úszósugarak, a kopoltyúfedő szélén kialakulóban lévő bőrlebenyen már látható fekete folt, valamint a faj ivadékait határozottan jellemző harántsávok és a kis méret alapján megállapítható, hogy a hálóba egy idei naphal (Lepomis gibbosus) került.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat a Tisza szolnoki szakaszán fogtam horgász készséggel. Elképzelhető, hogy leánykoncér lenne, vagy csak bodorka? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: S. N.


   
Az alak, az úszók mérete és helyzete, a pikkelyszám és a világos szemgyűrű alapján leánykoncérnak is vélhetnénk, de annak a szája félig alsó állású, ennek viszont csúcsba nyíló. Ez alapján a hal csak egy fakó bodorka (Rutilus rutilus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! 2021. 09. 19-én sikerült fognom ezt a halat a Duna váci szakaszán. Ránézésre leánykoncérnak gondolom, de nem vagyok benne biztos. Önök szerint mi lehet? Tisztelettel: V. N.


   
Az alak, a félig alsó állású száj, a fehér szemgyűrű, az alsó úszók piros színe, az oldalvonalon lévő 46 pikkely és az anális úszóban számolható 11 elágazó sugár egyaránt amellett szól, hogy a hal leánykoncér (Rutilus virgo).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Feltűnt nekem,hogy a folyóvizi nagy pontyok farokúszójának az alsó része erősen kopott. Ez csak a folyami pontyokra jellemző, tavi pontyoknál ilyet még nem láttam. Mi arra gondolunk, hogy amikor ezek a pontyok beleállnak a sodrásba a mederfenéken, a helyben maradás céljából mozgatott a farokúszójukat felsérti és koptatja a meder. Önöknek mi a véleménye? Tisztelettel: P. Sz.


   
Hasonlóképpen gondoljuk mi is, kiegészítve azzal, hogy a meder feltúrása, esetleg a parazitáktól való megszabadulás céljából szándékosan is csapkodhatnak farokúszójukkal a halak. Megjegyezzük továbbá, hogy a nagyobb karika- és dévérkeszegeknél is tapasztalható hasonló jelenség.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Azt szeretném megtudni, jól gondolom-e, hogy a mellékelt fotón bodorka látható. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: F. R.


   
A csúcsba nyíló száj, az oldalvonal 40 és 48 közé eső pikkelyszáma, a szinte egy vonalban kezdődő has- és hátúszó, a narancssárga szemgyűrű és a hasonló színű úszók egyértelművé teszik, hogy a hal bodorka (Rutilus rutilus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Segítséget szeretnék kérni a képen látható halfaj meghatározásában, melyet pergetve fogtam a Rábcából. Korábban többször fogtam balint, néhányszor jászt, de nem tudom a fej, a száj és úszók vöröses színezete alapján egyértelműen a balinhoz sorolni, inkább hibridre hasonlít. Köszönettel: K. B.


   
A testmagassághoz viszonyított testhossz jászkeszeghez hosszú, balinhoz viszont rövid, a száj is közepes méretű. Ezek alapján mi is úgy látjuk, hogy a hal jász-balin hibrid. (Leuciscus idus x Leuciscus aspius).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Szeretném megtudni, hogy a képen milyen halfaj van. Gardának nézem a kép alapján. Gyorsan leváltak a pikelyei, és sajnos nem élte túl a fogást. Köszönettel: A. F.


   
A kifejezetten felső állású száj, a nagyon apró pikkelyek, a hasúszóig elérő mellúszó, a hosszú farokalatti úszó és az e fölött elhelyezkedő hátúszó egyaránt azt bizonyítja, hogy a hal garda (Pelecus cultratus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Segítségüket szeretném kérni a fotón mellékelt hal beazonosításához. Jómagam úgy gondolom, hogy razbóra lehet. A hal a munkahelyemen lévő tűzvíztározóból került elő. Nem tudni hogyan került oda, talán vadkacsák hozták bele az ikrát, és itt keltek ki. Rengeteg van benne, de akad kárász és törpeharcsa is, melyek szintén inváziós fajok. Segítségüket előre is köszönöm! Tisztelettel: B. I.


   
A tipp jó. A kúpos fej, a felső állású kis száj, az oldalvonalon számolható 35 pikkely és a hátsó szélükön sötétebb pikkelyek egyaránt azt bizonyítják, hogy a hal razbóra (Pseudorasbora parva). Az oldalvonal közelében húzódó sötétebb vonal pedig a faj fiataljait és nőstényeit jellemzi.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat a Kis-Dunából fogtam. Abban kérném a segítségüket, hogy mondják meg, milyen halat fogtam. Köszönettel: T. B.


   
Az elöl vaskos test, a kissé lapított fej, a magasan ülő szem, a nagy száj, a vaskos ajak, a nagy és mintázott mellúszó, továbbá a végig azonos magasságú második hátúszó alapján a hal Kessler-géb (Ponticola kessleri, korábban Neogobius kessleri ).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A fotó Angliában készült. Azt szeretném megtudni, hogy a hal melyik fajba tartozik. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel, T. T.


   
A csúcsba nyíló száj, a narancsos szemgyűrű és az oldalvonalon lévő 46 pikkely egyaránt amellett szól, hogy a hal bodorka (Rutilus rutilus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Szerbiában a Száva menti, Belgrádhoz viszonylag közel eső Boljevci nevű településen egy hét alatt állítólag négyet is fogtak ebből a halból. Lehetséges ilyen? És milyen faj ez? Üdvözlettel: S. T.


   
Sajnos elképzelhető, mert ez egy nagyra nőni képes díszhal, amely rendkívül falánk, így gyorsan kinövi a szűk akváriumot, és ilyenkor a felelőtlen akvaristák gyakran szabadon engedik. A faj Dél-Amerikában, az Amazonas vidékén honos, a neve vörösfarkú harcsa (Phractocephalus hemioliopterus). Meleg égövi hal lévén a közönséges hőmérsékletű vízbe kitett példányai a telet várhatóan nem élik túl.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Augusztus 30-án fogtam ezt a példányt egy hazai magántóból. A baráti körben arra tippelnek, hogy ez egy Muskellunge (Muskie), mivel nincsenek rajta se foltok se csíkok. Abban kérek szakértői véleményt, hogy ez a hal csuka vagy az említett alfaja.


   
A maszki (Esox masquinongy) egy észak-amerikai csukafaj. A farokúszója általában hegyes végű és pettyezett, az oldala csíkos, de egyik sem biztos bélyeg. A kérdést az dönthetné el, hogy az alsó állkapocs alatt hány érzékelőpórusa van.


   
Ha hatnál kevesebb (4-5), akkor csuka, ha több (7-9), akkor maszki. Ha 6, akkor bizonytalan. Mi reméljük, hogy a hal csuka, mert ha valaki a tiltás ellenére is behozott volna egy új idegenhonos fajt, annak beláthatatlan következményei lehetnek az őshonos faunára.

---------------------------------------------------------------------------------

    A képeken látható hal a Vajdaságban, a Tisza mellett fekvő Adorjánnál került elő. Állasküszre tippeltem, de zavarba hozott az "orrszarv". Alaposabban szemügyre véve azonban arra a megállapításra jutottam, hogy régi sérülésről lehet szó. A bal oldalon hiányzó ajakból alakulhatott ki a szarvszerű képződmény. A zsákmányolás helyszíne is érdekes, eddig ugyanis úgy tudtam, hogy a Tiszában ritka ez a halfaj. Köszönettel: B.M.


   
A képet köszönjük, mert a hal valóban állasküsz, ami rendkívüli ritkaság a Tiszában. Arra azonban, hogy a Duna vízrendszeréből leírt három állasküszfaj közül (Alburnus mento, Alburnus danubicus, Alburnus sarmaticus) melyikről lehet szó, majd később válaszolunk, mert az anális úszó sugárszáma, amely a biztos azonosítást lehetővé tenné, a képről nem állapítható meg.

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt a compót a Balatonon fogtam 2021. 08. 25-én. Mitől lehet ilyen fekélyes? Jelent-e valamilyen veszélyt a balatoni halállományra? Egyébként a hal visszakerült a vízbe, remélve a legjobbakat. Segítségüket előre is köszönöm, Sz. L.


   
Két szakértői vélemény:
1. A tünetek alapján nehéz diagnózist mondani, de éppen mostanában foglalkozunk egy Dermocystidium betegséggel, amely bőrtüneteket produkál. A gócok azokra hasonlítanak. A cisztákban lévő, gombára hasonlító fonalakban kerek spórák találhatók. Ha a horgászok ilyen halat találnak, a hal elpusztítása nélkül a kikapart spóraanyagot alkoholban meg lehet őrizni, és szívesen megvizsgáljuk. Az élősködőnek humán-egészségügyi jelentősége nincs, ezért a hal fogyasztható.
2. A compón rosszul gyógyuló seb látható, aminek a hátterében rákos daganat (szarkóma?) is lehet. Ilyen elváltozás ritkán kerül szakember kezébe. Ha a balatoni compókon halmozottan jelentkezik, akkor feltétlenül laboratóriumi vizsgálatot kell végeztetni.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Kérem, nézzék meg, mi okozhatja a halak úszótövének kivörösödését, amelyről általában a nyálka is foltokban hámlik le. A halak lelassulnak, majd elpusztulnak. A csalihalak szökőkútban vannak tárolva, amely kútvízzel van feltöltve. Köszönöm előre is, Gy. P.


    Szakértőnk véleménye:
A kútvízbe helyezett csalihalak elhullásának pontos okát csak laboratóriumi vizsgálattal lehetne megállapítani. A halnál a hirtelen hidegebb vízbe helyezés okozhat ilyen megbetegedést. További ok lehet a gázbuborék-betegség, amit okozhat a szökőkút szakaszos működtetése, mert ennek során változhat a vízben oldott gázok nyomása. A halban a gázbuborékok elzárják a keringő vér útját, és ahol megakadnak (pl. az úszók közelében), könnyen bakteriális fertőzés jön létre. A beküldött fotót kinagyítva, a nyíllal jelölt helyeken gázbuborékok lehetnek.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható hal beazonosításában kérném segítségüket. Homoki küllőre tippelek. Előre is köszönöm, D. J.


    A farokúszó mintázata alapján halványfoltú, homoki és felpillantó küllő is lehetne ez a hal. A homoki küllő azonban nyurgább, testmagassága kisebb, a faroknyele hengeres. Ez utóbbi a felpillantó küllőnél még kifejezettebb. Konkrétabb megkülönböztetést tesz lehetővé, hogy a homoki küllő hátúszójában 8 elágazó sugár van, a többi hazai küllőfajnál és a képen látható halnál azonban csak 7 számolható. A test és a faroknyél viszonylag nagy magassága alapján a hal halványfoltú küllő ( Romanogobio vladykovi, régebben Gobio albipinnatus) .

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A halat, amelyről a fotó készült, a Balatonon fogtam. Vörösszárnyú keszeg, kb.10 centiméteres. A fekete pöttyök a farokúszón paraziták? Több egyeden is találtam ilyeneket. Köszönettel: L. G.


    Minden petty egy-egy fejlődésben lévő, kb. 1 mm hosszú, metacerkáriának nevezett mételyféreglárvát jelez, melyek körül fekete pigmentburok képződik. A halak köztes gazdái ennek a parazitának, a kifejlett métely végső gazdái a gémek.

---------------------------------------------------------------------------------

A Tisza 158-as folyamkilométernél, a folyó felszínén találkoztam össze ezzel a lárvának tűnő, a vízben nagyon ügyesen mozgó, nagyon is gyors és fürge élőlénnyel. Előre is köszönettel: S. Cs.

    Teljes biztonsággal csak azt merjük mondani, hogy valamelyik csíkbogárfaj lárvája (Dytiscidae), de valószínűleg a szegélyes csíkbogáré (Dytiscus marginalis). Ez kampós szájszervével megragadja az áldozatát, majd kiszívja a testnedvét. Az utolsó stádiumú lárva mérete 50-60 mm.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Csukára pergetés közben a növényzettel együtt került kézbe a képen látható bébi hal egy Tisza-holtágból. Kérném a segítségüket a faj beazonosításban. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: F. Gy.


    Az alak, a viszonylag magas hát és a testet mintázó sötét foltok alapján arra következtetünk, hogy a hal amurgéb (Perccottus glenii).

---------------------------------------------------------------------------------

    Kérem, biztosítsanak afelől, hogy a képen látható hal egy ponty. Az internetre kikerült videóm alatt kommentzápor érkezett a hal faját vitatva, így elbizonytalanodtam. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel és tisztelettel, V. M.


    A hal hátúszója hosszú, az oldalvonalán a pikkelyek száma 35, tehát a pontyra jellemző 32 és 41 között van, nagyításban pedig jól kivehető a bajusza is. Főként ezek, de a többi jellegzetessége alapján is megerősítjük, hogy ez egy magas hátú pontyivadék (Cyprinus carpio).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Augusztus 2-án sikerült fognom ezt a halat a Ráckevei-Dunán. Nem tudom eldönteni, hogy kis testű karikakeszeg vagy bagolykeszeg. Önök szerint melyik lehet? Tisztelettel: V. N.


    A hal bagolykeszeg nem lehet, mert annak sokkal hosszabb az anális úszója, legalább 36 elágazó úszósugár támasztja, míg ennél csak 21 sugár számolható. Emellett az oldalvonalán csak 47-48 pikkely van, fölötte a hosszanti pikkelysorok száma 9, a páros úszói rózsaszínesek. Mindezek a karikakeszeg (Blicca bjoerkna) jellemzői.

---------------------------------------------------------------------------------

    Július 30-án a fővárosi Duna-szakaszba torkolló kis patakon legyeztem, és sikerült horogra csalni ezt a kis "fickót". Ismerősömmel több perces tanakodás után se tudtuk meghatározni, ezért önöktől kérnénk segítséget. Előre köszönöm és minden jót kívánok! J. O.


    A száj kicsi és csúcsba nyíló, a pikkelyek is kicsik, számuk az oldalvonalon 58, a farok- és az anális úszó rózsaszínű. Ezek alapján a hal egy fiatal jászkeszeg (Leuciscus idus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt a torz ezüstkárászt a Sződ-Rákos-patakból fogtuk ki egy kollégámmal. Számunkra úgy tűnik, hogy ezüstkárász ívott össze koiponttyal. Önök szerint mi? Üdvözlettel: B. L.


    Nem zárjuk ki a hal hibrid voltát, de szerintünk inkább aranyhalnak tűnik (Carassius auratus), mert bár halványabbak a színei, emlékeztet ez utóbbi faj shubunkin változatára.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ennek a halnak a beazonosításában kérném szíves segítségüket. A hal édesapám horgára akadt 2021. 07. 26-án a Sebes-Körös körösújfalui szakaszán. Köszönettel V. B.


    A hal szája felső állású, szeglete nem nem nyúlik be a szem alá. Az oldalvonalán 50-52 pikkely számolható. Az anális úszója hosszú, a szegélye kevéssé beöblösödő. Ezek alapján a hal egy méretes küsz (Alburnus alburnus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a képet egy csoportban találtam, és ment a vita, hogy "koi harcsa" vagy "részlegesen albínó". Mi lehet a valódi oka ennek a mintának? Válaszukat előre is köszönöm. N. Z.


    A japán koi szónak több jelentése is van, köztük van például a szeretet, de haltani vonatkozásban pontyot jelent. A koiharcsa tehát pontyharcsa lenne, de ilyen hibrid nem létezik. A másik tippel értünk egyet, ez a hal szerintünk is egy részlegesen albínó harcsa (Silurus glanis). A jelenség oka az, hogy a test egyes részein hiányzik a bőrből a melanin nevű fekete festékanyag, melyet a pigmentsejek - egy genetikai hiba miatt - a fehér részeken nem tudnak előállítani.

---------------------------------------------------------------------------------

    Egy esővíztározóban, ahol különböző halfajok élnek, egyre több pisztrángsügéren veszem észre ezt a parazitát. Meg tudnák mondani, hogy milyen fertőzésről van szó. Üdvözlettel: V. M.


    Szakértőink szerint a kórokozó mindenképpen egy rákélősködő. Ha újabb és újabb fertőzések lépnek fel, akkor Lernaea, ha hamarosan leáll a folyamat, akkor Tracheliastes lehet a parazita, ugyanis ez utóbbi csak évente egy időszakban válik fertőzővé. De bármelyik legyen, sajnos egyik ellen sincs hatékony védekezés.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A képen szereplő halat 2021. 07. 20-án fogtam a Zagyvából, és a beazonositásában kérném a segitségüket. Üdvözlettel: H. V.


    Az oldalvonal 58-59 pikkelye, a fölötte húzódó 10 pikkelysor, a rózsaszín páros és a sötét páratlan úszók, valamint az ezüstös pikkelyszín alapján szilvaorrú keszeg is lehetne, de az előrenyúló orr hiánya és az anális úszó 19-nél kevesebb (18) elágazó sugara, valamint a rózsaszín páros úszók alapján inkább a szilvaorrú és a karikakeszeg hibridjének (Vimba vimba x Blicca bjoerkna) tűnik a hal.

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt a 3 kiló fölötti halat egy kis horgásztóból fogtam, és nem tudom, mi lehet. Elsőre ezüstkárásznak tűnt, ám ez abból a fajból hatalmasnak számít, úgyhogy felmerült a keverék lehetősége is (például pontykárász). A kérdésem az, hogy milyen hal is ez pontosan, illetve hogy milyen idős lehet. Válaszukat előre is köszönöm, K. Z.


    A viszonylag rövid fej, a bajusz hiánya és az úszók sötét színe ezüstkárászra utal, az oldalvonal pikkelyszáma (36) és a hátúszó elágazó sugarainak a száma (20) azonban a pontyra jellemző. Ezek alapján a hal szerintünk is pontyezüstkárász (Cyprinus carpio x Carassius gibelio). A hibridek növekedéséről sajnos nincsenek adadataink, így az életkorról nem tudunk nyilatkozni.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt MHTT! Erről a képről megállapítható-e hogy milyen kölöntékkel találkoztam egy Roşiai pisztrángtelepen? A tippem alapján botos, de elfelejtettem alaposan megnézni. A választ előre is köszönöm, Cs. H.


    A hal szerintünk is inkább botos kölönte (Cottus gobio), mert a cifra kölönte anális és hasúszóját is sötétebb harántsávok díszítik, továbbá a hasúszója hosszabb, hátrasimítva többnyire a végbélnyílásig ér.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! 2021. 07. 15-én fogtam a képen látható halat a Békéscsabai Fás-tóból, beazonosításában kérném segítségüket (a hossza 22 cm volt faroktőig). Köszönettel: U. M.


    A száj kicsi és felső állású. Az anális úszója hosszú és a szegélye kevéssé beöblösödő. Oldalvonalán a pikkelyek száma nem több 53-nál. Ezek alapján a hal egy hatalmas küsz (Alburnus alburnus). Hatalmas, mert a 20 cm-t igen ritkán haladja meg.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Vettem 4 db tokhalat a tavamba, de nem tudom milyen fajba tartoznak. Ebben szeretném segítségüket kérni. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: D. K.


    Az orr tompa, a fej alulról nézve egyenletesen szélesedik. A bajusz sima, nem rojtozott, közelebb ered az orrhoz, mint a szájhoz, és hátrasimítva nem érné el a felső ajkat. A felső ajak nyerges (középen egy kis befűződés látszik rajta), az alsó ajak hosszan megszakított, csak a szájszögletnél látható. A hátvértek száma 15. Ezek alapján a hal vágótok (Acipenser gueldenstaedtii).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A csatolt kép alapján egyesek széles kárásznak (jellemzően a színe miatt), mások a pikkelyszám, az úszósugárszám és faroktövi folt hiánya miatt ezüstkárásznak tartják a képen látható halat. Kérem segítségüket a dilemma eldöntésében. Köszönettel: N. A.


    A hal színe, alakja, hátúszójának domború szegélye és a bognártüske alig látható, finom fogazottsága széles kárászra utal. Az oldalvonal pikkelyszáma azonban egyértelműen ezüstkárászra vall (29), és erre utal az úszók szürke színe is. Szerintünk a hal a széles és az ezüstkárász hibridje (Carassius carassius x Carassius gibelio).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Görögországban, Kréta mellett sikerült ezt a halat fognom, a tengeren. Ránézésre valamelyik tengeripér fajnak tűnik. Azt szeretném kérdezni, hogy pontosan milyen faj lehet. Tisztelettel, V. N.


    A tengeri halak világában nem vagyunk otthon, ezért biztosat nem tudunk mondani, de a Fishbase, valamint H. Müller Fische Europas című könyve alapján, amely a fajok rövid leírása mellett az elterjedési térképüket is tartalmazza, megpróbálunk válaszolni. A hal szerintünk is tengeripér, mert nagyításban látszik a két hátúszója, csak az első lehajtott állapotban van. A tengeripérek közül az elterjedési terület, a szín, a testoldal lefelé gyengülő hosszanti csíkozása és a viszonylag rövid anális úszó miatt a szürke tengeripért (Mugil ramada, újabban Chelon ramada) tartjuk a legvalószínűbbnek.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság Egy horgász társaság nem tud dűlőre jutni abban a kérdésben, hogy a bekeretezett hal szélhajtó küsz-e vagy balin. Várom szíves válaszukat, tisztelettel: S. T.


    A bekeretezett hal szájszeglete nem nyúlik be a szem alá. Az oldalvonala nem látszik, de a fölötte látható pikkelysorból következtetve a rajta lévő pikkelyek száma semmiképpen nem érheti el a balinra minimumként megadott 65-öt. A balin anális úszója elején az úszósugarak sokkal hosszabbak, mint az utánuk következők, ezért az úszója szegélye erősen homorú, ennél viszont nem ilyen. Mindezek alapján a hal egy jól fejlett küsz (Alburnus alburnus) .

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Fegyvernek közelében fogtam ezt a halat, ami elég egyértelműen ponty, viszont az alakja és a színe kissé eltér a megszokottól. Ez valamilyen betegség következménye, vagy természetes mutáció ? Válaszukat előre is köszönöm: P. L.


    Halegészségügyi szakértőnk szerint nem betegség, hanem genetikai eltérés okozhatja a színt és a szokatlan pikkelyzetet is, amely egy távol-keleti pontyhibridre emlékeztet.


---------------------------------------------------------------------------------

    Ma délután a szüleim halastavában arra lettem figyelmes, hogy a halak körbe-körbe úsznak a felszín közelében. Miért csinálják ezt? A tóban pontyok, kárászok, compók és aranyhalak vannak.


    Biztos választ nem tudunk adni, de nyilvánvaló, hogy a halaknak is van mozgásigényük, és az is köztudott, hogy szívesen tömörülnek csapatokba. Feltehetőleg azért úsznak körbe-körbe, mert egy kis tavacskában csak így tudnak folyamatosan egyenletes mozgást produkálni. A víz felső rétegét pedig valószínűleg azért választották, mert a levegővel érintkezve oxigénben az a leggazdagabb.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Újra önökhöz fordulok egy hallal, amit pár éve egy barátom fogott, szintén a Szamos romániai szakaszán. Szeretném ha segítenének kideríteni, milyen faj lehet. A választ előre is köszönöm, Cs. D.


    A kopoltyúfedő tüskés, a hátúszó hosszú, elülső részét csonttüskék, hátsó részét lágy úszósugarak támasztják, hasúszói a mellúszók alatt foglalnak helyet. Ezek a lapján a hal a durbincsok közé tartozik, a nemen belül pedig egyedül a selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) oldalának a felső felét díszítik hosszanti csíkok.

---------------------------------------------------------------------------------

    A képen látható amurgébet nemrég fogták a Csaronda tiszaszalkai szakaszán. Ami érdekessé teszi, az a mérete, ugyanis a testhossza 16 cm volt. A kérdésem az, hogy mekkorára nőhet az amurgéb, és hogy ez a példány hány éves lehet. Üdvözlettel: V. J.


    Először is tisztáznunk kell, hogy ez egy ikrás egyed, ugyanis ezek maximális mérete nagyobb, növekedése pedig gyorsabb, mint a hímeké. Nyeste és munkatársai (2017) Rakamazi-Nagy-morotván végzett vizsgálatai szerint a nőstény amurgébek növekedésének a felső határa 17,5 cm-re tehető, a 16 centis példány életkora pedig körülbelül 14 év lehet. Megjegyezzük, hogy oroszországi vizekben a faj 25 centis testhosszt is elérhet.

---------------------------------------------------------------------------------

    Június 27--én, kánikulában fogtam a Hortobágy-Berettyó bucsai szakaszán ezt a halat. Először, mivel nem volt szemüveg nálam, azt hittem, hogy egy 30-35 centis kis amurt fogtam, és gyorsan vissza is engedtem. Később a fotón jobban megnézve úgy láttam, hogy inkább jászkeszeg. Jól gondolom? Tisztelettel: K. K.


    A tipp jó, a képen az év hala, egy szép jászkeszeg (Leuciscus idus) látható. Jellemzője a csúcsba nyíló, viszonylag kis száj, melynek szeglete nem ér a szem alá, valamint a vörhenyes úszók és az oldalvonalon számolható 55-60 pikkely.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A segítségüket kérem a képen látható halivadék beazonosításához. A hal a Dunából gyűjtött vízinövényekkel kerülhetett be egy akváriumba. Segítségüket megköszönve, üdvözlettel: Ny. L.


    Görbülete miatt a vízzel telt pohár nagyítóként működik, ezért torzítva látni a halat, különösen az elülső része nyúlt meg. Jól mutatja ezt a kör alakú szem ellipszis formája. Az viszont látható, hogy a száj csúcsba nyíló, a kissé homorú szegélyű hátúszóban az osztott úszósugarak száma 16, az anális úszóban 5, és mintha az ezüstszürke hashártya is áttűnne a vékony bőrén. Ezek alapján a halacska egy ezüstkárász-ivadék (Carassius gibelio) lehet.

---------------------------------------------------------------------------------

    Nemrég akadt a horgomra ez a 45 centis hal a Hortobágy-Berettyó bucsai hídja fölött. Kérem, erősítsék meg, hogy önök szerint is balin-e, merthogy kukoricára kapott rá. Üdvözlettel: K. K.


    A hal a kukoricára kapás ellenére is balin (Leuciscus aspius, korábban Aspius aspius), erre utalnak az apró pikkelyei, továbbá ezt támasztja alá a karcsú test, a szem alá mélyen benyúló száj és a kissé kampós alsó állkapocs.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Segítenének abban, hogy a képen milyen ivadék látható? Előre is köszönöm szépen! Üdvözlettel, I-Sz. Z.


    A hal oldalát díszítő harántsávok alapján a süllőre, a kősüllőre és a sügérre lehet gondolni. Ilyen kis méret mellett ilyen nagy testmagasság azonban egyedül az utóbbinál lehet. A halacska egy idei sügérivadék (Perca fluviatilis), testhossza megfelel a június végi 35 mm körüli átlagnak. Az ivadék szeme gyakran narancsszínű, az első hátúszója végén pedig már ilyenkor is látható a fekete folt, amely biztos határozóbélyeg.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat a Szamos romániai szakaszán fogtam, és szeretném, ha segítenétek kideríteni, hogy milyen fajta lehet. A választ előre is köszönöm! Üdvözlettel: Cs. D.


    A hal hasúszói tapadókoronggá nőttek össze, ebből következik, hogy a gébek közé tartozik. A szája csúcsba nyíló, az oldalát egy sötét foltsor díszíti, a második hátúszójában hátrafelé haladva az úszósugarak hossza jól láthatóan csökken. Ezek a folyami géb (Neogobius fluviatilis) jellemzői.

---------------------------------------------------------------------------------

A képen látható halat a Soroksári-Duna csepeli szakaszán fogtuk június 11-én. Ha jól látom, ez egy dévérkeszeg valamilyen különös betegséggel. Pár hete rendszeresen ilyen beteg (dévérkeszegek?) kerülnek horogra. Milyen betegség sújtja ezeket a halakat? Köszönettel: J. G.

    Az évnek ebben a szakaszában a Balatonban is fogható ilyen "véres keszeg", de másutt is megfigyelhető. Idővel nyom nélkül gyógyul ez a betegség, amit egy élősködő Copepoda, a Tracheliastes maculatus rák okoz. Jó szemű horgász megkeresheti a parazitát is a keszegen. Ha már kilökődött, akkor egy lyukas pikkely marad vissza, ami önmagában bizonyítja, hogy erről a betegségről volt szó. Egyébként a beküldött képen karikakeszeg (Blicca bjorkna) látható. A dévérkeszeg anális úszója hosszabb lenne, a pikkelyeinek mérete pedig az oldalvonaltól a háta felé haladva a harmadára csökkenne.

---------------------------------------------------------------------------------

    2021. július 13-án fogtam ezt a halat a Hortobágy-Berettyóból, Bucsa fölött. Jól gondolom, hogy bagolykeszeg? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: K. K.


    A lekerekített orr és az alsó állású száj sajnos nem látszik a képen, de egyetlen más keszegünknek sincs ilyen hosszú anális úszója, tehát megerősítjük, hogy a hal badolykeszeg (Ballerus sapa).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a keszegfélét június 10-én fogtam a Vajas-csatornán, Kalocsán. A hossza 37 cm, a tömege 1,25 kg. Szeretném megtudni, melyik fajta keszeg ez. Üdvözlettel: H. O.


    A hal szája aránylag kicsi, a pikkelyei aprók, számuk az oldalvonalon 55 és 60 között van, a hátúszója kissé hátrébb kezdődik a hasúszónál, az alsó úszók enyhén vörhenyesek. Ezek alapján a hal egy fakó úszójú jászkeszeg (Leuciscus idus).

---------------------------------------------------------------------------------

   A szerbiai Vajszka mellett lévő Provala nevű tóból fogták ezeket a busákat a halállomány felmérésekor. Az Aleksandar Bajić-tól érdekességként kapott fotón látható fekete hal 40, a sárga 36 kilós. Beküldte: B. M.


    A pettyes busák (Hypophthalmichthys nobilis) között ha nem is gyakran, de előfordulnak ilyen színváltozatok. A sárga színű, amelynek e bőrében túl sok xantofill nevű sárga pigment képződik, az úgynevezett xantorisztikus változat. A másik, amelyben a fekete melanin dominál, nagyrészt melanisztikus változatnak tekinthető, de a másik rendellenességtől sem mentes. Ezek a színváltozatok genetikai rendellenességek következtében alakulnak ki. Köszönjük az érdekes fotót.

---------------------------------------------------------------------------------

   Egy ideje Ausztriában élek, és egy Duna menti kis érből szabad kézzel fogtam az alábbi halacskát. Az ér hűvös vizű, ezért a vízben cirkáló villámgyors halacskát fürge csellének véltem, de aztán a kezembe került, és láttam hogy nem az... A legerősebb tippem, hogy tüskés pikókat rejt a kis pocsolya, de szeretnék megerősítést ez ügyben. Köszönettel: Sz. Z.


    A tüskés pikónak nevezett fajt korábban kettébontották, de a későbbi genetikai vizsgálatok kiderítették, hogy egyazon fajról van szó. A tipp tehát jó, a hal egy tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus). Jellegzetes alakján túl ezt igazolják a hátán lehajtva lévő csonttüskék, valamint a bőrén átsejlő, haránt irányú csontlemezek, amelyek a farokrészig terjednek.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Köreinkben kisebb vitát váltott ki, hogy a képen látható hal vajon karikakeszeg-e. A szokatlanul nagy szem és a bagolykeszegre jellemző rövid orr váltotta ki a vitát. Esetleg összeívásból született? Segítsenek eldönteni a vitát. Köszönettel, K. I.


    A magas test, a csúcsba nyíló száj, a viszonylag hosszú, de a bagolykeszegénél lényegesen rövidebb anális úszó és a vörhenyes-narancsos páros úszók egyaránt karikakeszegre (Blicca bjorkna) vallanak, hibridre utaló tulajdonságot nem látunk.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Június 4-én fogtam ezt a halat az ausztriai Waizenkirchennél egy tavirózsás vizesárokból, amelyben a vízmélység 60 centi és 2 m között változott. Mi lehet ez a színes furcsaság? Üdvözlettel: B. G.


    Ha oldalról és csukott száj mellett készült volna a kép, látnánk, hogy a száj felső állású. Ami így is látható: a narancsos szemgyűrű, a vöröses alsó úszók és farokúszó, a hasúszók kezdeténél jóval hátrébb eredő hátúszó. Ezek alapján a hal vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus). Az enyhén zöldes és a szokásosnál sötétebb testszín a környezethez való alkalmazkodás következménye.

---------------------------------------------------------------------------------

   Szeretném megkérdezni, hogy ez milyen fajta keszeg. A keszegfélékben nem vagyok jártas, de én bagolykeszegnek tippelem. A szeghalmi Örvös-csatornán fogtam. Üdvözlettel . T. T. A.


    A hal anális úszója aránylag hosszú, de nagyításban is csak 21 elágazó sugár számolható benne, míg a bagolykeszegében minimum 36-nak kellene lennie. A laposkeszegnél hasonló a helyzet, a minimum 35. A dévérkeszeg közelebb áll hozzá, mert annál a legkisebb sugárszám 23, de az se lehet, mert annál a pikkelyméret a test első felén az oldalvonaltól fölfelé haladva erősen lecsökken. Ennél a halnál a pikkelyméret alig változik fölfelé haladva, a farokalatti úszójában az elágazó sugarak száma 18 és 24 közé esik, és a páros úszói enyhén rózsaszínűek. Ezek a karikakeszeg (Blicca bjoerkna) jellemzői.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható halat a Soroksári-Duna csepeli szakaszán fogtuk május 24-én. Véleményüket kérném, hogy milyen fajról van szó. Próbáltuk beazonosítani, talán békafejű géb? Üdvözlettel: J. G.


    A békafejű vagy Kessler-géb feje laposabb, szája nagyobb. Ennek a halnak a rövid orra, a kis szája és a mintázata inkább kerekfejű (másként feketeszájú) gébre vall (Neogobius melanostomus). Bizonyára látni lehetett az első hátúszója végén egy fekete foltot is.

---------------------------------------------------------------------------------

   Nemrég sikerült fognom egy kereken 9 kilós "pontykárászt". Az Önök véleményére lennék kíváncsi, hogy igazából mit is fogtam, illetve hogy van-e hivatalos adat arról, mekkora a világrekord ebből a hibridből. Tisztelettel: G. M.


    Lehetségesnek tartjuk, hogy a hal az ezüstkárász és a ponty hibridje, mert erre már volt példa hazai halastóban, de ahhoz, hogy ezt biztonsággal állíthassuk, genetikai vizsgálatra lenne szükség, vagy legalább a garatcsontokat és garatfogakat kellene látni. Rekordokról nincs információnk.

---------------------------------------------------------------------------------

   Ezt a halat egy közösségi oldalon láttam, Magyarországon fogták egy tóból. Olyan kevés vértje van, hogy az egyik hazai faj leírásába sem illik bele. Önök szerint milyen tok lehet? Tisztelettel, V.N.


    Közvetlenül a fej mögött is van két besüllyedt vért, így összesen tíz hátvért biztosan számolható, ami a vágótoknak és a lénai toknak is megfelel. A besüllyedt hátvértek a lénai tok (Acipenser baeri) jellemzői, ezért erre lehet gyanakodni. A biztos azonosításhoz azonban a száját és a bajszait is látni kellene.

---------------------------------------------------------------------------------

   Az alábbi pontyot egy intenzíven telepített és horgászott mesterséges tavon fogtam május 26-án. A kiütéseiről érdeklődnék. A képek alapján meg tudnák mondani, hogy mi okozta ezeket? Üdvözlettel: H. B.


    Szakértőink szerint az elváltozásokat egy élősködő gomba, a Dermoscystidium okozhatja. A dermoscytidiosis tavasszal jelentkező, néha több pontyra és nagyobb bőrterületre is kiterjedésű betegség. Biztos diagnózist a bőrkaparék mikroszkópos vizsgálatával lehetne adni. A betegség degusztáló, de emberre veszélytelen.

---------------------------------------------------------------------------------

   Jó napot kívánok! Május 24-én fogtam ezt a keszegfélét a Folyás-éri-csatornán, Körösladánynál. Az a kérdésem, hogy ez melyik keszeg. Üdvözlettel: T. T.


    A hal szája csúcsba nyíló, farokalatti úszója hosszú, hátának íve a tarkó után kicsit megtörik, mellúszói szürkék és elérik a hasúszók tövét. Ezek alapján a hal dévérkeszeg (Abramis brama).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a szilvaorrú keszeget Felső-Szigetközben fogtam, a teljes hossza 47,5 cm volt. Kérdésem az, hogy körülbelül hány éves lehet a hal? Köszönettel: Í. M.


    A hal standard testhossza, amit az orrcsúcstól a farokúszó tövéig kell mérni, arányosítással kiszámítva 39 cm. A faj növekedése általában lassú. Szakirodalmi források szerint a szilvaorrú keszeg testhossza a Duna vízrendszerében 5 éves korban 20, az Elba vízrendszerén 23, a Marosban 24 cm. Figyelembe véve, hogy a kor előrehaladtával a növekedés üteme lassul, 10 év körülire becsülhető a kérdéses példány életkora.

---------------------------------------------------------------------------------

   Ezt a 60-70 dekás halat a Tisza egyik holtágából fogták. Melyik busafajhoz tartozik? Én pettyes busára gondoltam, de a fiam fehér busára tippel. Üdvözlettel: L. G.


    A száj szegletéből húzott vízszintes vonal a szem alatt megy el, hasi él csak a hasúszótól hátrafelé látható, valamint a mellúszó eléri a hasúszó kezdetét. Ezek a pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis) faji bélyegei. Valószínűbb azonban, hogy ez egy hibrid, ugyanis az ilyen méretű pettyes busák még erősen foltosak, márványozottak szoktak lenni, ennek a színe pedig fehér busára (Hypophthalmichthys molitrix) jellemző. Pontos választ genetikai vizsgálat alapján lehetne adni.

---------------------------------------------------------------------------------

   A napokban fogtam ezt a jószágot pontykergetés közben, akkora sikerrel, hogy még ez a keszeg is kiöltötte a nyelvét. :) A hal száján nincs nyoma sérülésnek, ez egy nyúlványnak tűnik. Van olyan betegség vagy környezeti ok, ami kiválthat ilyen elváltozást? Köszönettel, V. P.


    A keszeg szájából kilátszó "nyelv" keletkezésének oka a fénykép alapján nem állapítható meg. Szövettani vizsgálattal lehetne eldönteni, hogy honnan indult ki a növedék, milyen szöveti alapból képződött. De az is elképzelhető, hogy korábbi mechanikai sérülésből ered, egy hibás regenerálódási folyamat eredményeként.

---------------------------------------------------------------------------------

   Ezt a halat egy hete sikerült fognom egy horgásztavon. A hátán a vértek besüllyednek, ez alapján lénai tokra gondolok, de azt is el tudom képzelni, hogy egy sötét színű vágótok. Az oldalvértek száma, ha jól számoltam, mindkét fajhoz megfelel. Önök szerint melyik faj lehet?Tisztelettel: V. N.


    A hátvértek valóban nem emelkednek ki, emellett az orr hegyes, a bajuszszálak közelebb erednek az orrcsúcshoz, mint a szájhoz, viszont hosszúak, hátrasimítva elérnék a felső ajkat. Ezek alapján a hal szerintünk is lénai tok lehet (Acipenser baeri).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Szeretném megtudni, hogy a halak vízből történő kiugrásának mi a magyarázata. Egyes szakemberek a külső élősködők jelenlétének tudták be ezt a viselkedést. Köszönöm a segítségüket előre is! Üdvözlettel: I-Sz. Z.


    Tudományosan igazolt magyarázatról nem tudunk, de abban biztosak vagyunk, hogy a jelenségnek többféle oka van, melyek közül egyik az élősködők által okozott kellemetlenség vagy fájdalom is lehet. Emellett azonban ott van a repülő táplálék utáni vágy (a képen pl. egy repülő tiszavirág után), a ragadozó elől menekülés (küszök a balin elől), a vízből kiugró préda követése (balin a küsz után), ijedtség (a busák ugrálása a berregő motorcsónak közelében), és feltehetőleg a fiatal halak nagy mozgásigénye is eredményezhet ilyet, mert számukra ez játékot, tapasztalatszerzést jelent.

---------------------------------------------------------------------------------

   Üdvözletem! Ezt a halat egy ismerősöm fogta egy tatabányai erőmű tavában. Nem tudjuk beazonosítani. Várom válaszukat! Tisztelettel: S. F.


    A hal az amerikai csíkos sügér (Morone saxatilis) és a fehér sügér (Morone chrysops) hibridje, amelyet nálunk hibrid csíkos sügérnek neveznek. Alakra és mintázatra a csíkos sügérre hasonlít jobban, de abban különbözik attól, hogy az oldalán futó csíkok helyenként megtörnek. Néhány halgazdaságunk korábban importált ilyen ivadékot az Egyesült Államokból, az erőmű tavába feltehetőleg haltelepítés során került be.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Szeretném Önöket megkérni, hogy a mellékletben csatolt hal fajának a meghatározásában segítsenek. Hajdú-Bihar megyében, a Nyugati-főcsatornából került elő. Üdvözlettel: K. G.


    A hal jellegzetességeiből nem sok látszik. De biztosan egyetlen hátúszója van, amelynek az elejét kemény tüskék, a hátulját elágazó lágy sugarak merevítik, és a kopoltyúfedőin is szúrós tüskék vannak. Ezek a rokon durbincsfajokra is érvényesek, de az, hogy se hosszanti csíkok, se elmosódott harántsávok nincsenek a testén, eldönti, hogy a hal egy fakó vágódurbincs (Gymnocephalus cernua). Megerősíti ezt, hogy a hátúszó hátsó részének a szegélye hegyesszögben éri el a faroknyelet.

---------------------------------------------------------------------------------

    Volt szerencsém az elmúlt napokban szép videókat készíteni a pisztrángsügérek ívásáról - mellékelek is egy rövid jelenetet erről. Az egyik halnál azt vettem észre, hogy a szeme teljesen fekete, míg a többinek ragyogó narancssárga. Ez egyedi tulajdonság, vagy összefüggésben áll az ívással? Köszönettel: R. N.


    Gratulálunk a kitűnő videóhoz, egyben sajnálattal közöljük, hogy a kérdésre nincs válaszunk. Olyanról nem tudunk, hogy íváskor a hal szemszíne megváltozna. Meg kellene tudni, hogy ívás után is ilyen marad-e a színe?

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! A képen látható kárászt május 6-án sikerült szákba terelni egy Nyíregyháza melletti tanyán. Ezúton kérném segítségüket a hal szakszerű azonosításában. Tisztelettel: R. J.


    A halnak bajusza nincs, hátúszója hosszú, oldalvonalán 28 pikkely számolható, színe narancssárga, a farokúszója túlfejlett. Ez az aranyhalnak (Carassius auratus) egy akvaristák által kitenyésztett fátyolfarkú változata.

---------------------------------------------------------------------------------

   Jó napot kívánok! Május 5-én horgásztunk egy halastavon, és több pontyon is észrevettünk rendellenes foltokat! Szeretnék véleményt kérni, hogy milyen halbetegség lehet ez. Köszönöm előre is, további szép napot, K. V.


    Szakértőnk véleménye szerint a halon pikkelytasak-gyulladás látható, amit az Aeromonas salmonicida és Aeromonas hydrophila baktériumok egyaránt előidézhetnek. Ezek miatt egyszerre több hal is megbetegedhet a tóban.

---------------------------------------------------------------------------------

   A Duna Pest megyei szakaszán csaltuk horogra a mellékelt fotón látható halat. Szerintem jászkeszegre hajaz leginkább, de nem vagyok benne biztos, kicsit elbizonytalanított a hosszúkás alakja. Kissé takarásban van a képen, de remélem beazonosítható. Előre is köszönöm a választ, S. G.


    A hal nyúlánk, az alsó állkapcsa erős, a hegye kissé kampós, a szájhasíték eléri a szem vonalát, az anális úszójának első sugara kb. kétszer olyan hosszú, mint az utolsó. Ezek a balin jellemzői. Az oldalvonal pikkelyeinek a száma azonban biztosan kevesebb 65-nél, és az anális úszó szegélye kevéssé beöblösödő, ami a jászkeszegre jellemző. Mivel a tulajdonságok nagyobbrészt balinra vallanak a hal balinjász, vagyis a balin és a jászkeszeg hibridje (Leuciscus aspius x Leuciscus idus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Jól sejtem, hogy a képen szereplő hal egy vörös citromsügér? A Hévízi-tóból fogtam a Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának megvalósítása című KEHOP projekt során végzett varsázás közben. Tisztelettel: S. G.


    Kinézetre a hal lehetne vörös citromsügér (Amphilophus labiatum) vagy tán citromsügér is (Amphilophus citrinellum), de ezeknek a fajoknak már világszerte nehéz genetikailag tiszta állományait találni a tenyésztők által tartott és a kivadult állományokban egyaránt, mert könnyen kereszteződnek. A genetikai vizsgálatok szerint a Hévizi-tó környékén is hibrid példányok élnek.

---------------------------------------------------------------------------------

   Április 11-én, a Hárosi-öbölből fogtuk a horgásztársammal a képen látható halat. Vörösszárnyú keszegre gyanakszunk (esetleg bodorkára), de nemeshalakat megszégyenítően küzdött a hal a horgon. Fotózás és sebfertőtlenítés után a hal visszanyerte a szabadságát. Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: L. G.


    Az említett két fajt nagyon könnyű megkülönböztetni, ha tudjuk, hogy a vörösszárnyú keszeg szája felső állású, és a hátúszója jóval hátrébb kezdődik, mint a hasúszója. Ezzel szemben a bodorka szája csúcsba nyíló, a hátúszója pedig szinte egy vonalban kezdődik a hasúszójával. Ezek alapján tehát a hal bodorka (Rutilus rutilus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! A segítségüket szeretném kérni a képen látható hal azonosításában. Én úgy gondolom, hogy egy ezüstkáraszról van szó az aranyozott színe ellenére. Kérem, erősítsenek vagy cáfoljanak meg ebben. Illetve a hal boncolása nélkül, hogyan tudok egyértelműen megbizonyosodni arról, hogy széles vagy ezüstkárászról van-e szó? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: N. B.


    Ha 33 pikkely lenne a hal oldalvonalán, akkor nehéz dolgunk lenne, mert az mindkét kárászfajnál előfordulhat. Ez esetben azonban csak 30 van, a széles kárásznál pedig 32 és 35 között kellene lennie. Ebből következően ez a példány ezüstkárász (Carassius gibelio), amelynél a pikkelyszám 28 és 33 között változhat. További különbség a két faj között, hogy az ezüstkárász hátúszójának a szegélye egyenes vagy homorú, bognártüskéje a pontyéhoz hasonlóan durván fogazott, míg a széles kárász hátúszója erősen domború, a bognártüskéje pedig finoman fogazott.

---------------------------------------------------------------------------------

    Április 19-én délelőtt egy ilyen halat fogtak Őrbottyánban, senki nem tudja, mikor kerülhetett a víztározóba, fogásáról sem volt még hír. Én "bigmouth buffalo"-ként azonosítottam. Remélem, nem tévedtem nagyot. Üdvözlettel: S. T.



    Gratulálunk a felismeréshez, a hal valóban egy Ictiobus, magyarul buffaló, de hogy ezen belül melyik faj, abban a szakemberek véleménye is eltér. Nekünk, Magyarországon kevés tapasztalatunk van ezekről a fajokról, ezért Kottelat és Freihof Handbook of European Freshwaters Fishes c. könyvére támaszkodtunk. A kézikönyv szerint a nagyszájú buffalónál (Ictiobus cyprinellus) a felső ajak csúcsától a farok felé húzott képzeletbeli egyenes érinti a szem alsó szélét. Ennél a halnál úgy láttuk, hogy jóval a szem alatt megy el, ezért kisszájú buffalóként (Ictiobus bubalus) azonosítottuk.
    A képet azonban egy amerikai kollégának is megküldtük, aki szerint csak csukott szájnál lehet egyértelműen eldönteni, hogy éri-e a szemet az említett vonal, vagy jóval alatta megy el, de ilyen kép sajnos nem áll rendelkezésünkre. Végül is szerinte a test alakja, valamint a viszonylag vékony ajak alapján a hal nagyszájú buffaló (Ictiobus cyprinellus).
    Tanulság: Ha valaki újra buffalót fogna, ügyeljen rá, hogy csukott szájjal is készüljön róla fénykép.

---------------------------------------------------------------------------------

   Május 5-én egy szokatlanul vörös színű, 54 kilós busát fogtak a Kis-Balatonból. Kérdésem az, hogy ez melyik busafaj lehet, és mitől ilyen a színe. Üdvözlettel: V. J.


    A száj szögletéből húzott vízszintes vonal a szem aljánál húzódik, ami a pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis) jellemzője, de a két busafaj hibridje sem zárható ki. A busák bőre nagyon érzékeny, kisebb ütésre is könnyen bevérzik, ezért előbb erre gondoltunk, de ilyen, szinte egész testén egyöntetűen vörös busát még nem láttunk. Alaposabban szemügyre véve azonban feltűnt, hogy a hal festékhiányos. Ellentétben a megszokottal, a barnásfekete melanin hiánya miatt még a fejtető sem sötét, a testén pedig csupán a tarkótája ezüstös, másutt hiányzik a bőréből a gyöngyházfényű guanin. Ez utóbbi, alampiának (azaz fénytelenségnek) nevezett rendellenesség miatt a hal bőre áttetsző, ezért a vérbő hajszálerek színe érvényesül. A jelenség oka genetikai hiba, a pigmentek normális szintézisének a zavara.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Április 17-én délután ezt a tüskés halat fogtam Leányfalunál a Dunából. Kérném segítségüket a halfaj meghatározásában. Üdvözlettel: R. D.


    Ha a halnak félig alsó állású a szája (ami a képen nem látszik, de biztosra vehető), akkor ez egy nászkiütéses leánykoncér. (Rutilus virgo).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Nagykanizsán a Principális-csatornából lett fogva ez a hal 2 éve, de a fotója most került elő. Kérem, segítsenek meghatározni. Üdvözlettel: F. P.


    A test nyúlánk, a száj kicsi és félig alsó állású, az oldalvonal pikkelyszáma 50 körül van, az anális úszó szegélye nagyításban homorú. Ezek alapján a hal nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Az egyik észak-magyarországi folyóból fogtam ezt a 61 centis pisztrángfélét. amelyen a sebes és szivárványos pisztráng jegyei is fellelhetők. Önök szerint melyik fajról van szó? Üdvözlettel: S. A.


    Szakértőnk szerint a sebes pisztráng farokúszóján általában nincsenek foltok, de kisebb arányban előfordulnak, és ez is egy ilyen példány lehet. A szivárványos pisztrángon ugyanis soha nincsenek ilyen nagy, világos udvarral körülvett foltok. Tehát a hal egy piros foltok nélküli, pettyes farokúszójú sebes pisztráng (Salmo trutta).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Azt szeretném kérdezni, hogy milyen halat fogtam, mert ilyen hallal még nem találkoztam. Április 11-én fogtam a Zátonyi-Dunán, Dunakilitinél. Válaszukat előre is köszönöm, H. D.


    A hal szája kicsi és csúcsba nyíló, pikkelyei aprók, számuk az oldalvonalon 55-60 között van, az alsó úszói vörhenyesek. Ezek az év halának, vagyis a jászkeszegnek (Leuciscus idus) a jellemzői.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Egy afrikai harcsa boncolása közben találtuk ezeket a különös képződményeket a kopoltyúkon. Talán valami immunszerv lehet? Esetleg tudnának valami közelebbit mondani? Előre is köszönettel: A. N.


    Ezek a brokkoliszerű, gazdag vérellátású, nagy külső és belső felülettel rendelkező hólyagok a labirintusszervek. Ezek teszik lehetővé, hogy a hal csekély mennyiségű oxigént tartalmazó vizekben is megéljen, mert ezek segítségével a levegőből is képes oxigént felvenni.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani társaság! Kérem segítsenek egy kérdésben dönteni. Csatolva küldöm a hal fotóját, amiről nem tudjuk eldönteni a barátommal, hogy milyen faj lehet. Én jászkeszegre tippeltem, de szerinte nem az. Én csupán fotón láttam a halat. Ő fogta, és szerinte domolykó. Egy holtág vizéből került ki és vissza is. Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: F. Cs.


    Domolykó nem lehet, mert annak az oldalvonalán maximum 46 pikkely van, és az anális úszójának a szegélye domború. Jászkeszeg sem lehet, mert annak legföljebb 60 pikkely van az oldalvonalán, ennek meg 62 vagy 63. De balin se lehet, mert annál 65 pikkely a minimum, és a szája is nagyobb. A hal az utóbbi két faj hibridje, azaz jászbalin (Leuciscus idus x Leuciscus aspius), amelynél a pikkelyszám átmeneti, a száj inkább jászra, az alak inkább balinra emlékeztet.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Nemrég sikerült fognom ezt a sovány törpeharcsát egy kis magántóból. Az lenne a kérdésem, hogy ez melyik törpeharcsafajba tartozik. Tisztelettel, V. N.


    A hal hát- és farokúszójában az úszósugarak közti hártya sokkal sötétebb a sugaraknál, továbbá a testoldal nem foltos, nem felhőzött. Ezek a fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) jellemzői, miként a gyakran előforduló aranyló szín is. Komoly táplálékhiány lehet abban a kerti tóban, ha még a törpeharcsa is ilyen sovány.

---------------------------------------------------------------------------------

   Üdvözlöm Önöket! Érdeklődni szeretnék, hogy a Keleti-Bozót-csatornán április 5-én egy széles kárászhoz volt-e szerencsém. Több ezüstkárász után akadt a horgomra. Válaszukat köszönöm, Cs. Zs.


    Az idős széles kárászok is lehetnek ehhez hasonlóak, mert a faroknyelükön már nincs fekete folt, és nem mindig aranyló a színük. Ilyenkor a bognártüske fogainak a száma dönthet (a széles kárászén 22-nél több van, a másik fajnál ennél kevesebb), vagy az oldalvonal pikkelyszáma segíthet (a széles kárásznál a minimum 32). Mivel ezen a halon csak 31 van, eldönti, hogy a hal ezüstkárász (Carassius gibelio).

---------------------------------------------------------------------------------

   A képen látható halat az orosházi Béke homokbánya-horgásztóban fogtam. Küszhibridnek gondolom. Mérete kb. 16 cm faroktőig. Néha előkerülnek innen ilyen "lósnecik". Egyébként évtizedek óta nincs küszállomány a tóban. Üdvözlettel: Sz. I.


    A hal alakja, szájállása, az oldalvonal pikkelyszáma, az anális úszó sugárszáma és egyéb jellegzetességei is a küszre (Alburnus alburnus) jellemzőek, ezért nincs okunk hibridre gyanakodni. A 16 centis testhossz kétségtelenül nagy, de ritkán még ennél nagyobb is előfordul a küszök között.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Az alábbi halat egy ismerősöm április 6-án a Duna bécsi szakaszán fogta. Segítséget kérnék a beazonosításában. Köszönettel: Sz. Á.


    Az oldala részben takarva van, de az oldalvonalon 63 pikkely becsülhető, felette 10 sor, alatta pedig 5 sor pikkely sorakozik. Az anális úszóban 11, a hátúszóban 8 elágazó sugár van. A száj félig alsó állású, a farokúszó viszonylag mélyen bemetszett. Mindezek alapján a hal gyöngyös koncér (Rutilus meidingeri).

---------------------------------------------------------------------------------

   Március 28-án a budapesti Városligetben, a tó mellett láttuk ezt a teknőst, amint épp üreget ásott (gondolom a tojásait készült lerakni). Próbáltam megtalálni az interneten hogy melyik fajhoz tartozik, de nem jártam sikerrel. Önöknek mi a véleménye? Köszönettel: S. M.


    Szakértőnk szerint egy sárgafülű ékszerteknős (Trachemys scripta scripta) nősténye látható a képen. A nálunk is egyre nagyobb számban előforduló két ékszerteknősfajt nappal is látni tojásrakás közben, míg a mocsári teknős szinte kizárólag éjszaka rakja le a tojásait.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Nemrég láttam egy videómegosztó portálon, hogy egy horgász a Duna szlovákiai szakaszán, közel a határhoz, ezt a halat vicsegének azonosította, és azt mondta hogy ez Magyarországról úszott fel. Az a kérdésem, hogy a hal tényleg vicsege-e, illetve hogy tényleg Magyarországról úszhatott-e fel. Tisztelettel, V. N.


    A viza és a kecsege hibridje, melyet röviden vicsegének nevezünk, nem él a Dunában, tehát ez a hal nem vicsege, hanem egy szép, nagy kecsege (Acipenser ruthenus). Az elképzelhető, hogy innen úszott fel, de nem szükségszerű, mert él a folyam szlovák-magyar közös szakaszán is.

---------------------------------------------------------------------------------

   Üdvözletem! Március18-án Ercsinél, a Dunából fogtam ezt a 45 cm hosszú halat, amelyet visszaengedtem, mert úgy véltem, ez egy leánykoncér. Érdeklődnék, hogy igazam van-e. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: M. A.


    A hal szája félig alsó állású, a szemgyűrűje fehér, az oldalvonal pikkelyszáma 45 és 49 közé esik, az alsó úszói és a farokúszója vörhenyes. Ezek alapján megerősítjük, hogy a hal leánykoncér (Rutilus virgo), tehát a tipp tökéletes.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható halat 2021. 03. 12-én fogtam Horvátországban, Opuzennél a Kis-Neretván. Szeretnénk megtudni, hogy milyen fajba tartozik. Én domolykóra tippeltem. Köszönettel: P. I.


    Domolykóhoz kissé nagy a testmagasság, az oldalvonalon pedig a pikkelyszám nem éri el a 41-et. A jellemző tulajdonságok: a száj viszonylag kicsi és felső állásúnak tűnik. A hátúszó hátrébb kezdődik, mint a hasúszók. Az oldalvonal pikkelyszáma 37-40 közé esik (39). Az úszók sötétek. Ezek alapján a hal szerintünk neretvai kele (Scardinius plotizza), angolul Neretva rudd. Ez egy endemikus, azaz bennszülött faj, melynek elterjedése a Neretva alsó szakaszának környékére korlátozódik.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A mai napon fogtam kézzel, a kövek közül ezt a legyengültnek látszó, de szépen úszó halat. Amint visszaraktam, gyorsan el is bújt a kövek közé. Én Petényi-márnának véltem. Helyszín: Duna, tétényi kőgátak. Üdvözlettel: M. Cs.


    A hal mintázata valóban Petényi-márnára emlékeztet, de nagyításban úgy látjuk, hogy a hátúszó elején egy erős, elcsontosodott sugár van, amelynek a hátulsó oldala fogazott is.A hal tehát márnaivadék (Barbus barbus). Azt kívánjuk, legyen hozzá szerencséje háromkilósan is!

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható sujtásos küszről kérdezem, hogy "méretesnek" számít-e a maga 12 centiméterével? A halat 03. 13-án fogtam a Körös békési duzzasztójánál. Válaszukat előre is köszönöm, Cs. H.


    A sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus) kis termetű faj, a kifejlett egyedeinek a testhossza 8-12 cm. A fogott példány tehát "méretesnek" számít, ennél már csak 2-3 centivel nőhet nagyobbra.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tiszteletem! Kérdésem az, hogy a csatolt képen halványfoltú küllő van-e. A halat a Körösből, a békési duzzasztónál fogtam március 13-án. Üdvözlettel: Cs. H.


    A farokúszót fekete foltok helyett finom vonalkákból álló sorok díszítik, az oldalvonalat kettős pontsor jelzi, a test és a faroknyél is viszonylag magas. Ezek alapján megerősítjük, hogy a hal halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi, régebben Gobio albipinnatus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Két évvel ezelőtti egy ismerős kisfiú fogása volt egy mesterséges tóból. Mai napig vörösszárnyúnak gondoltuk. Elképzelhető hogy ez mégis inkább egy kicsi balin? Köszönettel: B. R.


    A száj nagy, a pikkelyek aprók, az alsó úszók pirosak, a farokalatti úszó széle nagyon beöblösödik, Ezek a balin (Leuciscus aspius, korábban Aspius aspius) jellemzői.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat 2021. 03. 05-én fogták a kárpátaljai Borzsa folyóból, a Beregszászi járásban található Alsóremete közelében. Ilyen hallal még soha nem találkoztunk, tudnának róla valamit mondani? Üdvözlettel: K. V.


    Akvarisztikai szakértőink szerint a hal valószínűleg egy amazonasi algaevőharcsa (Pterygoplichthys joselimaianus), esetleg annak valamelyik közeli rokona vagy hibridje lehet. Ezek az állatkereskedésekben kapható nagy testű vértesharcsák hamar kinőhetik az akváriumot, és ilyenkor előfordul, hogy a felelőtlen állattartók szabadon eresztik őket. De erős kétségek merültek fel arra vonatkozóan, hogy a Borzsából fogták-e, mert ezek a trópusi halak nem bírják a hideg vizet.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltanai Társaság! Szeretnék egy kis segítséget kérni. Nemrég fogtam ezt a halat, mi lehet? Előre is köszönettel: Cs. Á.


    A hátúszó hosszú, a szájszögletben bajuszszálak sejlenek, ebből következően a hal ponty (Cyprinus carpio), mégpedig annak egy Japánban kitenyésztett színes, gyakran tarka változata: koiponty vagy rövidebben koi.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Cím! Jól sejtem, hogy a képen látható hal egy jaguársügér? A "Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának megvalósítása" című KEHOP projekt keretén belül igyekszünk minél több idegenhonos állat- és növényfaj egyedeitől megszabadítani a tavat és a csatornát, rákvarsával sikerült megfogni. Tisztelettel: S. G.


    Megerősítjük a feltevést. Jellegzetes színe és mintázata alapján a hal szerintünk is egy fiatal jaguársügér (Parachromis managuensis).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat 2021. március 2-án úsztatva fogtam a Lajta mosonmagyaróvári szakaszán. Kérem erősítsenek meg, jól gondolom-e, hogy nyúldomolykóval akadtam össze! Köszönettel: S. Cs.


    A száj félig alsó állású, az oldalvonalon 47 pikkely számolható, az anális úszó széle homorú, az alsó úszók halvány rózsaszínűek. Ezek a nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) tipikus bélyegei, tehát a tipp tökéletes.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Február 21-én sikerült fognom ezt a kárászt Balatonföldváron, a kikötőben. Az lenne a kérdésem, hogy a hal ezüstkárász, vagy széles kárász. Tisztelettel: V. N.


    A hátúszó szegélye a széles kárásznál domborúan ívelt, az ezüstkárásznál egyenes vagy homorú, de. ez a képen sajnos nem látszik. Az oldalvonal pikkelyszáma a széles kárásznál 32-35, az ezüstkárásznál 28-33. Mivel a képen csak 30 számolható, a hal ezüstkárász (Carassius gibelio), amivel összhangban áll az ezüstös szín és a kis testmagasság is.

---------------------------------------------------------------------------------

   Balatonakarattyától a Club Aligáig sétáltunk a gyermekeimmel. A csatolt képen lévő halat a part mentén vettük észre, és a harmadikos fiam kérdezte, hogy mi lehet. Köszönöm a segítséget, R. K.


    Az alacsonyan ülő szem és a széles homlok alapján a hal busa volt. A sötétebb színezet és a hasúszó tövénél is hátrébb nyúló mellúszó alapján pedig pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis). A Balatonban a két faj hibridjei sem ritkák, tehát ez sem zárható ki, de kép alapján ez nem állapítható meg.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Nemrég fogtam ezt a halat a balatonföldvári kikötőben. A hossza 25,5 cm volt. Az lenne a kérdésem, hogy önök szerint hány éves lehet ez a hal, amely fényképezés után visszakerült a vízbe.


    Hazánkban Guti Gábor vizsgálta a sügérek növekedését. Cikke a Halászat 1992. évi 1. számában érhető el: https://halaszat.kormany.hu/download/1/af/22000/1992_1.pdf. Eszerint a nőstények 7 éves korban érik el a 22 centimétert. Ez alapján a fogott hal életkora kb. 10 évre becsülhető.

---------------------------------------------------------------------------------

   Hibajavítás


    A fenti válaszunk hibás, ugyanis a Debrecen melletti Látóképi-tározóban élő állomány növekedését Kovács Sz. és Juhász L. tudományosan is vizsgálta. A Pénzes és Tölg Halbiológia horgászoknak című könyvéből vett adatok helyett tehát az ő cikkükben szereplő adatokat kellett volna felhasználnunk. Ezek alapján a hal életkora 15 év körülire becsülhető. Köszönjük, hogy egyik látogatónk, V. M. felhívta erre a figyelmünket (Link).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Ez a két hal érdekelne, hogy ugyanaz-e. Az első kép 2014 nyarán, a második 2021 februárjában készült. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: D. Á.


    A felső képen látható hal oldalvonalán több pikkely van, mint az alsóén, márpedig kifejlett példányokon a pikkelyszám nem változik, ha nem éri őket sérülés. Ez alapján biztosan állíthatjuk, hogy a két példány nem azonos.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat a Balatonból fogtam 2021. február 7-én csalihalfogás közben, és nem tudom eldönteni, hogy fogassüllő vagy kősüllő. Ebben kérném a segítségüket. Üdvözlettel: K. Z.


    Nagyobb méretnél könnyebb megkülönböztetni a két fajt. A süllő szája ugyanis nagy, szeglete eléri a szem hátsó vonalát, és állkapcsain a többi közül kiemelkedő ebfogak is vannak. Ezzel szemben a kősüllő szájszeglete legföljebb a szem közepéig ér, és nincsenek ebfogai. Az ilyen kis példányokra azonban ezek a jellegzetességek még nem érvényesek. A süllőivadék szájhasítéka sem nyúlik be a szem hátsó vonaláig, viszont a kősüllőivadék szájában is lehetnek ebfogak. Marad tehát a mintázat. A süllő oldalát halványabb és elmosódottabb harántsávok vagy foltok díszítik, míg a kősüllő harántsávjai határozottabbak, sötétebbek, és jobban lehúzódnak a hasra. Ezek alapján tehát a hal kősüllő (Sander volgensis).

---------------------------------------------------------------------------------

   A felső képen látható hal egy szerémségi tározóból került elő. Az egyik közösségi oldalon élénk találgatás folyik, melyik halról van szó. A hosszanti sötét csík a pisztrángsügér irányába tereli a gyanút, a fej alakja más. Nem ártana többet látni a hátuszókból... Milyen halról lehet szó? Tisztelettel: B. M.


    Az alsó képről, amelyet mi illesztettünk be, két éve ugyanezt kérdezték. Gyanús, hogy ugyanaz a példány van mindkét fotón, de az alsón jól látszik a hátúszó sötét foltja, ami a felsőn csak sejlik. A mintázaton kívül a hal minden vonása a sügérre jellemző, se a feje, se az alakja, se a hátúszói, se a színes alsó úszói nem utalnak pisztrángsügérre. Azt pedig tudjuk, hogy a szín és a mintázat korántsem olyan stabil bélyeg, mint az előzőek. Véleményünk szerint a hal egy szokatlan mintázatú sügér (Perca fluviatilis).

---------------------------------------------------------------------------------

   Ezt a halat (10,4 kg.) még nyáron fogtam a Dunából. A feje nekem egyértelműen amur, de a teste olyan, mintha egy ponty lenne. Az amuroknál szokványos az ilyen testalkat, vagy esetleg amur és ponty hibridje lehetne? A segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: Sz. G.


    A halnak szinte minden bélyege amurra vall (rövid orr, rövid hátúszó, erősen kontúros pikkelyek, az oldalvonal pikkelyszáma (40-41), a hosszanti pikkelysorok száma és az anális úszó sugárszáma). Egyedül az alakja nem illik a képbe, de ilyen kicsúcsosodó háta se a pontynak, se más halunknak nincs. Ezek alapján úgy véljük, hogy a hal nem hibrid, hanem egy gerincsérülés miatt púpos hátúvá vált amur (Ctenopharyngodon idella).

---------------------------------------------------------------------------------

   A mellékletben látható halat még 2019. június 25-én fogtam a Duna dunakeszi szakaszán. Gyanús volt már akkor is, hogy kicsit olyan, mint egy hibrid dévér/szilvaorrú. Nem éreztem egyértelmű dévérnek. Lehetséges, hogy hibrid? Üdvözlettel: Sz. M..


    A hal orra egy kissé a felső ajak elé nyúlik, így a szája is félig alsó állásúnak tűnik, de a dévéreknél előfordul ilyesmi. Mivel minden egyéb tulajdonság is erre a fajra utal (az oldalvonalon lévő 55 pikkely, a szürkés úszók, a tarkótájékon lévő jellegzetes törés, a hát irányában erősen csökkenő pikkelyméret), véleményünk szerint a példány egy kissé furcsa dévérkeszeg (Abramis brama).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A mellékelt fotón látható halat még 2018-ban fogtam a Sebes-Körös körösújfalui szakaszán. Nyúldomolykónak gondoltam, de közben elbizonytalanodtam. Milyen halat fogtam? Tisztelettel: V. B.


    Az alsó állású száj, a viszonylag hosszú orr, az oldalvonal megbecsülhető pikkelyszáma, az alsó úszók halvány rózsaszín árnyalata és a homorú szegélyű anális úszó egyaránt arra vall, hogy jó volt a tipp, a hal egy ritka szép méretű nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Az alábbi képen szereplő halat 2020. 02. 03.-án a Tisza-tavon fogtam, és a beazonosításában szeretnék segítséget kérni. Köszönöm előre is a segítségüket. Üdvözlettel: T.N.D.


    A száj csúcsba nyíló, a szemgyűrű bár fakó, de narancsos, az oldalvonalon 40-41 pikkely számolható, a hát- és hasúszó szinte egy vonalban ered, a páros úszók fakó narancssárgák. Mindezek a bodorka (Rutilus rutilus) jellemzői.

---------------------------------------------------------------------------------

   2020. 01. 31-én a Sajó berentei szakaszán fogtuk ezt a bucót menyhalazás közben. A nem túl karakteres mintázatból, illetve a vaskosabb faroknyélből magyar bucóra tenném a voksom, de ez elvileg a Sajóban nem él. Vagy most már mégis? Köszönöm a segítségüket. S. M.


    A hal valóban magyar bucó (Zingel zingel), amit teljes biztonsággal bizonyíthatott volna az, hogy az első hátúszójában 10-nél több úszósugár van, mert a német bucóéban maximum 9 lehet. Ez a faj eltűnt a Sajóból, amikor nagyon szennyezett lett, de 2007-ben már több szakaszon is újra sikerült kimutatni a megtisztult folyóból. (http://haltanitarsasag.hu/ph2/Harka_et.al_Pisces.Hungarici_2007.pdf)

---------------------------------------------------------------------------------

   2020. 12. 20-án a szigetközi Dunán jött ez a galóca, pergetve. Előtte egy általam még sosem fogott halfaj, a leánykoncér jelentkezett be, szintén ugyanarra a wobblerre. Érdekes, hogy ezen a napon két, eddig sohasem fogott védett hal is a fényképezőgép elé került. Üdvözlettel: M. B.



    Erről a Duna-szakaszról már indkét faj előkerült többször is, de a fogásuk nagy élményt jelenthetett. Gratulálunk!

---------------------------------------------------------------------------------

   Ezt a képet Youtube-on találtam, amikor márnáról kerestem műlegyes videókat. Erre a Portugáliában fogott és márnának titulált halra lennék kíváncsi, nekem ugyanis gyanús, hogy ez egy másik márnafaj lehet. Mi lehet ez a portugál márna? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Cs. H.


    Jól gondolja, hogy ez nem a mi márnánk (a Barbus barbus vagy rózsás márna), mert az nem él az Ibériai-félszigeten. Van viszont ott két nagyra növő faj, egyik az ibériai márna (Luciobarbus bocagei), a másik a spanyol márna (Luciobarbus comizo). A pontos azonosításhoz jó lenne alaposabban szemügyre venni a halat, de a hosszú fej és a szem előtt enyhén homorú fejprofil alapján úgy véljük, hogy ez egy spanyol márna (Luciobarbus comizo) lehet, amely Spanyolország és Portugália középső és délebbre eső területein honos.

---------------------------------------------------------------------------------

   Küldök egy halat a Mit fogtam? rovatba. Érdekes körülmények között került elő: Érd és Nagytétény között egy dunai kormorángyérítés alkalmával lőtt madár gyomrából kiszedett süllő szájában volt. A halőrök kis szilvaorrúra tippeltek, de szerintem nincs elég markáns orra hozzá, és a szeme is kisebb. Kis koncér, kis jász, kis nyúldomolykó jöhet szóba. Üdvözlettel: Sz. B.


    Szilvaorrú keszeg nemcsak az orra miatt nem lehet, hanem mert rövid a farokalatti úszója. Jász sem lehet, mert a pikkelyei aránylag nagyok, az oldalvonalán 42-46 között lehetett a számuk. Az úszósugarak hossza alapján az anális úszó szegélye homorú volt, a szája pedig kissé alsó állásúnak tűnik. Ezek alapján a leánykoncérra és a nyúldomolykóra gondolhatunk, de mivel utóbbi nemigen él a süllővel egy helyen, a hal inkább egy fiatal leánykoncér (Rutilus virgo) lehetett.

---------------------------------------------------------------------------------

   Az egyik Pest környéki horgásztó lakója a képen látható busa. Véletlenül akadt egy pecás horgára még ősszel, de gyorsan és kíméletesen visszanyerte szabadságát. Volt, aki arra tippelt , hogy egy ritka aranybusárol van szó, de olyan is, aki koibusaként azonosította. Kérem, segítsenek eldönteni ezt a kérdést! Mennyi idős lehet ez a hal? Köszönöm, M. K.


    A hal aranybusának nem nevezhető, mert annak az egész teste narancsszínű. Koibusa, azaz a koiponty és a busa hibridje sem lehet, mert pontyra utaló jellegzetességei nincsenek. Véleményünk szerint a hal a pettyes busának (Hypophthalmichthys nobilis) egy ritka, színfoltos változata. Az életkoráról nem tudunk nyilatkozni, mert nem ismerjük se a méretét, se a tömegét.

---------------------------------------------------------------------------------

   Az alábbi csukát 2019. 05. 28-án fogtam egyesületünk tavában. De nem horoggal, hanem egy szákkal merítettem ki. A kérdésem az, hogy mi okozza a hal fekete színét? Erre két elméletem van: 1. A melanizmus jelensége. 2. A csuka vak, és ahhoz alkalmazkodik a színe, amit lát, vagyis a sötétséghez. A második elméletemet alátámasztja az, hogy műcsalira nem kapott, és rendszeresen mellévágott a kishal csalinak is, valamint az, hogy rendkívül sovány. A halat természetesen visszaengedtem. Előre is köszönöm a válaszukat. Sz. A.


    A válaszával teljes mértékben egyetértünk, a csuka vaksága okozza a fekete színt. De hogy mi okozza a vakságát, az a képről nem állapítható meg.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! A balatoni horgászataim során rendszeresen csalizok folyami gébbel, melyet előzőleg kicsit kiszárítok a napon. Ilyenkor rendszeresen előfordul (nagyjából minden ötödik fogott géb esetében), hogy a hal végbélnyílásából a hal hosszméretével vetekedő laposféreg mászik ki. A kérdésem az, hogy milyen féregfajról lehet szó, milyen hatással van a halak életére, illetve ismertek-e a faj életciklusának állomásai? Köszönettel: T. B. I.


    A parazita egy Ligula pavlovskii nevű galandféreg, amelyet 2004-ben észlelték a balatoni folyami gébekben. A fertőzöttség már akkor megközelítette az 50-70%-ot. Ez a parazita csak a gébféléket fertőzi. A ligulafajok végső gazdái a halevő madarak. Érdekesség, hogy ezekben csak néhány napig van a féreg. Az ürülékkel távozó peték a kandicsrákokban (Copepoda) fejlődnek tovább 1-2 hétig, majd az ezeket elfogyaszó halakba kerülnek. A halakban egy évnél hosszabb fejlődés is kell ahhoz, hogy a madarakat fertőzni képes stádium kifejlődjön. Egy-egy halban esetenként 5-8 féreg is található, és ezek miatt el is pusztulhatnak, de nagyobb a valószínűsége, hogy a betegen kóválygó példányokat a vízimadarak előbb elfogyasztják.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A mellékelt képen látható halat több jászkeszeggel együtt, pergetve fogtam nemrég a Mosoni-Duna győri szakaszán, de nem jásznak tűnik. Talán jász-balin, esetleg jász-domolykó hibrid lenne? Ebben kérem segítségüket. Üdvözlettel: S. P.


    Az egyik szülő kétségtelenül jászkeszeg, amelynek az oldalvonalán 55-60 pikkely lehet. A képen 57 számolható, de a hüvelykujj legalább négyet-ötöt eltakar, tehát a tényleges pikkelyszám 60 fölött van. Ebből következik, hogy domolykó nem lehet a másik szülő, hiszen annak az oldalvonalán csak 41-46 pikkely lehet. Marad tehát az első tipp, mivel a balin oldalán 65-75 pikkely lehet, tehát fölfelé húzza a hibrid pikkelyszámát, és ennek felel meg a balinos testalkat is. A hal szerintünk jászbalin (Leuciscus idus x Leuciscus aspius).

---------------------------------------------------------------------------------

   2020. december 22-én Győrben, a Mosoni-Duna belvárosi szakaszán találkoztam ezzel a szokatlan hallal, melynek az azonosításában szeretnék segítséget kérni. Úsztatva jött, és én nyúldomolykónak gondolnám. Mellette kisebb karika- és szilvaorrú keszegeket fogtam. Köszönöm előre is a segítséget, S. P.


    Ez a faj valóban szokatlan nálunk, de nem nyúldomolykó, mivel annak az oldalvonalán nem lehetne több 53 pikkelynél, ezen viszont 63 számolható. Egyéb jellegzetességeit, így az alsó állású szájat, a megnyúlt, de vaskos testet, a hosszanti pikkelysorok és az úszósugarak számát figyelembe véve azt állapítottuk meg, hogy a hal egy fiatal gyöngyös koncér (Rutilus meidingeri). Gratulálunk a ritka fogáshoz, és köszönjük az új adatot.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Nemrég fogtam ezt a halat a Hévízi-kifolyó termálvizében, de nem tudom, hogy milyen fajhoz tartozik. Tudnának segíteni a faj azonosításában? Üdvözlettel: N. M. S.


    Kinézetre a hal olyan, mint egy fiatal tűzfejű tarkasügér (Vieja melanura). De az is lehet, hogy hibrid, mert már az üzletekben is gyakran hibrideket árusítanak, vagy lehet egy más fajú tarkasügér is, mert a rokon fajok külső jegyegyei nagyon hasonlóak fiatal korban. Tehát csak az biztos, hogy a Vieja nembe tartozik a hal, de nem állíthatjuk, hogy egy tiszta vérű Vieja melanura lenne.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A hévizi meleg vizű csatornán fogtam ezt a sügérféle halat. Meg tudnák mondani, hogy milyen fajba tartozik? Előre is köszönettel: N. M. S.


    A halat díszítő metálkék foltok, valamint a kopoltyúfedőn lévő nagyobb, továbbá a hátúszó közepe alatt és a farokúszó tövénél lévő halványabb fekete folt alapján megállapítható, hogy a hal bíborsügér, amely a nevét onnan kapta, hogy szaporodás idején bíborvörös lesz a színe. A faj tudományos neve helyesen (Hemichromis guttatuso), de még ma is sok helyen Hemichromis bimaculatus néven szerepel, holott azt a fajt nem hozták be Európába. Erről egy magyar nyelvű publikáció is megjelent a Pisces Hungariciben, mely itt érhető el.

---------------------------------------------------------------------------------

   Ezt az érdekes halat a Dunán, Ásványráró környéken fogtam 2020. december 28-án délelőtt. Természetesen ment is vissza. mindjárt a féynyképezés után. A fej és a test alakjáról gondoltam, hogy pisztrángféle, de nem tudom, hogy pontosan mi, ezért kérem a segítségüket. Tisztelettel: N. M.


    A fej- és testforma mellett a zsírúszó is megerősíti, hogy a hal pisztrángféle. A karcsú, megnyúlt test, a testmagasságnál lényegesen hosszabb fej, a nagy száj, amelynek szeglete a szemnél hátrébb ér, valamint a finom pettyezettség alapján pedig az is eldönthető, hogy a hal egy szép galóca (Hucho hucho). A faj fokozottan védett, természetvédelmi értéke példányonként 100 ezer forint. Gratulálunk e ritka faj fogásához.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelet Haltani Társaság! Az alábbi kép 2020.12. 24-én a Hévízi-kifolyó zsilip alatti szakaszán fogott halról készült, és szeretném megtudni, milyen fajú lehet, Ebben kérem szíves segítségüket. Üdvözlettel: S. Á.


    A díszhalak témakörében nem igazán vagyunk otthon, de úgy véljük, hogy a képen egy jaguársügér (Parachromis managuensis) látható, de az sem kizárt, hogy ennek a fajnak egy hibridje. Sajnos a Hévízi-kifolyóba egyre több idegenhonos fajt engednek bele egyes felelőtlen emberek, pedig ez büntetendő cselekmény.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Többen tanácsolták, hogy írjak ide segítségért. A napokban voltam spiccbotozni, és fogtam egy olyan halat, amilyet még sosem láttam. Vagy valami keveredés lehet, vagy nem tudom, hogy mi. Ebben kérnék segitséget. Üdvözlettel: K. L.


    Ez egy nagyon halvány, fakó bodorka (Rutilus rutilus), amelynél a kpoltyúfedő bőréből meg az oldalának egy részéből hiányzik a gyöngyházfényű guanin. E rendellenességnek a neve részleges alampia, azaz részleges fénytelenség. A honlapunk Mit fogtam? oldalát lefelé görgetve olyan bodorka is látható, amelynél teljes az alampia.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság, ezt a csodálatos halat még júliusban fogtam, Szlovákiában a Kis-Dunán. A súlya 1.86 kg volt, és nem tudom eldönteni,hogy jász vagy leánykoncér? Ebben kérem segítségüket. Üdvözlettel: K. P.


    Az oldalvonal pikkelyszáma alapján könnyű eldönteni a kérdést, ugyanis a leánykoncérnak 45-49, a jászkeszegnek 55-60 pikkely lehet az oldalvonalán. További különbség, hogy a jászkeszeg szája csúcsba nyíló, míg a leánykoncéré félig alsó állású. Ezek alapján tehát a hal leánykoncér (Rutilus virgo).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A sügérről a Wikipedia azt írja, hogy mintegy 300 000 db ikrát rak, Harka és Sallai Magyarország halfaunája című könyve viszont csak 10-20 ezret ír. Melyik igaz a kettő közül? Mi lehet az oka a nagy eltérésnek? Üdvözlettel: Cs. S.


    A régebbi forrásmunkák (pl. Berinkey: Halak - Pisces, 1966; Pénzes -Tölg: Halbiológia horgászoknak, 1977) valóban 200-300 ezer ikrát említenek a sügérnél, ami a legnagyobb példányoknál elképzelhető. Pintér Magyarország halai című könyve szerint az ikrák száma a testmérettől függően néhány ezer és 200 ezer között változhat. Harka és Sallai könyve a horgászzsákmányban gyakori 15 centis sügérekre vonatkozóan adja meg a 10-20 ezres ikraszámot.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A kérdésem az, hogy a képen látható hal egy sügér lenne parazitával, vagy pedig egy durbincs. Előre is köszönöm a választ. Üdvözlettel: K. R.


    A test oldaláról hiányoznak a sügérre általában jellemző, sötét harántsávok, de a halaknál a szín nem igazán stabil bélyeg. A hátúszó nagy fekete foltja azonban már gyanús, mert bár a hal tele van fekete pettyekkel, amit a mételyférgek cerkáriának nevezett lárvái okoznak, de azok ritkán vannak olyan sűrűn, hogy egy nagyobb fekete foltot alkossanak. Van viszont egy biztos elkülönítő bélyeg. A sügérnek két hátúszója van, a durbincsoknak viszont csak egy, mert az úszó két része nem válik el egymástól. A hal tehát egy parazitás és fakó színű sügér (Perca fluviatilis).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Nemrég a mellékelt képen látható zöld színű csukát fogtam pergetés közben. Szeretném megkérdezni, mitől lett zöld színű ez a példány? Köszönöm a válaszukat előre is. Üdvözlettel: B. K.


    A halakban négyféle pigment, azaz festékanyag képződhet: a fekete melanin, a sárga xantofill, a vörös eritrofill és a gyöngyházfényű guanin. A kék és zöld színeket tehát nem pigmentek, hanem a kültakaró egyes rétegeiről visszaverődő fénysugarak interferenciája hozza létre, hasonlóan a vízfelszínen szétterülő olajfolt által keltett színekhez. Feltevésünk szerint az elszíneződés oka a hal bőrének, illetve nyálkahártyájának egy génhibából származó elváltozása lehet. A jelenség kapcsán a külső zöldalgás lerakódás is szóba került, de ez nem valószínű, mert a halról nem lehetett ledörzsölni a zöld színt.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Cím! Úgy egy hónapja fogtam Dömösnél ezt a halat, ami nagy vitát kelt a baráti körben. A tippek megoszlanak a botos kölönte és a Kessler-géb között. Kíváncsi vagyok, hogy valójában miféle. Köszönettel, T. M.


    A hal nem lehet kölönte, mert annak nincsenek pikkelyei, és a hasúszói nem nőttek össze tapadókoronggá. Alakja és a nagy, sötét foltok hiánya miatt tarka géb sem lehet. A nagy száj, és a második hátúszóban számolható 19 sugár pedig egyértelművé teszi, hogy a hal Kessler-géb (Ponticola kessleri), mert a többi hazai gébfajnál ennél kevesebb van.

---------------------------------------------------------------------------------

   Menyus helyett akadt horogra ez a magyar vagy német bucó (ebben kérem a segítségüket) a Sajó középső részén, 2020. 11. 30-án este. Elsőre meglepődtem, mert életem első ilyen hala. A vastag süllőző horgot azonban úgy benyelte, hogy egy törpe is tanulhatna tőle. A zsinórt maradéktalanul levágtam, de a horgot hagytam. Üdvözlettel: L. A.


    A két bucófaj könnyen megkülönböztethető az első hátúszó sugarainak száma alapján. Ha 10-nél kevesebb, akkor német, ha több, akkor magyar bucó. Mivel ez a képen nem látható, figyelembe kell venni a testalkatot, a német bucóé lényegesen nyurgább, mint a magyar bucóé. Emellett segíthet a mintázat is, a német bucóét viszonylag szabályos elrendezésű, ferde harántsávok alkotják. Ezek alapján a faj magyar bucó (Zingel zingel). A zsinór elvágása a szabályoknak megfelelően történt. Nem tudni, mennyi a hal esélye a túlélésre, de csukából került már elő a gyomrát átszúró, mégis félig megemésztett, rozsdás horog.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A mellékelt fotón látható halat még a nyáron fogtam Nyíregyházán egy magántavon. A tömege 3,05 kg volt, a hosszát sajnos nem mértem meg. A halnak bajusza nem volt. A feje alapján pontynak nézem, a pikkelyei és a teste alapján ezüstkárásznak de mások szerint ez egy pontykárász is lehet. Segítségüket kérem a halfaj meghatározásában! Előre is köszönöm. Tisztelettel: V. Sz.


    Kissé a hal feje is rövid ahhoz, hogy ponty legyen, hasonlóképpen a faroknyele is rövid. Hibridre utaló jeleket nem látunk rajta, így a pikkelyzet, a test és az úszók színe alapján a képen szerintünk egy ezüstkárász (Carassius gibelio) látható.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A mellékelt képen lévő hal kis vitát váltott ki, hogy galóca-e, vagy pisztráng. A kérdés eldöntésében kérem a segítségüket! Köszönettel: Cs. Sz.


    A hal hasa nagyon horpadt, ezért nyúlánkabbnak tűnik, mint amilyen normál körülmények között lenne, de a fejhossz nem nagyobb a maximális testmagasságnál, továbbá az oldalvonal pikkelyszáma is jóval elmarad a 180-200-tól így a galóca nem jöhet számításba. A farokúszó pettyezettsége a sebes pisztrángot is kizárja, marad tehát a szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss), amit a testoldal közepén halványan derengő lilás árnyalat is megerősít.

---------------------------------------------------------------------------------

   2020. május 23-án reggel 6 órakor sikerült megfognom ezt a tokhalat egy nézsai tóból, egy kisebb darab lazacfilére jött. Az lenne a kérdésem,hogy milyen tokféle? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: H. D.


    A színéből, rojtozástól mentes sima bajuszszálaiból, de legfőképpen a testével azonos színű és alig kiemelkedő vértjeiből következőleg a hal egy lénai tok (Acipenser baeri).

---------------------------------------------------------------------------------

   2020. május 1-jén 21:10-kor fogtam ezt a pisztrángsügért egy váci tóból. Egy 15 centiméteres duci amerikai wobblerre jött. Több mint 2,5 kilogrammot nyomott, és a hossza elérte az 50 centimétert. Hogy nőhetett meg ekkorára? Hány éves lehet? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: H. D.


    A faj megfelelő körülmények között még nagyobbra is nőhet, a hazai horgászrekord 3,70 kg. Magyarországi növekedését az életkor függvényében eddig még nem vizsgálták, ezért tudományosan alátámasztott adatot nem tudunk mondani. De ha elfogadjuk, hogy ötéves korára kb. 38-50 cm lehet a hossza, akkor ez a példány ennél idősebb lehet. Gratulálunk a fogásához.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható halat a Soroksári-Duna csepeli szakaszán fogtuk november 15-én. Véleményüket kérném, hogy milyen fajról van szó. Köszönettel, J. G.


    A hal enyhén felső állású nagy szája, melynek szeglete benyúlik a szem alá, valamint apró pikkelyei és mélyen beöblösödő farokalatti úszója egyértelművé teszi, hogy a hal egy fiatal balin (Leuciscus aspius, korábban Aspius aspius), amelynek az úszói még csak most kezdenek színesedni.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható hal nekem nem tűnt ismerősnek, érdeklődnék, hogy önök felismerik-e? Nyékládházán, a Debreceni-tóból sikerült kifogni. Véletlenül, pontyhorgászat során beleakadt a horog, kitekeréskor. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: N. J.


    A hal testformája és hosszan elnyúló második hátúszója gébre utal, oldalának mintázata pedig - amelyben a szürke hálózatot alkotó finom rendszert nagyobb, szabálytalan alakú fekete foltok tarkítják - azt is eldönti, hogy a hal egy fiatal tarka géb (Proterorhinus semilunaris, korábban Proterorhinus marmoratus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! November 14-én ezt a rákot fogta spiccbotozás közben a kislányom a gödi Duna-szakaszon. Jól gondolom, hogy ez cifrarák? Úgy tudtam, a rákfélék inkább nyáron aktívak, nem gondoltam, hogy november közepén a horoggal belógatott csalit "megtámadják". Üdvözlettel: P. B.


    A tipp helyes, a zsákmány cifrarák, amely a potrohszelvényein látható vöröses sávokról könnyen felismerhető. A rákok anyagcseréje a hőmérséklet csökkenésével lelassul. A hazai vizekben - a melegedő klíma miatt - a hibernációs időszak 1-3 hónapra korlátozódik. Erre általában november vége és február vége között kerül sor, de a beömlő melegebb vizek környékén egész évben aktívak maradhatnak az idegenhonos rákfajok.

---------------------------------------------------------------------------------

   Nyugati oldalakon időnként találkozom olyan fotókkal, amelyeken a csuka nem egységes mintázatú, hanem foltokban, leginkább a fejtől kiindulva eltérő színezetű. Sosem gondoltam volna, de itthoni fogásként én is találkoztam eggyel. Mitől alakulhat ki ilyen rendellenesség? Üdvözlettel: N. G.


    Gümőkóros díszhalakon többször is megfigyelték a test első felének éles határú kivilágosodását. Szakértőnk szerint feltételezhető, hogy csukákon is az adott területet beidegző idegközpont közelében keletkező mycobactériumos gümő válthatja ki a bőr színének változását.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A csatolt képen látható halat a Duna fővárosi szakaszán fogtam. Mivel leánykoncérra tippeltem az alsó állású szája miatt és a 41 oldalvonalon lévő pikkelyt számolva, így természetesen visszaengedtem. Kérem, írják meg milyen halat fogtam. Köszönettel, L. G.


    A fotó csalóka, mert a szájállást sok esetben csak zárt állkapcsok mellett lehet jól megállapítani. A leánykoncér oldalvonalán legalább 45 pikkelynek kell lennie, az anális úszójában pedig minimum 11 osztott sugárnak (ennek csak 10 volt). Ebből következően a hal egy szép bodorka volt (Rutilus rutilus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A leveleki víztározón két ilyen ezüstszínű csukát fogtunk. A horgászoktól sokféle választ kaptam a hallal kapcsolatos kérdésemre, ezért megkérdezem önöket is: mi az, amit fogtunk? Előre is köszönettel: K. Gy.


    Már tudományos körökben is fölmerült a kérdés, hogy esetleg több csukafaj élhet a Kárpát-medencében (Link), de ez egyelőre nem bizonyított. A tudomány jelenlegi állása szerint hazánkban egyetlen csukafaj él, de a fajon belül különböző lehet az egyedek mintázata. Véleményünk szerint az ilyen példányok részben festékhiányosak. Nem albínók, mert a gyöngyházfényű guaninból elég sok termelődik bennük (ez adja a hasoldal színét), és van valamennyi a barnásfekete melaninból is a pigmentsejtjeikben.

---------------------------------------------------------------------------------

   Egy kis segítséget szeretnék kérni. Szinte minden évben akad a Tisza-tóban olyan keszeg, ami igen érdekes jelenséget produkál. Átlátszó kopoltyúfedő, a pikelyzet teljes hiánya, szinte áttetsző test. Az okáról érdeklődnék, hogy miért van ez. Köszönettel: Sz. I.


    A beküldött képen egy olyan bodorka látható, amelynek a bőréből gyakorlatilag hiányzik a gyöngyházfényű guanin. Egyedül a tarkó tájékán látszik egy kis ezüstös szín, de ez arra is jó, hogy lássuk, a halnak vannak pikkelyei, csak másutt nem látszanak, mert a festékhiány miatt átlátszóak. Hasonlóképpen a kopoltyúfedőn és az izomzaton is átsejlik, ami alattuk van: a vérrel gazdagon ellátott kopoltyú, a gerincoszlop, az úszóhólyag és a sötét béltartalom. A jelenség neve alampia, ami fénytelenséget jelent, és abban különbözik az albinizmustól, hogy nem mind a négy festékanyag hiányzik a halból, csak a guanin. Ennek az oka: genetikai hiba.

---------------------------------------------------------------------------------

   Üdvözlöm Önöket ! A kislányom fogta ezt a halat október 27-én a Sebes-Körös körösladányi szakaszán. A képen a vaku miatt ezüstösnek tünik, de valójában aranysárgás szine volt, minden úszója vöröses, a teste pedig vaskos, inkább pontyra hasonlított. Mi széles kárászra gondoltunk, de kérjük az önök véleményét. Köszönettel: K. K.


    A kárászok kizárhatók, mert azoknak a hátúszója hosszú. A csúcsba nyíló száj, a narancsos szemgyűrű, a hasonló színű alsó úszók és a hasúszókkal szinte egy függőleges vonalban kezdődő hátúszó, valamint az oldalvonalon számolható 43 pikkely egyértelművé teszi, hogy a hal egy szép bodorka (Rutilus rutilus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat nem én fogtam, így csak ez az egy képem van róla. A Duna szigetközi szakaszán, Dunaremeténél került elő október 25-én. Galóca vagy valamilyen pisztráng lenne? Ebben kérném segítségüket. Üdvözlettel: R. L.


    Az erősen megnyúlt test, a hosszú fej, a csúcsba nyíló nagy száj, a fejen és a testen elszórt apró, sötét foltok megerősítik a tippet. A hal egy fiatal galóca (Hucho hucho), az erősen áramló folyóvizek fokozottan védett, ritka ragadozója.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Az ercsi Duna-szakaszon fogtam ezt a furcsa kinézetű leánykoncért. A fej formája inkább a gyöngyös koncérra hasonlít, de a nagyobb pikkelyek miatt szinte biztos, hogy ez leány. Önök szerint lehetséges a két faj összeívása, vagy csak a torzult testforma következménye a szokatlan fej? Üdvözlettel: F. Zs.


    A hal feje valóban gyöngyös koncérra emlékeztet, de talán csak a kiöltött felső ajak miatt. A test alakja is gyöngyös koncéros, de az az igazság, hogy a leánykoncérok között is akadnak alacsony hátú példányok. Hibridre nem gyanakszunk, mert az oldalvonal pikkelyszáma a leánykoncérra megadott 45-49-es intervallum alsó határánál van, márpedig ha az oldalvonalán 62-67 pikkellyel rendelkező gyöngyös koncér lenne a másik szülő, akkor az utód pikkelyszáma valahol 49 és 62 között lenne várható. Úgy véljük tehát, hogy a hal a hasonlóság ellenére is egy nyurga leánykoncér (Rutilus virgo).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A képeken látható halat egy kedves barátomnak sikerült horogvégre kerítenie egy magántavon, október 23-án. Mi széles kárásznak gondoljuk, helyes a meglátásunk? Üdvöztettel: Á. Z. és B. J.


    Testmagasságát tekintve akár széles kárász is lehetne a hal, de nem az. Nemcsak az ezüstös színe és a szürke úszói miatt, hanem főként azért, mert a hátúszó szegélye nem domborúan ívelt, illetve az oldalvonalán lévő pikkelyek száma nem éri el a 32-t, ami a széles kárásznál a minimum. A hal tehát az ezüstkárász (Carassius gibelio) magasabb hátú formája, ami ugyan nem gyakori, de nem is különleges ritkaság.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Az egyik horgász barátom fogta ezt a halat a Tisza tiszacsermelyi holtágán. Lehet, hogy amurivadék? Válaszukat előre is köszönöm, S. K.


    Ez is idegenhonos faj, de nem amur. A felső állású száj és a pikkelyek hátsó felén látható sötétebb félholdak, amitől úgy néznek ki, mintha gyöngyök lennének, azt bizonyítja, hogy a hal razbóra (Pseudorasbora parva).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A mellékelt képen szereplő halat október 20-án fogtam a Dunai rajkai szakaszán, a hossza 35 cm volt. Szákolás előtt, amikor megláttam, biztos voltam benne, hogy koncér. Aztán a horogszabadítás után a felfelé nyíló száj, a magas hát, az úszók helyzete, és a rövid, tömzsi test elbizonytalanított. Az oldalvonal pikelyszáma, ha jól számoltam, kevesebb mint a koncérnál, ezért az Önök segítséget kérném. Vajon egy hibriddel találkoztam? Ha igen, kik lehettek az elkövetők? Köszönettel: Sz. L.


    Régebben akkor is felső állásúnak tekintették a szájat, ha csak a szájhasíték irányult fölfelé, ma viszont inkább csak akkor, ha az alsó állkapocs zárt száj mellett előrébb nyúlik a felsőnél. Eszerint a képen látható hal szája inkább csúcsba nyíló, ami a bodorkára jellemző, nem a leánykoncérra. Ugyanez mondható el az oldalvonal pikkelyszámáról és a hal testalkatáról is. Teljes biztonsággal nem zárható ki a két faj hibridje (ehhez a garatcsontot és a kopoltyútüskéket is látni kellene), de a hal nagy valószínűséggel nem hibrid, hanem egy jól megtermett, ezért zömök és magas, világos szemű bodorka (Rutilus rutilus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Egy sérült, még élő amurt találtam egy kavicsbányatavon, a nádas mellett vívta haláltusáját. A hal mérete 41 cm volt. A testén látható sérülésekből arra gondolok, hogy egy nagy süllő vélte vacsorának, de kiszabadult a fogai közül. A sérülések legalábbis erre utalnak, és nem csukára, hiszen az sokkal több fognyomot hagyott volna rajta, nem pedig ilyen mélyeket egyes helyeken, ami a süllő ebfogaira utal. Önök szerint mi történhetett? Üdvözlettel: J. L.


    A sebek szinte az egész testre kiterjednek és a vonaluk iránya változó. Szerintünk ez inkább azt valószínűsíti, hogy egy kormorán kapta el a halat, majd forgatta a csőrében, hogy fejjel előre nyelhesse le, de közben elejtette az áldozatát.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható halat a Duna nagymarosi szakaszán fogtam október 10-én délelőtt. Én azt gondolom, hogy fejes domolykó, de más horgászok szerint ez egy jász, amit én az úszók formája miatt kétlek. Köszönettel várom válaszukat, M. Á.


    Két lényeges különbség is van a két faj között. Az egyik: a domolykó anális úszójának a szegélye domború, a jászkeszegé homorú. A másik: a domolykó oldalvonalán 41-46 pikkely számolható, a jászkeszegén 55-60. Ezek alapján tehát megerősítjük, hogy a hal domolykó (Squalius cephalus, korábban Leuciscus cephalus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a gyönyörű halat,a Duna győri szakaszán fogtam. Mivel a folyóvizi horgászatot nem túl régóta űzöm, a fogáskor elbizonytalanodtam. Vajon jász vagy koncér, ami megtisztelt? Súlyát nem mértem, viszont a hossza faroktőig mérve 51 cm volt. Amint látható, az online segítségkérést követően visszaengedtem. Üdvözlettel: K. N.


    A száj kissé alsó állású (és nem csúcsba nyíló), az oldalvonal pikkelyszáma 45 (és nem 55-60), ezek alapján a jászkeszeg kizárható. A hal tehát egy nagyra nőtt leánykoncér (Rutilus virgo, korábban Rutilus pigus virgo).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható halat egy Szerecseny melletti kis bányatóban fogtam. A fakó test és az átlátszó kopoltyúfedő alapján az a kérdésem, hogy ez egy alampiás bodorka-e. Előre is köszönettel: B. N.


    A narancsszínű szemgyűrű, az oldalvonal 40-42 pikkelye és a nagyjából egyvonalban eredő hát és hasúszó alapján a hal bodorka (Rutilus rutilus). Ahol a kopoltyúfedő vörös, ott teljesen hiányzik a bőrből a gyöngyházfényű guanin, tehát az a folt alampiás, másutt azonban csak részleges a festékanyag hiánya, ezért a halra is csak azt mondhatjuk, hogy részben guaninhiányos. Emellett azonban más rendellenességek is vannak, pl. a nagy, kidülledt szem, a részaránytalan farokúszó és az igen gyenge kondíció. Ezekért részben genetikai hibák, részben kórokozók lehetnek felelősek.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Szeged és Algyő között, a Tisza árterén egy kubikgödörből fogtam ilyen szép, színes kis halakat. Ragyogó aranyos színük a képen talán nem látszik annyira. Többet fogtam gilisztával, illetve csontival, a nagyobbak úgy 7-10 dkg súlyúak lehettek. Kérem, segítsenek beazonosítani a halfajt. Köszönettel, M. J.


    A hal szemén mutatkozó narancsos foltból és a páros úszók halványabb, de hasonló színéből bodorkára is lehetne következtetni, ám a pikkelyek hátsó szélének szürke kontúrja, a magas faroknyél és a hasúszó tövénél előrébb kezdődő hátúszó az amur jellemzője. Összkép alapján tehát az a véleményünk, hogy a hal egy amurivadék (Ctenopharyngodon idella).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Ezt a halat a mohácsi Duna-szakaszon fogtam, a Csele patak torkolatánál. Folyami gébnek gondoljuk, de bizonytalanok vagyunk benne. Önök szerint melyik gébfajba tartozik? Köszönettel: D. K.


    Ha a géb első hátúszója kifeszítve lenne, akkor a végén jól látszana az a fekete folt, amely így csak sejthető. A testoldal sakktáblaszerű mintázata azonban enélkül is elárulja, hogy a hal egy kerekfejű vagy más néven feketeszájú géb (Neogobius melanostomus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Egy horgásztárs állítása szerint az 50 centiméteres amur tömege 1 kg körül van. Lehetséges ez? A másik kérdésem az, hogy a képen szákban lévő amur lehet-e 1 kilogrammos. Válaszukat előre is köszönöm, Cz. E.


    Egy Tisza-tavi növekedésvizsgálat szerint az amurok ötéves korban érik el az 50 centis testhosszt. Egy hazai tógazdaságban az amurok tömege 3 éves korban már meghaladja az 1 kilogrammot. Ezek alapján kizárható, hogy egy normálisan fejlődő 50 centis amur mindössze 1 kilós legyen. Kínai természetesvízi adatok szerint viszont az 50 centis amurok tömege 1,2 és 2,3 kg között változhat. Ezek szerint egy leromlott kondícióban lévő 50 centis amurról elképzelhető, hogy a tömege 1 kg. A kép alapján nem tudjuk biztonsággal eldönteni, hogy milyen hal van a szákban. Az emberhez viszonyított méretéből és a háló feszüléséből következtetve azonban lényegesen nagyobb lehet a tömege 1 kilogrammnál.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat Mohácsnál fogtam a Dunából. Folyami gébnek gondoljuk, de elbizonytalanodtunk a sokkal nagyobb szájméret miatt. Segítségüket kérem a pontos azonosításához. Tisztelettel: D. K.


   Az elbizonytalanodásuk jogos. Ennek a halnak nagy a feje, hatalmas szája és terjedelmes mellúszója van, az oldalán nem fut végig egy vastag, szaggatott vonalakból álló, sötét hosszanti sáv, és a második hátúszójában hátrafelé haladva a sugarak alig rövidülnek. Ezek a Kessler-géb (Ponticola kessleri, korábban Neogobius kessleri) jellemző vonásai.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Szeptember 20-án a Duna pilismaróti öbléből kifogtam életem első busáját. Ránézésre nekem fehér busának tűnik, de nem vagyok benne biztos, hogy tényleg az. Tudnának nekem ebben segíteni? Tisztelettel, V. N.


    A két busafaj szeme annyira alul helyezkedik el, hogy más halainkkal nemigen téveszthető össze, vagyis csak egymástól kell őket megkülönböztetni. Nézzük hát a jellegzetességeket! 1. A fényképen látható hal oldala fehér (barnás foltok nem márványozzák). 2. A szájszegletétől képzeletben húzott hosszanti középvonal átmegy a szemgolyón (és nem fölötte halad el). 3. A mellúszója hátrasimítva csak megközelíti a hasúszó tövét (de nem éri el). 4. A has határozott kontúrjából arra lehet következtetni, hogy a kopoltyútól a végbélnyílásig éle van (és nem csupán a hasúszóktól hátra). Ezek a jegyek azt mutatják, hogy a hal valóban fehér busa (Hypophthalmíchthys molitrix), s kizárják a pettyes busa lehetőségét.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! A képen látható halat 2020. 09. 21-én, Alsóbereckinél fogtam a Bodrogból, kb. öt kilométerre a szlovák határtól. Lehet, hogy magyar bucó? Tudtommal nem sok keresnivalója lenne itt. Üdvözlettel: B. F.


    Ez bizony magyar bucó (Zingel zingel), amit a viszonylag vastag faroknyele mellett egyértelművé tesz, hogy az első hátúszóját tíznél több sugár merevíti. Az adatot köszönjük, ugyanis a folyó hazai szakaszán eddig csak a Tisza közelében sikerült kimutatni a faj jelenlétét: 2015-ben Bodrogkeresztúrnál és Szeginél került elő. Ha nem is annyira, mint a német bucó, de a magyar bucó is áramláskedvelő faj, ezért a lassú Bodrogban ritka. Úgy tűnik azonban, hogy a lassú folyó táplálékbősége nagy vonzerőt jelent.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Meg tudnák magyarázni, hogy mi történik ezen a videón? Elképzelhető, hogy ezek az angolnaszerű halak maguktól belebújnak a ponty szájába? Előre is köszönettel: M. H.


A videó ITT tekinthető meg.

    Azt látjuk, hogy a videón egy ázsiai mocsárangolna (valószínűleg a Monopterus albus) példányai bújnak bele a tátott szájú pontyba, de arra nincs ésszerű magyarázat, hogy miért, és arra se, hogy hol és hogyan férhetnek el egy aránylag kis pontyban ezek a méretes angolnák. Illetve egy tippünk van. Feltételezhető, hogy külön felvételt készítettek a száját kitátó pontyról és a mocsár mélyébe furakodó mocsári angolnákról, majd a kettőt összevágták egy jelenetbe. Tehát ez egy manipulált, trükkös videó lehet.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! A képen lévő koncért szeptember 10-én fogtam a Duna szekszárdi szakaszán. Tömege 2.150 g, hossza a farokúszó nélkül 46 cm. Érdeklődöm, hogy ez a gyönyörű jószág milyen korú lehet? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: T. J.


    A leánykoncér növekedéséről rendelkezésünkre álló eredmények 1-től 11 éves korig adják meg a testhosszt, de ezek közül a 11 éves halak hossza is csupán 34 cm. Konkrét adatot tehát nem tudunk mondani a 46 centis leánykoncér életkorára. Ám ha figyelembe vesszük, hogy a testhossz évenkénti gyarapodása a kor előrehaladtával milyen mértékben csökken, és feltételezzük, hogy az 1 és 11 éves kor között mutatott tendencia az idősebb korosztályokra is érvényes, akkor 25 évesnél idősebbnek kell tartanunk a 46 centis példányt. A vizsgálat azonban, amelyre alapozzuk a becslésünket, több mint fél évszázada történt, s azóta komoly változások történtek a környezetünkben (például a vizek fölmelegedése), amelyek a szaporodást és a növekedést is módosíthatták. Ideje lenne hát egy újabb vizsgálat lefolytatásának, de azt sajnos nem tudjuk megmondani, hogy ehhez hogyan lehetne a hitelességhez szükséges, idős példányokat is tartalmazó, mintegy száz koncért tartalmazó mintát összegyűjteni.

---------------------------------------------------------------------------------

   Nemrég egy éjszakai horgászaton fogtam ezt a tokot egy Budapest melletti horgásztavon. Miután alaposabban megnéztem, rájöttem, hogy egyáltalán nincs szeme. Egyik oldalon sem. A kérdésem az, hogy ez mi miatt történhetett? Tisztelettel: V. N.


    A hal nyúlánk, hátvértjei alig emelkednek ki a testéből, a számuk 10. Az orra viszonylag rövid, bajuszszálai közelebb erednek az orrcsúcshoz, mint a szájhoz, de hátrasimítva elérnék a felső ajkat. Ezek a lénai tok (Acipenser baeri) jellemzői. Ezt a fajt nálunk mesterségesen szaporítják, ami könnyen vezethet beltenyészet kialakulásához. Ilyen esetben a közeli rokonságban álló szülők egymással találkozó hibás génjei okozhatnak olyan rendellenességeket, mint amilyen például a szemek hiánya.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság!. Augusztus 26-án egy dunántúli víztározón sikerült fognom ezt a 39 centis csapósügért. Meg tudnák mondani, hogy kb. hány éves lehet? Előre is köszönettel: V. K.


    Tudomásunk szerint ilyen nagy sügér a hazai és a szomszédos vízterületeken folytatott növekedésvizsgálatokban még nem fordult elő, ezért konkrét adat nélkül csak becsléssel próbálkozhatunk. Gyurkó István adatai szerint az ötéves példányok átlaghossza 20 cm, a 10 éveseké 30 cm. Ha ez egy nagyon jó körülmények között élő ikrás példány volt (ezek gyorsabban nőnek az átlagnál), még akkor is kellett neki 10 év, hogy elérje a 39 centit, mert a kor előrehaladtával a növekedés üteme csökken. Ilyen alapon a hal kora minimum 20 évre becsülhető.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Még tavaly nyáron fogtam ezt a tokfélét a Duna gödi szakaszán, süllőzés közben, halszelet csalival. A hossza 70 cm volt, a súlyát 4 kg körülinek becsültük. Sajnos csak egy meglehetősen gyenge minőségű fotó készült róla a visszaengedése előtt. Az orra rövidsége miatt nem gondolnám kecsegének. Esetleg viza lenne? Segítségüket kérem a meghatározásában. Köszönettel: K. P.


    Az orrhossz nem döntő, mert vannak a kecsegének rövidebb orrú példányai is. Sajnos a fej alsó oldaláról nem készítettek fotót, pedig az ajkak és a bajuszszálak lennének a biztos határozóbélyegek. Ennek ellenére a vizát kizárhatjuk, mert a telepített arasznyi példányok gyorsan elindulnak a Fekete-tenger felé, ahonnan csak 12-16 éves korukban térnek vissza ívni, amikor már nagyobbak a fogott példánynál. Mindezeket figyelembe véve az a legvalószínűbb, hogy egy gyönyörű kecsegét (Acipenser ruthenus) sikerült horogra csalnia.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Szeptember elején egy horgásztóból fogtam ezt halat. Elsőre széles kárásznak véltem, de a mérete láttán gyanú ébredt bennem. Kérem, segítsenek a faj meghatározásában. Tisztelettel: E. A.


    Jó lett volna kifeszítve látni a hal hátúszóját, ugyanis ennek szegélye a széles kárásznál végig domború, az ezüstkárásznál ellenben egyenes vagy homorú. A képen inkább egyenesnek látszik. Erre tekintettel és a viszonylag kis testmagasság alapján a hal szerintünk ezüstkárász (Carassius gibelio).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Augusztus 27-én egy olyan sügért fogtam az egyik hazai víztározóban, melyet pár hónapja egyszer már valószínűleg megfogtam. Vannak hasonlóságok, de nem tudom eldönteni, hogy tényleg azonos-e a képen látható két hal. Segítségüket előre is köszönöm. V. K.


    A képen jól látható, hogy a sötét harántsávok lefutása azonos, az első hátúszó ötödik sugara kissé görbe, a 4. és 5. sugár között az úszóhártya mélyen beöblösödik, az első hátúszó végén a fekete folt azonos alakú, a szem mögött és a kopoltyúfedőn egy-egy azonos rajzolatú folt van, továbbá hogy a pikkelymintázat számos helyen azonos. Mindezek alapján biztosra vehető, hogy mindkét kép ugyanarról a halról készült.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat a tavunkból emeltem ki a meritővel. Arra lennék kíváncsi, hogy milyen hal lehet. Mert a tavunkban van ponty, kárász és koi. Tisztelettel: F. B


    Az oldalvonal pikkelyszáma alapján bármelyik lehetne a három említett hal közül, de a viszonylag rövid fej, a lekerekített orr, legfőképpen pedig a bajusz hiánya a pontyokat kizárja, és ebbe beleértjük a japán pontyot, a koit is. A képen tehát egy sötétebb színű, fiatal ezüstkárász látható (Carassius gibelio).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Legyenek szívesek meghatározni a képen látható halfajt. Én vágó durbincsnak nézem, de lehet, hogy tévedek. Zala megyében, a Kerkába torkolló és lassú folyású Cserta patakból került elő. Üdvözlettel: B. T.


    Habár a hátúszó tövénél lévő sötét foltok alatt kissé sötétebbek a pikkelyek, nem alkotnak harántsávokat, és a hátúszó hátsó részének a szegélye is inkább egyenes lenne kifeszítve, mint domborúan ívelt, ezért a széles durbincs kizárható. Egyetértünk tehát a tippjével, a hal vágódurbincs (Gymnocephalus cernua).

---------------------------------------------------------------------------------

   2020. 08. 17-én a Hévízi-tó kifolyó vizében, a Gyöngyös-patak szakaszán ezt a halat fogtam kukorica-giliszta csalival. A hal nagyon mohón kapott és intenzíven ellenállt a horgon. Apró fogai vannak. Várom megtisztelő válaszukat arról, hogy milyen faj lehet. Tisztelettel: V. I. sporthorgász.


    A hal a tűzfejű tarkasügérnek (Vieja melanurus, korábban Paraneetroplus synspilus), illetve a hibridjének egy sötétebb színezetű hím példánya. A Közép-Amerikából származó díszhalat, melyet egy felelőtlen akvarista telepíthetett be, öt éve mutatták ki a Hévízi-tó elfolyó vizéből, ahol meghonosodott.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Kérem legyenek szívesek megmondani, hogy a mellékelt felvételen halványfoltú vagy fenékjáró küllők láthatók-e. A halak Göcsejben, a Cserta-patakból kerültek elő. Tisztelettel: B. T.


    A viszonylag nagy méret, a magas test, a magas faroknyél, legfőképpen pedig a erősen pettyezett farokúszó alapján kijelenthető, hogy mindkét hal fenékjáró küllő Gobio gobio). Ezt a fajt azonban pár éve genetikai vizsgálatok alapján három fajra bontották. A gond az, hogy ezek külsőre egyformák, csak genetikai vizsgálattal vagy elterjedési területük alapján különböztethetők meg. Az igazi fenékjáró küllő tőlünk északra él, míg a Tisza vízrendszerében a tiszai küllő (Gobio carpathicus), a Dunában és a dunántúli vizekben pedig a dunai küllő él (Gobio obtusirostris). Szorosan véve ez utóbbi lene a fotón lévő halak neve, de mivel a szétbontással nem minden kutató ért egyet, a fenékjáró küllő név továbbra is használatos az utóbbiakra is. Nálunk ezek főként patakokban vagy kis folyókban élnek.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A Dunában fogtam egy paducot, aminek a belső szerveit egy fekete szövet hálózza be. Érdeklődöm, hogy mi lehet ez, illetve fogyasztásra alkalmas-e a hal. Nagyon szépen köszönöm a válaszukat, S. Á.


    A paducnál (Chondrostoma nasus) faji jellegzetesség, hogy a hashártyája (hasonlóan az ezüstkárászéhoz) többé-kevésbé sötét színű a benne felhalmozódó melanin nevű pigmenttől. Emiatt Tiszafüred környékén a hal egyik népi neve feketebélű, egy másik pedig tintabélű. (Utóbbi vicces magyarázata ez volt: Noé apánk üvegéből kiitta a tintát.) A képen látható példány esetében a hártya szinte teljesen fekete. Ez ritka, de nem rendkívüli. Az ellenben érdekesség, hogy talán egy korábbi hasüregi gyulladás következtében a hártya néhol hozzánőtt az úszóhólyaghoz, s boncoláskor a hasfalról leszakadva olyan képet mutat, mintha behálózná a belső szerveket. Ettől függetlenül a hal fogyasztható.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Már nem az első eset, hogy Szarvason, a Kákafoki-Holt-Körösből ilyen halat fogok. Azért fordulok a társasághoz, mert érdekel, hogy a "jászbalin" milyen hal. Tisztelettel: Cs. P. R.


    A jászbalin az ikrás jászkeszegnek és a tejes balinnak a hibridje, amelyen a szülők tulajdonságai keverten vagy átmeneti jelleggel mutatkoznak meg, de rendszerint jobban hasonlít az anyjára, mint az apjára. A balinjász esetén fordított a helyzet, inkább balinra hasonlít. A képen látható hal szájállása és szájmérete átmenetet képez a szülőké között, pikkelyzete inkább a jászkeszegre jellemző, egészében azonban a balint idézi. Ebből következően úgy véljük, hogy egy balinjász (Leuciscus aspius x Leuciscus idus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Egy másik csoportból hozom a képet. Megoszlik a vélemény, miszerint a hal fiatal domolykó vagy szélhajtó küsz. Kérem segítsenek a meghatározásban! Tisztelettel, S. R. J.


    A pikkelyszám, a szájállás és a szájméret nem állapítható meg teljes biztonsággal a képről, de a feje hosszabb, mint a küszé, azanális úszója pedig rövid és piros. Ez már önmagában elég lenne a küsz kizárásához, de további megerősítést ad, hogy a küsz hátúszója a hasúszónál sokkal hátrébb kezdődik, itt viszont mindkettő szinte egy vonalban. A hal tehát domolykó (Squalius cephalus, korábban Leuciscus cephalus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Segítségüket kérem az alábbi halfaj beazonosításában. A halat a békéscsabai Fás-tón fotózták. Bár a fotók nem a legélesebbek, de jól kivehetők rajta a hal ismertetőjegyei. Véleményem szerint a képen egy pisztrángsügér-ivadék látható, de ebben nem vagyok biztos. Lehetséges, hogy véletlen odakerült. Válaszukat előre is köszönöm, U. G.


    Az kicsit túlzás, hogy a képen jól kivehetők a hal ismertetőjegyei, mert az úszóinak helyzetéről, alakjáról és méretéről nagyon kevés és bizonytalan információt kapunk. De az valóban megállapítható, hogy a szája nagy és felső állású, a hátúszója pedig hosszú és két részből áll. Az is jól látszik, hogy az oldala közepén egy fekete, hosszanti foltsor húzodik, amely fölött a hátoldalt sűrű, sötétebb mintázat díszíti, míg alatta a hasoldal világos és alig mintázott. A levegő és a víz határán bekövetkező fénytörés miatt a testmagasság is lényegesen nagyobb annál, amit a kép mutat. Mindezeket figyelembe véve mi is úgy gondoljuk, hogy a hal egy fiatal pisztrángsügér (Micropterus salmoides).

---------------------------------------------------------------------------------

   Július 28-án fogtam a felül lévő 2.1 kilós, 50 centis balint egy hínárlyuk mellett, majd gyors fotót követően visszaengedtem a vízbe. Augusztus 5-én ugyanott sikerült egy 2.0 kilós szintén 50 centi hosszú balint becsapni. Lehetséges-e, hogy ugyanazt a halat fogtam, ki kétszer? A környéken rengeteg a balin, így nem vagyok biztos benne. Köszönettel: B. Zs.


    Bár a balinok kitűnően úsznak, ha egy jó helyet találnak, kitartanak mellette. Jelen esetben is ez történt, ugyanis a két képen látható balin azonos. Ezt bizonyítja az a három, szabályostól eltérő pikkelyforma, valamint az az apró sérülés a farokúszón, amelyre piros karika hívja fel a figyelmet. Aki figyelmesen tanulmányozza a képeket, ezeken túlmenően is számos közös jellegzetességet fedezhet fel.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Egy ismerősöm fogta ezt a halat a Dunán, még ősszel. A kérdésem az, hogy önök szerint ez koncér vagy jászkeszeg. Mi nem tudjuk eldönteni, sajnos elég rossz lett róla a kép. Tisztelettel, V. N.


    A jászkeszeg kizárható, mert annak kisebbek a pikkelyei, 55-60 számolható az oldalán, míg ennek biztosan 50 alatt marad. Koncér, azaz teljes nevén leánykoncér sem lehet, mert annak nem csúcsba nyíló a szája, hanem alsó állású, és a szemgyűrűjében nincs narancssárga szín. Ez utóbbiak alapján a hal bodorka (Rutilus rutilus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Július végén a Balaton partján találtam ezt a hal tetemet. Több mint egy méter hosszú volt. Próbáltam beazonosítani, de sajnos sikertelenül. Először amurra gondoltam, de jobban megnézve se a pikkelyek mérete, se a törzs formája nem stimmel. Tudnának segíteni, hogy milyen faj ez? Üdvözlettel: B. B.


    A nagy fej, a szögletesre nyíló felső állású száj, a kis pikkelyek, de főként az alacsonyan ülő szem alapján megállapítható, hogy a hal busa. Mivel a pettyes busánál a mellúszó eléri a hasúszót, ennél meg nem, inkább fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix) lehet. Azonban a két faj hibridje sem zárható ki, mert a Balatonban az is gyakori.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Meg szeretném tudni, hogy ez milyen hal lehet, mert mindenki csak találgat. Az RSD-n lett fogva, és elsőre pontynak nézte mindenki, ami 33 cm és 1,68 kg adataival hihetőnek is tűnik. Segítségüket előre is köszönöm. Tisztelettel: K. T.


    A hal alakja (viszonylag hosszú fej és magas test) nemespontyra utal. Ponty voltát erősíti a bajsza (piros vonallal jelezve), a pikklyeinek és az úszóinak a színezte, valamint az oldalvonal pikkelyszáma (34). Egyedül a rövid, alacsony és hullámos szegélyű hátúszó szokatlan, ám ez vagy fejlődési rendellenesség, vagy fiatalkori sérülés nyoma lehet. A hal tehát szerintünk egy rendellenes hátúszójú ponty (Cyprinus carpio).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Július 29-én fogtam ezt a halat a Tisza-tavon. Jól gondolom, hogy laposkeszeg? Még sohasem fogtam ezelőtt, és nem vagyok gyakorlott a felismerésében. Üdvözlettel: V. N.


    Keszegeink közül csak a lapos- és a bagolykeszegnek van ennyire hosszú anális úszója. A bagolykeszeg szája alsó állású, ennek viszont félig felső állású, továbbá a pikkelyei is kisebbek, mint rokonának, tehát a tipp jó, a hal laposkeszeg (Ballerus ballerus, korábban Abramis ballerus). Gratulálunk a szép fotóhoz is!

---------------------------------------------------------------------------------

   2020. július 24-én éjjel a Duna budapesti szakaszán, pontosan az M0-ás híd lábánál, Budakalászon fogtam ezt a 4,5 kilós tokfélét. Szeretném megtudni, hogy a hal kecsege vagy valamilyen más tokféle. A választ előre is köszönöm. Üdvözlettel: D. B.


    A tokfélék azonosításához a legfontosabb megkülönböztető bélyegek a bajuszszálakon és az ajkakon láthatók, ezért fontos, hogy a fej alsó oldaláról is készüljön fotó. Sajnos ez esetben ilyen nem állt rendelkezésünkre, de a hegyes orr és az 50-nél több oldalvért alapján nagyon valószínű, hogy a hal kecsege (Acipenser ruthenus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Ezt a halat július 25-én fogtam Budapest XVIII. kerületében, a Balázs-tavon. Én sügérre gyanakszom, de megmutattam egy horgász ismerősömnek is, aki fekete sügérre tippelt. Sajnos csak ezt az egy képet tudtam készíteni, de önök talán ez alapján is dönteni tudnak. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: G. Z.


    Az ismerőse tippelt jól, mert a sügérnek a szája kisebb, az oldalát pedig harántsávok díszítik. Megjegyezzük azonban, hogy a hal neve helyesen pisztrángsügér (Micropterus salmoides), így szerepel a MOHOSZ 2020-as rekordlistáján is. A fekete sügér ugyanis egy másik amerikai faj, de azt nem hozták be. (A salmoides szó magyarul pisztrángszerűt jelent.)

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A Ráckevei (Soroksári)-Duna felső részén, mederfenékről fogtam ezt az apró halat, de fogalmam sincs, hogy mi lehet. Külalakra és méretre hasonlít egy gébhez, de nincs összenőtt hasúszója. A második tippem valami küllő lett volna, de semmiféle bajuszt nem találtam. Esetleg valamelyik hazai halunk bébi példánya? Rövid ideig tanakodtam, mi tévő legyek, de inkább visszadobtam. Remélem nem valami invazív faj volt.


    A második tipp a jó, ha valami miatt hiányzik is a bajusza, a hal küllőink egyike. Jellemzői az oldalát díszítő kékesszürke foltok, a gyengén pigmentált, harántsávos hát- és farokúszó, az oldalvonalat szegélyező kettős pontsor és a viszonylag magas faroknyél. Ezek alapján a hal halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi, régebben Gobio albipinnatus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság, szeretnék segítséget kérni. Lehet hogy fogtam egy vicsegét. Sajnos csak ezek a képek készültek. Izgatott voltam, gyorsan visszaengedtem. Üdvözlettel: N. A.


    Izgatottsága érthető, hiszen az ember nem naponta találkozik egy igazi tokfélével, de ebből adódóan azt is elfelejtette megírni, hogy mikor és hol fogta a halat. Sajnos a készített fotókkal se sokra mentünk, mert nem alkalmasak a faj azonosítására. A halat soha nem felülről kell fényképezni, hanem oldalról, és úgy, hogy teljes egészében látható legyen. A tokféléknél pedig a fej alsó oldalát is le kell fotózni, mert a bajuszszálak és az ajkak fontos határozóbélyegek. Egyet azonban tisztázhatunk: vicsege azaz a viza és a kecsege hibridje a mi vizeinkben nem él, tehát ezt ki lehet zárni. Ha biztosat nem is tudunk mondani, a fej alakja, a rövid és hegyes orr, valamint a látható 42 oldalvért alapján, amely feltehetően 50-nél is több lenne a farok végéig, a halat kecsegének gondoljuk (Acipenser ruthenus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Egy Facebook-csoportba került ki ez a halfotó. Érdeklődtek a hal fajtája felől, de mindenki csak találgatott. Szeretnék érdeklődni, hogy milyen halról van szó? Lehetséges, hogy egy fakó bodorka? Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: Ó. R.


    A hal nem lehet bodorka, mert bár az orra nem sokkal nyúlik előrébb az alsó állkapcsánál, a szája mégis egyértelműen alsó állású, míg a bodorkáé csúcsba nyíló. Az oldalvonal pikkelyeinek a száma is több (53), míg a bodorkánál maximum 48 lehet. A hal úszói közül csak a mellúszójának van rózsszín árnyalata, az anális úszója rövid, a szegélye homorú. Ezek a tulajdonságok összességében arra mutatnak, hogy a hal egy szép nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A kerti tavunkban található 1 koi ponty, 1 aranyhal, 1 kárász és április elejétől május végéig élt benne egy ponty is. Június 24-én fedeztük fel benne a képen látható halat. Tudnának segíteni, hogy mi lehet? Tisztelettel: Ny. M. E.


    A kép alapján sajnos nem tudjuk megmondani, hogy milyen ivadék lehet. Alakját nézve lehet ponty (a koitól és a hazai pontytól), de nem zárható ki az sem, hogy valamilyen hibrid. Meg kell várni, míg nagyobb lesz, amikor egy jó fotó alapján már valamivel többet lehet kideríteni róla.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat július 17-én fogták egy szolnoki horgásztóból, és az iránt érdeklődnék, hogy milyen faj? Nekünk nem ment a beazonosítás. Üdvözlettel: U. A.


   Harcsa nem lehet, mert annak a hátúszója rövidebb, az anális úszója pedig sokkal hosszabb. A törpeharcsákhoz hasonlít, hiszen zsírúszója is van, ám azoknak a farokúszója alig beöblösödő, nem ilyen bemetszett. De mégis az utóbbiak rokona. Feltehetőleg az a faj, amely az ivadékainak pettyezettségéről a pettyes harcsa nevet kapta (Ictalurus punctatus). Eredeti hazája Észak- és Közép-Amerika, s bár hazánkba már 1975-ben behozták, nem terjedt el vizeinkben, mert a téli hideget nem viseli el. Megemlítjük, hogy a pettyes harcsához nagyon hasonlít a kék harcsa (Ictalurus furcatus), amelynek kissé hosszabb az anális úszója (ez a képen sajnos nem látszik), de nem tudunk arról, hogy azt Magyarországra behozták volna.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható hal véletlenül került a hálóba a Rába mórichidai szakaszán. A kérdésem az, hogy ez egy fiatal szélhajtó küsz vagy esetleg kurta baing. Tisztelettel: B. N.


   A kérdésre könnyű válaszolni, mert a képen jól látszik az a jellegzetesség, ami a két fajt megkülönbözteti. A kurta baing oldalvonala rövid, csak néhány pikkelyen látszik a test elején. Ennek a halnak az oldalvonala teljes, tehát csakis küsz (Alburnus alburnus) lehet.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat a dömsödi Duna-agban fogtak a gyerekeim, merítőszakkal. Szokatlan rajta ez a függőleges csíkozottság, vajon mi lehet? A gyerekek nevében is köszönettel: R. E.


   A halak színe és mintázata nagyrészt genetikailag meghatározott, de erőteljesen befolyásolhatja a környezet, a hormonok szintje és az életkor is. A képen egy közepes méretű naphal (Lepomis gibbosus) látható. Ennél a fajnál az apró ivadék erősen csíkos, de ahogyan növekedik, gyengül a csíkozottság, az idős példányoknál pedig teljesen el is tűnhet.

---------------------------------------------------------------------------------

   A Rákos-patak középső szakaszán fogtam ezt a két halat 2020. 07. 12-én. A kisebbről látom, hogy csíkivadék, de nem tudom eldönteni, hogy réticsík vagy vágócsík. A nagyobb szerintem vágócsík, de rendkívül érdekes mintázata van. Lehet tudni, hogy mi ennek az oka? Üdvözlettel: V. N.


   A felső képen az ivadék farokúszója tövén két fekete folt van. Ez a balkáni és a bolgár törpecsík jellemzője, de igen ritkán megesik a vágócsíknál is, hogy egy helyett két foltja van. A réti-és vágócsíkot egyaránt jellemző hosszanti csíkok itt hiányoznak, de míg a réticsikra és a törpecsíkokra is a barna szín jellemző, ez a hal szürke, ezért szerintünk vágócsík (Cobitis elongatoides), de annak egy megszokottól eltérő mintázatú, aberráns példánya. Lényegében ugyanez vonatkozik az alsó példányra is, bár ennek csak egy fekete foltja van a farokúszója tövén. Mivel két példányon is a megszokottól eltérő a mintázat, arra lehet gondolni, hogy valamilyen környezeti tényező (pl. valamilyen tartósan jelen lévő vegyi anyag) okozhat ilyen fejlődési rendellenességet.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Folyamatosan nyomon követem a honlapjukat, többek között a Mit fogtam? rovatot. Megakadt a szemem két képen és az alatta található magyarázaton, melyek szerint a képeken látható halak az ezüstkárász és a ponty, illetve a ponty és az ezüstkárász hibridjei. A kérdésem az, hogy ez hogyan lehetséges, mivel én úgy tudtam, hogy az ezüstkárásznak csak az osztódás beindításához van szüksége a más fajba tartozó pontyféle spermájára. Lehet, hogy én emlékszem rosszul, rég tanultam a halgenetikát, de nem hagy nyugodni a kérdés. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: M. N.


   Az ezüstkárász alternatív szaporodási stratégiával rendelkezik. Az elterjedési terület szélein az ivarérett populációt gyakran kizárólag nőstények alkotják. Ezek ikráját más pontyfélék spermája indítja fejlődésnek, de mivel a hímek örökítőanyaga nem kerül be a petesejtbe, ezért abból nem hibridek, hanem nőstény ezüstkárászok fejlődnek. A további terjedés szempontjából ez nagyon előnyös, mert egyetlen példány is benépesíthet egy új vízterületet. Az utódok változatossága azonban rendkívül csekély, hiszen csak egyetlen szülőtől öröklik tulajdonságaikat, és ha egy betegségre egyformán érzékeny az egész állomány, akár teljesen kipusztulhat. Sűrű népesség mellett előnyösebb, ha az utódok két szülőtől, különböző kombinációkban, különböző tulajdonságokat örökölnek. Ilyenkor - hormonhatásra - megjelennek közöttük a hímek, velük együtt kialakul az ivaros szaporodásra való képesség, ami már a hibridizációra is lehetőséget ad. A lehetőség pedig olykor testet ölt. A képen bemutatott hal távolról ezüstkárásznak tűnik, de a parányi bajusz jelzi, hogy valójában az ezüstkárász és a ponty hibridje (Carassius gibelio x Cyprinus carpio).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A Rákos-patak középső szakaszán fogtam ezt a halat 2020. 07. 12-én. Igen apró ivadék, a fénykép sem sikerült jól, de domolykónak gondolom. Meg tudják erősíteni? Köszönettel: V. N.


   A pikkelyek mérete kissé kicsi a domolykóhoz, a nagyításban pedig láthatóan alsó állású száj eldönti, hogy nem lehet az. Méretéhez képest magas a teste, továbbá az anális úszója viszonylag hosszú, ennek alapján a hal szerintünk szilvaorrú keszeg (Vimba vimba).

---------------------------------------------------------------------------------

   A képen látható pontyot a Keleti-főcsatornában fogtam. A hátúszójából hiányzott egy darab, illetve a kopoltyúja mindkét oldalán véres sebek találhatók. Milyen jelenség okozhatja a sérüléseket? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: K. G.


   Szakértőnk szerint ilyen fekélyes betegséget az Aeromonas hydrophila baktérium egy specifikus törzse okoz. Gyakori a pontyon, de a fekélyek a hal testén és az úszói körül szoktak kialakulni. Ezért érdemes lenne egy ilyen halat bakteriológiailag alaposabban is megvizsgáltatni.

---------------------------------------------------------------------------------

   Ezek az ivadékok, melyeket július 9-én a Szegeddel határos Tápénál ezrével találtam a Tisza árterének a tócsáiban, szerintem busák. Tudom, nem túl jó a kép, de talán felismerhetők. Üdvözlettel: J. Sz.


   Ezek a kishalak szerintünk is fehér busák (Hypophthalmichthys molitrix), és az, hogy még júliusban is csak egy-másfél centisek, azt jelenti, hogy az ívás hosszan elhúzódott. A hihetetlenül sok busaivadék immár őshonos halaink ivadékai számára is olyan mértékű táplálékkonkurenciát jelent, amely komolyan hátráltathatja a fejlődésüket. Reméljük, hogy a ragadozóhalak ivadékai jól hasznosítják egy részüket.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Társaság! A képen látható halat a biatorbágyi Peca-tóban fogtuk, könnyű spiccbottal, csontkukaccal, de nem tudtuk beazonosítani, ezért visszaengedtük. Talán egy géb lehetett? Üdvözlettel: G. I.


   A hal valóban géb, erről az egymással összenőtt hasúszói árulkodnának, de a felülről készített felvételen ez nem látható,és a fajt biztosan azonosító orrcsövecskék is csak sejthetők. A test alakja, a fej formája, a szemek állása, legfőképpen pedig a terepmintás színezet alapján úgy látjuk, hogy a hal tarka géb (Proterorhinus semilunaris, korábban Proterorhinus marmoratus). Egy oldalról készített fotón (mindenkinek ezt ajánljuk) könnyebb lett volna felismerni.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Egy jászkeszeg felboncolásakor ilyen féregszerű élősködőket találtam a belében. Meg tudnák mondani, hogy mik ezek? Előre is köszönettel: Cs. H.


   Szakértőink megállapítása szerint ezek a paraziták a Pomphorhynchus laevis nevű buzogányfejű férgek. Viszonylag gyakoriak a folyóvízi halakban, de fejlődésük első szakaszát bolharákokban élik le. A parazitamentes bolharákok a sötétebb helyeket kedvelik, ahol nagyobb biztonságban vannak az őket szívesen fogyasztó halaktól. Ám a parazitákkal megfertőződött rákok valamilyen okból már nem ragaszkodnak a sötét zugokhoz, ezért gyakrabban válnak haltáplálékká és fertőzik meg fogyasztóikat. A halak tápcsatornájába bejutott és ott fejlődő férgek feji végén egy horgas tüskékkel ellátott kiölthető ormány van, melynek segítségével megkapaszkodnak a bél falában. A táplálkozással nincs gondjuk, hiszen a tápanyagokat a teljes testfelületükön fel tudják venni, így érthető, hogy se szájuk, se bélcsatornájuk nincs. A váltivarú, ivarosan szaporodó férgek petéi a halak ürülékével kerülnek ki a vízbe, onnan pedig a bolharákokba.

---------------------------------------------------------------------------------

   A mai napon találtam egy elpusztult hal maradványaira a Pécsi-tó partján. A dolmányos varjak sajnos előbb találtak a halra, így annak csak kb. fele maradt meg. A fej alapján én valami dél-amerikai sügérnek tippelem, gondolom egy akvarista engedhette szabadon. Kérem, hogy segítsenek azonosítani. Köszönettel: T. L.


   Bár más fajokat sem zárhatunk ki, a megkérdezett szakemberek többsége úgy véli, hogy a képen egy termetes naphal (Lepomis gibbosus) maradványa látható. Ezt erősíti a kopoltyúfedőn lévő sötét folt. A fogak kissé túlméretezettek, de ez betudható a lágy részek kiszáradás miatti zsugorodásának.

---------------------------------------------------------------------------------

   2020. június 13-án keltette fel egy szem csemegekukorica a képen látható ezüstkárász kíváncsiságát a Keleti-főcsatorna nagyhegyesi szakaszán. A szákba terelve mindannyian elámultunk a 80-90 dekás hal szépségén. Milyen körülmények szükségesek az ehhez hasonló úszók kialakulásához, illetve mennyire gyakori az elterjedésük? Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel, B. Á.


   A fátyolos úszók - hasonlóan sok más rendellenességhez - az örökítőanyag mutációnak nevezett, hirtelen megváltozásával alakulnak ki. A mutáció kémiai anyagokkal és nagy energiájú sugárzásokkal mesterségesen is kiváltható, de természetes körülmények között is bekövetkezhet, pl. a világűrből érkező kozmikus sugárzás hatására. A fátyolos úszójú halak ritkák a természetben, mert egyrészt feltűnőek, másrészt kevésbé alkalmasak a gyors úszásra, ezért az ilyen halak gyakrabban válnak a ragadozók prédájává. De azért is ritkák, mert ez a tulajdonság csak akkor jelenik meg az utódokon, ha mindkét szülőtől ilyen géneket örököltek, aminek a természetben igen csekély a valószínűsége. Nem várható tehát, hogy az ilyen halak elszaporodnak vizeinkben.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Tavaly tettem a kerti tavamba egy db. ilyen halat, pár naphal társaságában. Laknak még benne törpeharcsák, továbbá három koi és pár ezüstkárász is. Kb. egy hete vettem észre, hogy a képen látható halból már 8-10 kisebb egyed úszkál vidáman. Milyen faj lehet ez, és mivel ívhatott össze? Ez a példány 5 cm körüli volt. Üdvözlettel: K. T.


   Narancssárga szemgyűrűje a bodorkának és a vörösszárnyú keszegnek lehet. Előbbinek azonban a hát- és hasúszója közel egy függőleges vonalban ered, az utóbbi hátúszója jóval hátrébb. Emellett a többi jellegzetesség, így pl. az alak, a szájállás, az oldalvonal pikkelyszáma, az úszók alakja és színe is azt mutatja, hogy a hal nem hibrid, hanem vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus). Mivel ez a faj szűznemzésre nem képes, nyilván bekerült a tavacskába egy másik nemű fajtársa is.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt MHTT! Dunaszekcsőn fogtak egy 60-70 dekás dévért. A pikkelyek alól ilyen kinövések lógtak ki. Elég sok volt belőlük. Én még ilyet soha sem láttam. Meg tudnák mondani, hogy mi ez? Előre is köszönettel: D. T.


   A képeken a dévér egyik gyakori és könnyen észlelhető élősködőjének, a Tracheliastes maculatus nevű evezőlábú ráknak a nőstényei láthatók. Ezek különböző planktonszervezetekben fejlődnek több hónapig, ezután megtapadnak a halakon, átfúrják a pikkelyeket, és horgas kapaszkodó szervükkel tartósan rögzülnek. A megtapadás helyén apró vérzések alakulnak ki. Az élősködő általában májusban jelenik meg és június végére elhal.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Egy Facebook-csoportban tették fel az alábbi képet azzal, hogy új kárászrekord született, melynek tömege 4,57 kg. Én azonban a fejformát tekintve szkeptikus vagyok, és pusztán pontynak gondolom a fotón szereplő halat. Mi az önök véleménye? Köszönettel, B. Zs.


   Mi is úgy látjuk, hogy a halon erőteljesek a pontyvonások, különösen a fej formája és az orrhossz, de a rövid és magas faroknyél meg az úszók színe és alakja ezüstkárászos, ezért inkább hibridre, pontyezüstkárászra (Cyprinus carpio x Carassius gibelio) gondolunk. Ezt azonban teljes bizonyossággal csak egy alapos vizsgálat után lehetne eldönteni.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Ezt a halat június 13-án fogtam a Balaton északi partján. Én bodorkának nézem, viszont a hossza 28,5 cm, ami szinte rekordnak számítana. Kérem, segítsenek a pontos azonosításában! Köszönöm, L. G.


   A csúcsba nyíló száj, a narancssárga szemgyűrű, a hasonló színű alsó úszók, a hasúszóval szinte egy függőleges vonalban eredő hátúszó és az oldalvonalon számolható 41 pikkely egyértelművé teszi, hogy a hal, miként gondolta is, bodorka (Rutilus rutilus). A közel 30 centis testhossz valóban ritkaság ennél a fajnál, gratulálunk a fogáshoz.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat június 13-án fogtam Jászárokszálláson, a Nadar horgásztavon. Első ránézésre egyszerű ezüstkárász. Nem mértem, de olyan 32 cm és 0,8-1 kg lehetett. Ami igazán érdekes volt, a hal felpucolásakor kiderült, hogy a hasfal hártyája nem fekete, hanem színtelen. Ha jól sejtem, egy ponty x ezüstkárász hibridbe botlottam. Kérem erősítsék meg a feltételezésemet. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: H. T.


   A hal alapvetően ezüstkárász jelleget mutat, a színtelen testüreghártya is ezt erősíti meg, de a hal alakja, az orrhossz, vagyis a viszonylag nagy szem előtti távolság pontyra vall. Mi is e két faj hibridjének gondoljuk a halat, de inkább ezüstkárászpontynak látjuk (Carassius gibelio x Cyprinus carpio), vagyis olyan hibridnek, amelynek az anyja volt ezüstkárász, ezért arra jobban hasonlít.

---------------------------------------------------------------------------------

   Június 8-án a Hejő-patak kistokaji szakaszán a medret takarítottam mindenféle bedobált hulladéktól, amikor egy kályhacsőben ezt a gébet találtam. (Néhány éve egy kárpáti márna került a kezembe hasonló körülmények között.) Kérdésem az, hogy miféle átokfajzattal lett "gazdagabb" a Hejő? Milyen géb, amit a kezemben tartok? Üdvözlettel: J. L.


   A tapadókoronggá összenőtt hasúszók egyértelműen igazolják, hogy a hal valóban a gébek közé tartozik. Nem ennyire szembetűnő, de az orrhegyen is látható egy lefelé álló kiemelkedés, ami nem más, mint az orrnyílást előbbre hozó csövecske, amely egyedül a tarka gébet (Proterorhinus semilunaris, korábban Proterorhinus marmoratus) jellemzi. Ez a példány azonban rendkívül fakó, talán részlegesen festékhiányos is, ezért az azonosításhoz alaposan szemügyre kell venni. A faj egyébként nem új a Hejőben, Harka és Szepesi már 2004-ben leírta a vízfolyás Nemesbikk alatti alsó szakaszáról. Ez az észlelés azonban azt bizonyítja, hogy időközben bő 20 kilométert haladt fölfelé, folyással szemben.

---------------------------------------------------------------------------------

   Június 4-én 0 óra körül fogtam egy pontyot, amelyet fotózás után visszaengedtem. Kb. 2 órával később ismét sikerült kiemelnem egy pontyot, melyet ugyancsak lefényképeztem. Ahogy visszanéztem a képeket - a felső 0 óra tájban, az alsó 2 óra körül készült -, feltűnt, hogy nagyon hasonlóak. Ezen eléggé elcsodálkoztam, hiszen azt hallottam, hogy a halak a stressz miatt egy ideig nem táplálkoznak a kifogás után. Lehetséges, hogy ez ugyanaz a hal? Ha igen, akkor ez hogyan történhetett? Vagy csak nagyon hasonlóak? Tisztelettel: V. N.


   Biztosak lehetünk benne, hogy mindkét felvételen ugyanaz a hal látható, hiszen a hátsor pikkelyeinek teljes egyezésén túl is több mintázatbeli azonosság figyelhető meg. Hogy mi vitte rá újra a csalira? Egyrészt az eltelt két óra elegendő lehetett a stresszes állapot leküzdéséhez, másrészt meg is éhezhetett (a hasa laposabb lett), és mint tudjuk, az éhség nagy úr. (De az is lehet, hogy hiányzott a haliskolából, amikor ezt tanulták).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Jelenleg a Magyarországon fogható gébek közül, ha jól tudom, egyik sem védett. Azt szeretném megtudni, hogy ezen fajok inváziós fajok-e. Azaz vissza szabad-e őket engedni vagy tilos? Köszönettel: L. Zs.


   Hivatalosan minden gébfajunk spontán jövevényfaj, védett nincs közöttük. Egyik sem minősül inváziósnak, még akkor sem, ha tömegesen terjed, tehát a fogás helyén mind visszaengedhető, de más vízterületre átvinni tilos. Megjegyezzük, hogy az amurgéb (Perccottus glenii) inváziós faj, de az nem a gébek (Gobiidae) közé tartozik, hanem az alvógébfélék családjába (Odontobutidae). (Hasonló okból nem tartozik a rigók közé se a sárgarigó, se a nádirigó.)

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A Ráckevei (Soroksári)-Duna taksonyi öblében, a stég alól kapta el az éppen csak belógó csontit ez a halacska, a horog nem is fért a szájába. Folyami gébnek sejtem, de kérem erősítsenek meg. Köszönettel, B. G.


   Annyiban jó a tipp, hogy a hal egy géb, de nem folyami, hanem a hozzánk sokkal később betelepült csupasztorkú géb (Babka gymnotrachelus). A képen arról ismerhető fel, hogy az oldalát felülről lefelé ferdén előrehaladó, sötétebb foltokból összeálló sávok mintázzák.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt MHTT! A kollégám fogta a képen látható halat a Tisza 428-as folyamkilométerénél. Május végén történt, de azóta sem sikerült beazonosítani. Kb. 8 centis lehetett, mi valamilyen gébre tippelünk. Jól gondoljuk? Üdvözlettel: B. Sz. D.


   Egy ilyen, torzító képről még a hal formáját és testarányait sem könnyű megállapítani. Ha oldalról és horog nélkül készült volna a fotó, akkor nagyobb biztonsággal állíthatnánk, de így csak valószínűsítjük, hogy ez egy fekete nászruhás, hím folyami géb (Neogobius fluviatilis).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A Balatonból fogtam a mellékelt halat 06. 04-én. Először kárászra gondoltam, de a voksomat a jászkeszeg mellett tettem le végül, mely igen ritka tudomásom szerint a Balatonban. De azért kíváncsi lennék a véleményükre. Üdvözlettel: A. D.


   A kárásznak hosszú a hátúszója, a jászkeszegnek kisebbek a pikkelyei (az oldalvonalán 55-60 sorakozik, míg ezen kb. 43), tehát egyik sem lehet. A narancsos szemgyűrű a bodorkát és a vörösszárnyú keszeget jellemzi, ám utóbbinak a szája felső állású és hátúszója sokkal hátrébb kezdődik, mint a hasúszója. Ebből következik, hogy a hal bodorka (Rutilus rutilus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! 2020. 06. 02-án ezt a halat fogtam pergetve a Zagyva folyó szolnoki szakaszán. A folyóban zömmel balinok, jászkeszegek és domolykók vannak. Barátommal fogadtunk a hal faját illetően, így az Önök segítségét kérjük! Válaszukat előre is köszönöm, G. Á.


   Úszóinak élénkpiros színét nézve akár vörösszárnyú keszegre is gondolhatnánk, de nem az. Ugyanis ennek a halnak a szája nem felső állású, hanem csúcsba nyíló (vagyis zárt szájnál az alsó állkapcsa nem nyúlik előbbre a felsőnél), a hátúszója csak kevéssel kezdődik hátrébb a hasúszónál, a pikkelyei pedig kisebbek, mint a vörösszárnyú keszeg pikkelyei. Az oldalvonal látható részén is több van belőlük 44-nél, ami a vörösszárnyúnál a teljes oldalvonalra vonatkozó maximumot jelenti. Mindezek alapján annak adunk igazat, aki szerint a hal egy szép, színes jászkeszeg (Leuciscus idus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Pár napja egy amszterdami horgászatunk során fogtam a képen látható halat. Meg tudnák mondani pontosan, hogy mi ez? Nagyon sok hasonló halat találtunk az interneten. Esetleg folyami géb vagy botos kölönte? Üdvözlettel, M. L.


   A képen jól látható, hogy a hasúszók egymással összenőve tapadókorongot alkotnak, amiből következik, hogy a hal egy gébféle, de a kép alapján sajnos nem tudjuk biztosan eldönteni, hogy melyik faj. A testforma, az úszók alakja és sugárszáma, a lekerekített orr (ami még jobban látszana, ha az állkapcsokat nem feszítené szét a horog és a csali), valamint a testoldal sakktáblaszerű mintázata egyaránt kerekfejű gébre utal (Neogobius melanostomus), amely már Hollandiában is meghonosodott, de nincs meg rajta egy fontos faji bélyeg. Az első hátúszón a piros kör helyén egy fekete foltnak kellene lennie, ami hiányzik. Jobb híján mégis maradunk amellett, hogy ez a hal a kerekfejű gébnek egy rendellenesen fejlődött, fekete folt nélküli példánya. Figyelemre méltó még a hal szokásosnál kissé sötétebb alapszíne, duzzadt pofája, valamint úszóinak világos szegélye. Ezek alapján a hal egy félig-meddig nászruhás hím lehet.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Május 31-én fogtuk ezt a keszegszerűséget Tokod-Ebszőnybányán a horgásztóban. Önök szerint mi lehet ez pontosan? Üdvözlettel: D. N.


   A keszegek körében nem fordul elő ilyen hosszú hátúszó, ez a pontyra és a kárászokra jellemző. A hosszú fej inkább pontyra vall, a bajusz hiánya azonban, ha valóban nincs, valamilyen kárászfélére utal. Előbbi alapján a hal koiponty vagy röviden koi lehet, ami nem más, mint a pontynak (Cyprinus carpio) egy díszhalként kitenyésztett fajtája, utóbbi esetben pedig aranyhal (Carassius auratus), amelynek ugyancsak sokféle formája létezik. Ha egy vízszintes helyre terített fólián a hal oldaláról készült volna egy jó fénykép, akkor mi is pontosabb választ adhattunk volna.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Egy Facebook-csoportban találtam ezt a képet erről a meglehetősen furcsa pontyról. Mintha egy nagy úszó nőne ki a hátából. Ez az embereknél is előforduló sziámiiker-jelenség lehet? Esetleg genetikai mutáció? Köszönöm válaszukat, S. M.


   Habár mesterségesen sikerült már összeolvasztani megtermékenyített petesejteket, életképes utódok nem jöttek létre. A sziámi iker tehát nem valószínű, és a mutáció sem szokott eredményezni ilyen torzulásokat. Sokkal valószínűbb, hogy egy fiatalkori, például turbinalapát által okozott sérülés és az azt követő hibás regenerálódási folyamat eredménye látható a képen.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Azt szeretném megtudni, hogy ez a hal egy egyszerű ezüstkárász vagy esetleg valamilyen hibrid. Köszönöm válaszukat, A. P.


   Hibridre utaló jellegzetességet nem látni a halon, tehát egy torzult szájú ezüstkárász lehet. A torzulás lehet fejlődési rendellenesség vagy korábbi sérülés következménye.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A következő halat fogtam a Pécsi-vízből. Arra lennék kíváncsi, hogy mi lehet, mert nem sikerült pontosan beazonosítanom. Valamely küszfélére gondolnék erősen lapított, hosszúkás testéből kiindulva, de a hibridizációt se vetném el a hal sárgás szeme alapján. Köszönöm a segítséget. Üdvözlettel: F. T.


   A narancsos szemgyűrűből bodorkára vagy vörösszárnyú keszegre lehet következtetni, de szerencsére több képet is kaptunk, amelyek segítettek. A teljes képről még úgy tűnhet, hogy a száj felső állású, de az alsó kép egyértelműen mutatja, hogy csúcsba nyíló. Ez a vörösszárnyú keszeget kizárja. A bodorkához a pikkelyek mérete megfelelő, de az anális úszó sugárszáma meghaladja a felső határt, továbbá a hal kis testmagassága és nyúlánksága küszre hasonlít, és erre utal az is, hogy a hátúszó a hasúszónál hátrébb kezdődik. Mindezt tekintetbe véve úgy véljük, hogy a hal egy bodorkaküsz (Rutilus rutilus x Alburnus alburnus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A mellékelt képen látható hal a Járek (Bački Jarak) melletti horgásztóból került elő. Ezüstkárásznak nézem, de miért ilyen? Szinte átlátszó, szeme fekete, teste pikkelytelen. Tisztelettel: B. M.


   Alaposabban megnézve kiderül, hogy a hal nem pikkelytelen, csak a pikkelyei színtelenek, ezért átlátszóak. A halak színét alapvetően a bőr pigmentsejtjeiben felhalmozódó festékanyagok határozzák meg: a barnásfekete melanin, a sárga xantofill, a vörös eritrofill és az ezüstfehér guanin. Itt egy alampiás, azaz fénytelen ezüstkárászt látunk, amely egy genetikai hiba következtében nem tudja előállítani a gyöngyházfényű guanint. Emiatt vesztette el ezüstös színét és vált áttetszővé a bőre. A háta és a farokrésze hússzínű, vérrel bőven ellátott kopoltyújának vörös színe pedig még a vékony csontokon át is előtűnik. Az úszóhólyag világos és a béltartalom sötétebb színe azonban nem látható, mert elfedi és egyenletesen szürkévé teszi testüreget bélelő hártya, amely az ezüstkárászoknál a melanintól sötét színű.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Május 16-án Rajkánál, egy tiszta vizű csatornából fogtam ezt a halat. Én jászkeszegre tippelek, de volt olyan ismerősöm, aki a kép alapján azt mondta, hogy leánykoncér. A hal faroktőig mérve 50 cm. Szeretném megtudni hogy hány éves lehet. A fotózás után útjára engedtem. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: P. Z.


   Érdemes megjegyezni: a leánykoncér oldalvonalán ötvennél kevesebb pikkely van (45-49), a jászkeszegén ötvennél több (55-60). Mivel ezen a halon 55-nél is több számolható, leánykoncér nem lehet. A viszonylag kicsi és csúcsba nyíló száj, az apró pikkelyek, a közepesen magas testforma és az enyhén vörhenyes úszók mind amellett szólnak, hogy a hal egy kevésbé színes, de rekordméretű jászkeszeg (Leuciscus idus). A faj nem gyors növekedésű, ezért ahhoz, hogy elérje az 50 centit, legalább 15-20 évre lehetett szükség.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A Facebookon láttam az alábbi halat, melyet a Szamoson fogtak. Többen feketeszájú gébként azonosították, de véleményem szerint ez inkább egy folyami géb. Önöknek mi a véleménye? Üdvözlettel: T. M.


   A képen látható sakktábla szerű mintázat a folyami és a kerekfejű vagy más néven feketeszájú gébnél is előfordul. Utóbbi orra azonban a nevének megfelelően lekerekített, szája pedig a fej alsó részén nyílik. Ezek a bélyegek a képen látható halra nem érvényesek, tehát nem lehet kerekfejű géb. A képen egy félig-meddig nászruhás hím folyami géb (Neogobius fluviatilis) látható, ezért színe sötétebb az átlagosnál, az oldalán hosszában futó szaggatott vonal elemei vaskosabbak, úszóinak szegélye pedig világos. Tudomásunk szerint a kerekfejű gébet a Szamos hazai szakaszáról eddig még nem mutatták ki.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Balatoni horgászatunk során fogtuk a képen látható halat. Meg tudnák mondani pontosan, hogy mi ez? Mi kárász és koiponty keverékére gondolunk. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: G. E.


   Reméljük, hogy a három kívánságról nem feledkeztek el, ugyanis a hal nem hibrid, hanem egy aranyhal (Carassius auratus), amelyet valószínűleg szabadon engedett valaki. Ez a kárászfaj az emberiség egyik legrégebben ismert díszhala, amelyből az akvaristák számos kultúrfajtát, változatot tenyésztettek ki.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt MHTT! Ezt a halat a Balaton déli partján, Siófoknál sikerült fognom. Ránézésre vörösszárnyúnak gondoltam, de aztán rájöttem, hogy valami más. Esetleg jászkeszeg lenne? Tisztelettel: V. N.


   A hal szája -- talán a horog okozta sérüléstől, talán a tátogástól -- kissé furcsán áll, de csúcsba nyílónak tűnik. A hátúszója a hasúszónál hátrébb kezdődik, anális úszóját 9 elágazó úszósugár támasztja. Oldalvonalán 58 pikkely számolható, az úszók színe enyhén vörhenyes. Mindezek együttesen bizonyítják, hogy a tipp helyes volt, a hal jászkeszeg (Leuciscus idus). Ez a faj igen ritka a Balatonban, gratulálunk a sikeres fogáshoz.

---------------------------------------------------------------------------------

   Ezt a halat egy csatornából fogtam. Hibridnek gondolom, de nem tudom eldönteni, hogy pontosan milyen összeívás eredménye. Mellette vörösszárnyú keszeget és bodorkát is fogtunk. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: V. B.


   Első pillantásra a hal egy sovány vörösszárnyú keszegnek tűnik. Alaposabban szemügyre véve azonban lényegesen hosszabb az anális úszója, és egy ilyen testhosszhoz képest a testmagassága is kicsi. Ezeket a tulajdonságokat a küsztől örökölhette, így a hal feltehetőleg a vörösszárnyú keszeg és a küsz hibridje (Scardinius erythrophthalmus x Alburnus alburnus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Nemrég fogtam ezt a halat, amit hibridnek gondolok, de nem tudom eldönteni, hogy pontosan milyen összeívás eredménye. Egy tóból származik, ahova valószínűleg dévérkeszeg-telepítéssel került be. Mellette fogtunk vörösszárnyú keszeget, bodorkát és balint is láttunk. Válaszukat előre is köszönöm, V. B.


   A hal formája kis testmagasságú keszegre emlékeztet, de ennek se a pikkelyszáma, se az anális úszója nem felel meg. Szája csúcsba nyíló, az oldalvonalán 46 pikkely számolható, amiből bodorkára lehet következtetni. Ám fölötte eggyel több hosszanti pikkelysor húzódik, mint a bodorkánál, a hátúszója is hátrébb kezdődik, az anális úszójában is kettővel több elágazó sugár van, és az úszó elején lévő úszósugarak is lényegesen hosszabbak. A dévérkeszegtől származhatnak ezek a tulajdonságok, ezért lehetséges, hogy a hal bodorkadévér (Rutilus rutilus x Abramis brama). Lehetséges, de nem biztos, mert egy fotó alapján merészség lenne ezt határozottan állítani.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Az alábbi hal a Duna budapesti szakaszán, a Hajógyári-szigeten került horogra. Arról, hogy milyen fajhoz tartozik, megoszlanak a vélemények. Valaki szerint leánykoncér, míg más bodorkának gondolja. A hal természetesen visszanyerte szabadságát. Válaszukat és segítségüket előre is köszönöm. Tisztelettel, Sch. A.


   A hal szájállását talán a horog okozta sérülés miatt nehéz megállapítani, de inkább csúcsba nyílónak tűnik, mint alsó állásúnak. A pikkelyhiányt Photoshop-pal kiegészítve tettük megszámolhatóvá, és bár a valóságosnál inkább kisebb pikkelyeket másoltunk be, a számuk így sem éri el a leánykoncérra minimálisan jellemző 45-öt. Ennek alapján a hal a fehér szemgyűrű ellenére sem más, mint egy fakó bodorka (Rutilus rutilus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Nemrég fogta egy barátom ezt a halat egy kisméretű állóvízből. Ránézésre dévérkeszegnek vagy karikakeszegnek tűnik de mindkettővel adódnak bajok. A karikaszegre túl sok az oldalvonalon lévő pikkelyek száma, a dévérre pedig a hátúszó sugarainak a száma nem stimmel. Lehet,hogy hibrid? Esetleg én néztem félre valamit? Tisztelettel: V. N. és V. G.


   Az észrevétel jó szemre vall, a kérdés indokolt. Ráadásul a hal feje bodorkára emlékeztet, ezért a kollégákban a dévér és bodorka hibridjének gyanúja is fölmerült. A többség azonban az oldalvonal pikkelyszáma, a magasan ívelt test és a színes páros úszók miatt a karikadévér (Blicca bjoerkna x Abramis brama) mellett döntött.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt MHTT! Nem halakról szól a kérdésem, de nagyon is köze van a Tiszához, mert a folyó magyarkanizsai szakaszán már többször találkoztam ezzel a tiszavirághoz hasonlító rovarral, de soha nem tömegesen. Május közepe táján jelennek meg és egészen augusztusig fel-felbukkannak. Ha esetleg tudnának segíteni az azonosításában, nagyon megköszönném, és tovább is adnám. Üdvözlettel: S. Cs.


   Csak annyit tudunk mondani, hogy ez egy kérész. De hogy a Magyarországon honos félszáz faj közül melyik, azt még a megkérdezett szakértő se tudta biztosra megmondani, mert a képről olyan részletek, mint a szárny erezete, az ivarszerv formája vagy a lábfej ízeinek száma, nem állapíthatók meg. Ettől függetlenül a kérész és a kép is gyönyörű, és talán a Tiszában nem ritka sárga kérész (Heptagenia flava) lehet, de ez nem biztos.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Érdeklődnék, hogy pontosan milyen hal is ez. Két éve fogtam a Dunán. Jász lenne? Előre is köszönöm a választ, S. G.


   A képekről nehéz eldönteni a kérdést. Az első kép alapján azt mondanánk, hogy a hal jászkeszeg (Leuciscus idus). A második képen azonban az anális úszó balinra emlékeztet, mert mélyen beöblösödő, és az elején lévő úszósugár háromszor olyan hosszúnak látszik, mint az úszó végén lévő. Ha a kép a valóságot mutatja, akkor a hal jászbalin (Leuciscus idus x Leuciscus aspius) lehet.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tiszteletem! Ezt a fotót egy osztrák pontyos csoportban találtam. Mi történhetett a hallal? Válaszukat előre is köszönöm, M. H.


   A képen egy éhező, leromlott állapotban lévő, részben xantorisztikus (a sárga pigmentet túlzott mennyiségben szintetizáló) tükörponty látható, de hogy a leromlását mi okozza, arra boncolás és alapos vizsgálat nélkül a szakértőink sem tudnak választ adni.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Május 8-án a mellékelt képen látható balint fogtam, pergetve a Duna dél-budapesti szakaszán. A szájmérete, a fejformája, vastag teste és barna színe azonban inkább domolykóra jellemző. Vajon hibrid lehet? Természetesen visszanyerte szabadságát. Előre is köszönöm válaszukat. Tisztelettel: H. M


   A hal viszonylag nagy szája és apró pikkelyei balinra emlékeztetnek, de ehhez túl magas a teste, a hátúszója hátrébb ered, mint a hasúszó, és az anális úszójának a szegélye nem eléggé beöblösödő. Ha viszont hibridre gondolunk, akkor olyan párt kell keresnünk a balin mellé, amelyiktől örökölhette a magasabb testformát, de a domolykó nem ilyen. A jászkeszeg azonban igen. Magas testű, apró pikkelyű, a hátúszója hátrébb kezdődik, mint a hasúszó, az anális úszója pedig olyan, mint amilyen a képen látható. Véleményünk szerint tehát a hal jászbalin, vagyis a jászkeszeg és a balin hibridje (Leuciscus idus x Leuciscus aspius).

---------------------------------------------------------------------------------

   Svédországban a Vänern tó egyik ágában egy régi, talán évekkel ezelőtt otthagyott kis varsát találtam. Felhúztam, és ezt a halacskát találtam benne. Nem vagyok jártas a gébfajokkal kapcsolatban, de talán az lehet. Meg tudnák mondani, hogy ki ő? A választ előre is köszönöm, P. G. M.


   A hal hasonlít a Kessler-gébre, de a hasoldalról készített képen látható, hogy a hasúszók nem nőttek össze tapadókoronggá, ebből következően nem lehet géb. Széles feje, testformája és nagy mellúszói valamilyen kölöntére utalnak. Svédországban a kölöntéknek három faja él, de a Vänern tó vidékén közülük csak egy fordul elő. Ennek alapján egyéb jellegzetességek ismeretének hiányában is arra következtetünk, hogy a hal botos kölönte (Cottus gobio).

---------------------------------------------------------------------------------


   A csúcsba nyíló száj viszonylag kicsi, szeglete nem ér a szem alá. A test mérsékelten magas, az oldalvonalon 58 vagy 59 pikkely számolható, a hátúszó hátrébb kezdődik, mint a hasúszó. Ezek a lapján a hal nem hibrid, hanem egyértelműen jászkeszeg (Leuciscus idus), függetlenül attól, hogy az úszói nem pirosak. Ez utóbbi oka a piros színű eritrofill festékanyag szintézisének a zavara lehet. Azt azonban tudni kell, hogy a halaknál a szín nem meghatározó jelentőségű a faj azonosításában.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Meg tudják mondani, hogy milyen pisztráng van képen? A halat a Tiszából fogta egy horgásztársam, a vajdasági Adánál. Válaszukat előre is köszönöm, G. Á.


   A testoldalon látható lilás színárnyalat és a farokúszóra is kiterjedő sötét pettyezettség egyértelművé teszi, hogy a hal szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss). Nagy ritkaság a Tisza alsó szakaszán, de elkóborló példányát már évtizedekkel korábban is jelezte onnan a folyó élővilágának kiváló kutatója, a zentai Guelmino János.

---------------------------------------------------------------------------------

   2020. 04. 30-án fogtuk a képen látható halat a Dunában, Gönyűnél, és szeretnénk megtudni, hogy helyesen gondoljuk-e, hogy leánykoncér? Természetesen a fotózás után rögtön visszaengedtük. A választ előre is köszönjük. Üdvözlettel: B-K. B. és K. Cs.


   Az oldalvonal pikkelyszáma és a hátúszó sugarainak száma alapján akár bodorka vagy vörösszárnyú keszeg is lehetne (bár utóbbinál a hátúszó jóval hátrébb kezdődik, mint a hasúszó), de az alsó állású száj egyértelműen bizonyítja, hogy a hal leánykoncér, mert ilyen se a bodorkánál, se a vörösszárnyú keszegnél nem fordul elő. Az adatot köszönjük.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat április 20-án délután fogtam a békési Kettős-Körösben. Szerintem sujtásos küsz, de lehet, hogy tévedek. Mindenesetre, visszaengedtem. Üdvözlettel: Cs. H.


   Gratulálunk a Kettős-Körösben ritka fogáshoz. A hal valóban sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus), amit egyértelműen igazol a mellúszó narancsszín töve. Valószínűleg a Fekete-Körösből tévedt le erre a lassabb folyószakaszra.

---------------------------------------------------------------------------------

   Azt szeretném, kérdezni, hogy milyen hal lehet ez. A Baranya megyei Karasica patak körülbelül egyméteres vizében fogtam, a mederfenéken. Én fenékjáró küllőre tippelek. Válaszukat előre is köszönöm, P. D.


   A tipp jó, mert küllőink közül egyedül a fenékjáró küllő farokúszóján van ilyen erős pettyezés, és erre utal a magas faroknyél is. Újabban azonban a Dunában és annak magyarországi mellékfolyóiban élő fenékjáró küllőket külön fajba sorolják, és ennek az új fajnak a neve dunai küllő (Gobio obtusirostris).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható halat április 24-én fogtam, Budapesten, a Dunából. Véleményem szerint ez egy leánykoncér, a pikkelyszámból gondoltam. A tippemet szíveskedjenek megerősíteni vagy cáfolni. Előre is köszönöm, M. Á.


   A szájon, valószínűleg a horog okozta sérülés miatt, nem nagyon látszik, hogy alsó állású lenne, de minden egyéb arra utal, hogy a hal valóban leánykoncér (Rutilus virgo).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! A Deseda-tó egyik nyugodt, sekélyebb részén, április 26-án fogtam ezt a magasabb hátú kárászt. Hát- és anális úszója lekerekített, színében sötétebb volt, mint ezüst társai, mégsem vagyok biztos benne, hogy aranykárász. Esetleg aberráns ezüstkárász? A halat, mint mindig, mindegyiket, visszaengedtem. Tisztelettel kérem szakértői véleményüket. Köszönettel, P. Zs.


   Véleményünk szerint a teljesen kifeszített hátúszó szegélye inkább egyenes lenne, mint domború (persze a végén mindig van egy kis lehajlás). Nagyításban a bognártüskét durván fogazottnak láttuk. A fehér has- és anális úszó a széles kárászra nem jellemző. A széles kárász oldalvonalán minimum 32 pikkely van, ezen csak 30, maximum 31. Ezek alapján a hal szerintünk ezüstkárász (Carassius gibelio).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztel Haltani Társaság! A csatolt képen látható halban bizonytalan voltam, főként a kicsi pikkelyek miatt, amiből több mint 60 van a hátvonalon. Ebből én inkább jászra tippelek koncér helyett. Természetesen visszament, de szeretnék bizonyosságot szerezni utólag is. Köszönettel: Sz. T.


   A pikkelyeket nem a hal hátán, hanem az oldalvonalán kell számolni (a képen ez csak becsülhető), ahol 55 és 60 közötti lett volna az eredmény,.Ez a csúcsba nyíló és viszonylag kis szájjal együtt a jászkeszeg (Leuciscus idus) jellemzője. Zavaró egyedül az, hogy az alsó úszók nem pirosak, habár a has- és a farokalatti úszón sejlik valami rőtes árnyalat. A halak színe azonban nem megbízható bélyeg, gyakran eltér a megszokottól, miként ebben az esetben is.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt MHTT! Április 17-én fogtam ezt a gardát a Balatonon. A horog a szája szélébe akadt, azonban amikor jobban megnéztem, megláttam egy viszonylag friss sérülést a hal oldalán. A vér nem folyt belőle, látszott, hogy elkezdett már gyógyulni a seb. A kérdésem, hogy mi okozhatta ezt a sebesülést? Mi támadhatta meg, kárókatona,csuka? Tisztelettel: V. N.


   Nem valószínű, hogy kárókatona okozta a sérülést, mert annak a nyoma nem ilyen egyenletes, és a végén a csőrkampó tépésnyoma mindig csúnya sebet hagy. Inkább egy nagy csuka vagy süllő kaphatta el a gardát. Ez utóbbi tűnik valószínűbbnek, egyrészt mert a Balatonban ez a gyakoribb, másrészt mert a vágás egy olyan fogra utal, amely a többi közül kiemelkedik. Egyik látogatónk szerint azonban a hármashorog okoz ilyen egymáshoz közeli sérüléseket (a pikkelyhiány is annak látszik), és ez nagyon elfogadható magyarázatnak tűnik.

---------------------------------------------------------------------------------

    Szerbiában, a törökbecsei duzzasztó alvizén nemrég fogták a Tiszából azt a farokúszó nélkül 192 centis és 44,3 kilós harcsát (1. kép), amelyből a 2. képen látható csigolya származik. Meghatározható a kép alapján, hogy hány éves volt?


    A "meghatározható" szó kissé túlzó, mert a betegségek és az éhezés következtében is kialakulhatnak a téli évgyűrűkhöz hasonló álévgyűrűk, ezért helyesebb a korbecslés kifejezést használni. A csigolyatestből készített vékony csontmetszet alapján biztosabb választ lehetne adni, de így is megbecsülhető az életkor, amely a kép alapján 20 évre tehető.


    A képen fekete pontok jelölik a figyelembe vett, részben jól látható, részben csak sejthető évgyűrűket.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A balin kizárólag ragadozó vagy fogyaszt növényi táplálékot is? Ugyanis a Dömsödi-árapasztó-csatornán rendszeresen fogjuk gumikukoricával feederezve. Van úgy, hogy egy alkalommal 2-3 is jön, 25 centistől 2 kilósig. Nem lehet, hogy kevés a táplálék? Tisztelettel: Zs.S.


    Kellő alapossággal egyetlen vizünkön sem vizsgálták még a balin táplálkozását, csupán néhány megfigyelésről, véleményről tudunk beszámolni:

   1. Több horgászoldalon olvasható, hogy kukoricával is fogják a balinokat, túl gyakran ahhoz, hogy véletlen legyen. Azt tapasztaltam, hogy ahol sok a balin, ott az állomány egy része a felszínközeli táplálékkeresésről áttér a mederfenéken történő táplálkozásra.

   2. A küszöktől nyüzsgő Újpesti-öbölben is fogták kenyérkockával a balinokat, tehát biztosan nem a kevés táplálék miatt fanyalodnak ilyesmire.

   3. Gyerekkoromban elég sokat horgásztam balinra úgy, hogy a felszínen sodortattam három, egyszínű rafiából kötött műlegyet. Az egyik fehér, a másik sárga, a harmadik piros volt, de szinte mindig a sárgával fogtam meg a balinokat. Valamire emlékeztetheti őket a sárga szín, ezért kedvelhették, és a kukorica esetében is ilyesmire gondolok

    4. Gumikukoricával számos ragadozó halat lehet fogni, álló és áramló vizeinkben is. A kulcsa az egésznek az, hogy ezek a csalik könnyebbek vagy a vízzel közel azonos sűrűségűek, így vagy lebegnek, vagy elfekszenek az üledék felszínén, és minden arra járó hal ellenállás nélkül fel tudja venni ezeket. Ha viszont kis szemcséjű, felhős etetőanyag mellett használják, akkor az ezt fogyasztó küszökre, kisebb keszegekre, gébekre vadászó ragadozók a kis halakra ráverve tudják beszippantani a gumikukoricát.

---------------------------------------------------------------------------------

   Jó napot kívánok! Békés megyében, egy homokbányatóban figyeltem fel erre a kb. egy centi hosszú valamire. A pontyokon és a nagytestű kárászokon akár több is megfigyelhető volt. Mi ez? Valami parazita? Üdvözlettel: S. P. K.


   Igen, ez a Lernaea (ejtsd: Lernea) nevű parazita kandicsrák nősténye. A feji részén horgonyszerű kitintüskék vannak, amelyekkel befúrja magát a halak bőrébe, és onnan táplálkozik. Az igazi kárt azonban nem a táplálkozásuk okozza, hanem az, hogy a befurakodás helyén fekély képződik, ami könnyen elfertőződik. A testük végén két petezsák van. Amikor a paraziták elpusztulnak, lehullanak a halakról.

---------------------------------------------------------------------------------

   A kisfiam nemrég kezdte a horgászást, így még kezdők vagyunk. A Látóképi-víztározón fogott egy érdekes halat. Sajnos a csatolt kép nem túl jó, de azért remélem sikerül így is beazonosítani. Eléggé érdekes, mert szúrósak a pikkelyei. Mi lehet ez pontosan? Köszönettel: H. Zs.


   A halakról mindig az oldalukra fektetve érdemes fényképet készíteni, hogy láthatók legyenek az alsó úszók, amelyek gyakran fontos ismertetőjegyek. A magas hát, a félig alsó állású száj, a szürke mellúszó és az apró pikkelyek alapján a hal dévérkeszeg (Abramis brama). A pikkelyek és a fej érdességét a hímeken ívás idején kialakuló, nászkiütésnek nevezett szaruszemölcsök okozzák, amelyek később eltűnnek.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Egy barátom fogta ezt az érdekes halat. "Tükörpontydévérnek" tűnik, vagy csupán egy ritka pikkelydeformáció lehet? Üdvözlettel: P. Cs.


   A halnak a hiányos pikkelyzeten kívül minden jellemzője dévérkeszegre utal, tehát az eltérés nem hibridizáció, hanem génhiba következménye. Az ilyen egyedek, nagyon fontosak a kutatóknak. Ha élve sikerülne eljuttatni egy hasonló példányt a gödöllői agráregyetem halgazdálkodási tanszékére, nagyon hálásak lennének.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Április 8-án Ercsinél, a Dunán fogtam egy halat, amit kezdő folyóvízi horgászként koncérnak gondoltam, de nem voltam benne biztos. Sok dunai horgász a kép láttán mást mondott, így még mindig nem egyértelmű, hogy melyik fajhoz tartozik. A segítséget előre is köszönöm. Tisztelettel: Cs.


   A száj félig alsó állású, a szemgyűrű fehéres, a pikkelyek viszonylag nagyok, a has-, a farokalatti és a farokúszó vöröses, tehát a hal leánykoncér. (Rutilus virgo). Köszönjük az újabb adatot.

---------------------------------------------------------------------------------

   Az alábbi halat a április 16-án fogtam a Dunán, Dunakeszin. Leánykoncérnak tippeltem, de kicsit "dundinak" tartom hozzá, habár ha jól számoltam, akkor megvan az oldalvonali pikkelyszám. Őt is és az előzőeket is visszaengedtem. Válaszukat előre is köszönöm, K. P.


   Az oldalvonal pikkelyszáma önmagában nem meghatározó jelentőségű, mert több fajra is érvényes lehet. Mellette fontos a test alakja, ami ennél a halnál "kerekebb", azaz magasabb, mint a leánykoncérnál. A farokalatti úszója is jóval hosszabb, ráadásul a színe sem pirosas, csak a mell- és hasúszók rózsaszínűek. Mindezek alapján a hal egy szép karikakeszeg (Blicca bjoerkna).

---------------------------------------------------------------------------------

   Jó napot kívánok! Azt szeretném megkérdezni, hogy ez milyen géb. Április 12-én fogtam a Sebes-Körös körösladányi szakaszán. Üdvözlettel: T. T.


   A géb teste hengeres, szája viszonylag kicsi, szemei magasan ülnek, második hátúszójának a magassága hátrafelé haladva csökken, és a lényeg: a testoldal középvonalában egy hosszúkás fekete foltokból álló szaggatott vonal húzódik. Ezek alapján a hal folyami géb (Neogobius fluviatilis).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Az alábbi képen látható hal beazonosításában kérem szíves segítségüket/megerősítésüket. A mai napon érkezett pár szem csontira a Szentendrei-Dunán, Leányfalu magasságában. Első látásra fiatal márnának hittem, aztán végül arra a megállapításra jutottam, hogy valamilyen küllő lehet (talán halványfoltú). Válaszukat, segítségüket előre is köszönöm. Tisztelettel, üdvözlettel: F. B.


   A hát- és farokúszó vékony, halvány, sorokba rendezett foltjai, a viszonylag magas faroknyél, valamint az oldalvonalat közrefogó fekete pontok alapján (melyek főként a test elején láthatók) megállapítható, hogy a hal halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi), tehát jól tippelt.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Kisebb vitába keveredtünk az ismerőseimmel a képen látható, Balatonból fogott keszeg kapcsán. Én bagolykeszegre tippelek (hosszú hasalatti úszó, kicsi fej, nagy szem), míg ismerőseim karikakeszegre. Milyen keszeg látható a képen? Köszönettel: N. J.


   A hasalatti úszó a karika-, a dévér-, a lapos- és a bagolykeszegnél is hosszú, de a hossza a felsorolás sorrendjében nő, egyre több úszósugár merevíti. Emellett bagolykeszeg alul lévő fotóján az is látszik, hogy kevésbé magas testű, az orra lekerekített, a szája pedig alsó állású. Ezzel szemben a fogott hal magas hátú, a farokrésze és az anális úszója rövidebb, a szája csúcsba nyíló és a páros úszói rózsaszínek. Ez utóbbi az említett négy keszegfaj közül egyedül a karikakeszeget (Blicca bjoerkna) jellemzi, még akkor is, ha nem minden példányon mutatkozik meg.

---------------------------------------------------------------------------------

   Egy elhanyagolt kerti tóból került elő ez a hal. Kérdésem az, hogy széles kárász vagy olyan ezüstkárász, amely csak a környezet miatt lett ilyen szép, aranyszínű. Válaszukat előre is köszönöm, F. L.


   A testalkat, a testarányok, a pikkelyek árnyaltsága és az oldalvonal pikkelyeinek száma alapján (30 vagy 31, míg széles kárászé minimum 32) az utóbbi tippet tudjuk megerősíteni, a hal ezüstkárász (Carassius gibelio). A hal kézbevételekor érdemes lett volna megnézni egy-két jellegzetességet. 1. A kifeszített hátúszó szegélye a széles kárásznál domború, az ezüstkárásznál homorú vagy egyenes. 2. A hátúszó elején lévő bognártüskén a fogak száma a széles kárásznál 20-nál több, az ezüstkárásznál 20-nál kevesebb.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat Ercsiben fogtam a Dunából, a régi strand területén. A hátúszója sötét színű, a hasi úszói narancssárgák. Ebből arra következtettem, hogy koncér. Kérem segítsenek beazonosításában. A halat visszaengedtem. Köszönettel: D. S.


   Az említett jellegzetességeken túl a leánykoncér (Rutilus virgo) mellett szól a fehéres szemgyűrű, a félig alsó állású száj és az oldalvonalon számolható 45 pikkely is. Köszönjük a híradást, és kérünk mindenkit, hogy ha leánykoncért fog valahol, akkor küldje meg címünkre a hal fényképét, írja meg a fogás pontos helyét és idejét, mert szeretnénk képet kapni arról, hogy valóban terjed-e vizeinkben a faj..

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Egy Győrtől nem messze lévő csatornából fogta az egyik barátom ezt a halat. Én sebes pisztrángra tippelek, más dunai galócát mondott. Mivel egyiket sem látunk túl gyakran, szeretném a segítségüket kérni. Köszönettel: V. A.


   A testalkat és a zsírúszó megléte alapján joggal gondolhatunk pisztrángfélére. A galóca azonban kizárható, mert annak a szája nagyobb, szeglete túlér a szem hátsó vonalán. Sebes pisztráng sem lehet, mert bár annak lehetnek piros pettyek nélküli példányai, de a fekete pettyeit határozott világos udvar veszi körül, és a pettyek nem terjednek ki a farokúszóra. (Nem véletlenül mondjuk, hogy mindig az egész halról és takarás nélkül készítsék a fényképet.) Szerencsére a farokúszóból is mutat valamennyit a kép, amelyen ott vannak a pettyek, továbbá az oldalvonal tájékán egy halványlilás sáv is látható. Ezek alapján a hal szivárványos pisztráng (Oncorchychus mykiss).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halacskát március elején fogtam a Sajó sajószentpéteri szakaszán, de a faj azonosításánál elakadtam. Remélem, nem egy közismert horgászhal, amelyet illene ismerni. Segítségüket előre is köszönöm, L. A.


    Nem közismert, mert csak kis és közepes folyóvizeink gyorsabb szakaszain él, és kis mérete miatt a nagyobb halakra vágyó horgászok horgára is ritkán akad. Fontos azonban a felismerése, mert védett, sokba kerülhet, ha valaki csalihalként alkalmazza. Szerencsére könnyen felismerhető, ugyanis a sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus) mellúszójának a töve narancssárga, az oldalvonalát pedig rendszerint kettős pontsor kíséri.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Szeretném megtudni, hogy egyes fogassüllőknél mi okozza ezt a sötét, már-már fekete színtónust. Válaszukat előre is köszönöm, U. G.


    A halak sötét színét egy fekete pigment, a melanin okozza, amely a bőr pigmentsejtjeiben képződik. Ahogyan az emberek között vannak sötétebb és világosabb bőrűek, a halaknál is hasonló a helyzet, és ez örökletesen meghatározott tulajdonság. A hal színe azonban rövid idő alatt is képes megváltozni, mert igyekszik beolvadni a környezetébe. Ez történik például olyankor, ha a halat egy fekete aljú, három oldalán fekete papírral fedett akváriumba tesszük. Ilyenkor a nyúlványokkal rendelkező pigmentsejtek központi részén csoportosuló festékszemcsék szétáramlanak a nyúlványokba, amitől az egész hal sötétebb színűvé válik. Ugyanez hormonhatásra is bekövetkezhet, ettől öltenek fekete nászruhát egyes gébfajok és ettől sötétednek meg ívási időszakban a tejes süllők. Ha tehát a sötét szín állandó jellemzője a süllőnek, akkor annak genetikai okai vannak, ha csak időleges, akkor idegi vagy hormonális késztetés okozza. Jelen esetben, ha tavasszal fogott példányokról van szó, akkor az utóbbi valószínű.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A napokban ismét fogtam a Hernádból egy szilvaorrú x karikakeszeg hibridgyanús halat. Olyat, mint amilyet március 13-án sikerült, csak kisebbet. Most több képet is készítettem, hátha pontosan beazonosítható. Üdvözlettel, H. M.


    Az újabb fotók, melyek egyikén a szájállás is jól látszik, megerősítik azt a közös feltevésünket, hogy a hal a szilvaorrú és a karikakeszeg hibridje (Vimba vimba x Blicca bjoerkna). Feltehetőleg ikrás szilvaorrútól és tejes karikakeszegtől származik, ezért jobban hasonlít egy rövid orrú szilvaorrúhoz.

---------------------------------------------------------------------------------

   Egy egyesületi tavon horgászom, és az ezüstkárászok nagy hányadánál főleg a farokúszóban, de nem kizárólag abban fedeztem fel ezt a parazitát. Ezek, ahogy észrevettem, U alakban vannak a halak úszóiban, oly módon, hogy az U alak szárai az úszóban találhatók, míg egy kisebb részük a faroktőben. Ez úgy derült ki, hogy amikor az U egyik szárát meghúztam, a másik megrövidült. A kérdésem pedig az lenne, hogy milyen paraziták ezek, illetve lehet-e valahogy védekezni ellenük, illetve kell-e valamilyen formában védekezni. Üdvözlettel: B. Cs.


    Kitűnő megfigyelés az U alak, de csak azért görbül így meg ez a 10 centis, Philometra sanguinea nevű fonálféreg, mert nem fér el egy 5 centi hosszú farokvénában. Ezért egyikben a feje, a másikban a farka van, ugyanis a faroktőben a vénák összeköttetésben vannak egymással. Szaporodásáról és fejlődéséről nemrég már írtunk a Mit fogtam? oldalunkon. Természetes vizekben nincs hatásos védekezési mód ellene, de szerencsére nem is okoz jelentős kárt.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A csatolt kép alapján segítsenek eldönteni, hogy leánykoncért vagy bodorkát fogtam. Az is érdekelne, hogy mi alapján sikerült eldönteniük. Előre is köszönettel: N. N.


    A fehéres szemgyűrű a leánykoncér jellemzője, de nem biztos bélyeg, mert a bodorkánál is előfordul. Az alsó állású száj már biztosabb lenne, de azt csak zárt állkapcsok mellett lehet egyértelműen megállapítani. Az oldalvonal pikkelyszáma azonban segít, mert a leánykoncérnál minimum 45-nek kellene lennie, a képen pedig csak 42 számolható. Ez alapján tehát a hal bodorka (Rutilus rutilus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Segítségüket szeretnénk kérni egy vitában, amely arról folyik, hogy milyen kárászfaj vagy kárászfajok láthatók a mellékelt képen. Előre is köszönettel: V. I.


   Hárman is megnéztük a képet, mert nem egyszerű válaszolni a kérdésre. Illetve az egyértelmű, hogy a nagyobbik hal a sötétebb sárgás szín ellenére is ezüstkárász. A kisebbik hal viszont problémás, mert bár széles kárászra utaló jegyeket is mutat (kissé domború szegélyű hát- és anális úszó), testarányait, formáját és színezetét tekintve mégsem tűnik annak. Véleményünk szerint valószínűleg a széles kárász és az ezüstkárász hibridje (Carassius carassius x Carassius gibelio), de biztosat csak a bognártüske fogazottsága és alapos boncolás alapján lehetne mondani.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Van egy tavam, ahol most már nem először fordul elő, hogy a téli, kora tavaszi szezonban ilyen buborékok jelennek meg főleg a halak farokúszóján, de másutt is. Meg tudnák mondani, hogy mi lehet ez? Üdvözlettel: V. M.


   Tisztázni kellene, hogy a fehéres foltok valóban gázbuborékok-e. Ugyanis a dévérkeszegen ívás környékén ehhez hasonlóan néznek ki az úszókon jelentkező nyálkaspórás (Henneguya) élősködők tömlői. De talán még valószínűbb, hogy egy spórás egysejtű (Dermocystidium) okozza, ami a rokon sügéren gyakori. Ám ha valóban légbuborékok vannak az úszók ereiben, akkor az buborékbetegség lehet, amit az embernél keszonbetegségnek neveznek. Ehhez azonban olyan nyomáskülönbségek kellenének, amilyenek egy sekély állóvízben valószínűtlenek.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Szeretném megtudni, hogy mit foghattam nemrég az Északi-övcsatornán. A szája paducra hajaz, de a teste másról árulkodik. A képeket mellékletben küldöm. Köszönettel, B. K. J.


    Oldalnézetben egyértelmű a helyzet. A hát magasan ívelt vonala, az oldalvonaltól fölfelé haladva alig csökkenő pikkelyméret és a rózsaszínű páros úszók alapján a hal karikakeszeg (Blicca bjoerkna). A szemből készített képen azonban olyan szájat látunk, amilyen egyetlen halunkra sem jellemző. Kérdés, hogy minek a következménye. A horog által okozott sérülés kizárható, mert az ajkak és a két szájszeglet egyformán torzult, márpedig a szimmetrikus sérülésnek és a sebek egyformán hibás hegesedésének a valószínűsége rendkívül kicsi. Mivel a halak körében a botoxos ajakfeltöltés sem divat, marad okként a fejlődési rendellenesség, amely mögött vagy genetikai hiba, vagy embrionális korban bekövetkezett károsodás állhat.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A Sió-csatorna siófoki szakaszán fogtam egy ezüstkárászt, melynek a farokúszójában két vörös csík volt. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez mitől van? Tisztelettel, V. N.


    A két piros csík nem más, mint két, speciálisan a kárászokra jellemző, azok úszóiban élősködő fonálféreg, melynek a neve Philometra sanguinicola. Egy évig fejlődik, de a képen látható nőstények többnyire csak tavasszal válnak észrevehetővé. Áprilisban a fejüket kidugják a külvilágra és szétpukkadnak. Belőlük több ezer lárva ürül, amelyek előbb a ciklopszokat (kandicsrákokat) fertőzik meg, majd újra az ezeket elfogyasztó kárászokat. Az általuk okozott kór a philometrosis vagy magyarosan filometrózis.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Segítésüket szeretném kérni a képen látható hal azonosításához, amelyet március 20-án fogtam a Jászsági-főcsatorna végső szakaszán. Nem vagyok benne biztos, de szerintem ez egy jászkeszeg. Segítségüket előre is köszönöm. Tisztelettel: B. K.


   A test mérsékelten magas, a pikkelyek aránylag aprók, az oldalvonalon 58 számolható. A száj csúcsba nyíló, viszonylag kicsi, szeglete nem ér a szem alá. Az úszók vörhenyes árnyalatúak, az anális úszó viszonylag rövid, benne 9 elágazó sugár van. Mindezek a jászkeszeg (Leuciscus idus) jellemzői, tehát a tipp jó volt.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a durbincsot március 16-án fogtam a Balaton déli partján. Segítenének eldönteni, hogy selymes vagy vágó durbincs? Mert bár én csak a vágóról tudom, hogy él a Balatonban, ez azonban a selymesre is hasonlít. Tisztelettel: V. N.


   A mintázata valóban hasonlít a selymes durbincséhoz, mert a hátoldalán lévő kis sötét foltok mintha hosszanti szaggatott vonalakat alkotnának. A hátúszó alatt közvetlenül elhelyezkedő foltok még ki is adnak egy enyhe ívet, de az alatta lévő sorban lévőknek már az iránya sem esik teljesen egybe, továbbá az alsó és felső szélük is elmosódó. A testoldal közepén pedig elég bizonytalan a vonal megléte. Alak tekintetében azonban a selymes durbincs ennél nyúlánkabb testű, kevésbé magas hátú, ráadásul áramló vizet igényel, tehát a hal egyértelműen vágódurbincs (Gymnocephalus cernua).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A Hernádból fogtam ki ezt a halat, és segítséget szeretnék kérni az azonosításában. Nekem karika- és szilvaorrú keszeg hibridjének tűnik, mind a két faj nagy számban előfordul a folyó ezen szakaszán. Előre is köszönöm a segítséget. Üdvözlettel: H. M.


   Az oldalvonalon 52 pikkely számolható, ami kettővel meghaladja a karikakeszeg maximumát, de hárommal elmarad a szilvaorrú keszeg minimumától. A hát- és a farokúszó között egy fűrészes él húzódik, ami a szilvaorrú jellemzője, a rövid orr viszont karikakeszegre utal. Ezek alapján mi is valószínűnek tartjuk, hogy a hal a szilvaorrú és a karikakeszeg hibridje (Vimba vimba x Blicca bjoerkna), de ez a képről teljes biztonsággal nem deríthető ki.

---------------------------------------------------------------------------------

   Március elsején egy Budapesthez közeli horgásztóból fogták ezt a rettenetesen nagy hasú ezüstkárászt. Meg tudnák mondani, hogy mi okozhat ilyen kórképet? Előre is köszönettel: V. A.


   A kórkép aszcitesz, vagyis hasűri folyadékgyülem. Ez akkor alakul ki, ha a hasi vénákban pang a vér, nő a nyomás, emiatt az érfalon keresztül kiáramlik a vérsavó. Ennek oka lehet az elégtelen májműködés, de lehet bakteriális fertőzés is. Ha a vesék vizeletkiválasztása is csökken, az még tovább növeli a testüregbe kerülő folyadék mennyiségét, ezért a has rendkívüli mértékben megduzzadhat.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Varsóban, a Visztulából fogtam ki ezt a halat, és segítséget szeretnék kérni az azonosításában. Majdnem biztos vagyok benne, hogy valamilyen domolykó, de hogy fejes, vagy nyúldomolykó, azt már nem tudom eldönteni. Előre is köszönöm a segítséget. Üdvözlettel: B. P.


   Ahhoz, hogy biztosan eldönthető legyen a kérdés, csukott szájjal és a farokalatti úszót szabadon hagyva kellett volna készíteni a képet (ez más fajok azonosításánál is lényeges). A domolykó szája csúcsba nyíló, a nyúldomolykóé kissé alsó állású. A domolykó állkapocsszeglete eléri a szem elejének vonalát, a nyúldomolykóé nem. Ezek azonban csak csukott száj mellett láthatók jól. Az anális úszó meg azért fontos, mert annak szegélye a domolykónál domború, a nyúldomolykónál homorú. Mivel a képről ezek a jellegzetességek nem állapíthatók meg, felelősségteljes döntést nem hozhatunk. Az oldalvonalon sejthető 47 pikkely inkább nyúldomolykóra vall, a pikkelyek körvonalának jól látható kontúrozása és a kevéssé domborodó orr viszont domolykóra. Ez utóbbit valószínűsíti a fogás helyszíne is, mert a nyúldomolykó a kisebb, erősebb sodrású vizeket jellemzi.

---------------------------------------------------------------------------------

   2020. március 2-án ezt a halat sikerült fognom a Duna rajkai szakaszán, és nemigen ismerek hozzá hasonlót. Egy kicsit márnaszerű teste van, de a feje meg a szája más. Kérném segítségüket a beazonosításban. A halat természetesen visszaengedtem. Esetleg gyöngyös koncér lehet? Üdvözlettel: T. Á.


   A tippje tökéletes, a képen gyöngyös koncér (Rutilus meidingeri) látható. A hal a Duna vízrendszerének bennszülött faja, ami azt jelenti, hogy itt alakult ki, és jelenleg is csak a Felső-Duna vízgyűjtőjén él. Nálunk nagyon ritka, eddig csupán néhány lesodródó példánya került elő a Duna osztrák határtól Budapestig terjedő szakaszáról. Hazai védettsége az idevetődő példányok megóvását célozza. A szerencsés fogáshoz gratulálunk, köszönjük, hogy hírt adott róla.

---------------------------------------------------------------------------------

   Érdekességképpen küldöm be ezt a képet, mert kevesen találkoznak dunai ingolával (Eudontomyzon mariae), nekem pedig egyből néggyel is volt szerencsém találkozni egy Duna-mellékágon, ráadásul ívás közben. Egy kisebb gödröt vájtak maguknak, amiben a szájkorongjukkal pakolták ki a kisebb-nagyobb kavicsokat a gödörből. Üdvözlettel: J. Zs.


   Köszönjük a képet, mert valóban ritkaság, hogy valaki a természetben ingolákkal találkozzék. Az, hogy többen is voltak, nem meglepő, mert bár az ívás párokban történik, az ívóhelyeket csapatosan keresik fel. A szakirodalom szerint az aljzatban a hímek 5-10 cm átmérőjű fészekgödröket alakítanak ki, de arról nem tudtunk, hogy ez kalákában is történhet.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Azt szeretném megkérdezni, hogy mennyire elterjedt, illetve gyakori a leánykoncér a Balatonon. Én eddig úgy tudtam, hogy ez a faj szinte csak folyóvízben él, de hallottam hogy egy horgász többet is fogott Balatonbogláron. Ezek közül küldöm egynek a fotóját. Tisztelettel: V. N.


   Annyiban lehet igazat adni a horgász koncérfogásának, hogy ennek a halnak a régi neve veresszárnyú koncér volt, a mai neve azonban bodorka (Rutilus rutilus). Ez annak alapján dönthető el, hogy a szája inkább csúcsba nyíló, mintsem alsó állású, továbbá hogy az oldalvonalán csak 42 pikkely van, míg a leánykoncérnak, amelyet napjainkban gyakran egyszerűen csak koncérnak neveznek, minimum 45-nek kellene lennie. Egyébként a faj valóban ragaszkodik az áramló vízhez.

---------------------------------------------------------------------------------

   Az üreges orrú tokoknál adott válaszukban szerepel az, hogy beltenyésztett állományokra jellemző.Egy lénai tokos tenyészetben szerzett tapasztalataim szerint ez meglehetősen ritka, 150 ezerből 3-4 hal volt ilyen, de a vizák között is előfordult. Ennél általánosabb jelenség volt az egyik vagy mindkét szem kifejlődésének elmaradása, ami a képen látható, valószínűleg szintén beltenyésztettségi okból. Üdvözlettel: N. S.


   Köszönjük az újabb képet, amelyen jól látszik az orrgödör két nyílása, de mögülük a szem hiányzik. Tanulságos, hogy milyen durva következményei lehetnek a beltenyészetnek, hogy milyen fontos a vérfrissítés. Nagyon fontos tehát, hogy a telepítésre szánt halaink minél nagyobb létszámú, minél nagyobb genetikai változatosságú anyaállománytól származzanak.

---------------------------------------------------------------------------------

   Üdvözletem! Egy magyar facebookos oldalon megy a találgatás, hogy mi okozhatta ezt a furcsa rendellenességet. Tudnának nekünk segíteni? Előre is köszönettel: H. M.


   A felső a beküldött fotó, amely állítólag egy fehér tokról (Acipenser transmontanus) készült, az alsó, amelyet mi tettünk fel, egy hazai toktenyészetben fényképezett, hasonló rendellenességgel született lénai tok (Acipenser baerii). Halegészségügyi szakembereink szerint a rendellenesség genetikai eredetű, és már több beltenyésztett tokfélénél is tapasztalták. Ritka előfordulása alapján arra lehet következtetni, hogy recesszíven öröklődik, tehát csak akkor jelenik meg az utódon, ha mindkét szülőtől hibás géneket örököl. Erre a viszonylag kis létszámú szaporodási közösségekben nagyobb az esély.

---------------------------------------------------------------------------------

   Április 20-án - szitakötőlárvák után kutatva - a Lónyay-főcsatornába torkolló Kállai-főfolyásból fogtam ezeket a halakat, Kemecsénél. Szerintem vágódurbincs, szivárványos ökle, ezüstkárász és folyami harcsa látható a képen, de megerősítésüket kérném. Mellettük még egy vágócsík is előkerült, de szitakötőlárva egy se. Feljebb van egy halastó, feltehetőleg onnan szökhettek ki a halak. Üdvözlettel: J. T.


   A fajok azonosítása tökéletesen sikerült. A halastavi eredet is elfogadható, bár az sem kizárt, hogy a közeli Lónyay-főcsatornából úsztak fel, hiszen ha a befolyók vize tiszta, mindig csalogató hatású.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Még nyáron fogtam ezt a törpeharcsát a Balatonon, de nem tudom eldönteni, hogy barna vagy fekete törpeharcsa. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel, V. N.


   Az alapján, hogy egy törpeharcsa színe barna vagy fekete, nem dönthető el a faji hovatartozása. Ez a példány például annak ellenére fekete törpeharcsa (Ameiurus melas), hogy a sárga szín dominál rajta. De nem mindenütt! Az úszóin jól látható, hogy az úszósugarak világosak, míg a köztük lévő hártya sötét. De hát ki mert volna olyan hosszú nevet adni neki, hogy "fekete-úszóhártyájú törpeharcsa"? Ma már szinte mindenki egyszerűen csak törpeharcsának nevezi, mert jóformán teljesen kiszorítva vizeinkből a rokonát, ez lett a gyakori. További megkülönböztető bélyeg, hogy ennek az oldalán nincsenek foltok, a barna törpeharcsa oldala ellenben valamennyire mindig foltos.

---------------------------------------------------------------------------------

   Február 9-én este meglepő zsákmányom akadt a Szigetköz egyik ágvizében. Egy olyan menyhal (Lota lota) akadt horogra, amelyről teljesen hiányzott a szokásos tarka mintázat. Egyöntetű, sötét foltok nélküli szürke színe van. A természet mindig tud meglepetéssel szolgálni. Gondolom, nem sokan láttak még ilyet, ezért küldtem be a fényképét. Üdvözlettel: S. Cs.


   Köszönjük a különleges érdekességet, valóban ritkaság az ilyen festékhiányos menyhal, ezért is adjuk közre a képet. A hát- és a farokúszón mintha lenne némi fekete szín, ezért valószínűleg nem teljesen albínó a hal, de majdnem.

---------------------------------------------------------------------------------

   Február első hétvége meglepetéssel szolgált számomra a Szigetközben. Egy hatalmas rákkal akasztottuk össze a bajszunkat a Lajtán. Meg tudnák mondani, hogy melyik faj lehet? Üdvözlettel: S. Cs.


   A Lajtán az utóbbi időben nagymértékben elszaporodott az idegenhonos jelzőrák, amelyet amerikai folyami ráknak is neveznek (Pacifastacus leniusculus). Ez a faj nagyon hasonlít az őshonos folyami rákhoz, de ennek az ollóján a mozgatható szár tövénél egy kékesfehér csík vagy folt látható.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A barátom fogta ezt a halat a Balatonon, Csopak térségében. Nekem elsőre bodorkának tűnik, de ez még megerősítésre szorul. Egy másik fotón megszámolva 39-40 pikkely látható az oldalvonala mentén. Tisztelettel, V. N.


   Az alak és az oldalvonal 40-es pikkelyszáma alapján a hal szerintünk is egy kevésbé színes bodorka (Rutilus rutilus). A kiskörei duzzasztó megépítése előtt a Tisza-tavi folyószakasz bodorkái is ehhez voltak hasonlóak (ellentétben a holtágak színesebb példányaival), ezért a halászok "fakókeszegnek" nevezték őket. Lehet, hogy a Balatonban is gyakoriak a fakó példányok? Esetleg csak télen több a fakó hal?

---------------------------------------------------------------------------------

   2020. január 21-én fogtam egy 38 centis menyhalat a Sajóból, amely egészségesnek tűnt. Arra gondolva, hogy a menyhal mája ínyencfalat, alaposabban szemügyre vettem, és ami a pöttyök mellett feltűnt, ezt a furcsaságot találtam benne, kívülről beleakadva. (A gyomrában kishal volt.) Hirtelen élősködőre gondoltam, de ez egy merev, nem élő valami volt. A máj ugyan nem került "asztalra", de érdekelne, hogy mi lehetett ez? Üdvözlettel: L. A.


   Halegészségügyi szakértőnk szerint a májban lévő gócok parazitaféreg-fertőzésre utalnak. A márnában a belet átfúró buzogányfejű férgek buzogányai néznek ki ilyen fekete pontokként. Boncolás utáni mikroszkópos vizsgálat lett volna szükséges a tényleges ok kiderítéséhez. A külön képen bemutatott furcsaság horogra emlékeztet. Évtizedekkel ezelőtt egy hálóval élve fogott csuka későbbi boncolása során előkerült egy olyan, egyenetlen vastagságú rozsdaréteggel bevont horog, amely a gyomorfalat átfúrva nagyobbrészt már a testüregben volt. A gyomor mozgásai következtében egy ilyen horog könnyen beleakadhat a májba. Jelen esetben azonban erről nem győződhettünk meg, mert mikor rákérdeztem, hogy nem fémből volt-e az ismeretlen valami, akkor már nem volt meg.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható, kb. 3 centis teknősifjoncot a Dömsödi-Árapasztó-csatornán fotóztam 2019. 10. 23-án. Nemrég kelhetett ki a tojásból? Fotózás után visszatettem a csatornába. Tisztelettel: Zs. S.

   2020. január 11-én Siófoknál fogtam ezt a keszegfélét a Sió-csatornából, de nem tudom eldönteni, hogy milyen fajba tartozik. Esetleg valamilyen bodorkahibrid lehet? Még egy érdekesség: az egész teste teljesen érdes volt, talán a képen is látszik, hogy egy-egy pikkelye teljesen sárgás színű. Azok a pikkelyei jóval érdesebbek voltak mint a többi. Ezekben kérem a segítségüket. Üdvözlettel: V. N.


   A test mérsékelten magas, a pikkelyek közepes méretűek. Az anális úszóban 11 elágazó sugár van, az oldalvonalon 42-43 pikkely számolható, az alsó úszókat és a farokúszót enyhe pír színezi. Sajnos a hát- és hasúszó egymáshoz viszonyított helyzete egyik képen se látszik, és a nyitott szájról a szájállás sem állapítható meg egyértelműen. A felsorolt jellegzetességek és a testforma alapján a hal leginkább egy fakó bodorkának (Rutilus rutilus) tűnik, de valamilyen bodorkahibrid is elképzelhető. A sárgás és érdes pikkelyek, amelyek a fölső képen jobban láthatók, herpeszvírus-fertőzéstől származhatnak.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható, kb. 3 centis teknősifjoncot a Dömsödi-Árapasztó-csatornán fotóztam 2019. 10. 23-án. Nemrég kelhetett ki a tojásból? Fotózás után visszatettem a csatornába. Tisztelettel: Zs. S.


   Nagyításban elég jól kivehető, hogy a hátpáncél gerincvonalában 5 db. széles, hatszögletű gerincpajzs sorakozik, melyekhez két oldalról 4-4 sokszögű oldalpajzs csatlakozik. Ezek alapján mondhatjuk, hogy a képen valószínűleg egy fiatal, talán szeptemberben kikelt mocsári teknős (Emys orbicularis) látható. Október végén a mozgásuk még nem ritkaság, hiszen ha nem hűl le nagyon a víz, akkor még novemberben is aktívak lehetnek, csak eztán ássák be magukat téli álomra a meder iszapjába. Egyébként az ilyen fiatal teknősök esetében a plasztronról (haspáncélról) is érdemes fotót készíteni, mert annak színe, valamint a pajzsok száma és alakja is fontos határozóbélyeg.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tiszteletem! December 19-én találkoztam egy olyan hallal, melyet nem ismerek. Egyesületi tóból került elő, de nem tudom, hogy mi lehet. Valamilyen gébre gondoltam, de nem vagyok benne biztos. Üdvözlettel: F. Z.


   A hal formája, rövid első és hosszú második hátúszója gébre vall. A hátán és oldalán lévő szabálytalan alakú, nagy, sötét foltok, valamint az orrán parányi kidudorodásként látható két kis csövecske pedig azt is egyértelművé teszi, hogy a hal tarka géb (Proterorhinus semilunaris, korábban P. marmoratus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Az utóbbi időben sokan panaszkodnak, hogy megfogyatkozott a menyhalállomány. Én nem feltétlenül értek egyet ezzel. Hogy miért kerül belőlük kevesebb horogra, annak egyszerűbb magyarázata is lehet: Vizeink nem hűlnek át annyira, hogy a menyhalak táplálékát adó apró élőlények télen teljesen eltűnjenek az étlapjukról. Tapasztaltam, hogy a decemberben fogott menyhalak gyomrában apró rákocskák voltak, amelyek korábban csak április-májusban voltak jellemzőek. Talán azért akad horogra kevesebb, mert bőven talál télen is ilyen táplálékot. Vagy ez csak a véletlen műve? Ez a kép egy 2019. 12. 15-én fogott menyhal gyomortartalmáról készült. Üdvözlettel: S. Cs.


   Szakértőnk szerint a bolharákok a téli, hideg vizekben is aktívak, tehát a kevésbé áthűlő víz nem eredményez lényegesen több táplálékot. A menyhal egész évben táplálkozik, de kétségkívül a tél a legaktívabb időszaka, és ez így volt az ember és a horgászat megjelenése előtt is, tehát sem télen, sem máskor nem szorul rá a horgászok csalijára. Hogy mégis télen fogják leginkább, annak az az oka, hogy ilyenkor ívik, ezért elhagyja a rejtekhelyét. Megfogyatkozása azonban mégis összefügg azzal, hogy kevésbé hűlnek le a vizek. Ugyanis a kifejlett hal viszonylag jól tűri a felmelegedést, de a kutatások szerint a kikelt ivadéknak 4 Celsius-fok körüli hőmérsékletre van szüksége, melegebb vízben elpusztul. Emiatt nyilván kevesebb ivadéknak sikerül átvészelnie a melegebb teleket. Nem azért kerül hát horogra kevesebb menyhal, mert több gerinctelen táplálékállatot talál, hanem azért, mert valóban kevesebb van belőle.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Nemrég fogtam ezt a naphalat a Balatonon, és azt szeretném kérdezni, hogy mitől ilyen sötét a színezete, pontosabban az úszói. Üdvözlettel, V. N.


   A halak színét, beleértve az úszók színét is, alapvetően a genetikai adottságok határozzák meg, de beleszól ebbe a környezet is, amelynek a színéhez igyekeznek alkalmazkodni. Szaporodási időszakban hatást gyakorolnak a színezetre a fokozott mennyiségben termelődő ivari hormonok is, de decemberben a főként nyáron ívó naphalnál ez kizárható. A Balatonban a fekete aljzat sem gyakori, ezért a környezet színéhez való alkalmazkodás sem valószínű. Elképzelhető magyarázatként maradnak tehát a gének, amelyek a pigmenttermelés mértékét és annak eloszlását meghatározzák.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Köszönöm a leánykoncérral kapcsolatos kérdésemre adott válaszukat, de még egy dolog érdekelne. Hány éves lehetett ez a közel kétkilós, 46 centis példány? Üdvözlettel: P. A.


   A leánykoncér növekedéséről ugyancsak keveset tudunk. Egy Dunán folyt vizsgálat a 34-35 centis, 800-900 grammos példányok korát 11 évesre becsülte. Egy másik vizsgálat az ugyanilyen példányokat a Felső-Tisza vidékén 9 évesnek tartja. Ezek alapján a fogott példány életkora 20 év körül kellene, hogy legyen, mert a hossznövekedés üteme az életkor előrehaladtával csökken. Az eredmények helyességét azonban megkérdőjelezi, hogy a maximális méretet 40 cm körül feltételezik, ám erre a gyakorlat már rég rácáfolt. Ideje lenne egy újabb, alapos vizsgálatot lefolytatni.

---------------------------------------------------------------------------------

   December 18-án fogtam ezt a gyönyörű leányhalat a Dunán. Súlya majd két kiló volt, a hossza pedig 46 cm. A testén megfigyelhetőek a nász jelei. Ráadásul a folyószakasz olyan részén fogtam, ahol kemény agyagos a part, és lassú a sodrás. Írnának néhány sort ennek a gyönyörű halnak az életviteléről? Mikor melyik szakaszát keresi fel a folyónak és miért? Valamint szeretném megtudni, mi és hogyan befolyásolja a nászidőszakra való készülést. Nekem ezek a nászkiütések korainak tűnnek. Válaszukat előre is köszönöm, P. A.


   A pikkelyek egy részén szerintünk is kezdeti stádiumban lévő nászkiütések látszanak, és ez valóban korainak tűnik a márciusiban kezdődő ívási időszakhoz képest. Ámbár az is igaz, időbe telik, míg ezekből kialakulnak a hím leánykoncérokat ívás idején jellemző szarutüskék, melyekről a faj a kaktuszkoncér jelentésű angol nevét kapta (cactus roach). Ennek ellenére a megjelenésüket korainak véljük, és ebben az eddig enyhe télnek, a sok derült nap miatt a szokásosnál nagyobb időtartamú napi megvilágításnak, illetve az ezek miatt fokozottabban termelődő ivari hormonoknak lehet szerepe. (Megjegyezzük, hogy más fajok szaporodásában is okozott változásokat vizeink melegebbé válása.)
    A leánykoncér életmódjáról keveset tudunk, de régi tapasztalat, hogy ősszel csapatokba verődve keresik fel az ívásra alkalmas, kisebb sodrású és sóderes medrű folyószakaszokat, illetve a vízi növényzettel rendelkező mellékágakat, ugyanis a mederfenékre és a növényzetre egyaránt hajlandó leívni.

---------------------------------------------------------------------------------

   Üdvözletem! Nyáron a Sajóból Sajóörösnél fogtam ezt a márnát még augusztusban. Én rózsás márnának azonosítottam. Az oldalukat olvasva elbizonytalanodtam, mert azt írták, hogy a Sajóban kárpáti márna fordul elő. De szerintem ez mégis rózsás márna lehet. Lehetséges az állításom? A válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: S. Á.


    A Kárpát-medence apró termetű pataki márnái közül a Sajóban valóban csak a kárpáti márna fordul elő, a Petényi-, a bihari és a balkáni márna nem. Ez azonban nem jelenti azt hogy márna vagy más néven rózsás márna nem él benne. Sőt, a Sajó az ország egyik legjobb márnás vize. A márna a pataki márnáktól legkönnyebben az alapján különböztethető meg, hogy a hátúszója elején egy elcsontosodott, hátsó oldalán fogazott úszósugár, úgynevezett bognártüske van. Nagyításban a képen is látható ez a jellegzetesség, tehát jól gondolta, ez a hal márna (Barbus barbus).

---------------------------------------------------------------------------------

   December 12-én fogtuk ezt a halat egy nyírségi kisvízből, a Máriapócsi-főfolyásból, Székely településnél. Durbincshibridnek gondolom, csak az a furcsa, hogy olyan helyen fogtuk, ahol az áramláskedvelő széles durbincsnak nem sok keresnivalója van. Üdvözlettel: S. Z.


    A képen látható példány szerintünk is a vágódurbincs és a széles durbincs hibridje (Gymnocephalus cernua x Gymnocephalus baloni). Igaz, hogy a fogás helye legalább 30 kilométerre van a Tiszától, de mivel a széles durbincs szívesen "utazik" az áradó vízzel, feltételezhető, hogy egy tiszai árhullám a Lónyai-főcsatorna közvetítésével juttatta el a Máriapócsi-főfolyásba, ahol fajtársat nem lelvén, kényszerűségből a vágódurbinccsal ívott össze.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! December 12-én fogtam a Balatonban egy 36 centis, kb. 45-50 dekás süllőt, melynek a gyomrában három kis hal mellett négy vándorkagylót is találtam. Ez utóbbi hogyan lehetséges? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: B. B.


    Konkrét ismeret híján három lehetséges választ kínálunk fel:
   Elsőként egy humoros vélemény: Úgy lehetséges, hogy megette. Véletlenül vagy szándékosan? Ezt soha nem fogjuk megtudni. Egyébként a vándorkagyló mellett küsz, folyami géb és vágódurbincs szerepelt az étlapon.
   A másik elgondolás a véletlent valószínűsíti: Amikor a süllő rárabolt a fenéken lévő kagylók közt bujkáló gébre vagy vágódurbincsra, akkor a szájnyitáskor keletkező szívóhatás révén a közelben lévő kagylók is a szájába, majd a hallal együtt a gyomrába kerülhettek.
   A harmadik ötlet a szándékosság mellett szól: Nehéz elképzelni, hogy egy süllő egyetlen alkalommal négy kagylót is véletlenül nyeljen le. Inkább arra lehet gondolni, hogy nagyon éhes volt, ezért jobb híján ráfanyalodott a kagylókra (ahogyan a rákokra is szokott), majd amikor rátalált a halakra, utólag azokat is elnyelte.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ezt az 1,2 kilós kárászt a Látóképi-tározón fogtam. Vajon milyen hallal ívhatott össze, hogy ilyen úszói lettek? Válaszukat megköszönve, tisztelettel: Cs. G.


    Nem gondolunk hibridre, mert vizeinkben nem él olyan hal, amelytől ilyen úszókat örökölhetett volna. Fejlődési rendellenességről lehet szó, amit hibás gének okozhatnak. A túlfejlett úszók mellett az oldalvonal megszakadása a test elején, valamint ugyanott a pikkelysorok zavartsága sem megszokott. Szerintünk a hal egy aberráns ezüstkárász (Carassius gibelio).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Mostanában több ilyen sügért fogtam a Balatonon, aminek pettyes volt az oldala. Azt szeretném kérdezni, hogy ez mitől van? Teljesen megszokott jelenség vagy parazita okozza? Tisztelettel, V. N.


    Ilyen "feketepettyes betegségnek" nevezett kórképet a szívóférgek közé tartozó közvetett fejlődésű mételyek metacerkáriának nevezett fejlődési stádiumban lévő alakjai okoznak. Ezek a férgek kifejlett állapotban a halevő madarak bélrendszerében élnek, petéik a madarak ürülékével kerülnek a vízbe. A kikelt lárvák a vízicsigákban fejlődnek tovább (ezek az első köztes gazdáik), majd onnan kiszabadulva a halak bőrébe fúrják magukat (második köztes gazdáik) és betokozódnak. A tok körül fekete pigment halmozódik fel, ez okozza a feketepettyességet. A sügérfélék bőrében és úszóin rendszerint a Rossicotrema donicum nevű féreg metacerkáriái telepednek meg. Ott egy-másfél évig maradnak életben, s ha addig nem jutnak be egy madár szervezetébe, akkor teljesen nem fejlődnek ki, szaporodásra nem lesznek képesek.

---------------------------------------------------------------------------------

   Jó napot kívánok! Ezt a halat az Ipolyban sikerült fognom, de fogalmam sincs, hogy mi lehet. A meghatározásában kérem a segítségüket. Előre is köszönettel: N. N.


    A testhosszhoz képest igen kicsi testmagasság elárulja, hogy valamelyik csíkfajunkról lehet szó. Mivel az oldalán se hosszanti sávok, se nagyobb foltok nincsenek, a réticsík, a vágócsík és a törpecsíkok (balkáni és bolgár) kizárhatók. Marad tehát a kövicsík (Barbatula barbatula), amelyre a forma és a színezet egyaránt ráillik.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Egy horgászcsoportban bukkantam az alábbi fotóra. A tagok között van, aki nyúldomolykóra, van, aki balinra tippel. Milyen faj látható a képen? Előre is köszönettel: P. P.


    A fotón látható hal oldalvonalán 67 pikkely számolható, ami alapján a nyúldomolykó egyértelműen kizárható, mert annak maximum 53 pikkelye lehetne. Ez a pikkelyszám és a hal formája is balinra emlékeztet, ám az oldalvonal fölött csak 10 pikkelysor húzódik (a balinnál 11-12), valamint a szájszeglet is alig ér túl a szem elejének vonalán. Mindezek alapján véleményünk szerint a hal egy jász és egy balin hibridje.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A következő fotó, amely egy fiatalabb és egy idősebb pontyot mutat be, igencsak meglepett. A hozzáfűzött magyarázat szerint ugyanazt a példányt látjuk a felső és az alsó képen, csakhogy közöttük 6 év és legalább 20 kg a különbség. A kérdésem az, hogy tényleg azonos-e a két hal, és hogy elképzelhető-e 6 év alatt 20 kilót meghaladó súlygyarapodás? Válaszukat előre is köszönöm, T. A.


    Az első kérdésre a válaszunk: igen, a két hal azonos, mert a pikkelyhibák, pikkelyszámok, pikkelyméretek és pikkelyalakok ilyen mértékű egyezése két különböző egyed esetén kizárt. A másik kérdésre nem tudunk ilyen határozott választ adni, de nem tartjuk kizártnak az ilyen mértékű súlygyarapodást sem. Egy-egy ponty ugyanis, ha bőségesen áll rendelkezésére megfelelő minőségű és mennyiségű táplálék, rendkívül gyors növekedésre képes. A Tisza-tóban pl. egy májusban kihelyezett 25 centis és 43 dekás jelölt ponty 25 hónap alatt 70 centire és 6,80 kg-ra nőtt. Ez több mint 3 kilót jelent évente, amit az érlelődő ikratömeg átmenetileg még tovább növelhet.

---------------------------------------------------------------------------------

   Szerbiában, a Leskovac melletti Guberevac falu közelében egy inkább szeméttelepnek, mintsem víznek nevezhető gödörből került elő ez a hal. Ezüstkárászon és razbórán kívül mást még nem fogtak itt. Színes ezüstkárász volna? A választ előre is köszöni: A. M. A.


    Öt szakemberünk nézte meg alaposan a fényképet, köztük egy akvarista is, és mindannyian az aranyhal (Carassius auratus) mellett döntöttünk. De mivel az aranyhalnál és az ezüstkárásznál az úszósugárszámok, az oldalvonal pikkelyszáma, valamint az oldalvonal fölött és alatt húzódó pikkelysorok száma átfedi egymást, ezért az sem zárható ki, hogy a képen egy túl sok sárga színű xantofillt termelő, azaz xantorisztikus ezüstkárász látható. Elsősorban a hal alakja és testarányai miatt soroltuk az aranyhalak közé a képen látható példányt, amely korábban feltehetőleg akváriumban vagy kerti tóban élt.

---------------------------------------------------------------------------------

   Egy kérdésem lenne a hozzáértőkhöz. 2019. november 1-én a reggeli órákban találtam ezt a harcsagyerkőcöt a tiszabábolnai kikötőben, az ütközőgátlóban bújt meg. Nagyon sötét színű és nagyon virgonc volt. Hogyan lehet novemberben ilyen kicsi a harcsa? Üdvözlettel: L. I.


    A növekedés üteme, sebessége nagyrészt örökletes tulajdonság, és fajonként igen eltérő lehet. Mégis furcsa, hogy a csuka és a nála sokkal nagyobbra növő harcsa közül az egynyaras csuka a nagyobb. Utóbbi testhosszához (164-260 mm) képest az egynyaras harcsa hossza (105-180 mm) valóban kicsinek tűnik, de a különbség érthetővé válik, ha belegondolunk, hogy a csuka február-márciusban szaporodik, a harcsa viszont csak május-júniusban. Az egynyaras harcsa tehát jóval fiatalabb az egynyaras csukánál. A képen látható egynyaras harcsaivadék hossza kb. 130 mm, tehát valamivel elmarad az átlagtól, de nem tekinthető szokatlanul kicsinek, kétnyaras korára pedig a meghosszabbodó tenyészidőszaknak köszönhetően ennek több mint kétszeresét is elérheti.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Egy ismerősöm szeptember 29-én csontival fogta ezt a halat Garamkövesdnél a Garam folyóból, a magyar határtól kb. 2-3 km-re. Meg tudnák mondani, hogy mi lehet? Köszönettel: M. A.


    A nagyra tátható felső állású száj, a benne látható félelmetes fogak, az aranyszínű szemgyűrű, továbbá a hosszú hátúszó és a jellegzetes mintázat alapján akvarisztikai szakértőink jaguársügérként (Parachromis managuensis) azonosították a halat. Ez a faj ismert díszhal, de a tartásához nagy akváriumra van szükség, mert 30-40 centire is megnő, ráadásul igen agresszív ragadozó, ezért más fajokkal nem tartható együtt. Feltehetőleg egy illegálisan kihelyezett egyed akadt horogra a Garamban. Mivel 25-30 fokos vizet igényel, elszaporodásától a természetes vizeinkben nemigen kell tartanunk.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Az idén ősszel több olyan balint is fogtam Balatonudvari térségében, amelyen ilyen dudor volt. Meg tudnák mondani, hogy mi lehet ez? Köszönettel: K. B. L.


    Egyszerű szemrevételezéssel nem lehet eldönteni, hogy valójában mi is ez a dudor. Lehet jóindulatú daganat, leget rosszindulatú daganat, de okozhatja vírusfertőzés, illetve valamilyen nyálkaspórás parazita is. Ez utóbbi az izomban megtelepedve spórának nevezett szaporítóképleteket termel, ezek okozzák a duzzanatot. A kifakadást követően kiszabaduló spórák előbb gerinctelen állatokban fejlődnek, majd azokból kiszabadulva ismét halakat fertőzhetnek meg.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Lassan hatvan éve vagyok horgász, de ilyen hallal még sohasem találkoztam. Csalihalfogás közben fogtam hálóval, Nyíregyháza mellett, a Simai-főfolyás nevű kis csatornában. Próbáltam keresni támpontot a neten, de semmit sem találtam róla. Lehet, hogy nem a legjobb a fotó, de bízom benne, hogy az önök szakértelme így is képes megoldani ezt a titkot! Üdvözlettel: T. N.


    A két hátúszó, a magasan elhelyezkedő mellúszó, a különálló, torokállású hasúszó, a 10 úszósugárral támasztott farokalatti úszó, az előrenyúló alsó állkapocs miatt felső állású száj, a szemtől sugárirányban futó két sötét vonal, a testet mintázó sötét foltok, melyek egyike a farokúszó előtt hátrafelé nyitott V-alakra emlékeztet - mind-mind az amurgébet (Perccottus glenii) jellemzi. Ez a faj sajnos képes elözönleni a számára kedvező kisebb vizeket, így elszaporodása a Simai-főfolyásban is elképzelhető.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Szeretném Önöktől megkérdezni, hogy mi okozhatta a ponty fejének a torzulását. A napokban fogtam egy tóból, rakós botos módszerrel, egy szem kukoricával. Üdvözlettel: M. Cs.


    A száj torzulása viszonylag gyakori jelenség a halak körében. Találkoztunk már olyan ezüstkárásszal is, amelynek szájnyílása sem volt, a táplálékot a kopoltyúrésén keresztül vette fel. Az ok rendszerint fejlődési rendellenesség, amely még az ikrán belül következik be, de ritkán fiatalkori sérülés is okozhatja.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A váci Gombás-patakból fogtam ezt a pikót, melynek az oldalán egy világos színű, hólyagszerű képződmény volt, de több hasonló példány is előkerült. Meg tudnák mondani, hogy mi lehet ez? Köszönettel: V. N.


    Szakértőink szerint ezt egy Microsporidia, név szerint a Glugea anomala nevű egysejtű parazita gomba okozza, amely inkább akváriumokban fordul elő, természetes vizekben ritka. A gömbszerű cisztában a spórái vannak, amelyek a ciszta szétesése után a mederfenékre süllyednek, és onnan fertőznek meg más halakat. Az általuk okozott betegség súlyos lehet, akár a hal pusztulását is okozhatja.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Egy barátom fogta ezt a gébet a Dunán, nem tudunk rájönni melyik fajhoz tartozhat. Megnéztük, a hátúszóján nem volt fekete folt. Ebben kérjük segítségüket. Tisztelettel, V. N. és K. Z.


    Hasonló harántsávos mintázat a fiatal Kessler-gébeknél is előfordul, de azoknak a feje viszonylag hosszabb, alsó állkapcsuk előrébb nyúlik, a szemük pedig kisebb és kissé fölfelé néz. Ezek figyelembevételével a hal nem lehet más, mint csupasztorkú géb (Babka gymnotrachelus, korábban Neogobius gymnotrachelus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Már második alkalommal esett meg velem, hogy a Dunából fogott balin felbontása után a belsejében, sötét, kemény dudorokat találtam a húsán. Ezeket megbontva kerültek elő ezek az összekunkorodott férgek. Meg tudnák mondani, hogy mik ezek? Az emberre jelentenek-e veszélyt, ha nem veszi őket észre és elfogyasztja a halat? Köszönettel: B. A.


    Ez egyike az Eustrongilides nembe tartozó fonálférgeknek, amelyek kifejlett állapotban a madarak élősködői, de köztes gazdáik a halak és kétéltűek közül kerülnek ki, a lárváik ezekben fejlődnek. Újabban elég gyakran találkozni velük. A nyers hal elfogyasztása az embert is megfertőzhetné, de a jól megsütött és megfőzött halak akkor sem jelentenek veszélyt, ha néhány lárva észrevétlen maradt bennük.

---------------------------------------------------------------------------------

   Menyhalazás közben akadt a horogra ez a hal, melyet sokan csak egy nagy gébnek mondanak, de én úgy vélem, hogy a kölöntefélék családjába tartozik. Kérdésem csak az, hogy cifra, vagy botos kölöntéről van-e szó. A fogás helye a cikolaszigeti ágrendszer, de előfordult már a Lajta kövezései között is.Tisztelettel: S. Cs.


    Alakjuk nagymérvű hasonlósága miatt hazánkban csak a Kessler-géb és a botos kölönte jöhet szóba (a cifra kölönte nálunk nem él). A kérdést a helyszínen könnyű lett volna eldönteni, mert a géb teste pikkelyes, a kölöntéé csupasz. Sajnos a képen ez nem látszik. Másik különbség: a géb hasúszói tapadókoronggá nőttek össze (a képen így néz ki), a kölönte hasúszói hosszúak, hegyesek. További eltérés közöttük, hogy a Kessler-géb második hátúszója végén a sugarak kb. olyan hosszúak, mint az elején (ez látszik a fotón), a kölönténél viszont sokkal rövidebbek. Mindezek alapján úgy látjuk, hogy ez a hal békafejű géb vagy más néven Kessler-géb (Ponticola kessleri, korábban Neogobius kessleri).

---------------------------------------------------------------------------------

   Egy ismerősöm a Duna váci szakaszán fogta ezt az egy kiló körüli halat. Ránézésre szép sügérnek tűnik, de mintha lennének benne egyéb jellegzetességek is. A süllők hátán szokásos, oldalvonal feletti sötét sávra gondolok. Lehetséges ez? Köszönettel: R. N.


    Az oldalvonal fölötti sötét sáv az idős sügéreknél sem ritka, ha nem is ilyen éles határral, mint a képen. De az éles határt az is okozhatja, hogy az oldalvonal fölött csak súroló fény éri a hal hátát. Szerintünk a hal egy szép sügér, hibridizációra utaló jelet nem látunk.

---------------------------------------------------------------------------------

   Október 5-én egy horoggal, rajta csonti csalival, egyszerre két halat fogtam a Dunából, Dunakeszinél. Ez úgy történt, hogy az első kapást nem érzékeltem, csak az azt követő erőteljes kapásra vágtam be. A meglepetés akkor ért, mikor a zsákmányt kiemeltem, s megláttam, hogy a süllő mellett egy kisebb hal is van a horgon, pontosabban arról már a zsinórra csúszva. A furcsaságon túl az a kérdésem, hogy ez utóbbi pontosan melyik fajhoz tartozik. Egyébként mindkét hal visszatérhetett a folyóba. Üdvözlettel: B. E.


    Egy horoggal egyszerre két halat fogni valóban ritka különlegesség, érdemes volt lefotózni. A márnához hasonló alakú kis hal oldalán lévő kékesszürke foltok egyértelművé teszik, hogy egy küllőfaj, a hát- és farokúszó pettyek helyett inkább pontokból álló mintázata és a faroknyél viszonylagos vastagsága alapján pedig eldönthető, hogy ez egy halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi, korábban Gobio albipinnatus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Van esetleg Önöknek egy olyan táblázatuk, amely megmutatja a halak hossz/súly arányát? Egy 72 cm hosszú márna átlagos súlyára lennék kíváncsi. Köszönettel: N. K.


    Képünk csupán illusztrációként egy kisebb márnát ábrázol. Habár nincs olyan táblázatunk, amilyet keres, Szító András és Györe Károly 1995-ben közölt egy cikket a Felső-Tisza márnáinak növekedéséről és táplálkozásáról, és ebben megadnak egy matematikai összefüggést, mely alapján az adott testhosszhoz tartozó testtömeg kiszámítható. Bár az összefüggés hivatalosan csak 58 centiméterig érvényes, mert ennél nagyobb méretű példány nem szerepelt a vizsgálatban, de ha feltételezzük, hogy a 72 centis márnára is elfogadható, akkor annak az átlagos testtömege 5,48 kg. A kondíció azonban a halaknál is igen változó, ezért ettől fölfelé és lefelé is jelentős eltérések lehetnek.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Egy dunántúli bányatóban ilyen sötét színű pontyok élnek. Lehetséges, hogy ez egy ritka (táj)fajta elszigetelt állománya? Vagy ez a szín kizárólag az élettér miatt jön létre? Köszönettel: J. D.


    Nem gondoljuk, hogy a tó pontyállománya (akár fajta, akár forma) genetikailag egységes lenne, mert a felső példány egy viszonylag magasabb hátú tőponty, amelynek a profilindexe (a testhossz és a testmagasság hányadosa) 2,8 és 3,5 közé esik (esetünkben kb. 3,2), az alsó viszont egy nyúlánkabb nyurgaponty, melynek a profilindexe 3,5 felett van (kb. 3,7). Szintén erre következtethetünk a következő, utólag bekért képből is, amely egy ugyanebből a tóból származó domolykót és egy ezüstkárászt mutat be.


    Jól látszik, hogy mindkét hal lényegesen sötétebb a megszokottnál, tehát a tóban a sötétebb szín általánosan jellemző. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az erős pigmentáltság valamilyen környezeti tényező következtében alakul ki (pl. fekete a víz vagy a mederfenék, esetleg valami olyan anyag van jelen, amely fokozza a fekete színű melanin képződését). Mindenesetre egy érdekes jelenségről kaptunk hírt, köszönjük a tájékoztatást.

---------------------------------------------------------------------------------

   Segítségüket szeretném kérni a fotón látható hal meghatározásában, melyet nemrég az Által-ér,tatabányai szakaszán sikerült kifognom. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Cs. L.


    A száj viszonylag kicsi (nem éri el a szem elejének vonalát) és csúcsba nyíló. A pikkelyek aprók, számuk a kiegészített oldalvonalon 56 (a hasonlóan piros úszókkal rendelkező vörösszárnyú keszegnél maximum 44, a bodorkánál 48, a leánykoncérnál 49). Az anális úszóban az elágazó sugarak száma 9 vagy 10. Mindezek alapján a hal egy szép kis jászkeszeg (Leuciscus idus).

---------------------------------------------------------------------------------

   A Tiszából Magyarkanizsán szeptember 20-án fogott 98 kilós és 245 centiméter hosszú óriásharcsával kapcsolatban S. Cs. négy kérdéssel fordult hozzánk, melyek közül most a negyedikre válaszolunk.


   4. Az ilyen óriásharcsák visszaengedésével nem okozunk kárt?

   Az érintetlen természetben nincs olyan, hogy valami hasznos vagy káros. Ezeket a fogalmakat az ember saját szempontjai figyelembevételével alakította ki. Hogy valami hasznos vagy káros, az dönti el, hogy mi a célunk. Egy halgazdálkodó nyilván nem fog betenni egy óriásharcsát a pontyokkal sűrűn népesített tavába, mert az érdekeit sértené. Ugyanakkor azonban egy gyomhalakkal teli vízben hasznos lehetne számára. Egy Tisza-szakasz halprodukciója szempontjából veszteség egy ilyen harcsa visszaengedése, mert ez a hal még igen sok egyéb halat fog felfalni, miközben a táplálék hasznosításában már korántsem olyan hatékony, mint fiatalabb fajtársai. Emellett a harcsapaprikás kedvelői számára is veszteség, mert közel egy mázsa haltól elestek. Arról nem is beszélve, hogy amikor majd mégis elpusztul és feljön a víz színére, már csak veszélyes hulladékként lesz kezelhető. Ugyanakkor horgászati szempontból hasznos lehet a kapitális példányok visszaengedése, hiszen egy ilyen hírre olyanok is eljöhetnek és engedélyt válthatnak a vízterületre, akiknek ez eddig eszébe sem jutott. Erre a kérdésre tehát nem adható egyértelmű, általánosan érvényes válasz, a döntés joga a vízterület gazdáját illeti.
    Bár napjainkban a horgászat egyre inkább rekreációs célú szórakozássá válik, emellett sokak számára egy egészséges táplálék megszerzésére irányuló tevékenység is. Amíg a jogszabályok a fogott hal elvitelét és elfogyasztását, valamint a halak visszaengedését is megengedik, mindkét horgásztábor véleményét és tetteit tiszteletben kell tartanunk.

   A Tiszából Magyarkanizsán szeptember 20-án fogott 98 kilós és 245 centiméter hosszú óriásharcsával kapcsolatban S. Cs. négy kérdéssel fordult hozzánk, melyek közül most a harmadikra válaszolunk.


   3. Szaporodóképesek még az ilyen idős harcsák?

   Napjainkban több ragadozófajnál tapasztaltunk olyat, hogy nem termelnek rendesen ikrát, szinte üres a petefészkük, illetve a heréjük. Az ok kiderítésére már többféle vizsgálat történt, de eredménytelenül, jelenleg nehézfémvizsgálatok folynak. Ez a probléma az idősebb példányoknál feltűnő, de a fiatalabbaknál is előfordul, tehát nem feltétlenül az életkor függvénye. Az egészséges halak idős korban is képesek szaporodni, tehát ez a példány is képes lehet rá, de az optimális életkor nem az élet vége felé van. Minél idősebb ugyanis egy példány, az ivarsejtképződés során annál több genetikai hiba lép fel, ami az utódok életképességét rontja.

   A Tiszából Magyarkanizsán szeptember 20-án fogott 98 kilós és 245 centiméter hosszú óriásharcsával kapcsolatban S. Cs. négy kérdéssel fordult hozzánk, melyek közül most a másodikra válaszolunk.


   2. Hatalmas mennyiségű élelmet fogyasztanak az ilyen nagy példányok?

    A harcsa nem egy örökmozgó, fürge élőlény, áldozatára lesve szívesen elfekszik a mederfenéken. Egy százkilós állatnak azonban már az életfolyamatok fenntartásához is jelentős az energiaigénye, és ehhez az energiához a táplálékból jut. Természetes tehát, hogy nagyétkű, de talán épp ezért nem válogatós. Összekapkodja az apróságokat is, legyenek azok gerinctelenek vagy gerincesek. A tüskés törpeharcsa sem érezheti magát biztonságban a közelében, ennek bizonyságaként nyolc példánya is előkerült egy nagyobb harcsa gyomrából. No persze az ilyen mázsás példányok könnyedén elnyelik a 10 kilón felüli pontyokat és a maguknál kisebb, de termetes fajtársaikat is. Végül érdemes megemlíteni, hogy ez a példány a maga 98 kilós testtömegével és 245 centis testhosszával karcsúnak számít. Jó kondícióban lehetett volna 130-140 kilós is.

   A vajdasági Szabad Magyar Szó szeptember 21-i híre:

   "A magyarkanizsai Ozsvár Csongor mintegy félórás fárasztás után szombaton délután egy óriásharcsát fogott ki a Tiszából Magyarkanizsánál. A közösségi oldalon közzétett információkból kiderült, hogy a 98 kilós és 245 centiméter hosszú harcsát a horgásztársak segítségével sikerült a csónakba emelnie. Ozsvár Csongor a harcsát a mérlegelés után visszaengedte a folyóba."


    A kapitális fogás kapcsán S. Cs. négy kérdéssel fordult hozzánk, melyek közül most az elsőre válaszolunk:

    1. Hány éves lehet egy ekkora harcsa?

    A halak, akár a fák, életük végéig növekednek, de egyre lassuló ütemben. A tiszai harcsák növekedését Harka Ákos vizsgálta, aki az 1980-as években 140 harcsapéldány csontos mellúszósugarából készített vékony metszetet. Ezeken a fák évgyűrűihez hasonló növekedési zónák látszanak, melyek alapján az életkor meghatározható. A vizsgált halak zöme 10 évesnél fiatalabb volt, de akadt köztük két 14 éves, valamint egy 16 éves, 175 centis példány is. Az egyes életévekben elért átlagos testhosszak alapján megállapított egy matematikai összefüggést, amelynek segítségével bármilyen testhosszra meghatározható a várható életkor. Ezzel számolva ennek a harcsának az életkora 27 év, de az egyes példányok növekedése annyira különböző, hogy akár 22 vagy 32 éves is lehet.
     Harcsáink maximális mérete genetikailag 350 cm körül van. Korábban Herman Ottó és Lovassy Sándor még 200-250 kilós példányokról is beszámolt, amelyek hossza 3 méter körül lehetett, de manapság a táplálkozási és a környezeti viszonyok kedvezőtlenebbé válása, valamint a betegségek és a harcsafogások gyakoriságának növekedése miatt ezt a méretet már nem érik el. Egyébként egy 3 méteres harcsa életkora 40-50 évre tehető.

---------------------------------------------------------------------------------

   Menyhalazás közben akadt a horogra ez a hal, melyet sokan csak egy nagy gébnek mondanak, de én úgy vélem, hogy a kölöntefélék családjába tartozik. Kérdésem csak az, hogy cifra, vagy botos kölöntéről van-e szó. A fogás helye a cikolaszigeti ágrendszer, de előfordult már a Lajta kövezései között is.Tisztelettel: S. Cs.


    Alakjuk nagymérvű hasonlósága miatt hazánkban csak a Kessler-géb és a botos kölönte jöhet szóba (a cifra kölönte nálunk nem él). A kérdést a helyszínen könnyű lett volna eldönteni, mert a géb teste pikkelyes, a kölöntéé csupasz. Sajnos a képen ez nem látszik. Másik különbség: a géb hasúszói tapadókoronggá nőttek össze (a képen így néz ki), a kölönte hasúszói hosszúak, hegyesek. További eltérés közöttük, hogy a Kessler-géb második hátúszója végén a sugarak kb. olyan hosszúak, mint az elején (ez látszik a fotón), a kölönténél viszont sokkal rövidebbek. Mindezek alapján úgy látjuk, hogy ez a hal békafejű géb vagy más néven Kessler-géb (Ponticola kessleri, korábban Neogobius kessleri).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható halat szeptember 22-én egy bányatóban fogtuk. Kérnénk a segítségüket a hal beazonosításában. Üdvözlettel: H. T. és H. T. A.


    Bizonyára nagyon fiatal, kezdő horgászok vagytok, hiszen aki csak egyszer is látott egy ilyen színes halat, az nem felejti el. De nézzük a jellemzőit! A hosszhoz képest igen magas test, hosszú hátúszó, amely hátul magasabb, mint elől, továbbá a kopoltyúfedője hátsó részén rendszerint egy fekete-piros bőrlebenyke van. Ezek a naphal (Lepomis gibbosus) fő jellegzetességei.

---------------------------------------------------------------------------------

   A váli horgásztó dicsőségtábláján találtam ezt a fotót, pontyok, amurok, csukák között. Megkérdeztem az engedélyárust, hogy ez a hal hogy kerülhetett a tóba? Ő azt mondta, hogy ez nyurga ponty. Szerintem azonban márna. Talán a Dunából úszhatott fel? Köszönöm, M. R.


    A hal természetesen márna, és bár az ivadékok olykor felúsznak a patakokban, teljesen valószínűtlen, hogy így került volna a horgásztóba, mert a Váli-víz egyes szakaszait teljesen benövi a növényzet, és az ilyen környezet még a márna ivadéka számára sem kívánatos. Minden valószínűség szerint emberi közreműködéssel jutott ez a hal a számára kedvezőtlen környezeti feltételek közé.

---------------------------------------------------------------------------------

   A Neretva torkolata közelében fogtuk ezt a halat az Adriai-tengerből. Úgy gondoljuk, hogy valamilyen gébféle lehet. Meg tudnák mondani, melyik faj? Üdvözlettel: V. F.


    Ezen a területen nem vagyunk otthon, de a tapadókoronggá összenőtt hasúszók bizonyítják, hogy a hal valóban a gébek közé tartozik, a nagy száj, a sötét harántsávozottság és a farokúszó tövén lévő fekete folt pedig kígyófejű gébre (Zosterisessor ophiocephalus) utal. A faj a folyótorkolatok édesvizében és a tengerben is megtalálható.

---------------------------------------------------------------------------------

   Most olvasom a Tisza-tó partján fekvő Poroszló történetét, melyben a 265. oldalon azt írja a szerző, hogy a poroszlói halászok, 1929 májusában egy 2,6 méteres vizát fogtak. Hihető-e ez? Üdvözlettel: K. K.


    Erről a fogási adatról nem volt tudomásunk, de teljesen hihetőnek tartjuk, hiszen a Tisza túlpartján lévő Tiszafürednél még négy évvel később, 1933-ban is kézre került egy hasonló méretű, 120 kilós viza, ami okot adott a fényképész helyszínre hívására. További érdekesség, hogy a kép bal szélén egy kerekre nyitott szájú simatok is látható.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Az egyik barátom fogta nemrég ezt a csukát. Mi lehet az oka a szokatlan színének? Köszönettel: N. I.


    A halak színe bizonyos határok között alkalmazkodik a környezethez, de ha tiszta vízből és világos helyről került elő ez a példány, akkor genetikai oka lehet a fehér pettyek és sávok nélküli külsőnek.

---------------------------------------------------------------------------------

   Ezt a halat szeptember 15-én fogtuk a Dunából, Mohácsnál. Leánykoncérnak tippeltük, de nem vagyunk benne teljesen biztosak. Kérem, erősítsék meg a tippünket. A halat természetesen visszaengedtük. Tisztelettel: D. K.


    Az alak, a félig alsó állású száj, az oldalvonalon lévő 47 pikkely, valamint a piros úszók egyértelműen bizonyítják, hogy a tippjük helyes, a hal leánykoncér (Rutilus virgo, korábban Rutilus pigus virgo).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat a Cuhai-Bakony-ér vinyei szakaszán sikerült fognom egy egyszerű hálóval. Mi lehet? Ebben kérem a segítségüket. A halat természetesen visszaengedtem. Tisztelettel: V. M.


    A szabályos orsóalak, a csúcsba nyíló, viszonylag nagy száj, az egy vonalban eredő hát- és hasúszó, az oldalvonalon számolható 44-45 pikkely, valamint a rövid anális úszó és a pataki élőhely alapján a hal nem lehet más, mint egy ivadék korú domolykó (Squalius cephalus, korábban Leuciscus cephalus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Egy újabb géb azonosításához is a segítségüket kérem. Ezt a példányt Bogyiszlónál, a Sió-torkolatában fogtam, 2019. július 26-án. Előre is köszönöm. Üdvözlettel: B. Cs.


    A test hátulsó részén felülről lefelé és ferdén előre haladó sötét sávok miatt a csupasztorkú géb lehetősége is fölmerült, de a test középvonalában futó vastag, szaggatott vonal az alatta is folytatódó mintázattal a Kessler-géb jellemzője. Ugyanezt erősíti meg a nagy, lapított fej és a szem alá benyúló szájszeglet. A hal tehát egy fiatal Kessler-géb lehet (Ponticola kessleri régebben Neogobius kessleri).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat nemrég a Balaton siófoki szakaszán sikerült fognom, úszós készséggel. Kinézete alapján egy fajhoz sem tudom sorolni. Mi lehet ez? Ebben kérem a segítségüket. Tisztelettel: V. N.


    A testforma, az oldalvonalon lévő 45 pikkely, az orron lévő duzzanat mellett is egyértelműen felső állású száj, valamint a hosszabb anális úszó egy idősebb küszre (Alburnus alburnus) utal. A fejen és az úszókon látható pigmentfoltok pedig a feketepettyes betegség tünetei, amit egy élősködő féreg átmenetileg halakon megtelepedő parányi metacerkáriái (lárvái) okoznak.

---------------------------------------------------------------------------------

   Szeptember 10-én a Keleti-főcsatorna balmazújvárosi szakaszán pergetve sikerült kifognom ezt a 36 centis vörösszárnyú keszeget. Gondoltam, beküldöm a képét, ha már az év hala. Üdvözlettel: O. J.


    Köszönjük a szép vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) fotóját, gratulálunk a szerencsés horgászathoz!

---------------------------------------------------------------------------------

   Egy halastóban horgászva fogtam ezt a pontyot, amelyre valamiféle apró, pár milliméteres élősködők voltak rátapadva. Azt szeretném megkérdezni, hogy mik lehetnek ezek. Köszönettel: V. T.


    Szakértőnk szerint kép alapján nehéz diagnosztizálni, de úgy vélte, hogy akár pontytetvek is lehetnek. A tipp telitalálatnak tűnik, mert nagyításban egy-két helyen jól kivehető az ovális alakú élősködő rákocskát jellemző két sötét pont, ami nem más, mint a szeme, és szürkésbarna foltokként jól látszanak a korábbi szívások helyei is. A beillesztett kép sokszoros nagyításban, a hasi oldaláról nézve mutat be egy pontytetűt.

---------------------------------------------------------------------------------

   Az Ercsihez tartozó Sinatelepen, a Dunában akadt a horogra ez a hal. Nem vagyok benne biztos, hogy leánykoncér. Alsó állkapcsa rövidebb, mint a felső, tehát a szája alsó állású. Pikkelyei nagyobbak, mint a jászkeszegnek. Orra kerek, a teste kissé vaskos. Hátúszója sötét, az alsó úszói és a farokúszója pirosas. Kérem, segítsenek a beazonosításban. Előre is köszönöm, D. S.


    A fénykép, a leírás és az oldalvonalon számolható 46-47 pikkely egyaránt azt mutatja, hogy a hal leánykoncér (Rutilus virgo), tehát az azonosítás jól sikerült.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A kérdésem az, hogy az angolna őshonos-e Magyarországon vagy esetleg inváziós? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: R. F.


    Az angolnát őshonosnak tekintjük, mert a Fekete-tengerbe betévedő példányok közül egy-egy korábban, az angolnatelepítések előtt is is feljutott a hazai Duna-szakaszra. Inváziós pedig akkor sem lehetne, ha nem lenne őshonos, mert inváziósnak csak azokat az idegenhonos fajokat tekintjük, amelyek nagy számban özönlik el vizeinket.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Augusztus 26-án Tata közelében fogtam ezt a pisztrángféle halat a Dunából, de nem tudtam eldönteni, hogy mi lehet. Esetleg galóca? Kérem, segítsenek azonosítani. Üdvözlettel: P. Cs.


    A hal feje viszonylag rövid, az orra tompa és a szája sem elég nagy ahhoz, hogy galóca legyen, tehát marad a két pisztrángfajunk. A sebes pisztrángnak vannak olyan állományai, amelyeken csak fekete pettyek vannak, mégis kizárható, mert azok farokúszója nem pettyezett. A farokúszón látható fekete pettyek alapján ez a hal csak egy fakó szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) lehet. Pisztrángszakértőnk szerint az ezüstös szín oka talán a tiszta víz és a világos mederfenék lehet.

---------------------------------------------------------------------------------

   Segítségüket kérem egy másik gébbel kapcsolatban, melyet 2019. 07. 22-én Bogyiszlónál fogtam a Dunából. Lehet, hogy ez egy Kessler-géb? Kérem megerősítésüket vagy cáfolatukat. Üdvözlettel: B. Cs.


    A Kessler-gébnek széles és laposabb, békaszerű feje van. Ennek a halnak a rövid, lekerekített orr mellett jellemző bélyege az első hátúszón lévő fekete folt, ami alapján teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a hal kerekfejű vagy más néven feketeszájú géb (Neogobius melanostomus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Az alábbi halat a Tisza Tiszaújvárosi szakaszán fogtam feeder módszerrel, ám nem tudtam eldönteni, hogy milyen fajhoz tartozik. Ehhez kérném segítségüket. Mivel nem tudtam azonosítani halat, természetesen visszaengedtem. Üdvözlettel: M. D.


    Két keszegfajunknál található ilyen hosszú farokalatti úszó: a laposkeszegnél és a bagolykeszegnél. Az előbbi szája felső állású, az utóbbié alsó állású. Ebből következik, hogy a hal nem lehet más, csakis bagolykeszeg (Ballerus sapa, korábban Abramis sapa).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Segítséget szeretnék kérni a képen szereplő géb meghatározásában. A fogás helye: Faddi-Holt-Duna (Fadd), a fogás ideje: 2019. 07. 25. Köszönöm előre is! Üdvözlettel: B. Cs.


    A testoldal közepén, a mellúszótól a farokúszóig egy széles, a többi mintánál sötétebb színű szaggatott vonal húzódik végig. Az alak mellett ez az a jellegzetesség, amely alapján eldönthető, hogy a hal folyami géb (Neogobius fluviatilis).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Augusztus 25-én fogtam ezt a bucót a budapesti Dunán. A hal olyan mélyen nyelte le a 6-os horgot, hogy nem láttam a végét. Így horoggal együtt dobtam vissza. A hal alsó része citromsárga volt. Azt tudom, hogy bucó, de magyar vagy német? A képet butatelefonnal csináltam, ezért nem nagy a felbontása. Segítségüket előre is köszönöm. D. T.


    A bucók legegyszerűbben az első hátúszójuk alapján különböztethetők meg. Ha tíznél több sugár számolható ebben, akkor a hal magyar bucó, ha tíznél kevesebb, akkor német bucó. Sajnos a képen ez nem látszik, ezért a faroknyelet kell szemügyre vennünk, ami esetünkben hosszú és nagyon vékony. Ez alapján eldönthető, hogy a hal német bucó (Zingel streber).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A fényképeken látható küllő meghatározásában kérem a segítségüket. A hal kis méretű villantóra "rabolt" rá a Maroson, az erdélyi Szászrégen külvárosi szakaszán. Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: Ö. Sz.


    A farokúszó haránt sávokba rendezett mintázata alapján első pillantásra halványfoltú küllőnek tűnt a halacska, de alaposabban szemügyre véve kiderült, hogy a sávok nagyobb pettyekből állnak, ami kétségessé tette ezt. Szerencsére kaptunk egy másik képet is, amelyen látszik, hogy a végbélnyílás közelebb esik az anális úszóhoz, mint a hasúszók tövéhez, ami a halványfoltú küllőt és a homoki küllőt is kizárja. Tovább vizsgálgatva kiderül, hogy felpillantó küllő sem lehet, mert annak a bajusza hosszú, és a faroknyele is jóval alacsonyabb, szinte hengeres. Marad tehát a fenékjáró küllő (Gobio gobio), amelytől azonban genetikai alapon két másik fajt különítettek el, de ezek külső tulajdonságok alapján sajnos nem különböztethetők meg. Nálunk a Dunában és a Dunántúlon a dunai küllő (Gobio obtusirostris), a Tiszában és mellékfolyóiban pedig a tiszai küllő (Gobio carpathicus) él. Tekintve, hogy a Maros a Tisza-vízrendszer része, ez a hal az utóbbi fajba tartozik. (Azok a kutatók, akik a faji elkülönítéssel nem értenek egyet, ma is inkább Gobio gobio complex néven foglalják össze a három csoportot.)

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a süllőt egy balatoni kikötőben fogtam, teljes testhossza meghaladta a 40 centimétert, de a súlya fél kiló sem volt. A kikötőben rengeteg számára a táplálék (sügérek, naphalak, kisebb keszegek, küszök), mégis nagyon vékony, a hasa beesett. Érdekelne hogy ez mitől lehet. Esetleg ivadékkorában nem talált megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot? Vajon egy ilyen hal kevesebb és gyengébb minőségű ikrát képes produkálni, mint egy egészségesebb társa? Sajnos elég gyakoriak az ilyen halak a Balcsin mostanában. Köszönettel: H. M.


    Nincs könnyű dolga az állategészségügyi szakembereknek, hiszen az állatok nem tudják elmondani a panaszaikat. A rossz kondíciónak számos oka lehet, a sebet ejtő lenyelt horogtól a bélférgeken és egyéb élősködőkön át a baktériumos és vírusos fertőzésekig, de hogy esetünkben mi okozza, azt ránézésre lehetetlen megállapítani. Az ivadékkori táplálékhiány a Balatonban valószínűtlen. Az viszont nyilvánvaló, hogy a rossz kondícióban lévő halak kevesebb ikrát termelnek, ha egyáltalán termelnek. A valódi ok kiderítése akkor remélhető, ha egy-egy friss példányt eljuttatnak a NÉBIH Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságához, melynek elérhetőségei a következők:
1143 Budapest, Tábornok u. 2. Tel.: 06/1/460-6300
4031 Debrecen, Bornemissza u. 3-7. Tel.: 06/52/418-133
7400 Kaposvár, Cseri út 18. Tel.: 06/82/527-150

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Időnként fellángol a kecsege-vicsege ügyében folyó vita. Ezért kérdezem: az Önök tudása, információja szerint vizeinkbe került ebből a halfajtából, amikor tenyésztették hazánkban? Vagy egyáltalán él-e nálunk ez a halfaj? Köszönettel: J. I.


    Amikor egy termetes tokféle előkerül a Dunából, rendszerint akad valaki, aki rámondja, hogy ez nem kecsege, hanem vicsege. Vitára azonban nem kerül sor, mert érveket eddig még senki nem tudott felsorakoztatni a vicsege mellett. De mi is a vicsege? Ahogyan sokan tudják, nem faj, hanem viza anyától és kecsege apától származó hibrid. Anyjától örökli a gyors növekedést, apjától pedig az édesvízi életmódot. Képünk tanúsága szerint ránézésre olyan, mint egy kecsege, de az ajkak és a bajuszszálak a két szülőfaj közti átmenetet mutatják. Vicsegét nálunk sosem tenyésztettek, azaz halgazdálkodási célból nem állítottak elő, de az 1970-es évek elején a százhalombattai gazdaság fiatal ivadékot importált a Szovjetunióból, amelyet ketreces tartással sikerült piaci méretűvé nevelni. A további kísérletek azonban az import nehézségei miatt megszakadtak, és folytatásukra azóta sem került sor. A tokfélék azonosításához rendszerint nem elegendő egy egyszerű halfotó, még akkor sem, ha vízszintes lapra fektetve, oldalról fotózzuk a halat, hanem a fej hasi oldaláról is kell egy kép, amelyen az ajkak és a bajuszszálak jól látszanak.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Igaz, hogy nem hal, de önök talán tudják a választ. Horgászás közben akadtunk össze ezzel az élőlénnyel, és sehogy sem tudtunk rájönni, hogy mi lehet, nem láttunk még hasonlót. Ebben kérném a segítségüket. Köszönettel: S. M.


    A képen egy katonalégy lárvája látható, de hogy melyik fajba tartozik, azt a lárva alapján nem lehet eldönteni. Nevükkel ellentétben ezek a legyek nem harciasak, a kifejlett állatok nektárral és virágporral, a vízben fejlődő lárvák egysejtűekkel, kerekesférgekkel, más apró állatkákkal és szerves törmelékkel táplálkoznak. Az emberre se a lárvák, se a kifejlett rovarok nem jelentenek veszélyt.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Augusztus elsején reggel a Szentendrei-Duna felső végén fogtam egy halat, ami jásznak nézett ki első látásra. Viszont a felső ajka fölött kis dudor volt, és az oldalaránya 21/6 cm. Talán leánykoncér? Mindenesetre kétlem, hogy jász, és visszadobtam. Érdekelne a tényleges faja. Üdvözlettel: András


    A kép sajnos nem elég éles ahhoz, hogy az említett dudorról bármit is mondjunk, és az oldalarányként megadott profilindex sem segít, mert sok fajra ráillik. De való igaz, hogy jászkeszeg nem lehet a kissé alsó állású száj és az aránylag nagy pikkelyek miatt. Ezek, valamint a fehér szemgyűrű és a pirosló úszók a leánykoncér (Rutilus virgo) jellemzői, tehát a tippjével egyetértünk, jól tette, hogy visszaengedte ezt a védett halunkat.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat az Adriai-tenger olaszországi szakaszán sikerült fognom. Ránézésre olyan, mint a szúnyogirtó fogasponty, de arról én úgy tudtam, hogy édesvízi. Ha nem szúnyogirtó fogasponty, akkor mi lehet? Tisztelettel: V. N.


    Halunk nagyon hasonlít a guppi vad formájához, de alaposabban szemügyre véve a hát- és a farokúszó finom pettyezettsége is észrevehető, ami a szúnyogirtó fogasponty (Gambusia holbrooki) jellemzője. Ez a faj melegigényes, de a vízminőségre nem érzékeny. Főként az édesvizek lakója, Olaszországban az Alpoktól délre sokfelé megtalálható, de a tengerek partközeli, nem túl magas sótartalmú vizében sem ritka.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A fiam fogta Tihanyban method technikával az alábbi keszeget. Jól láttuk, hogy jászkeszegről van szó? Köszönettel, J. P.


    A pikkelyek aránylag nagyok, számuk az oldalvonalon negyvenvalahány lehet, ami kizárja az apróbb pikkelyű jászkeszeget, melynek az oldalvonalán 55-60 pikkely sorakozik. Ugyanígy kizáró ok a szemgyűrűben felfedezhető narancsos szín is, amiből bodorkára és vörösszárnyú keszegre lehet következtetni. A csúcsba nyíló száj és a hátúszóval majdnem egy vonalban kezdődő hasú azonban egyértelművé teszi, hogy a hal, ha fakó is, de bodorka (Rutilus rutilus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Ezt a furcsa, kemény testű élőlényt Szerbiában, a Tisza magyarkanizsai szakaszán emeltük ki a vízből, a zsinórra tekeredett rá. Esetleg meg tudnák mondani mi ez? Köszönöm a választ előre is. Üdvözlettel: S. Cs.


    Úgy véljük, hogy ez a gitárhúrra emlékeztető lény egy húrféreg, a színe alapján feltehetőleg a barna húrféreg (Parachordodes tolosanus). Lárvái rákok, nagyobb vízi és szárazföldi rovarok belében élősködnek, az ilyen kifejlett példányok pedig szabadon élnek a vizekben. Az emberre nem jelentenek veszélyt.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Meg szeretném kérdezni, hogy milyen fajhoz tartozik ez a hal. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Cz. Zs.


    Levélírónkat sajnos hiába kérdeztük arról, hogy mikor és hol fogta ezt a halat, de annak örülünk, hogy a fej hasi oldaláról is kaptunk fotót, mert a tokfélék legfontosabb faji bélyegei itt láthatók: 1 - az alsó ajak megszakított, 2 - az ajakvégek között a hézag kicsi, 3 - a bajuszszálak inkább a szájhoz erednek közelebb, semmint az orrhoz, 4 - a bajuszszálak kissé rojtozottak, 5 - a bajuszszálak majdnem elérik a felső ajkat. Ezek alapján megállapítható, hogy a hal kecsege (Acipenser ruthenus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a különleges halat hálóval sikerült fognom az Adriai-tenger olaszországi partjainál, és nem tudok rájönni, hogy milyen faj lehet. Tudnak segíteni? Tisztelettel: V. M.


    Akvarista hozzászólóink észrevételeit megköszönve és elfogadva helyesbítünk. A képen nem törpe nyálkáshal, hanem pávaszemes nyálkáshal (Salaria pavo) látható.

---------------------------------------------------------------------------------

   Július 21-én éjszaka fogtam a Dunából ezt a halat,amelyre elsőre azt hittem, hogy karikakeszeg, de reggel, amikor megnéztem, láttam, hogy ez bizony nem az, és nem ugrott be egy lehetséges másik halfaj sem, csak a leánykoncér. Kérdésem, hogy az-e vagy nem. Kicsit megviselt állapotban van,de végül visszaengedtem és elúszott. Üdvözlettel: S. D.


    Nem tudjuk, miért gondolta úgy, hogy nem karikakeszeget fogott, de a leánykoncér a hosszú farokalatti úszó és a csúcsba nyíló száj miatt kizárható. Az oldalvonal pikkelyszáma (47), valamint a fölötte és alatta húzódó 8, illetve 6 hosszanti pikkelysor, továbbá a rózsaszín mell- és hasúszó mind-mind azt mutatja, hogy hal karikakeszeg (Blicca bjoerkna, korábban Abramis bjoerkna).

---------------------------------------------------------------------------------

   Kelet-Finnországban, a Saimaa-tórendszerhez tartozó egyik tó hínáros-nádas öblében spiccbottal, gilisztával és kenyérbéllel is sikerült pár érdekes példányt kifogni ezekből a halakból. Bodorka és vörösszárnyú keszeg hibridjére tippelek. Alapvetően a méret és az aranyos szín okoz zavart. Ugyanarról a helyről sok kisebb, ezüstös színű, erősen vörös szemű bodorka is fogásra került. Örülnénk, ha segítenének ebben a kérdésben. Üdvözlettel: V. F.


    A narancsszín szemgyűrű alapján valóban az említett két faj vehető számításba. Ám a bodorka szája csúcsba nyíló, a vörösszárnyú keszegé felső állású. Előbbi fajnál a hát- és hasúszó szinte egy vonalban ered, ezzel szemben utóbbinál a hátúszó sokkal hátrébb kezdődik a hasúszó tövénél. A vörösszárnyú keszeg nagyobb példányai rendszerint enyhén sárgás, aranyló színűek. A fotón látható hal jellegzetességei egyértelműen vörösszárnyú keszegre (Scardinius erythrophthalmus) utalnak, amely az idén Magyarországon az év hala.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! 2019. július 12-én sikerült Ercsinél a Dunából kifognom ezt a halat. Pontosan beazonosítani azonban nem tudtuk, ezért kérném szíves segítségüket. Egyébként épségben visszaengedtük a Dunába. Üdvözlettel: L. S.


    Nehéz dolgunk volt, mert a fej hasi oldaláról nem készült fénykép, pedig ott vannak a tokfélék fő jellegzetességei. Szerencsére kaptunk egy olyan fotót is, amelyen valamennyire látszik az alsó ajak, továbbá a fej és a hasúszók között - elmosódott szürke foltok formájában - a hasvértek is megszámolhatók. A képekről a következők állapíthatók meg: 1 - Az orr tompa, lekerekített. 2 - A bajuszszálak elérnek a szájig. 3 - A bajuszszálak kissé rojtosak. 4 - Bár az alsó ajak közepén van egy befűződés, a folytonossága nem szakad meg. 5 - A hasvértek száma 16. Mindezek alapján három szakemberünknek is az a véleménye, hogy ez a hal a nagyon ritka, védett, 50 ezer Ft természeti értékkel bíró simatok (Acipenser nudiventris ). Tekintve, hogy a Duna vízrendszerében honos simatokok állandóan édesvízben élnek, akadhat néhány példányuk ezen a folyamszakaszon, így talán természetes módon le is ívhattak. Mesterséges szaporításuk és telepítésük fontos lenne, de sajnos eddig még nem sikerült anyahalakat befogni.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Nemrég fogtam ezt a halat a Duna budapesti szakaszán, és nem tudom eldönteni, hogy milyen fajhoz tartozik. Ehhez kérném a segítségüket. A halat természetesen visszaengedtem. Tisztelettel: V. N. és T. Gy


    Egyik szakemberünk a bodorka X dévér hibrid lehetőségét is fölvetette, mert kissé hosszúnak találta az anális úszót, de sajnos az úszósugarak száma a képről nem állapítható meg. A csúcsba nyíló száj, a fölső részen kissé narancsos szemgyűrű, az oldalvonal pikkelyszáma, az oldalvonal fölött és alatt húzódó hosszanti pikkelysorok száma azonban inkább egy fakó bodorkára (Rutilus rutilus) utal.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Egy Facebook-csoportba feltettem ezt a képet, amelyen a kommentelők szerint paducok láthatók. De véleményem szerint ezek szilvaorrú keszegek. Már csak azért is ezekre gondolok, mert kicsit csúcsba nyíló porcos szájuk volt. De szeretném kikérni a véleményüket. Üdvözlettel: N. Zs. J.


    A szájállást zárt állkapcsok mellett kell megfigyelni, és ha az alsó állkapocs rövidebb, mint a felső, akkor nevezzük a szájat alsó állásúnak. Itt nyitott száj mellett is látható, hogy így van, de a paducnál is ez a helyzet. A kérdést azonban biztosan eldönti az anális úszó: a paduc farokalatti úszója rövid, a szilvaorrú keszegé hosszú. Ezen az alapon biztosan állítható, hogy ezek a halak szilvaorrú keszegek (Vimba vimba).

---------------------------------------------------------------------------------

   Ez a 93 kilós és 238 centis harcsa 2019. július 5-én a Tisza Törökkanizsa alatti szakaszán akadt horogra, a fején vagy tucatnyi, kb. 2-3 centis piócával. Miután megmérték és az élősködőktől megszabadították, visszaengedték. Kérdésem az, hogy ezek milyen piócák lehettek. Üdvözlettel: B. M.


    Helyesbítjük korábbi válaszunkat. Szakértőink szerint a harcsán nem békapiócák (Hemiclepis marginata), hanem valószínűleg lapos halpiócák (Cystobranchus respirans) vagy harcsapiócák (Cystobranchus fasciatus) láthatók. (A pontos azonosításhoz komolyabb vizsgálatra lenne szükség.) A tévedésért elnézést kérünk.

---------------------------------------------------------------------------------

   Ez a 93 kilós és 238 centis harcsa 2019. július 5-én a Tisza Törökkanizsa alatti szakaszán akadt horogra, a fején vagy tucatnyi, kb. 2-3 centis piócával. Miután megmérték és az élősködőktől megszabadították, visszaengedték. Kérdésem az, hogy ezek milyen piócák lehettek. Üdvözlettel: B. M.


    Először is gratulálunk a szerencsés horgásznak a nagyszerű fogáshoz. Szerintünk ezek a paraziták, amelyeknek egy példánya kinagyítva is látható, békapiócák (Hemiclepis marginata). Az FB-oldalunkon május 14-én már posztoltunk egy ilyen kérdést, csak akkor balinon láthattuk ezt a békákon és halakon élősködő piócafajt.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A mellékelt képen lévő busaivadékok a Közép-Tisza árteréből kerültek elő július elején. Ezeket a tiszapüspöki kubikgödrökből fogtuk, de mindenhol ott vannak, ahol maradt kint egy kis víz. Jól gondoljuk, hogy fehér busákról van szó? Üdvözlettel: Sz. Cs.


    A halak szerintünk is a fehér busák (Hypophthalmichthys molitrix), de lehetséges, hogy van bennük némi pettyes busa-vér is (Hypophthalmichthys nobilis), mert a két faj egymással hibridizálódva gyakran kevert állományokat alkot.

---------------------------------------------------------------------------------

   Ezt a halat a Hernád folyón fogtam, spiccbottal. Szerintem a sujtásos küsz valamilyen hibridje lehet, mert nagyon fakó és az oldalvonalán sem látszik a kettős pontsor. De nem tudom, lehet hogy a szín az élőhelytől függ? Természetesen visszakerült a vízbe. Üdvözlettel: B. D


    A hal valóban nagyon fakó, és az is igaz, hogy a szín valamelyest a környezeti viszonyoktól is függ. De a jellegzetességek ennek ellenér láthatók a képen. A száj csúcsba nyíló, a test mérsékelten magas, az anális úszó hosszú, a mellúszó töve narancsszínű, és a test elején, az oldalvonal mentén a sötét pontokból álló sujtás is kivehető. Mindezek alapján az a véleményünk, hogy a hal egy fakó sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Nemrég egy Duna-Tisza-közi horgásztavon fogtam ezt a halat, kárászozás közben. Kinézetre olyan, mint egy ponty, de egyáltalán nincs bajsza. Lehet, hogy valamilyen hibrid? Tisztelettel, V. N.


    Véleményünk szerint a hal ezüstkárász és ponty hibridje lehet. Pikkelyzete ezüstkárászra vall, mert ellentétben a ponttyal, a pikkelyei nem kontúrosak, nincs udvaruk. A fejforma és az úszók ellenben kimondottan pontyszerűek, alakra és színezetre egyaránt.

---------------------------------------------------------------------------------

   Nemrég egy kései vegyes ívást filmeztem a Tisza-tavon, drónnal. A hínármezőben keszegek, küszök, kisebb pontyok "fürödtek". Az alábbi képen szerintem ívó karikakeszegek látszanak. Ezt a páros úszók vöröses színére alapozom, de kérnék egy megerősítést vagy cáfolatot. Üdvözlettel: Sz. B.


    Gratulálunk a kitűnő felvételhez, amely arra is rámutat, hogy az ívó halak mennyire nem törődnek a közelükben úszó vadkacsákkal és a fölöttük zümmögő drónnal. Azzal pedig teljesen egyetértünk, hogy a násztáncot járó halak karikakeszegek (Blicca bjoerkna, korábban Abramis bjoerkna).

---------------------------------------------------------------------------------

   1. Ezt a halat 06. 29-én az erdősmároki horgásztavon fogtam. Kérdésem az, hogy mi okozhatja ezt a mutációt ennél a kárásznál? Növekedés vagy esetleg sérülés? Válaszukat előre is köszönöm! M. P.
   2. Csak egyszerű sporthorgász vagyok, ezért szeretném megkérdezni, hogy a képen szereplő hal egy ezüstkárász-keverék vagy valami más halfaj. Sz. R.


    Nem az első eset, hogy aberráns, azaz a tipikustól kisebb-nagyobb mértékben eltérő úszójú halakkal találkozunk, de mintha az ezüstkárászoknál gyakoribb lenne az ilyen rendellenesség, mint más halfajoknál. Június közepén egy nagy méretű farokúszóval rendelkező példányról kaptunk fotót, nemrég pedig, szinte egyszerre, a képen látható aberráns ezüstkárászokról. Ezek mutációval alakulnak ki, amit nem idézhet elő sem növekedés, sem sérülés, hanem különböző vegyi anyagok és nagy energiájú sugárzások okozhatnak. Utóbbi akár a világűrből állandóan érkező kozmikus sugárzás is lehet.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Nemrég fogtam ezt a halat a Tisza-tóból. Ránézésre valamilyen keszegféle lehet. Azt szeretném megtudni, hogy milyen fajhoz tartozik. Tisztelettel: T. Gy.


    A hal nem lehet keszegféle, mert a keszeg nevet viselő halaink (karikakeszeg, dévérkeszeg, laposkeszeg, bagolykeszeg, szilvaorrú keszeg) anális úszója hosszú. Egyedül a vörösszárnyú keszeg kivétel ez alól, de annak meg a szája felső állású, és a hátúszója sokkal hátrébb kezdődik a hasúszóknál. Esetünkben a száj csúcsba nyíló, a hátúszó majdnem egy vonalban ered a hasúszóval, az oldalvonalon pedig kb. 46 pikkely van. E jellemzők és a mérsékelten magas testforma alapján a kérdéses hal annak ellenére is bodorka (Rutilus rutilus), hogy az úszói nem narancsszínűek, és a szemgyűrűjén is alig lehet megtalálni ezt a színt. Ez utóbbiak oka a piros színű eritrofill szintézisének a zavara lehet.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Június 19-én akadt kezembe egy olyan kisponty, melyen 2 ilyen, nagyjából 7-8 mm hosszú élősködőt találtam a farokúszó felett. Elülső részük a pikkely alatt helyezkedett el, a hal bőre ezen a környéken duzzadt és gyulladt volt. Az élősködő bőr alatti része szimmetrikusan szétágazó nyúlványokból tevődött össze, ezekkel rögzíthette magát. Sajnos nem tudtam túl éles felvételt készíteni, de hátha nyújt némi támpontot. Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: G. E


    Bármily furcsának is tűnik, ez az állatka egy evezőlábú rák (Copepoda), név szerint a lernea (Lernaea cyprinacea). Annak ellenére rák, hogy a teste nem ízelt és lábai sincsenek, ellentétben a faj hímjeivel, amelyek igazi kandicsrák (Cyclops) kinézetűek. Amit a teste végén esetleg lábnak vélnénk, az két megnyúlt petezsák. Ez a különös testfelépítés kizárólag a nőstényekre jellemző. A feji végükön lévő kitines nyúlványaikkal befúródnak a halak bőrébe, és ott tartósan megkapaszkodnak. A halakból szívott vér mennyisége nem jelentős, de a behatolásuk helye utat nyit a fertőzéseknek és elfekélyesedik. A paraziták elpusztulásuk után lehullanak a halakról, s lehetővé válik a sebek gyógyulása.

---------------------------------------------------------------------------------

   Svédországban rendszeresen Feederezünk a Vännern tóban. Hihetetlen békéshal-állománya van a tónak, compó, vörösszárnyú keszeg, dévér, karika, jász, küsz stb. van benne, de ezzel a hallal nem tudunk dűlőre jutni. Rengeteget fogunk belőle, a 30 centis sem ritka, de nem tudunk rájönni, hogy mi lehet. A segítséget előre is köszönöm. P. G. M.


    Gyakran megesik, hogy az idősebb példányokhoz szokott szem nem ismeri fel a fiatal halakat, amelyek teste általában kevésbé magas, a szemük aránylag nagy, és a színezetük is többnyire különbözik az idősebbekétől. De ha figyelembe vesszük, hogy a hal oldalvonalán a pikkelyek száma 55 és 60 között van, a szája aránylag kicsi és csúcsba nyíló, a közepesen hosszú anális úszója kifejezetten homorú, akkor nem kétséges, hogy a képen egy fiatal jászkeszeg (Leuciscus idus) látható.

---------------------------------------------------------------------------------

   Egy horgászcsoportba lett felrakva ez a halfotó, a kérdés az volt, hogy milyen fajhoz tartozik. A legtöbben valamilyen gébnek gondolják. Kérem, segítsenek a beazonosításában. Köszönöm. K. G.


    A kép leginkább lápi pócra emlékeztet, de nem lehet az, mert annak csak egy hátúszója van, ennek viszont kettő. Hasonlít a gébekhez is, de közéjük sem tartozhat, mert az igazi gébek hasúszói egymással összenőve tapadókorongot alkotnak, ennél pedig szabadon állnak. A hal az alvógébek családjának Európában egyedüliként meghonosodott képviselője, amely eredetileg az Amur folyó vidékén honos, ezért a magyar neve amurgéb (Perccottus glenii).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt MHTT! A kérdésem röviden: ez mi? Mérete, színezete, bajuszszálai, szájállása, vehemens kapása alapján Petényi-márnára tippelnénk többen. Ami furcsa, hogy snecizés közben egy gondozatlan, iszapos, telepítést nem látott kis Borsod megyei bányatóból került elő, és kimondottan nagy állományával találkoztunk. Üdvözlettel: L. A.


    Méret, színezet, bajuszok és szájállás alapján a pataki márnák (közéjük tartozik a Petényi-márna is) nem különböztethetők meg biztosan a márnától. A biztos bélyeg: a márna hátúszója elején egy fogazott csonttüske van, ami a pataki márnáknál hiányzik, ahogyan ezen a képen is látható. Húsz éve ezt a halat Petényi-márnának mondtuk volna, de közben kiderítették, hogy a pataki márnák eddig egyetlen fajnak tekintett csoportja valójában négy fajra bontható. Az FB-oldalunk borítóképe alatt van egy térkép, amely a négy faj elterjedését mutatja. Ebből látható, hogy Borsod megyében közülük egyedül a kárpáti márna (Barbus carpathicus) fordul elő, tehát a beküldött képen ez a faj látható. Az, hogy állóvízben jelentős állománya él, merőben szokatlan. Feltehetőleg valamelyik közeli vízfolyásból került bele árvíz alkalmával, és mivel a víz tiszta, oxigénben dús, a meder pedig a patakokéhoz hasonlóan kavicsos, egyelőre a szaporodásához is megfelelőnek bizonyult.

---------------------------------------------------------------------------------

   A hal az Újvidék alatti Duna-szakaszról került elő (1252. fkm), a péterváradi horgászegyesület csónakkikötőjében tartott versenyen fogták. Visszaengedték. Szerintem állasküsz, de szeretném, ha szakember mondaná ki, melyik halfajról van szó. Üdvözlettel: B. M.


   A test nyúlánk, a száj felső állású, a pikkelyek kicsik, számuk az oldalvonalon 58 és 68 között van. Az anális úszó meglehetősen hosszú, benne az osztott sugarak száma 14 és 17 közé esik (15). Ezek alapján egyetértünk a feltevéssel, a hal szerintünk is állasküsz. Ám valószínűleg nem a Duna osztrák és német vízgyűjtőjén élő és maximum 20 centisre növő Alburnus mento hanem a külsőre szinte ugyanolyan, de a Duna-deltában honos és 40 centire is megnövő Alburnus danubicus. Fénykép alapján ez a kérdés nem dönthető el, de köszönjük az érdekes hírt, az értékes adatot.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a szép példányt 2019 júniusában fogtam Szabolcs megyében. Kíváncsi lennék a hal fajára és arra, hogy mi okozhatta ezeket a méretbeli különbségeket (nagy méretű farokúszó). Előre is köszönöm! :) Szép napot kívánok! Üdvözlettel: K. K.


    2017-ben már kaptunk egy hasonló levelet, akkor ezt válaszoltuk a kérdésre: " Ha eltekintenénk e nem mindennapi hal túlméretezett úszóitól, egy szép, szabályos ezüstkárászt (Carassius gibelio) látnánk. Rendellenessége egy mutációnak, vagyis az örökítőanyagában hirtelen bekövetkező változásnak a következménye. A természetben általában eltűnnek az ilyen tulajdonságok, mert típusos példánnyal történő összeíváskor az utóbbiak domináns génjeinek a hatása érvényesül. Díszhaltenyészetekben azonban az egymással szaporított mutáns példányok utódai tovább viszik a tulajdonságot." Más fajok fátyolfarkú díszhalait is ehhez hasonló módon hozták létre a tenyésztők. A képen tehát egy fátyolfarkú ezüstkárász látható.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt MHTT! Június 7-én a Holt-Marcalon véletlenül a szákomban maradt ez a kis ivadék. Meg tudnák esetleg mondani, hogy milyen halfaj? Üdvözlettel: V. Cs.


    Egy ilyen apró ivadékról nem könnyű éles fényképet készíteni. A látottak alapján azonban úgy tűnik, hogy a hal szája felső állású, a hátúszója hátrébb kezdődik a hasúszó tövénél, és hogy az anális úszója közepesen hosszú. Ezek a vonások vörösszárnyú keszegre (Scardinius erythrophthalmus) utalnak, melynek ivadékkorban még színtelenek az úszói, csak később kezdenek színesedni. A Holt-Marcalban uralkodó környezeti viszonyok kedvezőek lehetnek a faj számára.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Nemrég fogtam a Balatonban ezt a halat. Azt szeretném kérdezni, hogy lehet-e bagolykeszeg? Tisztelettel: V. N.


    Nehéz a halakat úgy azonosítani, hogy alig látszik belőlük valami. A fej fontos, de a test többi része is jellemző lehet, az úszókkal együtt. Sokkal jobb lett volna a hálóra fektetve készíteni róla fényképet. Szerencsére a kérdés a látottak alapján is megválaszolható. A hal nem lehet bagolykeszeg, mert annak a szája teljesen alsó állású, míg a képen látható példányé csúcsba nyíló.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Nemrég egy pontyos-kárászos tótszerdahelyi horgásztóból fogtam ezt a halat, ami első ránézésre kárásznak tűnt, de jobban megnézve mégsem olyan egyértelmű. A felső ajka felett aprócska bajuszszálai vannak, de a szája sarkában nincsenek. A pici bajuszszálat alig lehet kivenni a fotón, én is alig vettem észre, csak a fiam hívta fel rá a figyelmemet. Pirossal bekarikáztam azt a részt, ahol nagy nehezen a fotón is látni lehet azt a pici bajuszszálat, ami a pontyokra jellemző. Persze a nagy bajusz akkor is hiányzik. Ez a picike viszont a szájának mind a két oldalán ott volt. A fej formája viszont kárászra emlékeztet. Hosszát nem mértem meg, csak a súlyát, ami 1,4 kg. Hossza kb 30-34 cm lehet. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: P. G.


    A bajusztól eltekintve a hal valóban inkább az ezüstkárász jellegzetességeit mutatja, a bajuszszál azonban egyértelművé teszi, hogy hibrid. Mégpedig nagy valószínűséggel olyan hibrid, amelynek az anyja volt ezüstkárász, az apja pedig ponty, azaz ezüstkárászponty (Carassius gibelio x Cyprinus carpio).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Egy barátom fogta ezt a furcsa halat Ausztriában, az Inn folyóban. Fogalmunk sincs, hogy mi lehet, azonosításához kérem a segítségüket. Üdvözlettel T. M.


    Alakja a harcsához hasonlít, de annak a hátúszója nagyon rövid. Hasonlóan hosszú hát- és anális úszóval európai édesvízi halaink közül csak az afrikai harcsa rendelkezik, de egyrészt annak a szája körül nyolc, meglehetősen hosszú bajuszszál található, másrészt természetes vizeinkben nemigen fordul elő. Marad tehát a menyhal (Lota lota), ám annak egy különleges, ha nem is albínó, de részben festékhiányos példánya.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Meg tudnák mondani, hogy milyen hal látható a képen? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: R. F.


    Ha a hal száját és orrát nem látnánk, azt mondanánk rá, hogy balin. A szája azonban túl széles és a szeglete nem ér a szem alá. Előbbit még magyarázhatja az, hogy közelre torzít a nagy látószögű lencse, utóbbira azonban nem látunk más magyarázatot, mint hogy a hal a balinnak egy kis szájú, apró pikkelyű és pirosló alsó úszókkal rendelkező másik fajjal alkotott hibridje. Véleményünk szerint tehát a fényképen balin x jászkeszeg (Leuciscus aspius x Leuciscus idus) látható.

---------------------------------------------------------------------------------

    Május 17-én a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágban fogtam 2db dévérkeszeget, és mindkettőt elborította valami. Nemcsak a fejüket, hanem az egész testüket, ezért kézbe fogva nagyon érdes tapintásúak voltak. Én valamilyen parazitára gondolok, de megnéznék Önök is, hogy mi lehet? Üdvözlettel: B. A.


    Szerencsére nem parazita okozza az elváltozást, hanem az ivari hormonok szaporodási időszakban megemelkedő szintje miatt alakulnak ki ezek a nászkiütésnek nevezett szaruképződmények, amelyektől a hal tapintása érdessé, dorozsmássá válik. A jelenség a hím, azaz a tejes példányokat jellemzi, jelentősége pedig abban áll, hogy ha a dorozsmás hím násztánc közben a nőstényhez dörzsölődik, az érdesség elősegítheti az ikra leadását.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A honlapjuk "Mit fogtam?" rovatában Bagroides melapterus-ként azonosítottak egy idegenhonos harcsát. Nekem nem hasonlított hozzá eléggé a fotó, és egy kis kutakodás után úgy tűnik, hogy inkább Tachysurus fulvidraco lehet. Ez ráadásul egy északibb elterjedésű faj, így a természetes vizeinkben való hosszabb megmaradása nem kizárható. Üdvözlettel: V. B.


    Köszönjük az észrevételt, ugyanis akvarisztikai szakértőnkkel egyetértésben úgy véljük, önnek van igaza. A hal szerintünk is inkább Tachysurus fulvidraco, amelyet az angol nevéből magyarítva sárga harcsának nevezhetünk. Erre a fajra is igaz, hogy Magyarországon szinte beszerezhetetlen, 20-25 cm hosszt elérő akváriumi hal, amely eredetileg Laosz, Vietnám és Korea vizeiben, valamint az Amur vidékén él.

---------------------------------------------------------------------------------

   Üdvözletem! A napokban két FB-csoportban is felbukkant ez a halfaj. Állítólag mind a kettőt az Ipoly folyóban fogták. A kérdésem először is az, hogy milyen halfaj ez? Továbbá: Mit kell tudni róla? Esetleg egy akvarisztikai hiba csúszott a rendszerbe? Megélhet hosszabb távon a vizeinkben? És ha igen, életmódját ismerve, mennyire lehetne ráaggatni az invazív kifejezést? A választ előre is köszönöm. P. G.


    Akvarisztikai szakértőnk szerint ez egy nálunk rendkívül ritka és igen drága díszhal, amelyhez azonban Szlovákiában állítólag könnyebben hozzá lehet jutni. Tudományos neve Bagroides melapterus, egy megjelenés előtt álló szakcikk harlekin huszárharcsa néven említi. Jellegzetessége a sárgás-márványos színezet, az egy pár hosszú bajuszszál, a viszonylag meredeken emelkedő hát és a hasoldal mentén futó hosszanti, vékony sárgás csík. A faj Szumátra és Borneó, illetve Thaiföld vizeiben őshonos, mérete 30-35 cm lehet. Mivel trópusi faj, meglepő, hogy az Ipolyból előkerült. Várhatóan télen elpusztulnak a természetes vizekbe került példányai, ezért inváziója valószínűtlen.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Kérem, segítsenek a fotón látható hal azonosításában. 2019. május 13-án reggel fogtam a Sajóból egy nagy csokor gilisztával. Valamiféle jászhibrid lehet? Köszönöm szépen a válaszukat, F. Zs. H.


    Véleményünk szerint a hal nem hibrid, hanem egy olyan jászkeszeg (Leuciscus idus), amelynél a vörös színű festékanyag, az eritrofill képzése zavart szenvedett. Az úszók jellegzetes pirosas-vörhenyes színe ezért nem tudott kialakulni.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt MHTT! A fotón szereplő halacskát a Nagyteveli-víztározóban fogtam, de nem vagyok biztos a fajában, mert látok benne bodorkát és karikakeszeget is. Segítségüket előre is köszönöm, K. L.


    A hal egyik szülője kétségtelenül bodorka, és az is lehet, hogy a másik karikakeszeg, de a dévérkeszeg sem zárható ki. A garatcsontján lévő fogak esetleg eldönthették volna a kérdést. Ha két sort alkotnak, akkor biztosan karikakeszeg a másik szülő, ugyanis annál a garatfogak két sorban állnak, míg a dévérkeszegnél egy sorban.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Tisztelt Haltani Társaság! A képeken látható élősködők meghatározásában kérném a segítségüket. Egy dunai balinon voltak. Köszönettel: Zs. M.


    A féreg testének a végén jól fejlett tapadókorong van, ami a piócákra jellemző. A test elején látható szívókorong kisebb, kevésbé különül el a testtől. A képen látható faj a békapióca (Hemiclepis marginata), amely onnan kapta a nevét, hogy halak és békák vérével táplálkozik. Ha teleszívta magát, leválik a halról, s köveken, vízinövényeken tapad meg. A farokúszón látható piros foltok a korábbi szívások helyei, ugyanis a szíváskor ejtett sebekből a pióca nyálából belekerült alvadásgátló anyag miatt egy ideig még szivárog a vér.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt MHTT! A Balaton partján készült a kép, sajnos nem sikerült jobb minőségben fényképezni. Milyen hal van a sikló szájában? Üdvözlettel: A. Sz.


    Bár a szokásos szín és mintázat nem látszik a fekete nászruha miatt, de a testformából, a felső állású szájból, a második hátúszó hátrafelé csökkenő magasságából megállapítható, hogy a hal egy hím folyami géb (Neogobius fluviatilis). Ami pedig elragadta, egy kockás sikló (Natrix tessellata).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani társaság! Kérem, segítsenek a fotón látható hal azonosításában. Április 21-én fogtam az Inn folyóban, ami a Duna egyik mellékága Németországban. Én és a szomszédom dunai galócára tippeltünk. Üdvözlettel: F. J.


    A galóca kissé karcsúbb, szájszeglete ennyire nem nyúlik túl a szem hátsó vonalán, és az oldalán sok-sok apró fekete petty van. Ennek a halnak hatalmas a szája, a hátát sárgás színű hullámos rajzolat hálózza be, és alsó úszói az első sugaraknál fehérek. Ezek alapján az állapítható meg, hogy a hal pataki szajbling (Salvelinus fontinalis).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Nemrég horgásztunk a Tisza-tavon, és a haverom fogott egy halat, amit mi koncérnak vélünk. Kérem segítségüket a beazonosításban. Köszönettel: Sz. V.


    A hal fehéres szemgyűrűje alapján fölmerülhet a leánykoncér gyanúja, a csúcsba nyíló száj azonban, amely zárt állkapcsok mellett még jobban látszana, kizárja ezt. A háti pikkelyek kékes árnyalata, továbbá a rajtuk látható sötét foltok és a sötét farokúszó arra vall, hogy a hal egy méretes, idős bodorka (Rutilus rutilus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A minap fogtam egy bányatóban a képen szereplő halat. Én bodorkának mondanám, de a szája és az alakja inkább dévéres. Lehetséges, hogy valamiféle összeívás/hibrid lenne? Üdvözlettel: K. G.


    A hal nagy valószínűséggel hibrid, és az is bizonyosnak tűnik, hogy az egyik szülő bodorka. A másik szülő tekintetében azonban megoszlanak a vélemények. Összkép és ívási idő alapján inkább dévérkeszeg lehet, de az anális úszónak a bodorkáénál alig nagyobb sugárszámát, valamint a pikkelyek kékes színét és viszonylag nagy méretét tekintve a karikakeszeg is számításba jöhet. A hal külső jellemzői alapján ennél többet sajnos nem tudunk mondani.

---------------------------------------------------------------------------------

   A ráckevei Balabán-csatornából egy emelőhálós személy ezüstkárászok mellett fogta ezt a halat. Én a széles kárász és az ezüstkárász hibridjére tippelek. Megerősítik vagy cáfolják ezt? Egyébként a halat szabadon engedtük. Üdvözlettel: Sz. B.


    A testmagasság széles kárászra utal, de se a hátúszó, se az anális úszó szegélye nem mondható egyértelműen domborúnak. A sötétszürke úszók az ezüstkárász jellemzői, és bár ritkán, de közöttük is előfordulnak magas hátú egyedek. Ha éppen egy ilyen ívott össze egy széles kárásszal, akkor elképzelhető ennyire magas hátú hibrid is, de ennek kicsi az esélye. Ha ismernénk a hátúszó elején lévő csontos úszósugár hátsó oldalán lévő fogak számát (széles kárász: 25-30, ezüstkárász: 10-20), ha ismernénk az első kopoltyúíven lévő tüskék számát, továbbá a garatcsont alakját és a hashártya színét, akkor állást tudnánk foglalni a kérdésben. Így azonban csak azt mondhatjuk, hogy az egyik lehetőség sem zárható ki teljes biztonsággal.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! 2019. április 9-én a Mosoni-Dunán fogtam ezt a keszegfélét. Számomra nem volt egyértelmű hogy milyen halat fogtam,remélem tudnak segíteni. Üdvözlettel: Sch. R.


    A félig vagy teljesen alsó állású száj, a világos szemgyűrű, az oldalvonal pikkelyszáma és a pirosló úszók egyértelművé teszik, hogy a hal leánykoncér (Rutilus virgo).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Kérem segítsenek a csatolt képen látható halfaj azonosításában, mert számomra nem egyértelmű, és nagyon kíváncsi lennék szakértő válaszukra. Köszönettel: D. N.


    Nagy kár, hogy fényképezés előtt nem vette ki a horgot a hal szájából, mert úgy még a hét fotója pályázatra is benyújthatta volna ezt a kitűnő felvételt. No meg az is jobban látszana, hogy a viszonylag kis száj csúcsba nyíló. Ez, valamint az oldalvonal pikkelyszáma és a vörhenyes úszók egyértelművé teszik, hogy a hal jászkeszeg (Leuciscus idus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható halat április elején a Nyugati-övcsatornán fogtam. Mivel leánykoncérra tippeltem, visszaengedtem. Utólag a képet nézegetve, az oldalvonalon lévő pikkelyeket megszámolva elbizonytalanodtam, ezért a segítségüket kérném a hal meghatározásában. Üdvözlettel: K. Á.


    A hal szája valóban leánykoncérosnak, félig alsó állásúnak tűnik, de ez adódhat abból, hogy nyitva van, illetve oka lehet a horog által okozott sérülés is. Egyéb jellegzetességei alapján azonban kijelenthető, hogy bodorka (Rutilus rutilus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Üdvözlöm Önöket! Április 5-én a rokonom fogott egy halat a Felső-Tiszából, Vásárosnaménynál. Pontosan megmondani nem tudtuk, hogy kecsege vagy valamilyen tokfaj. Ebben kérem a segítségüket. A kép nem a legtökéletesebb, de egyedül sajnos más képet nem tudott készíteni.Üdvözlettel: D. M.


    A tokfélék biztos azonosításához, egy-két kivételtől eltekintve, ismerni kell a száj méretét, az ajkak alakját, a bajuszszálak sima vagy rojtozott voltát, az eredési helyüket és a hosszukat. Mivel ezekből semmi sem látható, csak tippelni tudunk. A farokúszó nagy felső lebenye lénai tokra emlékeztet, a tompa orr pedig vágótokra. De hogy valójában melyik tokfaj lehet, annak eldöntésére nem vállalkozunk. Máskor a fej alsó oldalát kell lefotózni.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt MHTT! Az alábbi képet egy Facebook-csoportban találtam, a következő leírással együtt: "Ez a ponty a szomszéd stég előtt a víz felszínén úszkált, szenvedett. Kiemeltem, és nehezen, de sikerült megszabadítanom a békától, és hála Istennek elúszott." Találkoztak már ilyen esettel? Van rá magyarázat? Üdvözlettel: P. J.


    Tavasszal a barna varangyok szaporodás céljából a vizekhez vonulnak. A párzás úgy zajlik le, hogy a hím a nőstény hátán megkapaszkodva szorosan átkarolja a párját, és amikor az kibocsátja testéből a kocsonyás anyagba ágyazott, zsinórszerű petefüzért, akkor ő is ráengedi a spermáját. Nász idején az "elvakult" hímekben olyan erős az átkaroló ösztön, hogy mindenféle mozgó tárgyra képesek rácsimpaszkodni, olykor még a sekély vízben gázoló kutató gumicsizmájának orrával is megpróbálkoznak. Jelen esetben ez a szegény ponty rosszkor volt, rossz helyen. Habár a béka előbb-utóbb magától is elengedte volna, a ponty bizonyára örült a megszabadításnak, mert nem lehetett kellemes számára a szemét szorító békaláb.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Ennyiből ki lehet deríteni, hogy melyik ingoláról készült a kép? Az egyik sporttárs találta Zalában, a Murába ömlő Kerka patakban, kevéssel a Cserta betorkollása fölött. Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: Sz. Cs.


    Az ingolákat a kifejlett példányok szája alapján lehet megkülönböztetni. Ez ugyan már kifejlett példánynak tűnik, de a tölcsérszáj szarufogai csak akkor látszanának, ha úgy készítenénk róla egy részletgazdag fényképet, amikor az akvárium üvegén megtapad. Az előfordulási hely alapján a tiszai ingola kizárható, mert az csak a Tisza vízrendszerében és a Temesben él. A Mura és Dráva vízgyűjtőjén azonban a dunai ingola (Eudontomyzon mariae) és a Vladikov-ingola (Eudontomyzon vladykovi) is előfordul, ezért a faj pontosan nem határozható meg.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Sajnos üzenetben nem lehet a Facebookon képet csatolni önöknek, így ide teszem fel a tegnapi harcsám. Sajnos nem az első, amin ilyen elváltozás van... Mi lehet ez? Üdvözlettel: Sz. Z.


    Az ilyen és hasonló képeket a "Mit fogtam?" oldalunkon megadott e-mail címen várjuk, csatolmányként. Szakértőnk szerint valószínűleg vírus okozta daganatról van szó, de ezt csak virológiai vizsgálattal lehetne kideríteni. Ha lenne még ilyen hal, akkor az Állatorvos-tudományi Intézetbe kellene eljuttatni.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A közelmúltban fogtam ezt a halat a Pécs határában eredő Pécsi-víz nevű patakból. Arra lennék kíváncsi, hogy ez valóban egy nyúldomolykó-e. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelttel: F. T.


    A hal hátúszójában egy-két sugárral több van, mint amit a hazai nyúldomolykóknál megszoktunk, de ez még belefér a fajon belüli változatosságba. Az sem megszokott, hogy a farokúszója alul és felül kissé vörhenyes, de tudjuk, hogy a szín nem igazán stabil bélyeg. A nyúlánk test, a félig alsó állású, kissé a nyusziéra emlékeztető száj, továbbá az oldalvonalon sorakozó kb. 50 pikkely, valamint az oldalvonal fölött és alatt húzódó hosszanti pikkelysorok száma alapján azonban egyértelműen megállapítható, hogy a hal valóban nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Nemrég fogtam ezt a halat egy Szigetvárhoz közeli horgásztavon. Véleményem szerint amurnövendék, pár ismerősöm szerint viszont domolykó látható a képen. A hal azonosításában kérném a segítségüket. Üdvözlettel: K. E.


    Egy fiatal amur és egy fakó domolykó meglehetősen hasonló, de a meglévő különbségek alapján a fajok elkülöníthetők. Az amur szája félig alsó állású, a domolykóé csúcsba nyíló. Az amur faroknyele (az anális úszó és a farokúszó közötti rész) aránylag rövidebb és magasabb, mint a domolykóé. Az amur orrán egy haránt irányú barázda van, a domolykóén nincs. Végül pedig a legjellegzetesebb különbség: az amur anális úszója szürke és homorú szegélyű, a domolykóé általában pirosas és domború. Ezek alapján a hal egyértelműen amur (Ctenopharyngodon idella).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tiszteletem! Több ilyen, Dunából fogott balinról kaptam információt mostanában. Szerintem ez nem dorozsma, de akkor mi lehet? Ha esetleg lehet tudni valamit a jelenségről, köszönettel veszem. Üdvözlettel: S. N.


    Szakértőnk szerint ez a kórkép hasonlít a pontyhimlő (CyHV1) külső tünetére, de szeretnének friss állapotban hozzájutni egy ilyen halhoz, mert balinból még nincs leírva ilyen betegség. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy az Állatorvos-tudományi Intézet már kapcsolatba lépett a képet beküldő horgásszal, így újabb beteg balin fogása esetén mód nyílhat a betegség tanulmányozására.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Halastavunkban ezt a halat találtuk. Szeretném megkérdezni, hogy ez milyen halfaj. Együttműködésüket előre is köszönöm. Válaszukat nagyon várom. Üdvözlettel: K. Sz. K.


    A hal szája ugyan majdnem lemaradt a képről, de felső állásúnak tűnik. A pikkelyek hátulsó szélének sötét színe, valamint a hal mérete és a testoldal hosszában végigfutó sötétszürke-feketés sáv alapján megállapítható, hogy a hal egy fiatal razbóra (Pseudorasbora parva).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt MHTT! Nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy mi lehet a képen látható hal. Mi először angolnára tippeltünk, bár még soha nem láttunk angolnát élőben, de most már inkább réticsíkra gondolunk. A halat Szarvas határában, egy csatorna kotrásánál, a kidobott iszapban találtuk a napokban.Válaszukat előre is köszönjük. L. J.


    A kép sajnos nagyon életlen, a jellegzetességek kevéssé látszanak rajta. A hal testhosszhoz viszonyított testmagassága azonban lényegesen nagyobb, mint az angolna esetében, emellett az oldalán hosszában húzódó barnásfekete sávok is azt mutatják, hogy a hal réticsík (Misgurnus fossilis), tehát az utóbbi tippjük volt helyes.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A mellékelt fotón látható Lupa-tavi hibrid halról nem tudjuk eldönteni a hovatartozását. Kérem szíves segítségüket a beazonosításban. Köszönöm. Üdvözlettel: E. J.


    Az oldalvonalon lévő 39 pikkely, az anális úszót támasztó 12 elágazó úszósugár, valamint a hasúszónál hátrébb eredő hátúszó a vörösszárnyú keszeg jellemzője. A szája a fotón nincs zárt állapotban, ezért nem tűnik egyértelműen felső állásúnak, de mintha az alsó állkapocs hosszabb lenne a felsőnél. Az elmondottak, továbbá a halványsárgás szem és az élénkpiros úszók alapján szerintünk a hal nem hibrid, hanem vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Van-e megmagyarázható oka annak, hogy a fogassüllő tudományos nevét többször is megváltoztatták? Én még Lucioperca sandra névvel ismertem meg. Üdvözlettel: F. D.


    A névváltozásnak többféle oka is lehet. Ezek egyike az elsőbbségi szabály, amely kimondja, érvényesnek az a latin név számít, amelyet az első leírója adott a fajnak. E tekintetben azonban egy Linné által írt korszakalkotó mű, a Természet rendszere 1758. évi megjelenése számít a kezdő évszámnak, ennél korábbi leírókat nem vesz figyelembe a modern tudomány. Ebből következően sok-sok más fajjal együtt a süllő első tudományos leírójának és rendszerbe foglalójának is Linnét tekintjük, akitől e szép halunk a Perca lucioperca nevet kapta. Magyarul ez kb. annyit jelent, hogy a sügér (Perca) nembe tartozó fényessügér (lucioperca). Később több kutató is arra a következtetésre jutott, hogy a süllő nagyon kilóg a sügér nemből, ezért többen is a Perca nem helyett egy újonnan alkotott nembe sorolták. Ezek közül a szakemberekből álló nemzetközi bizottság a legkorábban leírt nemi nevet fogadta el érvényesnek, így lett a süllő Sander lucioperca.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság ! Augusztusban fogtam a Tisza-tavon ezt a halat, és azt mondta egy horgász, hogy magyar bucó. De kételkedni kezdtem, ugyanis szerintem sokkal jobban hasonlít egy gébre, mint egy bucóra. Sajnos nagyon rossz lett a kép. Mi az igazság? Tisztelettel: V. N.


    Kételkedése jogos. A hasúszókból kialakult tapadókorong bizonyítja, hogy a hal a gébek közé tartozik. A második hátúszóban az úszósugarak hátrafelé haladva rövidülnek, a testoldal közepén pedig a rövid, fekete sávok egy hosszanti szaggatott vonalat alkotnak. Ezek alapján a hal folyami géb (Neogobius fluviatilis).

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Az alábbi fotót egy külföldi oldalon találtam. Azt szeretném kérdezni, hogy ez a hal a csapó sügér és pisztrángsügér hibridje lehet? Vagy esetleg manipulált a fotó? Köszönöm a válaszukat. B. N.


    A hal alakja, úszóinak formája és színe, valamint az első hátúszón lévő sötét folt egyaránt arra vall, hogy a hal sügér (Perca fluviatilis). Az oldalán látható sötét sáv valamilyen genetikai hiba következménye lehet.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt MHTT! A Facebook-oldalukra érkezett hozzászólások azt mutatják, hogy a pisztrángsügér és/vagy feketesügér név használatának kérdésében megoszlanak a vélemények. Az egyik hozzászóló szerint az önök állásfoglalása hibás, mert Amerikában az összes Microptereus fajt fekete sügérnek hívják, így az alábbi képen látható Largemouth bass és Smallmouth bass nevű halfajt is, melyek közül önök a felsőt pisztrángsügérnek, az alsót fekete sügérnek neveznek. Mi erről a véleményük? Üdvözlettel: V. J.


    E két faj szempontjából kicsi a jelentősége annak, hogy Amerikában milyen összefoglaló halnevet használnak rájuk. Ha ott élnénk, nyilván mi is Largemouth bass-nak és Smallmouth bass-nak neveznénk ezeket a halakat. Ha onnan kerültek volna hazánkba, akkor talán nálunk is szélesszájú (fekete)sügér és kisszájú (fekete)sügér lenne a magyar nevük. Amerikából azonban ez a két faj 1883-ban nem hozzánk, hanem Németországba érkezett, ahol a Micropterus salmoides a Forellenbarsch, a Microptrus dolomieu pedig a Schwarzbarsch nevet kapta. Hozzánk német nyelvterületről kerültek ezek a fajok, ezért a magyar nevük a német nevek tükörfordításaként lett pisztrángsügér és feketesügér (összevonva, feketesügérként talán helyesebb írni, mert nem a sügérfélékhez, hanem a naphal- vagy díszsügérfélékhez tartozik). Az Uránia Állatvilág könyvsorozat Halak, kétéltűek, hüllők kötetében már 1974-ben ilyen magyar nevekkel szerepelt ez a két faj, és az alábbi kép bizonyítja, hogy ugyanígy találjuk meg Terofal Édesvízi halak című könyvének a 177. oldalán is.




---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Az amerikai eredetű, díszsügérek közé tartozó halunkat hol fekete sügérnek, hol pisztrángsügérnek mondják. Mi ezzel a helyzet, mindkét név helyes? V. J.


    Sokan vélik úgy, hogy mindkét név helyes, ez azonban tévedés, mert két fajról van szó. Vizeinkben azonban csak az egyik, a Micropterus salmoides fordul elő. A latin salmoides szó jelentése pisztrángszerű, ebből következik, hogy ennek a fajnak a helyes magyar neve pisztrángsügér. Ahogyan a Wikipédiából átvett rajzok is mutatják, a hozzá nagyon hasonló fekete sügér (Micropterus dolomieu) abban különbözik tőle, hogy az oldalát kisebb-nagyobb haránt sávok díszítik. Ez utóbbi faj ugyancsak Amerikából származik, és bár néhány európai országban is meghonosították, nálunk nem él.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság. Ezt a bodorkát a Fekete-Körös holtágán fogtam, és szokatlan módon teljesen pikkelytelen volt. Vajon mi okozhatta e különös jelenséget? Tisztelettel: U. G.


    Első ránézésre tényleg úgy néz ki a hal, mintha pikkelytelen lenne. Alaposabban szemügyre véve azonban feltűnik a testén látható hálózatos rajzolat, ami azt bizonyítja, hogy vannak pikkelyei, még a sötétebbnek látszó területeken is. A különös jelenség oka a gyöngyház színű guanin részbeni, a sötétebb területeken pedig majdnem teljes hiánya. Ennek következménye, hogy az utóbbi helyeken átüt a kopoltyú, illetve az izmok színe. A festékképződés hiányát genetikai rendellenességek okozzák.

---------------------------------------------------------------------------------

   Csatoltan küldöm az alábbi fotót egy 13 kilós pontyról. Az a kérdésem vele kapcsolatban, hogy a faroktőig számított mérete lehet-e 70 cm alatt? A képen szereplő hibátlan példány véleményem szerint rendelkezik nyurgaponty-jegyekkel is. Továbbá megállapítható-e a fotóról, hogy a kérdéses hal él-e? Mert úgy látszik, mintha levegőt venne. Megállapítható-e továbbá, hogy a hal mennyi idős? Üdvözlettel: T. I.


    Vegyük sorra a kérdéseket. (1): A képen jól látszik a horgász jobb kezének három ujja, melyeknek az együttes szélessége kb. 6 cm. A hal hossza valamivel több, mint ennek a 12-szerese, azaz kb. 74 cm lehet. (2): A tőpontyok profilindexe (Pi: testhossz osztva a testmagassággal) 2,8 és 3,5 között változik, a nyurgapontyoké 3,5-nél nagyobb. Ennek a halnak a profilindexe 3,2, tehát közelebb esik a nyurgákhoz, mint a nemespontyokhoz, de ettől még tőponty. (3): Az élő halak tátognak, a szemgolyójuk lefelé fordul. A képen lévő halnak tátva van a szája, ami az élettelen halakra nem jellemző, de hogy tátog-e, vagy kifeszített szájjal állt be a merevség, az nem állapítható meg. A szemgolyó kissé lefelé fordult helyzetben van, de kevésbé, mint az erejük teljében lévő halaknál. Ezek alapján arra lehet következtetni, hogy a hal még valószínűleg él, de feltehetőleg már nem tudna elúszni. (4): Az életkort a kép alapján nem lehet megállapítani, a testhossz és a testtömeg is csak némi támpontot ad. Harka Ákos 1990-ben a Tisza-tó különböző pontyformáinak növekedését vizsgálva azt állapította meg, hogy a nyurga-, a tő- és a nemesponty hossznövekedése alig különbözik, de testtömegük a növekvő testmagasságnak megfelelően jelentősen eltér. A 10 éves tőpontyok átlagos testhossza 67,5 cm, az átlagos testtömegük pedig 7,16 kg volt. Idősebb példányok sajnos nem álltak elegendő számban rendelkezésre a vizsgálathoz, ezért csak annyit mondhatunk, hogy ez a hal 10 évnél biztosan idősebb volt, akár 15 év felettire is becsülhetjük az életkorát.

---------------------------------------------------------------------------------

   Elnézést, hogy levelemmel zavarom Önöket, de egy olyan kérdésre szeretnék választ kapni aminek a megválaszolásban leginkább Önöket tekintem hiteles forrásnak. A kérdés egy baráti beszélgetésből fakad, mégpedig az, hogy a Sander lucioperca fajnak mi a hivatalos magyar elnevezése? Régi horgászemlékeimből úgy tűnik, hogy simán csak süllőnek hívjuk (a másfél kilósnál nagyobb példányait pedig fogasnak), míg a barátom fogassüllőnek ismeri (így, egybeírva). Meglepődtem, hogy az interneten is több helyen ilyen néven hivatkoznak rá. Érdeklődnék, hogy én emlékszem rosszul, és a fenti halnak soha nem volt a tisztességes neve egyszerűen csak süllő? Vagy esetleg csak később kapta fogas előtagot? Köszönettel: V. R.


    Köszönjük a megtisztelő bizalmat, de a kérdésre nem egyszerű válaszolni. Sokan emlékezhetünk úgy, hogy a kicsiket süllőnek, a másfél kg fölöttieket fogasnak nevezik, főként a Balatonnál. A képre nézve az is nyilvánvaló, hogy miért pont fogasnak. Egyébként a faj német neve (Zander) magyarul fogas. A 18. század neves pedagógusa, Comenius Ámos János 1728-ban egyszerűen süllőként írta le ezt a halfajt, Herman Ottó (1887) és Lovassy Sándor (1927) viszont, a kettős nevezéktant alkalmazva, elé teszi a fogas jelzőt, így a faj neve náluk fogas süllő. A Halak elnevezése című 1974. évi országos szabvány szerint a faj neve hivatalosan: süllő. Sajnos nem tudjuk, hogy érvényben van-e még ez a szabvány, de az igazság az, hogy a szakírók korábban sem nagyon ragaszkodtak a szabványnevekhez. Mindenesetre a halgazdálkodás és a halvédelem szabályairól szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendeletben nem ez, hanem a fogassüllő név szerepel. Ismereteink szerint a fogas, a fogas süllő és a fogassüllő névváltozatokat főként a Balatonnál és Dunántúlon használják, míg a Tisza mentén és a Tiszántúlon inkább a süllő név terjedt el. Véleményünk szerint az említett nevek mindegyike elfogadható, mert mind azt a fajt jelenti, amelyet a tudomány jelenleg Sander lucioperca néven tart számon.

---------------------------------------------------------------------------------

   A mellékelt fotón lévő durbincs beazonosításában kérem a segítségüket. A hátúszó hátsó részének hegyesszögű lejtése miatt inkább vágódurbincsnak vélem. A hal este jött, ezért a vakus fotón nem látszanak igazán a színei, mindenesetre igen apró (nem összefüggő, sávokba sem rendeződő) sötét foltocskákkal volt tele. Egy dunai öbölben, április elején került horogra (onnan meg vissza a vízbe), hastájéka ivarterméktől duzzadt. Tisztelettel: Ö. M.


    A beküldött jellemzéshez nincs mit hozzátennünk, mert kiválóan felsorolja azokat a bélyegeket, amelyek alapján a vágódurbincs (Gymnocephalus cernua) megkülönböztethető a rokonaitól. Gratulálunk az azonosításhoz.

---------------------------------------------------------------------------------

   Algyő mellett, az Atkai-holtágon sodorta partra a víz ezt az elpusztult, fej nélküli rákot, még 2017-ben. Szeretném megtudni, hogy melyik faj lehet, és hogy őshonos-e nálunk, vagy valamiféle idegenhonos faj példánya lehet-e. A mérete kb. 5x2 cm volt. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: F. Z.


    Az alsó kép potrohszelvényein lévő vöröses elszíneződés cifrarákra utal (Orconectes limosus), a felső képen látható potrohlábak hossza alapján pedig a szakértőnk nőstényként azonosította ezt a példányt. Az Amerikából származó és vizeinkben jelenleg is terjedő cifrarák veszélyes idegenhonos faj, mert az őshonos rákjainkra veszélyes rákpestist terjeszti.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Nem tudom csatolni a kép forrását, egy fórumon láttam. Nem szerkesztett a fotó, a madárfészek természetes módon került a hal torkába. Vajon milyen madár lehet? Üdvözlettel: E. Á.


    Nem mindenki kedveli a kiszegezett trófeákat, de amint látható, a mumifikálódott csukafej félelmetes fogakkal védett torkában költő szürke légykapónak kapóra jött.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A Wikipédia "Fejes domolykó" szócikkéhez tartozó fényképen feltűnt, hogy a két, egymáshoz tényleg nagyon hasonló halon az egyiknek mintha homorú lenne az anális úszója. Lehet, hogy ez nyúldomolykó? A kép alatt "Fejes domolykók a Vízalatti Moldva című prágai kiállításon" felirat olvasható. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: B. J.


    Jó szemmel vette észre, hogy a két, látszatra nagyon hasonló hal nem tartozhat egyazon fajhoz, de a kép alapján mi sem tudunk biztosat mondani. Kétségtelen, hogy az alsó példány anális úszójának a szegélye homorú, nyúldomolykó mégsem lehet. Főként azért, mert annak az oldalvonalán legföljebb 53 pikkely lehet, míg ezen a halon 62 számolható. Emiatt jászkeszeg sem lehet, mert annál a maximum 60. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az anális úszó első sugarának a hossza több mint háromszorosa az utolsó sugárénak, ami a balint jellemzi. Ám balin se lehet, mert annak az oldalvonalán a pikkelyek száma legalább 65, és az anális úszója is hosszabb. Az elmondottak, továbbá az orr formája, a kontúros pikkelyek, az úszók színe, a száj mérete és állása alapján úgy véljük, hogy az alsó hal a domolykó és a balin hibridje lehet (Squalius cephalus x Leuciscus aspius).

---------------------------------------------------------------------------------

   Az idei nyáron sikerült fogni egy 30 kilós, majd 160 centis harcsát. Az lenne a kérdésem, vajon hány éves lehet egy ekkora hal? Nyilván van szórás stb., de egy standard vagy átlagos életkor érdekelne. Köszönettel: D. J.


    Mindössze egyetlen hasonló méretű harcsáról van konkrét adatunk. Az a 160 centis és 34 kilós tiszafüredi példány a mellúszó csontsugarából készített metszet évgyűrűi szerint 14 éves volt. Ennek alapján a képen látható harcsa is kb. 14 évesre becsülhető.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható halat a Tisza-tó sarudi szakaszán fogtam. Szerintem halványfoltú küllő lehet. Szeretném az Önök segítségét kérni a halfaj pontos meghatározásában. Köszönettel: H. P.


    A hazai lassú folyású és állóvizekben se a felpillantó küllő, se a homoki küllő nem fordul elő, és az erősen pettyezett hát- és farokúszójú fenékjáró (dunai, tiszai) küllő is rendkívül ritka. Megerősítjük tehát, hogy ez a hal halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi, régebben Gobio albipinnatus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A Duna-kanyarnál, a folyam pilismaróti mellékágán készítettem ezt a fényképet. Meg tudnák mondani, hogy micsoda ez a csoda? Válaszukat remélve: I. Cs.


    A képen egy Amerikából akvarisztikai célból behozott édesvízi mohaállatka-telep látható, amely inváziószerűen terjed természetes vizeinkben. A mindössze néhány milliméteres állatkák kisebb-nagyobb, kocsonyás állagú, helyhez kötött telepeket alkotnak. A mohaállatok a vízből tapogatóikkal gyűjtik össze a táplálékul szolgáló szerves törmeléket és a még náluk is kisebb élőlényeket.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható halat a Hortobágyi Halgazdaságban, egy halastavi lehalászáson szúrtam ki. Véleményem szerint a vörösszárnyú keszeg és a karikakeszeg hibridje lehet. Kérem szíves megerősítésüket. Üdvözlettel: P. P.


    Alakra karikakeszeg (Blicca bjoerkna), úszóinak színét nézve vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus). A pikkelyszám, a hát- és a hasúszó egymáshoz viszonyított helyzete mindkettőnek megfelel. A száj állása és az anális úszó hossza átmenetet képez a két faj között, tehát a hal szerintünk is a vörösszárnyú keszeg és a karikakeszeg hibridje (Scardinius erythrophthalmus x Blicca bjoerkna). De hogy melyik az apa és melyik az anya, annak eldöntésére a fotó alapján nem vállalkozunk.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható halakat a Tisza-tóból fogtam, a Poroszló és Újlőrincfalva közötti szakaszon. A fölső halat széles durbincsnak nézem (hacsak nem valami hibrid), az alsót vágó durbincsnak. Szeretném az önök segítségét kérni a két hal pontos meghatározásában. Köszönettel: H. P.


    Valójában nincs is szükség a mi segítségünkre, hiszen a szabálytalan, de azért jól látható harántsávok a széles durbincs (Gymnocephalus baloni) jellemzői, míg az elszórt, kisebb sötét foltok a vágó durbincs (Gymnocephalus cernua) jellegzetességei. Az előbbi faj védett, de az utóbbi sem fogható.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A mai napon került a kezembe ez az apró hal, én fiatal vörösszárnyú keszegnek nézem, míg édesapám razbórának gondolja. Kérem segítsenek a hal azonosításában. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: D. B.


    A vörösszárnyú keszegnek a hátúszója a hasúszó tövénél jóval hátrébb ered, a razbóra pedig sokkal nyúlánkabb, továbbá mindkettőnek felső állású a szája, tehát egyik sem lehet. Ezen a képen a száj csúcsba nyíló,az oldalvonalon 42 pikkely sorakozik, a hát- és a hasúszó közel egy függőleges vonalban ered. Ezek alapján a hal bodorka (Rutilus rutilus) - annak ellenére, hogy se a szemgyűrűje, se az alsó úszói nem narancsszínűek. A fiatal példányoknál ez elég gyakori jelenség.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A mellékelt képen látható halacskát 2018. 7. 22-én fogtam egy tóból. Hossza 4-5 cm volt. Jellegzetes színezete és mintázata alapján úgy gondolom, hogy naphal lehet, de valahogy furcsa és nem minden stimmel. Kérem megerősítésüket, köszönöm. Üdvözlettel: K. T.


    Az idős halak és az ivadékaik között kisebb nagyobb különbségek mutatkoznak. A fiataloknak aránylag nagyobb a szeme, általában nyúlánkabbak, de szín és mintázatbeli különbségek is előfordulnak. Ez a fiatal példány is ezért tűnhet furcsának, de a számokkal kifejezhető jellegzetességei, így például a hátúszó és az anális úszó sugarainak száma egyértelművé teszi, hogy naphalról (Lepomis gibbosus) van szó. Erre utal a kopoltyúfedő felső részén lévő bőrfüggelék fekete foltja, amely mellett idővel majd a piros szín is megjelenik.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! 2018. 11. 03-án Budapesten, a Margit hídnál fogtam ezt a kis keszeget, melynek fajtáját nem igazán tudtam meghatározni. Lapos- vagy bagolykeszegre gondoltam. A feje elég jellegzetes, de nem szilvaorrú, és nem sikerült beazonosítani otthon sem. Sérülésre is gondoltam, de látszólag ép volt a hal orra. Esetleg két keszegfaj összeívásának az eredménye lehet, vagy esetleg valami sérülés/genetikai hiba, netán egy általam nem ismert keszegféle? Köszönöm válaszukat és munkájukat a horgásztársadalom nevében is! Üdvözlettel: H. B.


    Sajnos a képen szinte semmi nem látszik a rendkívül hosszú anális (farok alatti) úszóból, pedig ennek a sugárszáma fontos ismertetőjegy lenne. A laposkeszeg szája azonban felső állású, tehát így is kizárható. A bagolykeszeg (Ballerus sapa, korábban Abramis sapa) azonban jó tipp volt. Valószínűleg az zavarta meg, hogy ennek a fajnak a szája ugyanúgy, harmonikaszerűen kiölthető, mint pl. a dévérkeszegé vagy a pontyé, és olyankor megváltozik a fej formája.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A domonyvölgyi 3-as számú víztározón fogtam ezt a kis gébet. Szeretném tudni pontosan melyik fajhoz tartozhat. Úszói mintázata alapján Kessler-gébre gondolnék, de nem egyértelmű. A test mintázata és a szája más. Talán azért, mert fiatal? Várom megtisztelő válaszukat. Köszönettel: F. P.


    A test mintázata és a hal szája valóban más, mint a Kessler-gébé. Nem azért, mert fiatal a példány, a Kessler-gébeknek már fiatalon is nagy, széles szája van, hasonló a békákéhoz (a másik nevük emiatt békafejű géb). Ennek a halnak a feje sem olyan lapos, mint a békáknak, és alaposan szemügyre véve a felső állkapcsán felfedezhető két kis kitüremkedés, amely vízzel megtelve két kis csövecskévé alakul. Ez pedig gébjeink közül egyedül a tarka gébet (Proterorhinus semilunaris, korábban Proterorhinus marmoratus) jellemzi.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat 2018. 09. 28-án Visegrádon, az élő Dunából fogtam. Elsőre balinnak gondoltam, de a narancsos úszok miatt egy picit elbizonytalanodtam, hogy esetleg egy másik halfajhoz tartozik vagy valami hibrid hal lehet. Remélem önök tudnak segíteni a kérdésben, előre is köszönöm. Üdvözlettel: P. Z.


    Tiszta, átlátszó vízben a balinok pikkelyei többnyire ezüstfehérek, alsó úszóik narancsos vagy piros színűek. A sötétebb, zavaros vízben élő idősebb példányok pikkelyei sötétebbek, alsó úszóik is sok esetben szürkék, de egy kis vörhenyes árnyalat ezeken is van. A szín tehát változhat, de biztos bélyeg az anális úszó esetében, hogy az úszó elején lévő sugarak sokkal hosszabbak, mint a hátrébb lévők, ezért az úszó szegélye mélyen beöblösödik. A hal tehát, ahogyan gondolta is, balin (Leuciscus aspius, korábban Aspius aspius).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Egy Facebook-csoportban közzétett videóban egy csapósügér húsában férgek láthatók. Milyen férgek ezek? Fogyasztható- e a hal? Megtisztelő válaszukat megköszönve, üdvözlettel: Ú. Cs.


    A halakban sok, egymáshoz hasonló parazita fordulhat elő, amelyeket egy-egy életlen fotó alapján lehetetlen azonosítani. Szakértőnk most is csak annyit tud mondani, hogy valószínűleg fonálféreg-lárvák láthatók a képen. A halakban előforduló paraziták hőkezelés hatására elpusztulnak, tehát ha kellőképpen megfőzzük vagy megsütjük a halhúst, akkor az nem okozhat bajt. Persze ha undort keltő, úgysem fogyasztjuk el, de az esetleg rejtve maradó parazitáktól nem kell félnünk.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A mellékelt képen látható halacskát 2018. 10. 20-án este Budafoknál fogtam a Dunából egy gilisztacsokorral. Hossza 18 cm volt. Természetesen azonnal visszaengedtem a vízbe. A jellegzetes hosszanti csíkjai miatt úgy gondolom, hogy selymes durbincs lehet, de még nem láttam eddig ilyen halat. Kérem megerősítésüket: K. A.


    Az azonosítás kiváló, a testen végigfutó hosszanti csíkok valóban egyetlen durbincsfajunk, a selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) jellemzői. Ezt a fajt törvényeink védik, a természetvédelmi értéke egyedenként 50 000 Ft.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A következő kérdéseket szeretném feltenni. Ahol eddig horgásztam a Dunán Budafokon, igen kezdett "elgébesedni", az eddigi paducok és szilvaorrú keszegek helyett már csak a feketeszájú gébek jönnek az utóbbi időben, sőt még éjszaka is. Az itthoni halfajok visszaszorulása fog még folytatódni ezekkel a halakkal szemben? A gébféléknek olyan mennyisége lesz, mint néhány helyen a fekete törpeharcsának, vagy valamikor elérni a maximumát a térhódításuk? Az lehetséges-e, hogy valamelyik itthoni ragadozó halfaj rájuk szokik? Válaszukat köszönöm előre is: K. A.


    Az említett kérdésekre csak ökológiai vizsgálatok sokaságát követően lehetne választ adni. Azonban az általános ökológiai tapasztalat az, hogy egy adott élőhelyre újonnan bekerülő inváziós faj egyedsűrűsége előbb fokozatosan növekszik, majd egy bizonyos szint után hirtelen visszazuhan, s egy, a korábbi maximumnál alacsonyabb értéken stabilizálódik. A kérdésben említett fekete törpeharcsa esetén pl. számos vízterületen megfigyelhető volt, hogy miután az adott populáció túlszaporodott, egy vírusos betegség gyors elterjedése visszavetette az állománynagyságot.
   Ezenfelül a gébfélék nemcsak az őshonos halfajokkal szemben, hanem egymással is versengésben állnak. Példa erre a Tisza vízrendszeréhez tartozó Nagykunsági-főcsatorna esete is, ahol korábban a folyami gébnek élt viszonylag nagy populációja, azonban az újonnan bekerült, nagyobbra növő és agresszívebb feketeszájú géb folyamatosan visszaszorítja azt.
   Az utolsó kérdésre a válaszunk abszolút igen. Egyrészről egy adott élőhelyre az újonnan bekerülő inváziós fajok szintén a táplálékhálózat részévé válnak. Másrészről többek közt a horgásztapasztalatok is alátámasztják, hogy az őshonos ragadozóhalaink közül elsősorban a süllő egyre gyakrabban fogyasztja a nagy tömegben jelenlévő és könnyebben elkapható, azonos élettérben élő gébfajokat.


---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt MHTT! A Mit fogtam? rovatukat olvasva láttam a barna törpeharcsáról szóló bejegyzést. A képen látható halat Rétimajorban fogtam még régebben. A kérdésem az lenne, hogy barna vagy fekete törpeharcsa-e? Köszönettel: B.N.


    A has fehéres színe ugyan inkább a barna törpeharcsa jellemzője, de a testoldalán lévő sárgás színezet, a farokúszó előtt látható függőleges világos sáv, valamint az úszóhártyákhoz képest jelentősen világosabb úszósugarak arra utalnak, hogy a képen egy fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) látható.

---------------------------------------------------------------------------------

    Jó napot! A képen látható 60 cm hosszú és 2 kg tömegű halat a Dunán fogtam. Több ilyet is sikerült fogni, hasonló nagysággal. Jegyei a leánykoncérra utalnak, de nem tudom eldönteni mi lehet ez. A válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: O.T.


    Az oldalvonalon számolható 45 pikkely, a félig alsó állású száj, a fehéres szemgyűrű, valamint a narancsos színű alsó úszók alapján eldönthető, hogy a képen a Duna vízrendszerének bennszülött hala, a leánykoncér (Rutilus virgo, korábban Rutilus pigus virgo) látható. Örvendetes, hogy ez a védett halunk egyre többször kerül elő vizeinkből.

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt a küllőt 2018. október 13-án fogtam a Dunából, de nem tudom megállapítani, hogy milyen küllő lehet. Homokira vagy fenékjáróra gondoltam. Tudnának nekem segíteni ebben, mert nagyon kíváncsi lennék a kilétére. Válaszukat előre is köszönöm, T. Á.


    A homoki küllő lényegesen karcsúbb és a hátúszóját 8 elágazó sugár merevíti, tehát kizárható (vigyázat: az utolsó sugár kettős sugár). A fenékjáró (újabban dunai és tiszai) küllő ugyancsak kizárható, mert annak a hát- és farokúszója erősen pettyezett. Alak, mintázat és a kettős oldalvonal alapján marad tehát közepes és nagyobb folyóink leggyakoribb küllőfaja, a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi, régebben Gobio albipinnatus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! 2018. október 11-én a délutáni-esti órákban fogtam ezeket a halakat Szolnokon, a Tisza városi szakaszán. Úgy gondolom, hogy szilvaorrú keszegek. Egyetértenek ezzel? Üdvözlettel: V. D.


    A felső képen jól láthatók a jellemző bélyegek, köztük a hosszú anális úszó és a jellegzetesen előrenyúló orr is, tehát a tippje nem kétséges. Az alsó képen a harmonikaszerűen kiöltött száj miatt az orr kevésbé feltűnő, ennek ellenére ez a hal is szilvaorrú keszeg (Vimba vimba).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! 2018. 10. 08-án a Balatonban fogtam a képen látható halat, melyet fényképezés után visszaengedtem. Jellemzője: nagy szem, nagy mellúszók, hosszú farok, apró pikkelyek, felfelé nyíló száj. Legyenek szívesek beazonosítani, mert nekem csak kb. sikerült. Várom válaszukat. Tisztelettel: B. Cs.


    Kitűnően írta le a hal jellemzőit, melyekhez még a nagyon hátul elhelyezkedő hátúszót lehetett volna hozzátenni. Ha pedig fürdetés után készült volna a fénykép, akkor a kanyargós oldalvonal is látható lenne, amely önmagában is eldöntené, hogy a hal csak garda (Pelecus cultratus) lehet.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Azt kérdezi egy látogató a Budapest halai oldalon, hogy ezek a piros pöttyök vajon valamiféle fertőzés jelei-e ezen a balinon. Tudnának ebben segíteni? Köszönettel: Sz. B.


    Halegészségügyi szakértőnk szerint ilyen apró kivörösödések általában a rákélősködők megtapadása nyomán alakulnak ki, de itt ilyenek nem látszanak. Hasonló tünetek azonban jelentkezhetnek a pontytetű csípéseinek a helyén is, ahol baktériumok szaporodnak el. Pontosabb diagnózishoz a valóságban kellene látni a halat.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! 2018. 09. 29-én éjszaka Budapesten, a Duna belvárosi szakaszán fogtuk a képen látható halat. Az, hogy bucó, nem kérdéses számunkra, viszont a mélyre nyelt horog miatt a fotózás után gyorsan visszaengedtük, ezért nem volt mód hosszabb vizsgálatra. Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: V. I.


    A német bucó teste karcsú, faroknyele vékony, és a mintázatát határozott ferde sávok alkotják. Ez a hal vaskosabb, a mintázata pedig - egy ferde sávtól eltekintve - szabálytalan sötét foltokból áll, tehát csak magyar bucó (Zingel zingel) lehet. Egyébként a két faj megkülönböztetése nagyon egyszerű. A nagyobb termetű magyar bucó első hátúszójában 10-nél több sugár van, a kisebbre növő német bucóéban 10-nél kevesebb.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! 2018. szeptember 26-án délután a Duna budapesti, közelebbről albertfalvai szakaszán, egy sóderes, húzós részen apró domolykókat fogtam, kis wobblerrel, pergetve. Ám az egyik hal szerintem nem fejes domolykó, hanem sokkal inkább nyúldomolykó, vagy valamilyen hibrid. A farokalatti úszóban túl sok a sugár a nyúldomolykóhoz, de minden más bélyeg stimmelni látszik. Jól tippeltem, ez egy általam még sosem fogott/látott nyúldomolykó? Üdvözlettel: N. T.


    A hazai szakirodalomban olvashatunk olyat, hogy nyúldomolykó anális úszójában az elágazó sugarak száma "rendszerint" vagy "általában" 8-9, ami a hazai populációkra többnyire igaz is. Az idézőjeles szavak azonban azt is megengedik, hogy esetenként ettől valamelyest eltérően, 7 és 11 között legyen. Jelen esetben ez utóbbival állunk szemben: az elágazó vagy másként osztott sugarak száma 10 vagy 11. A pontos szám az úszóvégi sugarak összetapadása miatt nem állapítható meg a képről teljes biztonsággal, ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy az utolsó úszósugár valójában két, egymáshoz közeli sugárból áll, melyek közül a hátulsó csökevényes. Mindezek figyelembevételével tehát a hal szabályos nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus). A budapesti előkerülése örvendetes, mert a Duna-kanyartól lefelé igazi ritkaság a folyamban.

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt a furcsa képet R. B. készítette, de Sz. Cs. küldte be a társaságunkhoz, mint különös érdekességet. Annyit tudott a halról, hogy a Balatonon fogták. Véleménye szerint a "joker" szájat egy horog által okozott régi sérülés okozhatta.


    Hogy horog okozta-e a felső állkapocs hiányát, arról nem vagyunk meggyőződve, de köszönjük az érdekes fotót, amely a csuka fantasztikus alkalmazkodó- és túlélőképességét mutatja.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt MHTT! Ezt a halat a Dunán fogtam, és ezzel egy kiskorom óta dédelgetett vágyam teljesült. Én egyből kecsegének mondtam, de azóta bogarat ültettek a fülembe, hogy vicsege lehet. Tudom, a kecsege átlagos méretű példányai nyurgábbak, de a fogott halam súlyából és méretéből adódóan én továbbra is egy megtermett kecsegére tippelek. A hal súlya 4,80 kg volt. Önök szerint kecsege vagy vicsege a kifogott hal? Válaszukat köszönöm! Tisztelettel: K. K.


    Kérjük, hogy a tokfélék azonosításához mindig a fej alsó, azaz hasi oldaláról készítsenek fényképet, mert biztonsággal a száj és a bajusz helyzete, formája, mérete alapján lehet őket megkülönböztetni.

   Ahányszor csak előkerül vizeinkből egy nagyobb kecsege, szinte mindig szóba kerül, hogy az vicsege. Köztudott, hogy a vicsege a viza és a kecsege hibridje. Mi a valószínűsége annak, hogy egy ilyen hibrid előkerüljön vizeinkből? Gyakorlatilag semmi, hiszen viza már nincs a vizeinkben, és mesterséges hibridizálásukkal sem foglalkoznak halgazdaságaink. Emellett a képen látható hal azért sem lehet vicsege, mert ahhoz nem elég nagy a szája, és az alsó ajkán lévő megszakítás nem elég hosszú. Szerintünk ilyen méretű szájjal és az alsó ajak ilyen rövid megszakításával a hal csakis kecsege (Acipenser ruthenus) lehet.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a Tahitótfalunál szeptember 9-én, pergetve fogott dunai halat leginkább "jászlinnak", azaz a jász és a balin hibridjének gondolom. Jól sejtem? Köszönettel: N. T.


    A hal szerintünk is a jászkeszeg (Leuciscus idus) és a balin (Leuciscus aspius) hibridje, mert a szája nagyobb, mint a jászé, de kisebb, mint a baliné, emellett oldalvonalának pikkelyszáma (62) ugyancsak a jász maximuma (60) és a balin minimuma (65) közé esik. Hasonlóképpen köztes helyet foglal el az anális úszó alakja (szegélyének homorúsága) és sugárszáma is. Küllemre azonban a balinra hasonlít jobban (az anyja lehetett balin), ezért inkább balinjásznak neveznénk.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt MHTT! Ezt a halat augusztus 30-án pergetve fogtam a Duna fővárosi szakaszán. Egy horgászcsoportban már megvitattuk témát, de az ötletek elég megoszlóak. Van aki domolykójász hibridre és van aki leánykoncérra tippel. Kíváncsi vagyok az Önök szakvéleményére is. Üdvözlettel: H. G.


    A leánykoncér anális úszójának a szegélye homorú, tehát kizárható, hibridre utaló kevert tulajdonságokat pedig nem látunk. Az oldalvonalon lévő 46 pikkely, a pikkelyek kontúros szegélye, a csúcsba nyíló száj (ez horog nélkül jobban látszana), melynek szeglete eléri a szem elejének vonalát, valamint a domború szegélyű anális úszó alapján a képen látható hal véleményünk szerint domolykó (Squalius cephalus, korábban Leuciscus cephalus).

---------------------------------------------------------------------------------

    A képen látható kishalat szeptember 3-án fogtam kisméretű villantóval a Marosban, az erdélyi Sárpatak nevű település mellett. Szélhajtó küszre vagy sujtásos küszre gondolok, de az oldalán levő sötét foltok megzavartak, ezért segítségért folyamodok önökhöz. Válaszukat előre is köszönöm, Ö. Sz.


    Valóban, a két küszfaj egyikéről lehet szó, a farokúszó lebenyeinek elkülönülése csak sérülés. A mellúszó tövének narancsos színe biztos jele annak, hogy a hal sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus), annak ellenére, hogy az oldalvonalát nem kíséri a megszokott kettős pontsor. Halegészségügyi szakértőink szerint elképzelhető, hogy a sötét foltok egy része metacerkáriának nevezett féreglárvát jelez, de a többség inkább csak szokatlan pigmentfelhamozódás a hal bőrében.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A Ceredi-Tarnából, Siroknál fogtunk ilyen apró pettyes halakat. A kérdésem az lenne, hogy mik lehetnek? Esetleg pisztrángivadékok? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: B. Cs.


    A halacska valóban ivadék, de pisztrángféle nem lehet, mert azoknak az anális úszója rövid, ennek viszont hosszú. A kattintással kinagyítható képen látható fekete pontok melaninfelhalmozódások, amelyek a kezdetben színtelen ivadék bőrének színsejtjeiben most vannak kialakulóban. Ahol sűrűbbé válnak (főként a háton), ott majd sötétebb lesz a hal színe. A hal faji hovatartozása tekintetében megoszlik a szakemberek véleménye. Egy részük a hosszú anális úszó, a csúcsba nyílónak tűnő száj, a testoldal felső részén hosszában végighaladó fénylő vonal alatt húzódó kékes sáv, valamint a mellúszó tövének rózsaszín árnyalata miatt a sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus) mellett érvel. Más részük a hosszú anális úszó, valamint az úszó fölött húzódó fekete pontsor és a szemgyűrű fekete pettyei alapján kurta baingként (Leucaspius delineatus) azonosítja. Kézben tartva a halat nem jelentene gondot a faj meghatározása, de a képről csak találgatni lehet, hogy hány pikkelyre terjed ki az oldalvonala (a baingé maximum 12-re), vagy hogy valójában milyen a száj állása (a baingé felső), és hogy húzódik-e a hátán egy fekete vonal, ami sujtásos küsz ivadékait jellemzi. Ráadásul Siroknál mindkét faj előfordul a Tarnában, így egyiket sem tudjuk kizárni.


    Tarnából származó baingfotóinkkal összevetve azt állapítottuk meg, hogy a fenti képen is kurta baing (Leucaspius delineatus) látható.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Augusztus 25-én sikerült fognom egy eldugott kis tóban az alábbi kárászt. Kérdésem az lenne, hogy széles kárászt vagy csak ezüstkárászt sikerült fognom. Köszönettel, L. Z.


    A hal színezete valóban hasonló a széles kárászokéhoz, de a hátúszó és az anális úszó szegélye kifejezetten homorú, továbbá az oldalvonal pikkelyszáma (31) sem éri el a széles kárászra jellemző értéket (32-35), és a faroknyeléről is hiányzik a fekete gyűrű vagy folt. Ezek alapján tehát a hal ezüstkárász (Carassius gibelio).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A Duna dunakeszi szakaszán fogtam a csatolt képen látható halat. A teste alapján balinra hasonlít, de a feje inkább jász. Tudnának segíteni, milyen hal lehet? Esetleg hibrid? Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat, T. Z.


    Nekünk is az említett két faj jutott eszünkbe a kép láttán, de a hal teste magasabb a balinénál, a szája viszont nagyobb a jászkeszegénél. Az oldalvonalán 61 pikkely van, ami több a jászénál (55-60), de kevesebb a balinra jellemzőnél (65-75), és ugyancsak köztes értéket mutat az anális úszó elágazó sugarainak száma is (11). Mindezek alapján a halat a jászkeszeg (Leuciscus idus) és a balin (Leuciscus aspius) hibridjének tartjuk.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Az egyik Facebook-oldalon találkoztam a mellékelt képpel. Természetesen sok tipp van a hal fajára, a jásztól a domolykón és leánykoncéron át a küllőig. Nem tudom, hogy aki fogta, a tanácsokat megfogadva beküldte-e Önöknek a képet, ezért beküldöm én. Kíváncsian várom válaszukat. Annyit tudunk még, hogy a hal a bősi erőmű alatt került elő a Dunából, de a pontosabb helyszínt nem ismerjük. Köszönettel: H. M.


    Nem csodálkozunk a sokféle tippen, mert ez a faj nálunk különleges ritkaság. Az a fényképről is megállapítható, hogy a teste vaskos, de rövidebbnek látszik, mint valójában, mert a farokrész hátrahajlik. Az orr tompa, a száj kicsi, és bár csúcsba nyílónak tűnik, ha csukva lenne és nem húzná a horog, akkor félig alsó állásúnak mondanánk. Az anális úszóban az elágazó sugarak száma 10, és az úszó elején sokkal hosszabbak, mint a végén. Az oldalvonal sajnos nem látható végig, de rajta minimum 63, valószínűbb azonban, hogy 65 pikkely van. Mindezek alapján a hal szerintünk gyöngyös koncér (Rutilus meidingeri). Mégpedig egy nászidőszak táján fogott hím példány, melynek ilyenkor halványvörösre színeződnek az alsó úszói.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Nem tudtam beazonosítani ezt a halat, amely a Duna fővárosi szakaszán, éjjel akadt horogra. Külsőre nagyon hasonlít a jászra, de az oldalvonalán 50-nél kevesebb pikkelyt számoltam. A domolykót a lapossága és a nagy hasa miatt kiejteném, leánykoncérhoz pedig túl nagynak találom a fejét. Köszönettel: F. K.


    Jobb lenne, ha a kép nem a hal hasát mutatná, hanem az oldalát, de így is látszik, hogy szájszeglete eléri a szem elejének vonalát. Ezen túlmenően a kontúros pikkelyek, az oldalvonal pikkelyszáma (45), a színes alsó úszók és az anális úszó domború szegélye egyaránt domolykót (Squalius cephalus, korábban Leuciscus cephalus) mutat. A nagy hasat valószínűleg bélférgek okozzák, és ez magyarázhatja a rossz kondícióból adódó viszonylagos laposságot is.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Néhány napja Sopron közelében, a Kardos-ér lövői szakaszán merítettem a képen látható 6-7 cm hosszú halat. Úgy gondolom csík lehet, de azt nem tudom, hogy milyen. Szeretném a segítségüket kérni! Köszönettel: Sz.K.


    A többi csíkfajunk oldalát vagy folytonos hosszanti csíkok (réticsík), vagy kisebb-nagyobb foltokból összeálló hosszanti sávok díszítik (vágócsík, törpecsíkok). Egyetlen csíkfajunk van, amelynek az oldalán finom rajzolatokból vagy kisebb-nagyobb foltokból álló szabálytalan márványozás van. Erre tekintettel ez a hal egy kövicsík (Barbatula barbatula). A faj további jellegzetessége, hogy a teste hengeres, míg az előzőeké inkább szalagszerű.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Kedves barátomtól kaptam az alábbi képet, a kifogott hal faja érdekelne bennünket. Éjjel, földigilisztával fogta a Zala folyón, 2018. 08. 15-én. Véleményünk szerint valamilyen géb lehet, de a pontos azonosításhoz egy kis segítséget kérnénk. Köszönjük! Tisztelettel: G. Cs. és M. Zs.


    A fej formája, a száj mérete, a hátrafelé haladva egyre alacsonyabb második hátúszó, valamint kevéssel a képzeletbeli oldalvonal alatt húzódó foltsor alapján a hal folyami géb (Neogobius fluviatilis).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt MHTT! Ez a halivadék a Tisza-tónál került merítőhálóba. Nem tudom, hogy ilyen fiatal hal azonosítására van-e lehetőség, nekem nem sikerült. Esetleg Önök meg tudják mondani, milyen halról van szó? Köszönettel S. Zs.


    A hal egy küszhöz hasonlít, de a szája nagyobb (a külön megküldött fejfotón jól látszik, hogy szeglete a szem alatt van), a pikkelyei apróbbak (számuk az oldalvonalon 65 fölött van), és bár az anális úszó nincs kifeszítve, így is látszik, hogy mélyen beöblösödő. Ezek alapján a hal egy fiatal balin (Leuciscus aspius, korábban Aspius aspius).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Az alábbi keszeget csalihalas hálóval fogtam a Dél-Dunántúlon, egy horgásztavakkal körülhatárolt patakban. Belefér ez a dévérkeszeg változatosságába, vagy esetleg egy másik keszegfaj fiatal példányáról lenne szó? Köszönettel: K. Á.


    A félig alsó állású száj, az oldalvonaltól fölfelé haladva erőteljesen csökkenő pikkelyméret, az anális úszó elágazó sugarainak 23-28 közötti száma (ez esetben 27), valamint a szürke tövű mellúszók egyaránt arra vallanak, hogy a hal dévérkeszeg (Abramis brama).

---------------------------------------------------------------------------------

    2018. augusztus 8-án fogtam ezt a halat a Tisza-tóból. Azt tudom, hogy törpeharcsa, de az oldala foltosságát és a fehér hasát látva fölmerült bennem a gyanú, hogy ez talán a ma már nagyon ritka barna törpeharcsa lehet. Önöknek mi a véleménye? Üdvözlettel: V. J.


    A fehér has és a foltos oldal valóban barna törpeharcsára utal, de a has felső részén, az anális úszó fölött, a fej alsó részén pedig igen határozottan megjelenik a fekete törpeharcsára jellemző sárga szín. A fafokúszó világos úszósugarai és köztük a sokkal sötétebb úszóhártya ugyancsak az utóbbi faj jellemzője, miként a farokúszó előtt függőlegesen húzódó világos sáv is, ezért mi inkább fekete törpeharcsára (Ameiurus melas) gondolunk, bár nem zárjuk ki a két faj hibridjének lehetőségét sem.

---------------------------------------------------------------------------------

    A Tisza-tavi Sporthorgász Kft. honlapján láttam ezt a képet és a Facebookon is olvastam, hogy június elsején Tiszafürednél egy 241 centiméteres, 85 kilós harcsát fogtak a Tiszából. Ennek kapcsán vitáztunk a barátaimmal arról, hogy mekkorára nőhet vizeinkben a harcsa. Szerintünk a 3 méteres testhosszt is elérheti. Önöknek mi a véleménye? Üdvözlettel: V. J.


    Nagytestű halaink, hasonlóan a fákhoz, életük végéig növekednek, de az idő előrehaladtával egyre kisebb az évenkénti gyarapodásuk. Magyarországon Harka Ákos vizsgálta a harcsa (Silurus glanis) növekedését az 1980-as években. Ehhez 142 tiszai példány mellúszójának az első, csontos sugarából készített metszetet. A csontmetszeteken a fák évgyűrűihez hasonló növekedési zónák vannak, melyek alapján az életkor meghatározható. Az évenkénti testhosszgyarapodás fokozatos csökkenéséből kiszámítható az úgynevezett aszimptotikus testhossz, amelynél a növekedés nullára csökken. A vizsgálat szerint a tiszai harcsáknál ez 357 centiméternél következne be, tehát elvileg ez lenne a felső mérethatár. Ám ezt sosem érik el, mert vagy előbb kifogják őket, vagy valamilyen betegségben hamarabb elpusztulnak. A gyakorlatban már a 250 centimétert meghaladó példányok is ritkaságnak számítanak.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Testvérem a Duna újpesti szakaszán fogta a képen látható halat, és mivel nem tudjuk, milyen fajta volt, visszaengedtük. Sajnos csak ez a két kép van róla, remélem elég lesz a azonosításhoz. Mi bucóra vagy süllőre gondoltunk, remélem Önöknek menni fog. Válaszukat előre is köszönöm, B. E.


    Ha nem horgon lógó, kifeszített alsó állkapcsú halról készült volna a felvétel (amelyet csak a helykihasználás miatt forgattunk vízszintesre), akkor látható lenne, hogy a száj csúcsba nyíló. Bucóról tehát szó sem lehet, mert annak a szája alsó állású. Ugyanezt mutatja a test sávozottsága is, ugyanis a bucóknál a sávok két-háromszor ilyen szélesek, emellett ferde lefutásúak. Marad tehát az a kérdés, hogy a hal süllő vagy kősüllő. Ugyancsak a horog miatt sajnos az sem látszik, hogy vannak-e az állkapcsain a többi közül kiemelkedő ebfogak vagy másként kapófogak. Az sem látszik, hogy szájszeglete a szem közepe vagy a szem hátsó széle alatt van-e. Ezek hiányában a mintázatra kell hagyatkoznunk, ami alapján azt mondhatjuk, hogy a hal valószínűleg kősüllő (Sander volgensis).

---------------------------------------------------------------------------------

    2018. július 25-én Szigetújfalunál, a Dunából fogtam ezt a két halat. Egy horgásztárs azt mondta, hogy leánykoncérok. Sajnos én még soha nem láttam élőben leánykoncért, ezért örülnék, ha megerősítenék. Úgy számoltam, hogy 44-45 pikkely van az oldalvonalán, de ezeken a pikkelyeken van egy kis fekete pötty, amit egy korábban beküldött és önök által azonosított leánykoncéron nem látok. Üdvözlettel: B. Cs.


    Az oldalvonal pikkelyein látható "fekete pöttyök" valójában kis lyukacskák. Ezeken keresztül jut be a víz a bőr alsó rétegében húzódó csatornába, ahol csillós idegsejtek érzékelik az áramlás irányát. A megvilágítástól függően olykor jobban, máskor kevésbé jól látható a lyukacskák sorából álló oldalvonal, de ennek nincs komoly jelentősége a faj meghatározása szempontjából. A 45-ös pikkelyszám már fontosabb, de más fajoknál is előfordul, ezért önmagában kevés az azonosításhoz. Figyelembe kellett volna venni a farokalatti úszót is, amely ez esetben sokkal hosszabb, mint a leánykoncéré. A halak magasan ívelt háta, az oldalvonal fölött húzódó 8-10 pikkelysor, a fölfelé haladva alig csökkenő pikkelyméret és a színes páros úszók alapján az állapítható meg, hogy a halak karikakeszegek (Blicca bjoerkna, korábban Abramis bjoerkna).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Társaság! Ezt a fotót egy Facebook-csoportban találtam, amely a fővárosi Duna-szakasz horgászatára orientálódott, ennek megfelelően a hal is onnan került horogra. Kisebb, barátságos vita alakult ki a faj mivoltát illetően. A kifogója szerint cifra kölönte, ám én Kessler-gébre gyanakszom. A csoport többi tagjánál is megoszlik a vélemény, hogy gébről vagy kölöntéről van-e szó. Ezért úgy döntöttem kikérem a szakértők véleményét. Tisztelettel: S.R.J.


    Hazánk mai területén nem él a cifra kölönte, tehát kizárható. Rokona, a botos kölönte néhol nálunk is előfordul, de azoknak van igaza, akik szerint ez a hal Kessler-géb (Ponticola kessleri, korábban Neogobius kessleri), mert a kölöntéknél szélesebb a feje, rövidebb az első hátúszója, és a háta kevésbé tarka. A cáfolhatatlan bizonyíték azonban az, hogy ez a hal pikkelyes (a képre kattintást követően nagyításban jól látható), míg a kölönték pikkelytelenek.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Egy kis segítségre lenne szükségem. Régi horgászként találkoztam már pár halfajjal, viszont ma meglepődtem. Pergető módszerrel fogtam a képen látható halat, ami véleményem szerint sügér, de a durbincsokra jellemző pöttyökkel. A kérdésem az lenne, hogy vajon mit fogtam? Esetleg valamilyen parazita lehet a dologban? Üdvözlettel: J. R.


    A két különálló hátúszó, valamint az alsó úszók pirosas színe egyértelművé teszi, hogy a képen látható hal sügér (Perca fluviatilis). A parazitákkal kapcsolatos gyanakvás nem alaptalan, ugyanis a halon látható fekete foltok nem a túlzott pigmentáltság, hanem az úgynevezett feketepettyes betegség jelei. Ebben az esetben valószínűsíthető, hogy a jelenséget a sügérfélék családjára specifikus élősködő, az Apophallus donicus nevű mételyféreg metacerkáriának nevezett apró lárvái okozzák. Az élősködő végső gazdái a madarak, de a másodlagos köztigazda (halak) esetén is veszélyesek lehetnek, ugyanis az általuk okozott sebeken keresztül vírusok, baktériumok, gombák által okozott fertőzések érhetik a gazdaállatot.

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt az aranyszínű ezüstkárász-változatot 2018. július 15-én fogtam a Rábca folyó felső szakaszán, nem messze a Csíkos éger nevű, szigorúan védett erdőtől. Bolognai bottal, kukoricával, sok ezüstkárász között. A természet csodája, hogy vad vízben így megmaradt. A súlya 80 dkg körül volt. B. J.


    Egyetértünk abban, hogy ez a hal az ezüstkárász aranyszínű, azaz xantorisztikus változata, melynek színét a xantofillnak nevezett festékanyag túlsúlya adja. Lehet, hogy színes halként került a folyóba, de mivel ez a tulajdonság nem domináns, az utódai már aligha lesznek ilyenek. Olykor azonban - egy ritka génkombináció eredményeként - a szokásos színű halak állományában is képződnek xantorisztikus egyedek.

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt a halat egy ismerősöm fogta a Tiszán. Én laposkeszegre gondoltam, de nem vagyok benne biztos. Kérem, segítsenek megállapítani a hal faját. A súlya 1,64 kg volt. Előre is köszönettel: M. D.


    A laposkeszeg alsó állkapcsa előrébb nyúlik a felsőnél, tehát a szája felső állású, a farokalatti úszója pedig nagyon hosszú. Sajnos ez utóbbi nem látszik a képen, de az oldalvonal fölött húzódó kb. 12 hosszanti pikkelysor, továbbá a fölfelé haladva erősen csökkenő méretű pikkelyek, a félig alsó állású száj, valamint a hát ívének a tarkótájékon mutatkozó jellegzetes törése alapján eldönthető, hogy a hal dévérkeszeg (Abramis brama). Erre utal a testtömeg is, amely nagyobb a laposkeszeg 1996-ban fogott 1,48 kilogrammos rekordjánál.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Lelkes amatőrként érdeklődnék, hogy mi lehet a kifogott hal betegsége. Üdvözlettel: É. I.


    Betegség helyett inkább rendellenességről beszélhetünk, ugyanis a bőrpontyoknál és a tükörpontyoknál nem ritka ez a kép, amely lényegében ugyanaz, mint az embernél a seprűvéna. Oka rendszerint a kis vénák falának örökletes gyengesége. Ebből adódnak a jól látható hajszáleres bevérzések, amelyek azonban nem veszélyesek. Ennél a tükörpontynál azonban egy másik rendellenesség, részleges pigmenthiány is társul hozzá, ami miatt különösen feltűnőek a bevérzések. A festékanyagok hiánya ugyancsak genetikai rendellenesség, betegségnek azonban ez sem tekinthető.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Az alábbi halat július 15-én fogtam a Dunából, Nagybajcsnál. A szákolás pillanatában paducnak gondoltam, ám közelebbről megnézve ezt gyorsan el is vetettem. Mivel a hal faját nem tudtam teljes bizonyossággal meghatározni, gyors fotózás után visszaengedtem. A fotók alapján nyúldomolykóra tippelek. Kérem, erősítsék vagy cáfolják meg a vélekedésem! Köszönettel: B. R.


    Nem csodálkozunk rajta, hogy gondja akadt az azonosítással, mert mi is bizonytalanok vagyunk. Az biztos, hogy a hal nem nyúldomolykó, mert annak, a farokalatti úszója sokkal rövidebb. Az ilyen hosszú és kevéssé homorú szegélyű anális úszó, valamint az előrenyúló lekerekített orr és a hátrafelé lefelé ívelő száj szilvaorrú keszegre utal. Azonban szilvaorrú sem lehet, mert annak a pikkelyei apróbbak, számuk az oldalvonalon lényegesen több ennél. A páros úszók enyhén piros és a farokúszó szürke színe domolykós, ennek megfelel a pikkelyzet is, de a hosszú anális úszó miatt domolykó sem lehet. Mivel halunk részben a szilvaorrú keszeg (Vimba vimba), részben a domolykó (Squalius cephalus, korábban Leuciscus cephalus) jegyeit viseli, leginkább e két faj hibridjének tűnik. Úgy gondoljuk, hogy a leghelyesebben járt el akkor, mikor a kifogott egyedet sértetlenül visszaengedte, ugyanis ez a teendő, mikor valaki egy számára ismeretlen halat fog.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Tibor barátommal ellátogatunk Gönyű térségébe, az élő Dunára horgászni. Tibornak sikerült egy 10.85 kg súlyú tokfélét a partra segítenie. Segítségüket szeretnénk kérni a melléleten látható hal azonosításában. Köszönettel: K. Á. és K. T.


    Több képet is kaptunk, de sajnos egyetlen egy sem készült a fej hasi oldaláról, pedig a tokfélék elkülönítésében a száj és a bajuszszálak hordozzák a legfontosabb megkülönböztető jegyeket. A kapott képek alapján a következőket lehetett megállapítani:
1/ az orr rövid és lekerekített,
2/ a bajuszszálak az orrcsúcshoz közel erednek,
3/ ha a száj nem lenne kiöltve, akkor a bajuszszálak hátrasimítva valószínűleg nem érnének el a felső ajakig,
4/ a bajuszszálak simának tűnnek,
5/ a felső ajak közepén mintha egy kis bemélyedés (nyereg) látszana.
   Mindezek alapján valószínű, hogy a hal egy jól fejlett vágótok (Acipenser gueldenstaedtii). Az 50 000 forint természetvédelmi értékű példány sértetlenül visszakerült a Dunába.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ha már a compó különböző színváltozatainál tartunk, én is küldök egy fotót, igaz 2007-ből származik, de érdekes. A helyszín a szerecsenyi Patkó-tó (akkoriban fizetős volt). Tisztelettel: K. L.


    Köszönjük a képet, amelyen egy nagyon érdekes fehér compó látható. Albínónak is mondhatnánk, hiszen az albinizmus szó szerint fehérséget jelent, de szakmai szempontból ez a rendellenesség a festékanyagok teljes hiányát feltételezi, ami erről a halról nem mondható el. Ugyanis teste a gyöngyházfényű guanintól fehér, úszói pedig a melanintól sötétlenek. Részlegesen albínónak azonban talán mondhatjuk. Kíváncsiak lennénk rá, hogy más halfajoknál tapasztaltak-e ilyet, várjuk fényképeiket.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Panni lányom június közepén több compót is fogott egy Pesthez közeli kis horgásztavon. Az egyik példány (kép csatolva) nagyon szokatlan színű volt, én a neten kutatva sem találtam hasonlót. Ránézésre egészséges volt, ugyanolyan vehemensen védekezett, mint a többiek. Fotózás után egyébként ment is vissza a tóba. Találkoztak már ilyennel? Ez egy színváltozat, vagy valami egyéb körülmény hatására változott ilyenné a színe? Köszönöm, ha megnézik és válaszolnak. Üdvözlettel: Sz. Cs.


    A halakban négyféle festékanyag fordul elő: a gyöngyházfényű guanin, a barnásfekete melanin, a narancssárga xantofill és a piros eritrofill. A compókra általában jellemző zöld vagy a jelen esetben tapasztalt kék szín azonban ezekből nem keverhető ki. Ezeket a test felszínén és a bőr egyes rétegeinek határán megtörő, valamint az onnan visszaverődő fénysugarak alakítják ki, hasonlóan a víztócsa felszínén szétterülő olajcsepp színeihez. Úgy véljük, hogy ennél a példánynál a szokásostól kissé eltérő lehet a bőr szerkezete, aminek következtében más a visszavert fénysugarak hullámhossza és színe.

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt a halat nem én fogtam, de a kérdésem az lenne, hogy ezt nevezik-e cigánypontynak. Ha igen, akkor ez csak egy népies elnevezés? Már én is többször fogtam ehhez hasonló, majdnem koromfekete, de általában kisebb testű, maximum 1-2 kg-os pontyokat. Vajon valamiféle hibridek, esetleg koiponttyal elívott egyedek? A válaszukat előre is köszönöm, V. T.


    A halak színe - az örökletes adottságoktól, a környezeti viszonyoktól, valamint az élettani állapottól függően - egyazon fajon belül is változatos lehet. A kitenyésztett koipontyok színváltozatai egyenesen fantasztikusak, de a természetes állományokban is előfordulnak világos és sötét példányok. A cigánypontyok olyan pontyok, amelyek bőrében több a melaninnak nevezett, fekete színű pigment, és ettől sötétebbek. Nem hibridekről van tehát szó, hanem színváltozatokról. A tiszafüredi halászok a harcsák körében is megkülönböztették egymástól a világos árnyalatú szőke harcsát, az átmenetet képező szürke harcsát és a fekete színű köviharcsát, de ezek is egyazon faj képviselői.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tiszteletem! A képen látható halakat (1,2-1,3 kg) egy kis szlovákiai folyóban, a Bodrogot tápláló Latorcában fogtam, ahol a 2-3 kg közöttiek sem ritkák. A helyiek jászkeszegnek titulálják, de ahogy az oldalukat olvasgattam, a pikkelyszám (ha jó helyen számolom) kizárja ezt. Bodorka sem nagyon lehet, mert Önök azt mondják, hogy annak a szemgyűrűje (szeme fehérje) narancsszínű. Akkor ez most leánykoncér? Ha igen, akkor mekkorára nő? Köszönöm válaszukat, L. L.


    Örülünk, hogy a honlapunk információit felhasználva sikerült helyreigazítania e halak tévesen használt nevét. Az oldalvonal pikkelyein egy-egy pici lyuk van, ez alapján lehet azokat megkülönböztetni a többitől. Bizonyára a számukat is jól állapította meg, kizárva a jászkeszeget, amelynek az oldalvonalán 55-60 pikkelynek kellene lennie. Jól zárta ki a bodorkát is, amelynél csak elvétve fordul elő fehér szemgyűrű. Ezek a halak tehát, ahogyan gondolta is, leánykoncérok (Rutilus virgo, korábban Rutilus pigus virgo). Hogy mekkorára nőhet, arra vonatkozóan nincs adatunk, de a 3 kg körüliek már nagyon komoly méretűek, hiszen a magyarországi horgászrekord 3,21 kg. Egyébként a leánykoncér a Duna és mellékfolyói vízrendszerének bennszülött faja, ezért Magyarországon védett, a fogott példányokat vissza kell engedni.

---------------------------------------------------------------------------------

    Köszönöm gyors válaszukat, egyúttal szeretnék beküldeni még egy képet. Ezt a halat még tavasszal fogtam, több bodorka fogása után a Sümeg melletti Holczer-tóból. Először ezt is bodorkának néztem, kézbe véve viszont már furcsa volt. Dévér és bodorka hibridje lehet? Esetleg egy szokatlan formájú karikakeszeg? Üdvözlettel: H. M.


    Leginkább karikakeszegnek (Blicca bjoerkna, korábban Abramis bjoerkna) tűnik a hal, mert az oldalvonalán a pikkelyek száma 45-50 között van, és az oldalvonal fölötti hosszanti pikkelysorok száma is a karikakeszegre jellemző (8-10). Erre enged következtetni a háti pikkelyek kékes árnyalata és a páros úszók enyhe rózsaszíne is. De valóban van benne furcsaság. Így pl. az alsó állkapcsa, amely talán a horog húzása miatt kissé előbbre nyúlik, bár a szája ettől még elmegy csúcsba nyílónak. Méretéhez képest a háta is viszonylag alacsony, de ez sem rendkívüli ritkaság a fajon belül. A farokúszója is nagyobb a megszokottnál, ráadásul az alsó lebenye jóval fejlettebb a felsőnél, ami inkább a dévérekre jellemző. Úgy véljük azonban, hogy mindez még valószínűleg belefér az egyedi változatosságba, de kétségtelen, hogy a hal esetleges hibrid volta sem zárható ki. Ez utóbbi eldöntése azonban egy fotó alapján túlságosan nagy merészség lenne.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Június 28-án megfogtam életem első olyan márnáját, amelyet el is hoztam. A halat megpucolva viszont kicsit letörtem, mert a bélrendszere tele volt ilyen sárga, kukacszerű parazitával. A kérdésem az, hogy mik ezek, illetve hogy fogyasztható-e a hal, bár úgy sejtem, hogy erre a válasz: nem. A halat a Duna fővárosi szakaszán fogtam. Üdvözlettel: H. M.


    Ez az élősködő a buzogányfejű férgek egyik legelterjedtebb faja, a Pomphothynchus laevis, amely különösen a márnában, domolykóban és jászkeszegben gyakori. Feji végén az elvékonyodó nyak egy apró tüskékkel ellátott buzogányban végződik, amely a bélfalba fúródva lehorgonyozza a bél üregében élősködő állatot. Egy-egy halban akár tömegesen is megtelepedhet, ami súlyos kondícióromlást idéz elő. Halegészségügyi szakértőnk szerint a buzogányfejű féreggel fertőzött halak nyugodtan elfogyaszthatók, az emberre nem jelentenek veszélyt.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Az alábbi halat június 23-án fogtam a szlovákiai Fekete-víz (Cierna voda) alsó szakaszának egyik mellékpatakjában. Sajnos őt sem sikerült beazonosítanom, de megköszönném, ha ebben is tudnának segíteni. Üdvözlettel: H. R.


    A hal nyúlánk, vaskos, pikkelyei jól kontúrozottak, számuk az oldalvonalon 44 vagy 45. Szája csúcsba nyíló, viszonylag nagy, ha csukva tartaná, szeglete elérné a szem elejének a vonalát. Enyhén vörhenyes anális úszójának az alapja rövid, a szegélye domború. Ezek alapján a hal domolykó (Squalius cephalus, korábban Leuciscus cephalus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Érdeklődni szeretnék, hátha tudnak segíteni. Az elmúlt időszakban pecáztam egy tavon, ahol szép a víz, több friss forrása is van, tiszta, nincs dög semmi. De egyre több pontyon láttam egy vagy több ilyen sebet. Mi okozhatja? K. T.


    Halegészségügyi szakértőnk szerint ez egy bakteriális fertőzésnek tűnik. Pontosabb diagnózist csak akkor tudnának mondani, ha kitenyésztenék a kórokozót.

---------------------------------------------------------------------------------

    Szép napot! A képen látható halat június 19-én este 7 óra körül fogtam egy szlovákiai kis folyócskából. Azt szeretném megtudni, hogy dévérkeszeg vagy laposkeszeg-e. Esetleg valami másféle hal? Válaszukat előre is köszönöm, H. R.


    A dévérkeszeg oldalvonala és hátúszója között 11-13 hosszanti pikkelysor húzódik, a laposkeszegnél pedig még ennél is sokkal több. Mivel a képen csupán 9 ilyen sor számolható, az említett fajok egyike sem lehet a hal. A 9 (8-10) pikkelysor a karikakeszeg (Blicca bjoerkna, korábban Abramis bjoerkna) jellemzője, és erre vall a páros úszók rózsaszín árnyalata is, amely a nagyobbacska példányok jellegzetessége.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Meg tudnák mondani, hogy mik lehetnek a videón látható apróságok, amelyek ellepik a kárászokat? Szép napot kívánok! Üdvözlettel: K. J.


    A felvételen részint még szabadon úszó, részint már a halon megtapadt, pár milliméter nagyságú pontytetvek (Argulus) láthatók. Ezek az alacsonyrendű rákocskák közé tartozó élősködők szinte minden halfajon előfordulhatnak. Szájszervükkel szúrt sebet ejtenek a bőrükön, majd a vérüket szívják. Természetesen ez is károsítja a halakat, de ennél is nagyobb gond, hogy a leválásuk után maradó seb elfekélyesedhet, illetve ezen keresztül különböző bakteriális fertőzések érhetik a gazdaállatokat.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A kisöcsém 2018. június 1-jén Komáromnál fogta ezt a gyönyörű halat a Dunából. Sajnos nem vagyok benne biztos, hogy az-e, amire gondolok. Önök szerint milyen faj? Üdvözlettel: B. Zs.


    Nem tudjuk, hogy mire gondolt, de a félig alsó állású száj, az oldalvonalon sorakozó 45 pikkely, a színes úszók, valamint a test jellegzetes formája alapján a hal szerintünk leánykoncér (Rutilus virgo, korábban Rutilus pigus virgo).

---------------------------------------------------------------------------------

    Hódmezővásárhely határában, a Tiszán fogtam ezt a halacskát, süllőcsali- azaz snecifogás közben, 2018. május 2-án. Azt tudom, hogy kárász, de különleges. Nagyon rég horgászom már, de ilyen furcsa kárászt még nem láttam. Gyorsan vissza is engedtem a szép kis jószágot. Önök mit szólnak hozzá? Üdvözlettel: E. Á.


    A hal szerintünk is kárász, de széles kárász nem lehet, mert ilyen kis méretnél azoknak a faroknyelét egy szurokfekete gyűrű díszíti. Az oldalvonalán legföljebb 30-31 pikkely számolható, ami ugyancsak az ezüstkárász (Carassius gibelio, régebben Carassius auratus gibelio) jellemzője. Különleges színezete, valamint a farokúszó viszonylag hosszú és hegyes lebenyei alapján azonban elképzelhetőnek tartjuk, hogy némi díszhalgéneket is hordoz magában.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Az Élővíz-csatorna Gyula és Békéscsaba közötti szakaszán 2018. május 27-én akadt horogra ez a számomra ismeretlen hal. Fenéken, két szem piros csontira. Szeretném megtudni, milyen fajhoz tartozik. Én Petényi-márnára gondoltam, de talán egy küllő is lehet. Segítenének azonosítani? B. P.


    A hal oldalán a tükröződés miatt nem látszanak a nagy, sötétebb foltok, de a kékes alapszín is elárulja, hogy nem márnaféle, csakis küllő lehet. Három olyan küllőféle él nálunk, amelynek a farokúszóját nagyobb pettyek helyett csupán kis, sötét vonalkák díszítik. Ezek közül a gyors vízfolyások homokos, sóderes mederszakaszain élő homoki küllő lényegesen nyurgább, a háta alacsonyabb. Másik ilyen faj a felpillantó küllő, de az csak a nagyon erős sodrású folyószakaszokon él (Felső-Tisza). Ez a faj a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi, régebben Gobio albipinnatus), amely a legelterjedtebb vizeinkben. Amellett, hogy magas hátú, jellemzője az is, hogy hátának íve a hátúszó kezdetéig domború, ettől kezdve azonban homorú vonalúra vált át.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A Hármas-Körös szarvasi szakaszán, a duzzasztó fölötti részen fogtam ezt a halat 2018. április 28-án. Nagyon rácsodálkoztam, mert ilyet még soha nem láttam. Mi a véleményük róla? Üdvözlettel: L. J.


    Mi is rácsodálkoztunk, mert ilyet még mi sem láttunk. Úgy véljük, hogy ezt a kősüllőt (Sander volgensis) az egyedfejlődés korai szakaszában, még az ikraburokban érhette valami olyan ártalom, amely ezt a színhibát kialakította. Öröklődését nem tartjuk valószínűnek.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ha már napirendre került az országos horgász rekordlista kérdése, akkor felhívnám a figyelmet az amur rekordjára is, ami a kép alapján fekete amurnak látszik (Mylopharyngodon piceus). A hal színe nagyon jellegzetes, sötét úszók, feketés-lilás szín, a faroknyél vastagsága és a pikkelyek körüli kontúrok is fekete amurra utalnak, sőt a mérete is. A feje is elég jellegzetes, de az torzult a felakasztástól, végül ami szerintem egyértelmű, az a hátúszó formája, amely a fehér amurnál lekerekítettebb, sosem ilyen hegyes, balinszerű. Üdvözlettel: V. E.


    Kollégáimmal együtt mi is úgy véljük, hogy ez a hal valószínűleg fekete amur, de a jelzett vonások alapján ezt teljes biztonsággal állítani nem lehet. A test és az úszók színe ugyanis erősen függ a környezettől, és a faroknyél magassága is jócskán átfed a két fajnál. A fehér amurnál a faroknyél magassága a standard hossz 11-14%-a, a fekete amurnál 10,3-12,2%. A pikkelyek körüli kontúrok erőssége ugyancsak a színnel együtt változhat, a fej alakja pedig felakasztva tényleg nem mérvadó. A méret sem perdöntő, mivel a fehér amur is meghaladhatja a 120 centis testhosszt és a 30 kilós testtömeget. Végül, miként az alábbi fotó mutatja, a hátúszó is különböző alakot vehet fel, attól függően, hogy mennyire van kifeszítve és hogy milyen szögből fényképezik. Minden kétséget kizáró bizonyíték híján tehát nem állítjuk, hogy ez a hal fekete amur, de az összbenyomás alapján valószínűnek tartjuk.


Fekete és fehér amur

---------------------------------------------------------------------------------

    Nemrég már szóvá tettem a vörösszárnyú keszeg horgászfogásának hivatalos rekordját, amelyről kiderült, hogy egy leánykoncér alapján állapították meg. Találtam azonban egy másik problémás rekordot is, a bodorkáét. Önök szerint ez bodorka? Ha úgy van, ahogy gondolom, vagyis nem bodorka, akkor nem kellene rendet tenniük a hivatalos rekordlistán? Üdvözlettel: V. J.


    A bodorka oldalvonalán általában 40-46, maximum 48 pikkely lehet. A kapott kép meglehetősen életlen, de az nyilvánvaló, hogy a hal oldalvonalán ennél több pikkely van, mi 55-öt számoltunk. Ez alapján, továbbá tekintettel a viszonylag kicsi, csúcsba nyíló szájra, a halat jászkeszegként (Leuciscus idus) azonosítottuk. A rekordlistát nagyon is időszerű lenne rendbe tenni, hiszen tévedéseit már egy romániai internetes oldal is közreadta. Társaságunk a segítségét is fölajánlja ehhez, de a módosítására nem vagyunk jogosultak.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Szerkesztőség! Május 9-én a 17. kerületi Szilas-tározón (Naplás-tó) pecáztam, és ott fogtam csontival ezt a kis méretű halacskát, amit nem tudok azonosítani! Első blikkre balinnak néztem, de nagyon pici a szája, így ezt elvetve továbbra sem tudom mi lehetett. Kérem önöket, ha tudják, azonosítsák! A fotó sajnos nem túl jó, mert a kezemben tartom az apróságot, de nem akartam se letenni, se tovább tartani a levegőn. Igyekeztem mielőbb visszaengedni, nehogy megviselje az éppen nagy melegbe átcsapó, változékony időjárás. Tisztelettel: Sz. G.


    A kíméletes bánásmódot értékeljük, de a sietség miatt sajnos nagyon kevés jellegzetesség látszik a halon. Az kivehető, hogy a szája kicsi, de hogy felső állású, inkább csak zárt állkapcsok mellett látszana jól, a gyűrűs- és kisujjától pedig inkább csak sejthető, hogy az anális úszója hosszú. Ezek lennének a legjellemzőbb bélyegei a halnak, amely az összbenyomás alapján egy termetes küsz (Alburnus alburnus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Két halfotót küldök. Az első 2016 őszén készült egy Tisza-tóból fogott kapitális pontyról, melyet a szerencsés horgász a helyszínen visszaengedett (ezt videofelvétel bizonyítja). A másodikat a Tisza-tótól sok kilométerre, egy horgásztónál készítették 2018 tavaszán. Az internetre fölkerült fényképek alapján többekben fölmerült a gyanú, hogy valaki újra kifogta a halat a Tisza-tóból, majd élve eladta a horgásztó tulajdonosának, de mások kétlik, hogy ugyanarról a halról készült volna a két kép. Önöknek mi a véleménye? Válaszukat előre is köszönjük. A Tisza-tavi Sporthorgász Kft. nevében: Sz. I.


    A fotókon szereplő két halpéldány azonosságának eldöntésénél a következő sajátosságokat vettük figyelembe:
1.) Mindkettő oldalvonalán 36 normál méretű + a feji és farki végen 1-1 kis pikkely van.
2.) A fejtől a piros vonallal jelzett rendellenesen nagy pikkelyig mindkét halon 26 pikkely számolható.
   Ezen túlmenően kinagyítottuk a hal farokrészét, amelyen további részletek figyelhetők meg:


3.) A rendellenesen nagy pikkely bal felső fele a benne lévő guanintól fényes.
4.) Ugyanezen pikkely jobb alsó feléből a guanin hiányzik, ezért áttetsző, ami miatt az alatta lévő testszövetek sötétebb színe érvényesül.
5.) Az ugyanezen pikkelytől jobbra lévő, a korábban készült felső képen sebfelületnek látszó pikkelymentes terület mérete és meglehetősen bonyolult alakja gyakorlatilag azonos a két felvételen.
6.) A rendellenesen nagy pikkellyel szomszédos, azt körbevevő 10 db pikkelynek az alakja, az egymáshoz viszonyított helyzete és mérete azonos.
7.) Az előbbi 10 pikkelyen kívül eső második övezet 20-nál több pikkelye esetében ugyancsak azonos az alak, az egymáshoz viszonyított helyzet és méret.
8.) A farokúszó piros vonallal jelzett tövénél további rendellenesség látható: az úszó alsó lebenyél a pikkelyekkel fedett faroknyél nem nyúlik annyira hátra, mint az úszó felső lebenyénél (mintha az itt lévő világos folt egy korábbi sérülés nyoma lenne).
9.) E feltételezett sérülés alsó és fölső szélén két olyan úszósugár látható, amelynek a testhez közeli szakasza görbe. A piros vonal egy kezdeti szakaszán fölfelé görbülő sugárra mutat, mellyel szemben, kissé lejjebb egy világos tövű, lefelé görbülő sugár helyezkedik el.
   Mindezek alapján, ha a csodáktól eltekintünk, a két hal azonossága biztosra vehető.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A fotón látható hal a megakasztó horgász és mások szerint is széles kárász (aranykárász). Feltehetőleg a szín és a magas hát alapján gondolják így, mivel a két legfontosabb bélyeg, a hátúszó domború szegélye, illetve a bognártüske sűrű fogazottsága nem látható. Nekem azonban kétségeim vannak. Hajlok rá, hogy a hal ezüstkárász, mert az oldalvonalán csupán 32 pikkelyt számoltam, és a farokúszó tövénél sem látható a széles kárászt jellemző sötét folt. Kérem segítségüket a hal pontos beazonosításához. Köszönettel: N. A.


    Az alakon és a színen túl további érv a széles kárász mellett a páros úszók barnás színe, továbbá az is, hogy mi (a hiányzó pikkelyeket is figyelembe véve) 34 pikkelyt számoltunk az oldalvonalon (az ezüstkárásznál maximum 33 lehet). A farokúszó tövénél valóban nincs sötét folt, de az idősebb példányoknál ez elhalványul, sőt teljesen el is tűnhet. A hal tehát szerintünk széles kárász (Carassius carassius).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a számomra ismeretlen halat Csíksomlyótól 4-5 kilométerre, a Csíkdelne határában lévő Tordafalvi-tóból fogtam. Szeretném kerni a segítségüket, hogy megtudjam, melyik faj képviselője. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: J. R.


    Ez a kistestű hal a Távol-Keletről importált amur- és busafajokkal véletlenül behurcolt kínai razbóra, rövidebben csak razbóra (Pseudorasbora parva). Inváziós faj, ezért nem öröm a megjelenése. Formája, úszóinak alakja és helyzete mellett felső állású szájáról, továbbá a pikkelyek hátsó szélének sötétebb színéből adódó mintázatáról ismerhető fel. Ez utóbbiról gyöngyös razbórának is nevezik. A fiatalok és a nőstények oldalán rendszerint egy sötét csík húzódik végig.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható bucót a Duna fővárosi szakaszán fogtam, és abban kérem a segítségüket, hogy a hal magyar avagy német bucó? A halat természetesen visszaengedtem. Üdvözlettel: Ó. O.


    A magyar bucó (Zingel zingel) első hátúszóját 10-nél több, a német bucóét (Zingel streber) 10-nél kevesebb úszósugár támasztja. Ennek ismeretében már mindenki maga döntheti el, hogy mit lát a képen.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltanai Társaság! A vörösszárnyú keszeg magyarországi fogásának 2013-ban megállapított hivatalos horgászrekordja 2,10 kg. A rekordméretű halról a csatolt képet találtam az egyik internetes oldalon, de nekem kétségeim vannak a faj azonosításával kapcsolatban. Önök szerint vörösszárnyú keszeg? Válaszukat előre is köszönöm, V. J.


    Ha valóban a képen látható hal alapján állapították meg a rekordot, akkor tévedés történt. A vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) szája felső állású, és a hátúszója a hasúszóknál lényegesen hátrébb kezdődik. Ez a hal valójában egy leánykoncér (Rutilus virgo, korábban Rutilus pigus virgo).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Egy Pest megyei egyesületi tóban pergetve fogtam ezt a csukát, melyen elég fura sebek voltak. Horgásztársaim ugyanekkor hasonlóan sebesült csukák fogásáról számoltak be. Ezeket más halak vagy madarak okozhatták? Esetleg valamilyen betegség jelei lehetnek? Köszönettel: J. P.


    Halegészségügyi szakértőnk szerint ezek mechanikai sérülések lehetnek, mert nincs olyan halbetegség, amely ilyen sebekkel járna. Fénykép alapján nehéz állást foglalni, de a ragadozóhalak által okozott sérülések határvonala általában nem ilyen éles, ezért inkább arra gyanakszunk, hogy kárókatonák garázdálkodtak a tavon.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Április 21-én, pergetés közben sikerült fognom ezt a gyönyörű halat, a Mosoni-Duna kimlei szakaszán. Mivel a barátaimmal nem jutottunk dűlőre, hogy dunai galócát avagy sebes pisztrángot fogtam, ezért gondoltam, önökhöz fordulok! Előre is köszönöm a segítséget! Üdvözlettel: V. B.


    A hal testmagassága nagyobb, mint a galócáé, a szája ellenben kisebb. A galóca testét apró, rendszerint félhold alakú fekete foltok díszítik, ezen a példányon azonban a foltok nagyobbak, és világos udvar veszi őket körül. Ezek alapján a hal nem galóca, hanem a sebes pisztráng (Salmo trutta) piros pettyek nélküli változata.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Szakértők! A mellékletben szereplő gyönyörű halacskát tegnap fogtuk ki a Törökbálinti-tóból. A bodorka egy természetes mutációja lehet (erre gyanakszom), netán valamiféle hibrid, vagy a jászkeszeg arany változata? Tisztelettel: K. Sz.


    Ennél a halnál az oldalvonal pikkelyeinek száma 42 körül van, ezért a jászkeszeg xantorisztikus (sárga) színváltozata kizárható (annak az oldalvonalán 55-60 pikkely van). A pikkelyszám, a csúcsba nyíló száj és a narancsos szemgyűrű alapján a hal egyértelműen bodorka (Rutilus rutilus), de annak egy olyan változata, amely a szokásosnál több xantofillt, azaz sárga pigmentet termel.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat a Tisza szegedi szakaszán, a Huszár Mátyás rakparton fogtam. Eddig úgy tudtam, hogy ilyen halak (véleményem szerint gébek) nem élnek a Tiszában. Az első kérdésem az, hogy ezt rosszul tudtam-e, vagy csak mostanában szaporodtak el. A második kérdésem az lenne, hogy ez pontosan milyen géb. Végül a harmadik kérdésem: mi okból jönnek ki a partra, és próbálnak egyre messzebb menni a víztől? Válaszukat előre is köszönöm, B. M.


    Az összenőtt hasúszókból kialakult tapadókorong ugyan nem látható jól, de a testalkat, továbbá a hosszú hát- és anális úszó elárulja, hogy a fogott hal (ellentétben az amurgébbel) a valódi gébek közé tartozik. A fényképen szereplő faj csakugyan mostanában jelent meg és szaporodott el a Tiszában, de a tarka géb, a folyami géb és a kaukázusi törpegéb már korábban is jelen volt. Sajnos az sem látszik, hogy a hal első hátúszóját egy fekete folt díszíti, de a lekerekített orr és a test mintázata alapján megállapítható, hogy ez a példány egy feketeszájú vagy másként kerekfejű géb (Neogobius melanostomus). A harmadik kérdésre nincs válaszunk, és abban is kétkedünk, hogy ezek a halak önszántukból mennének ki a partra. A világ más tájain akadnak ugyan olyan gébfajok, amelyek alkalmanként kimásznak a vízből, de tudomásunk szerint Európában ilyen faj nem él. Ha netán ilyet tapasztalna valaki, feltétlenül készítsen róla videofelvételt.

---------------------------------------------------------------------------------

    A képen látható halat Belgrád közelében fogták, egy olyan tározótóból, melyet a Száva vize táplál. A horgászok először dunai nagyheringnek vélték, de a vitából végül az állasküsz került ki győztesen. A Magyar Haltani Társaságnak mi a véleménye? Üdvözlettel: B. M.


    A kép sajnos nem teszi lehetővé a részletek pontos megfigyelését, ráadásul az anális úszó, amely fontos azonosítóbélyeg lenne, takarásban van, ezért csak azt mondhatjuk, hogy a hal szerintünk is valószínűleg állasküsz. A Duna-medencében két állasküszfaj honos. Egyikük a tavi állasküsz (Alburnus mento, korábban Chalcalburnus chalcoides mento), amely Németország és Ausztria szubalpin tavaiban él. Ezzel szemben az al-dunai állasküsz (amelyet jelenleg még Alburnus sarmaticus néven említenek) a Száva vízgyűjtőjének ritka, de stabil faja. Ebből következően a képen látható hal is Alburnus sarmaticus lehet. Erről a fajról azonban Halasi-Kovács Béla kollégánk kimutatta, hogy azonos azzal a kihaltnak vélt fajjal, amely korábban Alburnus danubicus néven volt ismert a Duna alsó szakaszáról. Az ezt bizonyító, 2017-ben publikált dolgozat a Magyar Haltani Társaság honlapján elérhető. Véleményünk szerint tehát a hal nagy valószínűséggel al-dunai állasküsz, melynek a tudományos neve helyesen: Alburnus danubicus.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság, reménykedem benne, hogy egy ritka dunai galócához volt szerencsém. Dunakilitinél, az ágrendszerben fogtam. Előre is köszönöm a választ. S. K.


    Vélekedését megerősítjük, valóban egy fiatal galócát (Hucho hucho) sikerült fognia. Ausztriában és Szlovákiában mesterségesen szaporítják és a természetes vizekbe rendszeresen telepítik ezt a nálunk fokozottan védett fajt, ennek köszönhetően olykor a mi Duna-szakaszunkon is megjelenik egy-egy példány.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! A mellékletben látható halakat 2018. 04. 03-án fogtam Fegyverneken, az Alsóréti-Holt-Tiszában. Segítségüket szeretném kérni a halak meghatározásában. Az első képen lévő halat én széles kárásznak gondolom, a súlya 73 dkg, a hossza pedig 26 cm volt az orrától a farokúszó tövéig. A második képen szereplő hal szerintem ezüstkárász, a súlya 1,06 kg volt, a hossza pedig 33 cm. Kérem erősítsék meg határozásom helyességét vagy javítsanak ki, ha tévedtem. Válaszukat előre is köszönöm, M. B.


    Magas háta és többé-kevésbé domború szegélyű hátúszója alapján mi is úgy gondoljuk, hogy a felső hal a tipikustól eltérő színezete ellenére is széles kárász (Carassius carassius), a nyúlánkabb és homorú hátúszószegélyű másik hal pedig ezüstkárász (Carassius gibelio). Az előbbi nem kifogható, az utóbbi nem visszatehető.

---------------------------------------------------------------------------------

    Azt olvastam valahol, hogy a halak nem éreznek fájdalmat, mert "a halaknál hiányzik az új agykéreg (neocortex) - az agyi struktúra, amely az embernél fájdalomérzet létrejöttéért felelős -, s így a fájdalominger feldolgozása során nem jön létre az a sajátos érzés, melyet fájdalomnak nevezünk, a kérdéses viselkedést inkább szabaduló/elkerülő viselkedésként kell értelmezni, nem pedig fájdalomviselkedésként." Önöknek mi erről a véleménye? Üdvözlettel: R. F.


    Hogy a fájdalomingerek feldolgozása során mit éreznek a halak, csak akkor tudnánk biztosan megmondani, ha egy időre hallá tudnánk változni, ez azonban még egyetlen kutatónak sem sikerült. Ezért alakulhatott ki az a helyzet, hogy a különböző szakemberek egymással ellentétes nézeteket vallanak.
   Szerintünk a fájdalomérzékelést tagadóknak igaza van abban, hogy a halaknál nem jön létre az a sajátos érzés, amely az agykéreggel rendelkező embernél fájdalomérzetként tudatosul (bár ez is sokféle lehet: tompa, zsibbasztó, sajgó, szúró, hasító, égető stb.). Mi azonban inkább Lynne Sneddonnal és híveivel értünk egyet, akik szerint a halak is éreznek fájdalmat, ha nem is abban a formában, mint mi, emberek. Mert ha a fájdalomingerek nem keltenének bennük negatív érzést, nem okoznának szenvedést, akkor nem igyekeznének attól mielőbb megszabadulni. Nevezhetjük ezt elkerülőviselkedésnek is, de nézetünk szerint ez nem más, mint a halak fájdalomviselkedése.
   Messzemenően ellenezzük ezért a távol-keleti konyha azon gasztronómiai célzatú módszerét, melynek során élő halakat a fejüknél fogva, forró olajba mártva sütnek meg, és ugyanígy helytelenítjük őseink konyhabeli szokását, akik a csíkokat élve zúdították be a zubogva forró vízbe. Ám ha nem fedték le azonnal a fazekat, a csíkok a konyha minden zugát beterítve fröccsentek szét belőle. Ha nem éreztek volna valamiféle elviselhetetlen kínt, akkor nem lett volna ilyen pillanatszerű a reakciójuk. Végül megjegyezzük, hogy az élő kishalak horogra tűzésének sem vagyunk hívei, hiszen helyettük élettelen hal és halszelet is megteszi, nem beszélve a kiváló műcsalikról, és azt is helytelenítjük, ha a halakat a szemüregükbe nyúlva fogják meg. Az etikusan viselkedő horgász tisztelettel viseltetik a halak iránt, kíméletesen bánik velük, és kerüli, hogy fölösleges szenvedést okozzon nekik.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Nem ugyanaz az egyed, de szerintem ugyanaz a faj, esetleg hibrid. A fogás helye: Ráckevei-Soroksári-Duna, Cseke-sziget, Áporka. Köszönöm válaszukat, B. Á.


    A beküldött fényképek közül egyedül ez alkalmas a halfaj azonosítására, a másik kettőről lemaradt a hal orra, illetve a harmadik a hal hasát mutatja. Sajnos ennek a szájában is benne maradt a horog és a csali, ezért a szájállás nem állapítható meg. A dévér-, lapos- és bagolykeszegéhez képest rövid anális úszó, az oldalvonaltól fölfelé haladva alig változó pikkelyméret, a rózsaszín páros úszók és a kékes hát alapján azonban eldönthető, hogy halunk egy fiatal karikakeszeg (Blicca bjoerkna, korábban Abramis bjoerkna), és nagy valószínűséggel a másik kettő is az.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! A mellékelt képen szereplő halat tavaly nyáron fogtam a Dunán. A súlyát nem tudtam megmérni, de a teljes hossza a farokúszóval együtt 62 cm volt. Fotózás után visszaengedtem, de a baráti társaságban fejtörést okozott a halfaj azonosítása. Kérem segítsenek a meghatározásában. Előre is köszönöm, T. S.


    A hal oldalvonalán 46 pikkely sorakozik, ezért jászkeszeg nem lehet, mert annál ez a szám 55-60 lenne. A pikkelyszám, valamint a színes alsó úszók alapján a vörösszárnyú keszeg, a bodorka és a leánykoncér jöhet számításba. A szája kicsi, de a szájállás nem látszik, ezért ennek alapján nem dönthető el a kérdés. A vörösszárnyú keszeg azonban könnyen kizárható, mert annál a hátúszó a hasúszóknál jóval hátrébb kezdődik. Marad tehát a bodorka és a leánykoncér. A bodorka szemgyűrűje azonban általában narancsos, emellett nem nő ekkorára. A fehér szemgyűrű és a méret alapján a döntésünk tehát az, hogy a hal leánykoncér (Rutilus virgo, korábban Rutilus pigus virgo). A has elejének erős kidomborodása azonban nem természetes, betegségre utal.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halacskát a Hárosi-Dunából fogtam. Szerintem halványfoltú küllő, de szeretném, ha megerősítenék. Előre is köszönettel: V. M.


    Alakját tekintve egy fiatal márnához hasonló a hal, de kékes színe és az oldalán sorakozó nagyobb foltok nyilvánvalóvá teszik, hogy küllő. A farokúszóját nem fekete pettyek, hanem csak vékony vonalkák díszítik, ezért küllőink közül csak a halványfoltú, a homoki és a felpillantó küllő jöhet szóba. A homoki azonban nyúlánkabb, alacsonyabb hátú, a felpillantó farokúszója előtt pedig fölül és alul is egy-egy világos foltnak kellene lennie. Maradt tehát a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi, régebben Gobio albipinnatus), amelynek jellemzője, hogy magas, elől domborúan ívelt háta a hátúszó alatt homorúvá válik. (Mindhárom fajnak vannak fontosabb és stabilabb jellemzői az említetteknél, például a végbélnyílás helyzete vagy a faroknyél vastagsága, de azokra nem hivatkozunk, mert a fényképen nem láthatók.).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Cím! Kérem, segítsenek meghatározni ennek a halnak a "hovatartozását"! A Hárosi-öbölben akadt horogra, fotózás után azonnal visszakerült a vízbe. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: V. M.


    A hal kissé furcsa, de nagyítva is megnéztük a képet, amelyen a következőket láttuk: a teste karcsú, a szája nagy (zárt állkapcsok mellett a szeglete elérheti a szem hátsó vonalát), az alsó és felső állkapcsa elején kiemelkedő ebfogak vannak, a mintázatát pedig (ellentétben a kősüllő erőteljes sávjaival) elszórt sötét foltok alkotják. Ezek alapján a hal szerintünk egy fiatal süllő (Sander lucioperca).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halacskát egy Sümeg melletti tavon fogtam, merítőhálóval. Kérem segítsenek a fajának meghatározásában, mert nem tudom eldönteni, melyik csíkfajhoz tartozik. Köszönettel: H. M.


    Nagyon egyszerű ennek a halnak az azonosítása, ugyanis egyetlen olyan csíkfajunk van, amelyet közvetlenül a farokúszó előtt egy jól látható fekete folt díszít: a vágócsík (Cobitis elongatoides). A többi csíkfajnál vagy hiányzik ez a folt, vagy alatta egy másik is van. Egyébként jó tudni, hogy valamennyi csíkfajunk védett.

---------------------------------------------------------------------------------

    Érdekes pisztrángot fogtam a Székesfehérvárhoz közeli Sárvíz-Malom-Gaja vízrendszeren, domolykózás közepette. Nem tudom jól beazonosítani, és ráadásul sötétedett, nem akartuk sokat nyektetni, valamint a telefonom sem tökéletes fotók készítésére. Olyan 25-30 centis lehetett, nagyon síkos, izgága volt, szürkületben jött, erős színű wobblerre. Segítenének megmondani, mi lehet pontosan? Előre is köszönöm, Sz. I.


    Szakértőnk szerint ez a hal a sebes pisztráng (Salmo trutta) piros pettyek nélküli, kizárólag fekete pettyekkel díszített változata, amelyet rendszeresen telepítenek a Gaja-patakba. Jellemzője a szem hátsó vonala tájékáig hátranyúló felső állkapocs és a fekete pettyek körül látható világos udvar. Máskor érdemes figyelni rá, hogy a hal farokúszója se maradjon le a képről, mert az is jellemző lehet.

---------------------------------------------------------------------------------

    A Duna-parton fotóztam minap ezt a halcsontvázat, amelynek megmozdításakor a hasúszók kissé előrecsúsztak. A száját nézve szerintem egy hatalmas balin lehetett. Önök szerint is? Előre is köszönöm válaszukat. T. T.


    Az oldalról fotózott csontváz önmagában is balint sejtetett, a szájról készített fénykép pedig minden kétséget kizárva bizonyítja, hogy a hal egy balin (Leuciscus aspius, korábban Aspius aspius) volt. Pontyféléink közül ugyanis egyedül a balinra jellemző, hogy az alsó állkapcsa kampós, és hogy ezzel a kampóval szemben a felső állkapcson egy bemélyedés van.

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt a csíkot a a Duna egyik mellékpatakjából fogtam. Balkáni csíknak néz ki, mert az oldalán csak egy nagyobb foltokból álló sor van, a vágócsíknál pedig kettőnek kellene lennie, de kissé furcsa. Szeretném kikérni a véleményüket. Üdvözlettel: Sz. B.


    Ami a kérdéses halon feltűnik, az a soványsága (horpadt has) és a szokatlan mintázata. Ez utóbbi valóban hasonlít a balkáni csíkéhoz, de elől az oldalán, a nagy foltok fölött egy másik foltsor kezdeménye is feltűnik (vonal mutat rá). Ez a kisebb foltokból álló sor a vágócsík jellemzője, miként az is, hogy közvetlenül a farokúszó előtt (ellentétben a balkáni csíkkal) csak egy fekete foltja van (másik vonal jelzi). Ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy a vágócsík mintázata nagyon változatos lehet, akkor ezt a példányt is közéjük soroljuk. Teljes biztonsággal azonban az sem zárható ki, hogy a hal a vágócsík és a balkáni csík hibridje.

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt a halat Nagyszeben közelében zsákmányolta a vidra az Olt folyóból, és fölmerült a gyanú, hogy esetleg kősüllő lehet. Ez az egyetlen felvétel róla, és sajnos a legfontosabb jellegzetességek, a száj és a kopoltyúfedő nem látszik rajta. Kérem, segítsenek azonosítani. Köszönettel: A. T.


    Valóban kevés jellegzetesség látható a képen, de a kifeszített farokalatti vagy másként anális úszó lehetővé teszi az azonosítást.


   A kősüllőnél az úszósugárképlet II/9-10, más formában 2/9-10, ami azt jelenti, hogy 2 el nem ágazó úszósugarat 9 vagy 10 elágazó sugár követ. A süllő anális úszója ezzel szemben a II-III/11-13 vagy 2-3/11-13 képlettel jellemezhető. Esetünkben a kinagyított anális úszón jól látszik, hogy az elején három el nem ágazó (osztatlan) sugár van, és ezt 11 osztott sugár követi, tehát a hal nem kősüllő, hanem süllő (Sander lucioperca).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság, újra a segítségüket kérjük egy múzeumi példány meghatározásához. A képen a felső hal domolykó, de az alatta lévőnek inkább félig alsó állású a szája, és a farokúszója is sokkal hegyesebb. Ez mi lehet? Üdvözlettel: N. T.


    Az alsó hal szája azért tűnik félig alsó állásúnak, mert szorosra vannak zárva az állkapcsai, és emiatt a felső ajka kissé előretolódik. A farokúszó lebenyei pedig azért látszanak hegyesebbnek, mert az úszó nincs kifeszülve, a szélső úszósugarai nem távolodtak el egymástól eléggé. Egyéb jellemzői alapján ez a hal is domolykó (Squalius cephalus, korábban Leuciscus cephalus).

---------------------------------------------------------------------------------

    A halgyűjteményünk faj tekintetében azonosítatlan halait próbáljuk meghatározni és oktatási célra megmenteni. A csatolt képen látható azonos fajú halakat fejes domolykóknak mondanám, de nem vagyok benne biztos. Ebben kérném a segítségüket. Üdvözlettel: N. T.


    A vaskosnak látszó test, a viszonylag hosszú fej, a domború orr és a felül lévő halnál félig alsó állásúnak tűnő száj alapján nyúldomolykóra vagy vaskos csabakra is gondolhatnánk. Az alsó példányon azonban jól látszik, hogy a száj valójában nem alsó állású, és a farokalatti úszó szegélye sem homorú, tehát a nyúldomolykó kizárható. Az oldalvonalon sorakozó pikkelyek száma - bár pontosan nem állapítható meg - körülbelül 46, ezért vaskos csabak sem lehet, mert annak a pikkelyei aprók, számuk az oldalvonalon 56 körül van. Mindezek alapján mi is úgy látjuk, hogy ezek a halak domolykók (Squalius cephalus, korábban Leuciscus cephalus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat 2018. január 27-én fogtam a Szávából, Belgrádnál. Nem vagyok benne biztos, de úgy gondolom, hogy leánykoncér. Önök szerint is? Válaszukat előre is köszönöm, M. O.


    A karcsú test, az oldalvonalon lévő pikkelyek száma és a félig alsó állású száj alapján nyúldomolykóra is lehetne gondolni, a hosszabbnak tűnő farokalatti úszó, a kékes hát és a narancsos szegélyű hasúszó alapján azonban mi is úgy véljük, hogy a hal egy fiatal leánykoncér (Rutilus virgo, korábban Rutilus pigus virgo). Biztosat akkor tudnánk mondani, ha a farokalatti úszó sugarainak a száma látható lenne. Ezt mindig érdemes kifeszített állapotban, külön is lefényképezni.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Az a kérdésem, hogy a mellékelt képeken szereplő hal mi lehet? Bizonytalan vagyok, mert a víz alapján (Duna-Tisza-csatorna) gébnek kéne lennie, de az eddig itt fogott gébek sokkal világosabbak voltak, és mindegyik hátúszója tövén volt egy sötét folt. Azért nem tudok tippelni, mert kézbe fogva több dolog is eltért a megszokott gébektől. Elsőre a tapadókorong hiánya, emellett pikkelyek sem voltak rajta érezhetőek. Tisztelettel: K. Á.


    Először azt kell tisztázni, hogy a hal géb-e, amire a pikkelyes test és az összenőtt hasúszókból kialakuló tapadókorong ad választ. A fölső képen a hal farokrészén jól kivehetők a ferdén futó pikkelysorok, bár ahhoz, hogy az apró pikkelyeket is jól lássuk, nagyító szükséges. Ezen a képen a hasúszók összenövésével kialakult tapadókorong nem nagyon tűnik szembe, de az alsó képen jól kivehető, tehát a hal biztosan géb. Az, hogy az első hátúszón nincs sötét folt, azt is elárulja, hogy nem feketeszájú vagy másként kerekfejű géb, de a Duna hazai szakaszán még további négy gébfaj él: a folyami, a Kessler-, a csupasztorkú és a tarka géb. Közülük azonban egyedül a csupasztorkú gébre jellemző, hogy oldalán a sötét foltok fölülről lefelé haladva ferdén előre tartó sávokat alkotnak. Ez alapján tehát a hal csupasztorkú géb (Babka gymnotrachelus, korábban Neogobius gymnotrachelus). Ez a faj eddig nálunk csak a Dunából és a dunántúli vizekből volt ismert, ezért minden olyan észlelés érdekel bennünket, amely ettől keletre esik, mert szeretnénk nyomon követni a terjedését.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a kis halat a Hévízi-tó csatornájából fogtam. Kérem, segítsenek a faj meghatározásában. Előre is köszönöm. Üdvözlettel: H. M.


    A hal oldalán lévő három nagyobb, sötét folt, a testen elszórva elhelyezkedő, metálkéken irizáló pettyek alapján a képen hazánk egyik legújabb, törvényszegő módon betelepített halfaja, a bíborsügér (Hemichromis guttatus) látható. Nevét onnan kapta, hogy szaporodás idején az alapszíne élénkvörösre változik. A faj önfenntartó populációját 2014-ben írták le a Hévízi-tó csatornájából.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Az év haláról több olyan híradást is találtam a neten, amely ezt a képet mellékeli illusztrációként, de ez szerintem nem balin. Önöknek mi a véleménye? Üdvözlettel: V. J.


    Észrevételével teljes mértékben egyetértünk. Annak ellenére, hogy a Wikimedia eredeti fotója is balinként tünteti fel a halat, az nem balin. Teljes biztonsággal nem tudjuk azonosítani, de leginkább a nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) jellegzetességei fedezhetők fel rajta: szája félig alsó állású és a balinénál kisebb, oldalvonalán 52-53 pikkely számolható, a teste kissé vaskos, a farokalatti úszója rövid és homorú, a mell- és hasúszói enyhén színesek.

---------------------------------------------------------------------------------

    A mai napon (2017. december 17.) csak ezt a kis aranyost adta a Rába-Marcal összefolyása, de nem tudom pontosan meghatározni a kis aranyost. Előre is köszönöm a segítséget. N. A.


    Az orsószerű, hengeres forma, a bajusz és a test oldalán sorakozó nagyobb foltok elárulják, hogy egy küllőt sikerült fognia. A nagyobb fekete pettyek nélküli farokúszó, valamint a magas hát és a viszonylag ugyancsak magas faroknyél alapján pedig az is megállapítható, hogy a hal egy védett halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi, korábban Gobio albipinnatus). A farokúszón elszórtan látható fekete pettyek nem a hal jellegzetességei, hanem egy parazita mételyféreg betokozódott lárvái.

---------------------------------------------------------------------------------

    A Rákos-patak kőbányai szakaszán fogtam ezt a kishalat, amit nem tudok meghatározni. Esetleg nyúldomolykó lenne? Ebben kérem a segítségüket. Üdvözlettel: Sz. B.


    A szája kétségtelenül alsó állású, de nyúldomolykó nem lehet, mert ehhez túl hosszú a farokalatti úszója, és 53-nál több (58) pikkely van az oldalvonalán. Mivel a hosszú anális úszó és a hátranyúló szájszeglet miatt paduc sem lehet, marad a szilvaorrú keszeg (Vimba vimba). Megjegyezzük, hogy az ivadékok szeme lényegesen nagyobb, mint az ivarérett egyedeké.

---------------------------------------------------------------------------------

    Dusnokon, a Vajas-fok csatornán a merítőszákommal próbáltam visszaszerezni a leszakadt végszerelékem, amikor ezt a halat láttam meg a hálóban, amelyet fényképezés után visszaengedtem. Közben találtam hasonló fotókat, és rájöttem, hogy a hal valószínűleg amurgéb volt, amit nem kellett volna visszaengedni. Jól gondolom? Üdvözlettel: K. L.


    Jól gondolja, a két hátúszó biztosan jelzi, hogy a hálóba nem lápi póc, hanem amurgéb (Perccottus glenii) került, amelyet - mivel inváziós faj - nem szabad visszaengedni. De a kérdését köszönjük, mert így egy újabb adathoz jutottunk a Kelet-Magyarországon már mindenfelé megtalálható halfaj Duna menti, nyugati irányú terjedéséről.

---------------------------------------------------------------------------------

    Idén augusztusban fogtam ezt a különleges halat Lillafüreden, a Garadna patak Hámori-tó fölötti szakaszán. Nem sokan láthattak még ilyet, ezért érdemes lenne közreadni a "Mit fogtam?" rovatban. Üdvözlettel: S. Z.


    Valóban ritka különlegesség ez a mintázata miatt tigrispisztrángnak nevezett hibrid (Salvelinus fontinalis x Salmo trutta m. fario), amely a közeli pisztrángtelepen születhetett, a pataki szajbling és a sebes pisztráng keresztezése eredményeként.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A lakóhelyemhez közel, egy kis csatornán fogtam a képen látható teljesen színtelen, szürkés sügért. Egy év alatt ugyanitt 7-8 példány is horogra akadt ebből a fekete-fehér változatból. Mi okozhatja ezt az elváltozást? Mennyire terjedhet el? Üdvözlettel: P. P.


    A színek ideiglenes megfakulása gyakran a világosszürke, zavaros vízhez történő alkalmazkodás következménye, de ha átlátszó, tiszta vízben is ilyenek maradnak a halak, akkor feltehetőleg genetikai változás, mutáció áll a jelenség hátterében. Ha a fakó szín vagy az esetlegesen vele járó egyéb tulajdonság (pl. a bőr szerkezetének a megváltozása) valamilyen szempontból előnyt jelent az ilyen egyedek számára, akkor elszaporodhatnak a populációban, ha előnytelen, akkor a szelekció hatására megfogyatkoznak, esetleg el is tűnnek. Újabb mutáció eredményeként azonban később ismételten kialakulhatnak.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a legalább 35 centis halat Rajkánál fogtam a Dunán. Az én tippem német bucó. A hal fényképezés után azonnal visszakerült élőhelyére. Segítségüket előre is köszönöm. Tisztelettel: E. K.


    A hal valóban bucó, de nem német, hanem magyar bucó (Zingel zingel). A német bucó ugyanis nemigen nő nagyobbra 20 centinél, másrészt sokkal karcsúbb, különösen a farokrésze. Kifogva könnyű a két fajt megkülönböztetni: meg kell számolni, hogy az első hátúszót hány sugár merevíti. Ha 10-nél kevesebb, akkor német, ha több, akkor magyar bucó a hal. Egyébként mindkettő fokozottan védett, természetvédelmi értékük darabonként 100 ezer forint.

---------------------------------------------------------------------------------

    Ismét az előző tükörpontyról: Facebook-oldalunk látogatói hívták fel a figyelmünket arra, hogy a hal farkán lévő "valamire" vonatkozó kérdés nem a nagy és szabálytalan pikkelyekre, hanem "az erősen kirajzolódó hajszálerekre vonatkozott". Utólag magunk is így véljük, bár ezek nem a hal farkán, hanem a törzsén láthatók. Most erre válaszolunk.


    Amit látunk a halon, az a bőr felszínéhez közeli erecskék hálózata. A vénák vékony falú erek, s ha gyengék, a vér nyomásától erősen kitágulhatnak. A tágult érfalon keresztül a vörösvérsejtek kijutnak a környező szövetekbe, vörösre festik azt, emiatt válik láthatóvá az érhálózat. Az érfalak erőssége és rugalmassága örökletes tulajdonság, az értágulat kialakulásához se a kondíció, se a megerőltetés, se egyéb tényező érdemben nem járul hozzá. A kitágult erecskék nem veszélyeztetik a halakat, és a halhús élvezeti értékét sem befolyásolják.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt MHTT! Kérdésem ez esetben nem a halfaj meghatározásra vonatkozik, hiszen a tükörponty felismeréséhez horgászvizsgával sem kell rendelkezni. Arra lennék kíváncsi, hogy mi az, ami ennek a halnak a farkán látható. Mi ennek az oka, és miért nem látható ez minden hasonló kondícióban, korban lévő halon, még azonos élőhelyen belül sem? A kialakulása köthető esetleg valamilyen megerőltetéshez, vagy telepítéskori sérüléshez? Köszönettel: J. B.


    A hal farkán két nagyméretű pikkely látható, ami a tükörpontyoknál gyakori. Ez egy genetikai adottság, amely élőhelyi viszonyoktól, megerőltetéstől és sérüléstől függetlenül alakul ki, leggyakrabban a farokrészen, de olykor másutt is.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Egy Szeged közeli kis kezeletlen tóban fogtam ezt a szép "aranyhalat". Az úszók szegélye lekerekített, ami nem az aranyhal jellemzője, és a szerintem a szeme is előrébb van. Valami hibrid lehet? Üdvözlettel: T. L.


    A kérdésre nem tudunk biztos választ adni. Nem kizárt, hogy a zsákmány az aranyhal és a koiponty hibridje, de magának az aranyhalnak is számtalan szín- és formaváltozata létezik. A kitenyésztett törzseknél az úszók is rendkívül változatos alakúak lehetnek (pl. fátyolfarkú variánsok), ezért nem tekinthetők faji bélyegnek, miként a fejforma sem.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Azt szeretném önöktől megkérdezni, hogy meg lehet-e becsülni a képen látható, orrhegytől faroktőig mérve 68 cm-es, kb. 5kg-os süllő életkorát, esetleg ivarát? A halat október 19-én sikerült megfogni a Hármas-Körösön, pergető módszerrel, fényképezés után visszaengedtem. Köszönettel: T. A.


    Méret alapján nehéz megbecsülni az életkort, de némi támpontot jelenthet egy Tiszából fogott, szintén 68 centis süllő, amely 6 éves volt. Ám egy ugyanott fogott, 3 centivel kisebb példány 7 évesnek bizonyult. A fényképen látható hal inkább ikrás lehet, mert tapasztalataink szerint a tejes példányok nyúlánkabbak.

---------------------------------------------------------------------------------

    Üdvözletem! A Duna Visegrád feletti szakaszán akadt horgomra ez a hal. Jásznak vélem, de ismerőseim között van, aki másnak gondolja. Milyen hal látható a képen? Tisztelettel: T. Sz.


    A hal nem lehet jászkeszeg, mert annak a pikkelyei apróbbak, 55-60 sorakozik belőlük az oldalvonalon, míg a képen csak 43 számolható. A pikkelyszám mellett a narancsos szemgyűrű is arról árulkodik, hogy a zsákmány egy idősebb, szépen fejlett bodorka (Rutilus rutilus), amelynek a testmagassága már aránylag nagy. Végül mindenkinek azt javasoljuk, hogy a horogtól mielőbb szabadítsa meg a fogott halat, úgy készítsen róla fényképet. Ez - amellett, hogy így etikus - azzal az előnnyel is jár, hogy jobban látható lesz a száj állása, ami fontos lehet a faj azonosításában.

---------------------------------------------------------------------------------

    A képen látható halat 2017. október 22-én fogtam a Tisza-tó sarudi szakaszán. Hossza 25 cm, súlya 40 dkg volt. Első ránézésre bodorkának tűnt, de a pikkely mérete és sűrűsége megzavart. Habitusa dévérre emlékeztetett. Úgy gyanítom, hogy talán bodorka és dévér hibridje lehet. Szeretném az Önök segítségét kérni a halfaj pontos meghatározásában. Köszönettel: H. P.


    Az oldalvonal pikkelyszáma, valamint a fölötte és alatta húzódó pikkelysorok száma is karikakeszegre utal, ám ugyanezek a számok előfordulhatnak a bodorka-dévérkeszeg hibridjénél is. A hal hibrid volta mellett szól a bodorkaszerűen narancsos szemgyűrű, a test és az úszók sötétebb színe, továbbá az, hogy a farokalatti úszóban, amelyet külön képen is megkaptunk, eggyel kevesebb úszósugár van annál, mint ami a karikakeszegre jellemző. Ilyen eltérés igen ritkán fordul elő. A kérdést könnyen eldönthette volna a garatcsont. Ha rajta a fogak két sort alkotnak, akkor a hal karikakeszeg (Blicca bjoerkna), ha egy sorban állnak, akkor bodorka és dévérkeszeg hibridje (Rutilus rutilus x Abramis brama).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A mellékelt fotón látható gébet október 20-án fogtam a Tiszán, Tiszalök alatt, gumihalazás közben, szabályos rávágással, és a szájában megakadt horoggal. A mérete meglepően nagy, ekkorával még sohasem találkoztam. Arra meg nem volt eddig példa, hogy pergetés során találkozzam vele. Ám nem ezért fordulok Önökhöz segítségül, hanem azért, mert nem tudom, milyen gébről van szó? Akármilyen fajta is legyen, most is a Tiszában úszkál. Válaszukat várva, üdvözlettel: T. N.


    A viszonylag kis fej, a relatíve ugyancsak kis száj, a testoldal középvonalában húzódó sötét foltsor, továbbá a második hátúszó hátrafelé haladva rövidülő sugarai alapján a hal folyami géb (Neogobius fluviatilis). Spontán betelepült idegenhonos faj vizeinkben, amely jelenleg is terjed, helyenként igen sűrű állományai alakulnak ki.

---------------------------------------------------------------------------------

    Üdvözletem! Szeretném megkérdezni a mellékelt fotón láthatóan hal faját, amelyet nemrég fogtam a Gyáli-patakban. Nyúldomolykóra tippelek, de itt, a Gyáli-patakban nem valószínű. Tisztelettel: B. B.


    A nyúldomolykó jellegzetessége az oldalvonal pikkelyszámán túl az alsó vagy félig alsó állású száj, valamint a viszonylag rövid farokalatti úszó, amelynek a szegélye homorú. Ez utóbbinak sajnos se a hossza, se a szegélye nem látszik a felvételen, ennek ellenére megerősítjük, hogy a hal nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus). Ez a faj leginkább kisvízfolyásokban él, így a patak, ha nem nagyon szennyezett, megfelelő élőhely számára.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható hal a keszthelyi öbölben akadt a horgomra. Tudnának segíteni az azonosításában? Én karikakeszegre, esetleg leánykoncérra tippelnék. Elnézést a gyengébb képminőségért, remélem, hogy ennek ellenére is felismerhető. Üdvözlettel: T. J.


    A karikakeszeg farokalatti úszója hosszabb, a leánykoncér szemgyűrűje fehér lenne. A csúcsba nyíló száj, a narancssárgás szemgyűrű és az enyhén színes úszók, az egy vonalban eredő hát- és hasúszó, továbbá a viszonylag rövid farokalatti úszó sugárszáma egyaránt arra mutat, hogy a hal bodorka (Rutilus rutilus). A színe ugyan kissé fakó, de ilyenek előfordulnak. Ez már egy idősebb példány, melyeknek a testhosszhoz viszonyított testmagassága lényegesen nagyobb, mint a fiataloké.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A honlapjukon olvastam egy 2012-ben megjelent cikket, melynek a címe: HÁNY HALFAJ ÉL MAGYARORSZÁGON? A MAGYAR HALFAUNA ZOOGEOGRÁFIAI ÉS TAXONÓMIAI ÁTTEKINTÉSE, ÉRTÉKELÉSE. Ebben a kis termetű márnák közül egyedül a kárpáti márnát találtam meg, a Petényi-márnát nem. Utóbbi miért nem szerepel a fajlistában? Üdvözlettel: Sz. E.


    A Kárpát-medencében élő kis termetű pataki márnákat, bárhol találtak is rájuk, másfél évszázadon át egyazon fajba sorolva, Petényi-márnaként vették nyilvántartásba. A 21. század genetikai módszereivel azonban kiderítették, hogy valójában négy fajról van szó. A térképen jól látszik, hogy a Petényi-márna jelenlegi határainkon belül nem fordul elő, ezért nem szerepel az említett cikkben. Továbbá nincs benne a bihari márna se, mert azt a dr. Antal László által vezetett kutatócsoport csak négy évvel később, 2016-ban írta le.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A Duna gönyűi szakaszán, márnázás közben sikerült kifognom a képen látható halat. Kevés horgásztapasztalatom miatt csak tippelni tudom, hogy egy leánykoncért sikerült horogra csalnom. Sajnos a képről a hal szája lemaradt, de ha így is azonosítani lehet, kérem, erősítsék meg! Üdvözlettel: H. G.


    Mindig érdemes több képet készíteni a problémás halról, akkor nagyobb eséllyel akad köztük olyan, amelyikről nem marad le valamilyen fontos részlet. Jelen esetben a szájállás fontos támpont lenne, de ennek híján is meg tudjuk erősíteni a tippjét: a hal leánykoncér (Rutilus virgo, korábban R. pigus virgo).

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt az 50 centiméteres jászkeszeget (a teljes hossza 60 cm) 2017. szeptember 20-án hajnalban fogtam a Duna fővárosi részén, pergetve. Sajnos mérleg nélkül csak tippelni tudtam a súlyát. Kérdésem az lenne, hogy kb. milyen súlyú egy ekkora jászkeszeg. A választ előre is köszönöm. Üdvözlettel: S. R.


    Vizeinkben a jászkeszeg (Leuciscus idus) 50 centis testhossza már közel áll a maximumhoz. A faj 1995-ben fogott hazai horgászrekordja 3,86 kg, de annak a példánynak a testhosszáról és a kondíciójáról nincs adatunk. Talán nem tévedünk sokat, ha feltételezzük, hogy ehhez hasonló méretű lehetett, s ha így van, akkor ennek a jászkeszegnek a tömege is a megadott értékhez közel állhat.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Kérem szíves megerősítésüket abban, hogy a képen látható hal egy jászkeszeg. Sajnos a kép nem sikerült túl élesre. 2017. 09. 15-én fogtam az újpesti öbölben, 0-s körforgó villantóval. Korábban egy ennél kisebb példány is horogra akadt. Üdvözlettel: T. T.


    Tippjét nem tudjuk megerősíteni, mert ennek a halnak a szája nagy (horog nélkül, zárt állkapcsokkal látni lehetne, hogy szájszeglete a szem alá nyúlik), a testmagassága kisebb a hasonló méretű jászkeszegénél, és az oldalvonalán is 60-nál több pikkely sorakozik. Ezek alapján hal egy balin (Leuciscus aspius, régebben Aspius aspius).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ennek a gébnek meghatározásában szeretném a segítségüket kérni. A Duna újpesti szakaszán fogtam. Ahogy a régi bejegyzéseiket megnéztem, Kessler-gébre tippelnék. Megerősítő válaszukat előre is köszönöm. B. D.


    Kitűnően tippelt. A hal feje a kimeresztett kopoltyúbőr-sugarak miatt kevésbé tűnik lapítottnak, mint a békáké, de a nagy száj, a testoldal mintázata, a szinte kerek farokúszó, továbbá a második hátúszó hátrafelé haladva se rövidülő úszósugarai békafejű vagy másként Kessler-gébre (Ponticola kessleri, régebben Neogobius kessleri) utalnak.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható harcsát a Duna újpesti szakaszán fogtam. A kép sajnos nem adja úgy vissza, de a fejrész és a test eleje szokatlanul sárga volt. A fiatalsága miatt ilyen színű? Milyen idős lehet? A halat a méretei miatt természetesen visszaengedtem. Válaszukat előre is köszönöm, B. D.


    A harcsa igen változatos színekben tud megjelenni, de ez nem az életkortól, hanem a génektől és a környezettől függ. Színváltozatait a régi halászok külön névvel illették Tiszafüred környékén. A világos, de sötéttel márványozott példányok neve tőkés harcsa volt, a feketéké köviharcsa, a világos, esetenként kissé sárgás színűeké pedig szőke harcsa. A képen látható hal az utóbbiak közé illik, sárgás színét a bőr mélyebb rétegében termelődő xantofill okozza. A harcsa életkorát nehéz megbecsülni, mert a testhossz és a testtömeg nagymértékben függ a táplálék mennyiségétől és minőségétől. A Tisza tiszafüredi szakaszán szerzett tapasztalatok alapján ez a hal vagy egy igen jól fejlődő másodnyaras, vagy egy lassabb növésű harmadnyaras példány lehet.

---------------------------------------------------------------------------------

    Erdélyben, Marosludason, kisméretű villantóval fogtam ezt a keszegfélét a Marosból, és szeretném tudni, hogy mi lehet. Szilvaorrú keszegre gyanakszom. Üdvözlettel: Ö. Sz.


    Gyanúját a hal jellegzetes orra, alsó állású, ívelt szája és viszonylag hosszú farokalatti úszója alapján megerősítjük.

---------------------------------------------------------------------------------

    Nemrégiben fogtam ezt a példányt egy Szlovákiai folyóban. Véleményem szerint kárászféle lehet, de az orrát nézve nem tudom, mi lehet. Üdvözlettel: H. R.


    Forma és színezet alapján biztosak lehetünk abban, hogy egy ponty (Cyprinus carpio) akadt horogra, a rozmárszerűen lefittyenő orr csak valamiféle rendellenesség lehet. Hogy sérülés vagy más ok következtében alakult-e ki, arra nem tudunk válaszolni.

---------------------------------------------------------------------------------

    Nagyon rövid e-mailt küldött a címünkre H. A., csupán ennyiből állt: "Mit fogtam?" Ha azt is megírja, hogy mikor és hol fogta a halat, talán egy eddig nem ismert lelőhelyről értesültünk volna. Kérdését azonban így se hagyjuk válasz nélkül.


    Bár méretéhez képest elég kicsinek tűnik a hal magassága, a félig alsó állású száj, az oldalvonal pikkelyszáma, a pirosló úszók és a közepes hosszúságú farokalatti úszó alapján eldönthető, hogy egy szép, védett leánykoncért (Rutilus virgo, korábban R. pigus virgo) sikerült fognia.

---------------------------------------------------------------------------------

    Karaš? (vagyis: kárász?) - kérdezi M. O. K., aki még 2011-ben fogta ezt a halat a szerbiai Csentánál (Čenta), feltehetően a Dunából.


    A kárászok hátúszója hosszú, farokalatti úszója rövid. Ennél a halnál éppen fordított a helyzet, tehát nem lehet kárász. A hosszú farokalatti úszó, a rózsaszín mellúszó és az oldalvonaltól a hátúszó felé haladva alig csökkenő pikkelyméret alapján ez a hal egy karikakeszeg, szerbül krupatka vagy krupatica (Blicca bjoerkna).

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt a halat a Balaton közepén fogtuk pinkivel, elsőre fenékjáró küllőnek mondanánk. Megerősítik vagy cáfolják a tippünket. Válaszukat előre is köszönöm, P. Gy.


    Megközelítésnek jó, hogy halunk egy küllő, de a fenékjáró küllő hát- és farokúszója erősen pettyezett (ugyanígy a belőle elkülönített utódfajoké, a dunai és a tiszai küllőé is), és ezek ma már inkább csak a hegy- és dombvidéki vízfolyásainkban élnek. A Balatonnak, valamint nagy folyóink alföldi szakaszának jellemző és gyakori küllőfaja a képen is látható halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi, korábban Gobio albipinnatus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság, a csatolt képen lévő halat a Szilas patakban fogtam. Rengeteg van belőle. Nem tudtam eldönteni, hogy jász vagy bodorka. Segítenének? Köszönettel: K. G.


    A bodorka oldalvonalán 40-46 pikkely számolható, a jászkeszegén 55-60. Erre figyelve könnyű eldönteni, hogy a hal egy ivadékkorú jászkeszeg (Leuciscus idus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Az egyik ismerősöm kérdezte, elképzelhető-e, hogy kárász-koiponty hibridet fogott a Szigetközben? Mellékelt is egy fényképet, amit csatolok. A halat nézve nekem is a kárász jutott róla eszembe, a feje viszont így ránézésre emlékeztet kicsit a koiponty fejére. Nem tudom, lehetséges-e a természetben hibridje kárásznak és pontynak. Esetleg mesterséges hibrid lenne vagy fajtiszta hal? Ebben szeretnék segítséget kérni. Üdvözlettel: L. M.


    A természetben ritkák a hibridek, ezért nagyobb a valószínűsége annak, hogy ez a hal valamiféle tenyésztői tevékenység eredményeként született. A ponty és a kárászfajok (széles kárász, ezüstkárász, aranyhal) kereszteződhetnek, de nem vagyunk benne biztosak, hogy ez a hal hibrid. Az is elképzelhető, hogy valamelyik fajnak egy mutáns, úgynevezett xantorisztikus egyede, amelynek a bőrében sötét színű melanin helyett sárga színű xantofill pigment képződik. Köszönjük az érdekes képet, de biztos választ csak akkor tudnánk adni, ha visszaengedéskor a hal felajánlotta volna három kívánság teljesítését. Ez esetben egészen biztosak lennénk abban, hogy aranyhal.

---------------------------------------------------------------------------------

    Érdeklődni szeretnék a mellékelt képen látható halról, melyet 2017. 07. 30-án fogtam Budapesten, az újpesti öbölben. A reggeli órákban, felszín közelében vezetett küsz formájú woblerrel pergetve esett zsákmányul. Én elsőre balinként azonosítottam, aztán túl színesnek találtam a képek alapján. Egy ismerősöm leánykoncérnak mondta. Pontos mérlegelés nem történt, így csak saccolni tudom, kb. 45 centiméter és 1 kilogramm fölötti súlyú volt. Előre is köszönöm válaszukat. Tisztelettel: V. I.


    Ennek a halnak a szája nagy (szeglete a szem alatt van) és félig felső állású, míg a leánykoncér szája kicsi és félig alsó állású. Már ennyi is elég lenne a leánykoncér kizárásához, de az apró pikkelyek és a mélyen beöblösödő farokalatti úszó egyértelműen jelzi, hogy a hal balin (Leuciscus aspius, korábban Aspius aspius). A színezettel kapcsolatban jó tudni, hogy nem stabil bélyeg, a környezettől függően változhat.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Vasárnap kora délután a hollandiai Roer folyó roermondi szakaszán fogtam a csatolt képen lévő halat. A teste és feje szokatlanul nyurga, a szája pedig belül sárga volt, mint azoknak a pontyoknak, amelyek kagylótelepeken legelik át az egész napot. Kapás utáni viselkedése is a pontyéhoz volt hasonló, bár 4-5 erőteljesebb kirohanás után megadta magát, felfeküdt a vízre. A kirohanásai azonban erősen hajaztak a pontyéra. Míg 30-40 méterről betereltem a szákba, minden megfordult a fejemben, hogy mi lehet. Segítségüket előre is köszönöm, és sok sikert kívánok a beazonosításhoz. Üdvözlettel: T. Sz.


    A hal valóban nagyon nyurga, de semmi nem fedezhető fel rajta, ami alapján hibridnek (vagy régies szóhasználattal korcsnak) kellene gondolnunk. A hibrideknél a pikkelyek és az úszósugarak száma köztes értéket mutat a szülőfajokhoz képest, itt viszont a rövid hátúszó, a hosszú farokalatti úszó, az oldalvonal pikkelyszáma (55), valamint a hátúszó eleje és az oldalvonal közti hosszanti pikkelysorok száma (12) egyértelműen dévérkeszegre (Abramis brama) utal. Megjegyezzük azonban, hogy alak tekintetében a dévérkeszegek nagy változékonyságot mutatnak. Akadnak köztük igen magas hátú és kis testmagasságú példányok is. Előbbiek főként az ikrások, utóbbiak inkább a tejesek körében.

---------------------------------------------------------------------------------

    Meg tudják állapítani a mellékelt fotó alapján, hogy milyen halat sikerült fognia az egyik ismerősömnek? Sajnos csak ez az egy kép készült róla. Még annyi infóm van, hogy apró szálka nem volt benne, csak nagy. Várom válaszukat, maradok tisztelettel: P. A.


    A kép kitűnően érzékelteti, hogy milyen szép, jó kondícióban lévő halat fogott az ismerőse, de a fotóról sajnos a faj azonosítását segítő bélyegek közül sem a száj mérete és állása, sem a hát- és a farokalatti úszó alakja, sugárszáma nem állapítható meg. A testforma, a pikkelyek és a színezet alapján azonban ennek ellenére is eldönthető, hogy a hal egy méretes amur (Ctenopharyngodon idella).

---------------------------------------------------------------------------------

    2015-ben a szentesi komplejárónál fogtam jiggel ezt a bucót. Sokáig magyar bucónak gondoltam, de a hátúszó tüskéi alapján mégis inkább német bucónak tűnik. Üdvözlettel: J. G.


    A német bucó első hátúszójában csak 10-nél kevesebb tüske lehet, a magyar bucóéban viszont csak 10-nél több. A képen nincs eléggé kifeszítve a hátúszó, ezért az utolsó sugarai nem látszanak jól. Továbbá fontos tudni, hogy számolásuknál az úszó elején lévő csökevényes sugarakat is figyelembe kell venni. Ami a képen első sugárnak tűnik (a leghosszabb), az valójában már a harmadik. Előtte, szorosan hozzátapadva egy sötétebb színű, rövidebb sugár is látható, és a hüvelykujj körme előtt is van egy alig pár milliméteres sugár. Ezek alapján tehát a hal magyar bucó (Zingel zingel), amit a vaskosabb faroknyél és a német bucóénál zömökebb testforma is megerősít.

---------------------------------------------------------------------------------

    2017. augusztus 5-én fogtam egy balint a Balatonon. Már fárasztás közben látszott, hogy valami nem stimmel a farokúszójával. Jó erőben volt, elengedéskor egy pillanat alatt távozott. A farokúszóján azonban a képen látható kelésszerű seb éktelenkedett. Nem kevés balint fogtam már, és láttam már sok mindent, de ilyet még soha. Mi lehet ez? És ha találkozom ilyennel, akkor mi a teendő? Utána gondoltam rá, hogy talán le kellett volna vágnom róla. H. F.


    Halegészségügyi szakértőnk szerint valószínűleg egy vírusos eredetű daganat van a balin farokúszóján. Biztos diagnózis azonban csak alapos laboratóriumi vizsgálat alapján adható. Ehhez az elváltozott területet kimetszve és lefagyasztva kell eljuttatni az MTA ATTK Állatorvos-tudományi Intézetébe (Budapest, Hungária krt. 21.).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Pár hete fogtam a képen látható halat a Duna süttői szakaszán. Testhossza 40 cm, testtömege pedig 1,32 kg volt. A horgásztársak megoszló véleménye miatt szeretném az önök segítségét kérni a halfaj pontos meghatározásában. Köszönettel: B. A.


    A félig alsó állású száj, az oldalvonalon lévő 46 pikkely, valamint a pirosas farok- és alsó úszók alapján a képen a leánykoncérnak (Rutilus virgo, korábban R. pigus virgo) egy méretes példánya látható. A leánykoncér a Duna vízrendszerének bennszülött és egyben védett faja.

---------------------------------------------------------------------------------

    Az Ráckevei-Soroksári-Dunán horgásztam, ahol vízmerítéskor ez a halacska úszott a vödörbe. A kép sajnos nem adja vissza azokat a csodálatos zöld és kék színeket, amik az oldalán látszottak. Én tarka vagy fekete sügérre gondoltam, de sajnos nem vagyok biztos benne. Kérném segítségüket a halfaj meghatározásában. Tisztelettel: T. A.


    A kerekded forma, az egyetlen, de jól láthatóan két részre különülő hátúszó és a kopoltyúfedő felső részén lévő folt naphalra (Lepomis gibbosus) utal, annak ellenére is, hogy utóbbinak hiányzik a piros része (ez ugyanis nem minden példányon jelenik meg). Naphalra vall továbbá a fogáskor még jól látható kék és zöld szín is, amely feltehetőleg az erős stressz hatására halványodott el.

---------------------------------------------------------------------------------

    A csatolt fotókon látható hal a Tisza vajdasági, közelebbről magyarkanizsai szakaszán (140. fkm) került horogra. Nyilvánvaló, hogy a cápaharcsák valamelyikéről van szó. Adott esetben azonban nem is annyira a hal pontos fajbeli hovatartozására vagyok kíváncsi, hanem az érdekel, hogy képes-e áttelelni, és elszaporodhat-e a Tiszában. Válaszukat előre köszönöm. Üdvözlettel. Z. N.


    A képen szerintünk is egy cápaharcsa vagy más néven pangáziusz látható, de hogy a Dél- és Délkelet-Ázsiában honos Pangasius nemnek pontosan melyik faja, azt nem tudjuk megállapítani. Előkerülése a Tiszából rendkívül meglepő, ugyanis tudomásunk szerint a folyó mentén sehol nem foglalkoznak a nevelésével. Táplálkozását tekintve mindenevő, kezdetben algákat, zooplanktont, férgeket és rovarlárvákat fogyaszt, később rákokat, puhatestűeket és halakat is. Mint idegenhonos faj nemkívánatos vizeinkben, de elszaporodása nem valószínű, mert elpusztul, ha a víz hőmérséklete 12-14 Celsius-fok alá süllyed.




---------------------------------------------------------------------------------

    Győrben, a Mosoni-Dunából fogtam, szürkületkor. A hal hossza 38 cm, egy 8,5 cm-es wobblerre jött. Én jászkeszegnek véltem, bár pár horgász kolléga koncérnak mondja. Önök szerint mi? Üdvözlettel: M. Z.


    A leánykoncér oldalvonalán maximum 49 pikkely lehet, ezen a halon viszont 55 számolható, ami kizárja ezt a lehetőséget. Ugyanez következik abból is, hogy a hátúszó a hasúszónál hátrébb ered, míg a leánykoncérnál egy függőleges vonalba esik a két úszó kezdete. A hal tehát, ahogyan gondolta is, valóban jászkeszeg (Leuciscus idus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Elég sok hibrid fogásáról olvashattunk az utóbbi időben a haltani társaság honlapján. Lehet tudni, hogy ezekre és a többi hibridre milyen fajlagos tilalom, méret- és darabkorlátozás vonatkozik? Üdvözlettel: H. Z.


    Védett és fokozottan védett fajok esetében a természetvédelmi jogszabályok irányadóak, amelyek a hibridjeiket is védik. Akkor is, ha csak az egyik szülőfaj áll oltalom alatt, tehát pl. a széles durbincs és a vágódurbincs képünkön látható hibridjére a védett széles durbincsra vonatkozó, szigorúbb szabályok érvényesek.
    A horgászatra és halászatra vonatkozó jogszabályok nem foglalkoznak a hibridekkel, tehát azokra semmilyen korlátozást nem írnak elő. Ebből következően pl. a jászkeszeg és balin hibridjére se az egyik, se a másik szülőre érvényes korlátozások nem vonatkoznak.

---------------------------------------------------------------------------------

    Érdekes fotókat töltött föl a Haltani Társaság Facebook-oldalára Belgrádból M. O. K., s ezek közül egyet mi is közzéteszünk. A képek mellé szöveget nem írt, csak három kérdőjelet tett, így nem tudjuk, hogy a halat mikor és hol fogta, de bizonyára a faj nevére kíváncsi. Kimondatlan kérdésére itt válaszolunk.


    A tapadókoronggá összenőtt hasúszók alapján nyilvánvaló, hogy egy gébfélével van dolgunk. Nagy, felülről lapított feje és hatalmas szája pedig azt is elárulja, hogy halunk a békafejű géb vagy másként Kessler-géb (Ponticola kessleri, korábban Neogobius kessleri). Ez a faj korábban a Dunának csak a legalsó szakaszán élt, napjainkra azonban a Duna-Majna-Rajna-csatornán át már Hollandiáig jutott.

---------------------------------------------------------------------------------

    A Facebook-oldalunkon nemrég közreadtuk egy nászruhás folyami géb fényképét, és azt is megírtuk, hogy ennél a fajnál ritkaság a szurokfekete példány. Válaszként L. J. egy hasonló fotót küldött be, amely azonban egy másik gébfajról készült. Ezt jelezve tippelésre biztattuk látogatóinkat, de mivel nem kaptunk helyes választ, közzétesszük a megoldást.


    A hal meglehetősen sötét színű, de ennek ellenére látható, hogy terepmintás, továbbá az is, hogy szeme, amely aránylag kicsi, nem fönn, hanem a fej oldalán helyezkedik el. Ezeken túlmenően a szája is inkább félig alsó, mintsem félig vagy egészen felső állású, ellentétben a nálunk honos többi gébfajjal. Halunk tehát egy nászruhás tarka géb (Proterorhinus semilunaris, korábban P. marmoratus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Ezt a halat július 12-én fogtuk egy szentendrei kis tavacskából. Nincs bajsza, tehát kárász lenne, de a fejformája nem erről árulkodik. Esetleg hibrid? Válaszukat izgatottan várom. Tisztelettel: Z. M.


    A hal teste ezüstkárászra vall, de a feje hosszabb, mint általában az ezüstkárászoké, pontyszerű. Meglehet, hogy a hal valóban a ponty és az ezüstkárász hibridje, de nem zárható ki az sem, hogy egy furcsa, hosszú fejű ezüstkárász. Megalapozottan a garatfogak, és az első kopoltyúív tüskéinek a száma alapján lehetne dönteni.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt MHTT! Ezt a halat 2017. 07. 12-én fogtam a veresegyházi Pamut-tóból. Elsőre egyből rávágtam, hogy egy szép dévér, ám közel sincs olyan magas háta. Vajon milyen halról lehet szó, netán lapos keszegről? Köszönettel: J. P.


    Habár a Balatonban és a Tisza-tóban is megél a laposkeszeg, elsősorban közepes és nagyobb folyóink lakója, ezért meglepő, hogy egy kisebb állóvízből is előkerült. A nagyon hosszú farokalatti úszó, a fölső állású száj és a hát apró pikkelyei alapján azonban nem vitás, hogy a hal valóban egy szép, méretes laposkeszeg (Ballerus ballerus, korábban Abramis ballerus). Jó lenne tudni, hogy honnan és mikor kerülhetett a tóba.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható gébet az egyik barátom fogta a Tisza, Tiszatelek és Ibrány közötti szakaszán. Nászruhás hím folyami gébre gyanakszunk az Önök honlapján talált kép alapján, de ez annyira fekete, hogy az oldalán levő foltsor sem látszik. T. Cs.


    A folyami gébek közt ritka az ennyire fekete nászruhás példány, ennek ellenére jól tippeltek. Bár az oldalán nem látszik a foltsor, az alakja elárulja, hogy a hal folyami géb (Neogobius fluviatilis).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Ezt a halat a Duna százhalombattai szakaszán fogtam 2017. 07. 04-én. Úgy vélem, hogy egy hibrid, mégpedig a balin és a jász hibridje. A kérdésem az lenne, hogy helytálló-e a határozás ? Köszönettel: Sz. I.


    A hal oldalvonalán 63 pikkelyt számoltunk, ami a jászkeszegre sok, a balinra kevés, vagyis köztes érték. A farokalatti úszó elágazó sugarainak a száma 11, azaz ugyancsak köztes helyzetet mutat (a jászra 9-10, a balinra 12-14 a jellemző). A száj viszonylag kis mérete a jászra, az enyhén kampós alsó állkapocs viszont a balinra jellemző. Összefoglalva: az azonosítás kitűnően sikerült, a hal a jászkeszeg (Leuciscus idus) és a balin (Leuciscus aspius, korábban Aspius aspius) hibridje.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Ezt a halat egy jóbarátom fogta a Sebes-Körösön, és nem bírunk dűlőre jutni, hogy pontosan mi lehet. Tudnának segíteni? Üdvözlettel: P. P.


    Fotózás előtt a horgot és a csalit el kellett volna távolítani, mert így a szájállás nem állapítható meg. Biztosat mondani, nem tudunk, de feltevésünk szerint a hal vagy egy szokatlanul magas hátú küsz lehet (idős példányoknál a test magassága lényegesen nagyobb, mint a fiataloknál), vagy egy olyan hibrid, amelynek az anyja küsz (Alburnus alburnus), az apja karikakeszeg (Blicca bjoerkna) volt.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Tegnap fogtam ezt a halat Tiszanagyfaluban, a Morotva nevű holtágon. Folyami gébnek gondolom, de szeretnék kérni egy pontos meghatározást, ha lehet. Tisztelettel: B. R.


    A hal azonosítása tökéletes, a képen egy nászruhás (azaz sötét színű), hím folyami géb (Neogobius fluviatilis) látható. Egyik könnyen észrevehető jellegzetessége a testoldal középvonalán végighúzódó fekete foltsor.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Pápán található horgásztavunkban több dévérkeszegen is megjelent ez a betegség. Ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy kell-e komolyan foglalkozni a dologgal. Esetleg tudnak segíteni annak kiderítésében, hogy mi lehet ez? Üdvözlettel: Ny. M.


    Halegészségügyi szakértőnk szerint lehetséges, hogy a gyulladásos területek a Tracheliastes maculatus nevű rákparazita befurakodási helyein alakultak ki. A pontos diagnózishoz azonban ez a felvétel nem elegendő, ahhoz egy élő, beteg halat kellene eljuttatni a NÉBIH ADI hal- és méhbetegségekkel foglalkozó laboratóriumába (Bp., Tábornok u. 2.). További részletek a parazitáról itt olvashatók.

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt a halat a Duna fővárosi szakaszán fogtam, pergető módszerrel. A feje és a szája alapján a helyszínen domolykónak határoztam (meglehetősen fáradt állapotomban). Itthon viszont, alaposabban megnézve a képeket, úgy látom, hogy a hal úszói és pikkelyei inkább a balinra jellemzőek. Leszámolni a fényviszonyok és a csillogás miatt nem tudtam, de nekem leginkább a balin és a domolykó hibridjének tűnik. Kérem, segítsenek a pontos meghatározásban. Tisztelettel: S. Z.


    Egyetértünk abban, hogy a hal hibrid, és abban is, hogy egyik szülője a balin (Leuciscus aspius, korábban Aspius aspius). Ez utóbbira a testalkat mellett főként az aránylag hosszú és nagyon homorú szegélyű farokalatti úszó utal. A másik szülőfaj azonban inkább a jászkeszeg (Leuciscis idus) lehetett. Erre vall, hogy a test hosszához képest viszonylag nagy a hal magassága (régebben szélességnek mondták, lásd: széles kárász). Emellett szól az is, hogy a szájhasítéka nem nyúlik a szeme alá, továbbá hogy a farokalatti úszója viszonylag hosszú és erősen homorú. (A domolykó farokalatti úszója ugyanis domború szegélyű, ezért a hibridjénél sem lehetne ilyen mélyen beöblösödő.) Véleményünk szerint tehát a hal a balin és a jászkeszeg hibridje lehet (Leuciscus aspius x Leuciscus idus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Meg tudnák mondani, hogy a csatolt képen milyen halat látunk? A Duna hazai szakaszán fogták. Üdvözlettel: I. R.


    Kerekded formája, hosszú farokalatti úszója, pikkelyeinek mérete és narancsos-rózsaszínes mellúszója alapján eldönthető, hogy a hal karikakeszeg (Blicca bjoerkna), továbbá az is nagyon valószínű, hogy hasa a benne élősködő ligula nevű galandférgektől ilyen duzzadt. Ugyanezen az oldalon lejjebb egy hasonlóan beteg, duzzadt hasú tiszai példány látható.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Az alábbi halat a Répce folyó Vas megyei szakaszán fogtam. Szeretném segítségüket kérni a hal azonosításában! Előre is köszönöm, H. Á.


    A hosszú, szalagszerű alak a csíkok jellegzetessége. A hazai csíkfajok közül háromra jellemző, hogy a farokúszója előtt sötét folt van. A balkáni és a bolgár törpecsíknál azonban a foltok száma kettő, ebből következően a hal csakis vágócsík (Cobitis elongatoides). lehet. Magyar nevét a szeme alatt lévő, és a képen is látható csonttüskéről kapta, amely felmeresztve az ember ujját is megsértheti. Ez a példány feltehetőleg zavaros vízből került elő, szokatlanul fakó színét ez okozhatja.

---------------------------------------------------------------------------------

    Egy tiszai fórumban megy a vita ennek a halnak a kilétét illetően. Szerintem egyértelműen amurgéb, jól látható jelekkel (kettős hátúszó, V alakú folt a faroknyélen, hasúszók a mellúszók alatt), többek szerint viszont lápi póc. Örülnénk, ha segítenének eldönteni. Előre is köszönjük! P. Zs.


    A kiemelt bélyegek egyértelművé teszik, hogy a hal amurgéb (Perccottus glenii). Olyan lápi póc nem létezik, amelyiknek két hátúszója lenne.

---------------------------------------------------------------------------------

    Az alábbi képet a vajdasági Kúláról, a Duna-Tisza-csatorna partjáról küldte be egy horgász a Magyar Szó horgászrovata szerkesztőjének, aki a hal hasán látható pontszerű bevérzések okának kiderítése reményében a Magyar Haltani Társasághoz továbbította a felvételt.


    Magyarországon 2008-ban figyeltek fel először erre a betegségre, amely a Szeged közelében lévő Maty-éri-víztározón a törpeharcsák tömeges pusztulását okozta. Azóta már többször és több helyen is felütötte fejét a kór, melynek egyik jellemző tüneteként pontszerű bevérzések keletkeznek a bőrön, az úszókon és a belső szerveken. Okozója az iridovírusok közé tartozó törpeharcsa-ranavírus, amely fertőz ugyan, de kizárólag a törpeharcsák körében, más halfajokra és az emberre nem jelent veszélyt.

---------------------------------------------------------------------------------

    A pontyot, amelyről a fénykép készült, a Nagykunsági-főcsatornából fogtam, a Tiszaburát Abádszalókkal összekötő közút hídjánál. A hal hátúszóján egy különös, fekélyszerű elváltozásra lettem figyelmes. A haltani társaság Mit fogtam? rovatában egy márna száján láttam hasonlót. Ezt is valamilyen vírus okozhatta? Ny. K.


    Baktériumok, vírusok, gombák és állati élősködők egyaránt okozhatnak fekélyszerű elváltozásokat a bőrön, de a kiváltó ok egyszerű ránézés alapján többnyire nem azonosítható. Halegészségügyi szakértőink azonban kinagyítva olyan sejtfonalakat láttak a hátúszó fekélyszerű hólyagjában, amelyek egy Dermocystidium nevű kórokozóra utalnak. A név találó, ugyanis a derma szó bőrt, a ciszta hólyagot jelent. Azt biztosan lehet tudni, hogy a Dermocystidium nembe sorolt lények nem vírusok, de hogy pontosan mik, az még ma is vitatott. A legelfogadottabb nézet szerint különleges élőlények, amelyek átmenetet képeznek a gombák és az állatok között. A nemnek számos faja ismert, de az általuk okozott betegségek szerencsére nem gyakoriak.

---------------------------------------------------------------------------------

    A képen látható halat május 1-jén fogtam Sárospatakon, a Svábszögi-holtágban. Első látásra lápi pócként azonosítottam, ezért fényképezés után gyorsan visszaengedtem. Amikor utánanéztem a szakirodalomban, akkor kezdtem gyanítani, hogy talán amurgéb lehetett. Sajnos a hátúszó nem igazán látszik a képen, de most már, ha fogadni kéne, inkább amurgébre tippelnék. Ha így van, nem kellett volna visszaengednem, de mentségemre legyen mondva, hogy még egyik halfaj egyedét sem láttam élőben. Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: N. P.


    A hal valóban amurgéb (Perccottus glenii). A két hátúszón kívül ezt bizonyítja, hogy hasúszói a mellúszók alatt helyezkednek el, hogy fejét a szeme körül sötét sávok mintázzák, és hogy a farokúszója előtt egy sötét, hátrafelé nyitott, V alakú folt van. Mivel inváziós faj, amely ráadásul a lápi pócokra különösen veszélyes, visszaengedését az érvényben lévő jogszabály tiltja.

---------------------------------------------------------------------------------

    A Dunakanyarnál fogtuk ezt az apró halacskát, egy kis patakból többet is. Mellettük kövicsík és fürge cselle volt még ott sok. Mi lehet ez, Petényi-márna, cselleivadék? Üdvözlettel: B. A.


    A mindössze másfél-kétcentis ivadékokat fényképezni sem könnyű, azonosításuk pedig elég nagy gyakorlatot igényel, hiszen az adult (felnőtt) példányokra jellemző bélyegek még csak részben mutatkoznak meg rajtuk. Az alsó, bizonyítottan cselleivadékot ábrázoló fotóval összehasonlítva azonban a Dunakanyarban készült fölső képről is megállapítható, hogy a színbeli eltérések ellenére is egy nagyon fiatal fürge csellét (Phoxinus phoxinus) ábrázol.

---------------------------------------------------------------------------------

    Az alábbi halat a Felvidéken, a Duna egyik mellékágában fogtam, a hossza 40 centiméter körül volt. Fotózás után visszaengedtem, de a fajtáját sajnos nem sikerült megállapítanom, ebben kérem a segítségüket. Tisztelettel: C. T.


    A kifejezetten fölső állású száj, a szinte egyenes vonalú hát és a hosszú mellúszó alapján a hal egyértelműen garda (Pelecus cultratus). Ugyanezt erősíti meg, hogy hátúszója nagyon hátul, a farokalatti úszó fölött helyezkedik el, és ez pontyféléink közül egyedül erre a fajra jellemző. A fölvetett kérdéssel kapcsolatban megjegyezzük, hogy habár a köznyelv többnyire azonos értelemben használja a faj és a fajta kifejezést, a szaknyelv csak a fajon belül kitenyésztett, egymástól kevésbé lényeges tulajdonságokban eltérő csoportokat nevezi fajtának.

---------------------------------------------------------------------------------

    A fényképen szereplő hal beazonosításához kérném a segítségüket. A halat három hivatásos halőr is látta, de nem sikerült teljes biztonsággal azonosítani. Legerősebb tippünk az, hogy jászkeszeg. A 40 cm hosszú halat a Kákafoki-Holt-Körösben fogták Szarvasnál, de visszaengedték. Segítségüket előre is köszönjük. J. Zs.


    A halak színe erősen függ a környezetüktől, amelyhez igyekeznek alkalmazkodni. Jó példa erre a képen látható pontyféle, amelynek se a pikkelyire nem mondható rá, hogy ónfehérek, se az alsó úszóira, hogy pirosak. A testforma, a csúcsba nyíló száj és az oldalvonalon sorakozó 57 pikkely alapján azonban ennek ellenére is bizonyos, hogy a hal jászkeszeg (Leuciscus idus). Ezt támasztja alá az alsó úszók szegélyén fölfedezhető enyhe vörhenyes árnyalat is. Visszaengedése jó döntés volt, hiszen a jászkeszegre vonatkozó tilalmi időszak május 31-ig tart.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Társaság! Érdeklődni szeretnék, hogy a csatolmányban szereplő 2 csuka ugyanaz-e, vagy csak hasonlóak. Az egyiket én fogtam, de mérés nélkül sietve visszaengedtem, a másikat két nappal később egy sporttárs fogta. Az utóbbi 7,20 kg volt, ami tórekordnak számít. Válaszukat előre is köszönöm. Cs. Cs.


    A halak mintázata meglehetősen stabil bélyeg, éveken át alig változik. A bal és jobb oldaluk azonban nem egyforma, csak hasonló, köztük jelentős különbségek is lehetnek. Mivel az egyik halnak a bal, a másiknak a jobb oldaláról készült a fénykép, biztos válasz nem adható a kérdésére, de az eltérések alapján valószínűbbnek tűnik, hogy nem ugyanarról a példányról készült a két felvétel.

---------------------------------------------------------------------------------

    Egy kérdéssel fordulnék önökhöz, hátha tudnának segíteni. Mi történhetett ezekkel a kősüllőkkel, mi okozhatta a sérüléseiket? Valami betegség, esetleg kormorán? Süllőzés közben akadtak horogra a Nagykunsági-főcsatornán. Többet is fogtam, de mindegyikük oldalán gyógyulóban lévő seb volt. Válaszukat előre is köszönöm. Cs. F.


    Halegészségügyi szakértőnk szerint az ilyen sebek nem fertőzés, hanem valamilyen mechanikai behatás következtében alakulnak ki. Azt azonban, hogy konkrétan mi okozta, még friss sérüléseknél sem könnyű eldönteni, a gyógyulóban lévő sebeknél pedig szinte lehetetlen. Mivel egy helyen több sebesült példány is előkerült, arra lehet gyanakodni, hogy gereblyéző orvhorgászok sértették meg a pár hónapja még csapatokban telelő kősüllőket, de ez csak feltételezés.

---------------------------------------------------------------------------------

    Több alkalommal találkoztam már azzal a halfajjal, melynek pontos meghatározása reményében most Önökhöz fordulok. A képen felül egy vörösszárnyú keszeg van, de az alatta lévőt nem ismerem. A halat a Holt-Sebes-Körösben fogtam, de visszaengedtem. Segítségüket előre is köszönöm. D. B.


    A hal szája csúcsba nyíló, szeglete nem éri el a szem vonalát. Pikkelyei aprók, számuk az oldalvonalon 57. Az alsó úszók és valamelyest a farokúszó színe is vöröses. Ezek alapján dönthető el, hogy a hal jászkeszeg (Leuciscus idus).

---------------------------------------------------------------------------------

    A Tisza Bodrog-torkolat feletti szakaszán, Balsánál fogtam ezt a karikakeszeget (felső kép), melynek igen érdekes, szokatlan a formája. Lehetséges, hogy a sok ikrától ilyen duzzadt a hasa? Ny. K.


    Nem zárható ki ez a lehetőség sem, de sajnos valószínűbbnek tűnik, hogy a hal hasa a benne élősködő ligula (Ligula intestinalis) nevű galandféreg köztes állapotú lárvájától ilyen duzzadt. Az ikratömeg ugyanis többnyire szimmetrikusan növeli meg a has térfogatát, míg a ligulától elsősorban a has elülső része lesz nagyobb. A ligulák lapos testű, plecocercoidnak nevezett lárvái a nagyobb halakban akár 1 méternél hosszabbra és 1 centiméternél szélesebbre is megnőhetnek. Az alsó kép egy liguláktól erősen fertőzött, felnyitott hasüregű dévérkeszeget mutat be.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Az alábbi, Szlovákiából származó képen látható hal azonosításával bajban vagyunk. Főleg a méretét, arányait illetően. Esetleg torzított is lehet a kép... Tudnának segíteni ebben? Sz. Cs.


    A témában jártas kollégáink véleménye szerint nincs szükség a kép torzítására ahhoz, hogy így kikerekedjen egy pisztráng. Ehhez csupán az kell, hogy táplálékban rendkívül gazdag legyen az élőhelye. Ilyen viszonyok között a fejhez mérten brutálisan képes megnövekedni a test. A válaszunk tehát az, hogy a képen egy rendkívül jól táplált tavi pisztráng (Salmo trutta m. lacustris) látható. A tavi pisztráng a sebes pisztráng állóvizekben honos alakja, amelyet Szlovákiában gyakran telepítenek a hideg vizű tavakba. Jellemzője a magasabb hát, továbbá hogy kizárólag fekete pettyek találhatók rajta, pirosak nem.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! 2017. április 23-án délelőtt egy békéscsabai csónakázótóból sikerült kifogni ezt a halat. Sajnos nem tudjuk eldönteni mi lehet, ebben szeretnénk a segítségüket kérni. Válaszukat előre is köszönjük. B. Gy.


    Többnyire a hímekre jellemző, hogy szaporodás idején nászruhát öltve megváltozik a külsejük, de kisebb mértékben az ivarérett nőstények külleme is módosul ívás előtt. Ami a felső fényképen látható halon furcsa, az egyrészt a mérete, másrészt a hosszához képest szokatlanul nagy testmagassága (régebben szélességnek mondtuk, ezt őrzi a széles kárász és a széles durbincs neve). A nagyobb testmagasság azonban nem a hát kiemelkedéséből adódik, hiszen az kevéssé ívelt, hanem az ikrával telt has kidomborodása okozza. Emellett persze az is igaz, hogy az idősebb példányok mindig magasabbak, mint a fiatalok, és ez a példány a méretéből következtetve már nem fiatal. A hal ugyanis egy nagyra nőtt, ikrától duzzadó hasú küsz (Alburnus alburnus). Az alsó kép azt próbálja több-kevesebb sikerrel bemutatni, hogy milyen lehetett a hal alakja a múlt év őszén. Ilyen állapotban kifogva valószínűleg nem jelentett volna gondot az azonosítása.

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt a halat április 17-én fogtam a Taktaközi-főcsatornán, de még most sem tudom eldönteni, hogy valójában mi. Lápi pócra gyanakszom, de ebben nem vagyok biztos. Tudnának segíteni? Válaszukat előre is köszönöm. K. Á.


    A hal testalkat, színezet és élőhelyi igények tekintetében is nagyon hasonlít a lápi póchoz, de sajnos nem az, hanem amurgéb (Perccottus glenii). Legfontosabb jellegzetessége, hogy a lápi póccal ellentétben nem egy, hanem két hátúszója van. Emellett az orra kissé hegyesebb, a farokúszója előtt rendszerint egy fekete, fekvő V-re emlékeztető folt látható, a fejét pedig a szeme környékén sötét csíkok díszítik. Számos esetben tapasztaltuk már az eddigiek során, hogy ahol megjelenik ez az Amur folyó vidékéről származó invazív faj, a fokozottan védett lápi póc állománya megfogyatkozik, esetleg el is tűnik. Érvényes jogszabályaink tiltják az invazív fajok kifogott példányainak visszaengedését.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani társaság! A képen látható halat a Hortobágy folyó nádudvari szakaszán fogtam április 8-án. Hálás lennék, ha megmondanák, hogy milyen fajról van szó. Tisztelettel: K. P.


    A hal alakja megtévesztő, mert ikrától duzzadó hasa miatt sokkal vaskosabb, mint ami a fajra általában jellemző. A hát íve azonban a hátúszó kezdetéig domború, mögötte viszont homorúvá válik, ami egyenes tartású farok mellett még jobban látszana. Ezek szerint, továbbá az oldalvonalat kísérő kettős pontsor, valamint a határozott fekete pettyek nélküli hát- és farokúszó alapján megállapítható, hogy a hal halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi, korábban Gobio albipinnatus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Egy közösségi oldalon nem tudjuk eldönteni, hogy jászok vagy koncérok láthatók a képen. Az oldalvonalon 60 pikkelyt számoltam, ezért szerintem jász. Várjuk válaszukat, a tét 10 doboz sör. Tisztelettel: Cs. Sz.


    A pikkelyek száma stabil bélyeg, bízni lehet benne. De mivel két koncérfajunk van, mindkettőt számba vesszük. Ennek a halnak legalább tíz-tizenkettővel több pikkelye van az oldalvonalán, mint amennyi a leánykoncérnál előfordulhat. A jászkeszegnek és gyöngyös koncérnak ugyan hasonló a pikkelyszáma, de az utóbbi teste vaskos, háta alacsony, szája alsó állású, tehát szintén kizárható. A hal tehát jászkeszeg (Leuciscus idus).

---------------------------------------------------------------------------------

    A minap fogtam ezt a halat a Római-parton, jászkeszegnek vélem. De még sosem fogtam jászt, így nem vagyok benne biztos. Tudnának segíteni a meghatározásában? Köszönettel: T. M.


    A jászkeszeg szája kicsi, a pikkelyi apróbbak (számuk az oldalvonalon 55-60), a farokalatti úszója pedig homorú szegélyű. Ennek a halnak a szája viszonylag nagy (állkapocsszeglete eléri a szem elejének a vonalát), az oldalvonalán csupán 45 pikkely számolható, farokalatti úszójának a szegélye pedig kifejezetten domború. Ezek alapján tehát jászkeszeg helyett egy domolykót (Squalius cephalus, korábban Leuciscus cephalus) sikerült fognia.

---------------------------------------------------------------------------------

    A vizeinkben hajdan gyakori (barna) törpeharcsát évtizedeken át kiirthatatlannak gondoltuk, de amint megjelent rokona, a fekete törpeharcsa, pár év alatt szinte eltűnt. Ma már az összes törpés vízen csak ez utóbbi fajjal lehet találkozni, jómagam bő 10 éve nem láttam egyetlen darabot sem a "régi" törpéből. Legalábbis a múlt év őszéig, amikor 4 példányt sikerült fognom az Öreg-Túr sonkádi szakaszán. A testoldal halvány, de azért látható felhőzöttsége, a farokúszó sugarainak és hártyájának nagyjából azonos színe, továbbá a farokúszó előtti világosabb harántsáv hiánya miatt semmiképpen se mondanám fekete törpeharcsáknak a képen beküldött példányt, de szívesen olvasnám erről az önök véleményét is. Üdvözlettel: P. Zs.


    A felsorolt jellegzetességeken túl a has fehéres színe, valamint a mellúszó elején lévő csonttüske erős fogazottsága is azt igazolja, hogy a hal "eredeti" törpeharcsa (Ameiurus nebulosus), amelyet manapság már inkább barna törpeharcsának nevezünk, mert a rövidebb név a gyakoribb fajra szállt át. A fénykép beküldését külön köszönjük, mert bennünket is érdekel, hogy az országban merre élnek még barna törpeharcsák. Arra biztatunk ezért mindenkit, hogy ha ilyen kinézetű halat fog, fotózza le, majd a fogás helyét és időpontját is jelezve küldje be a képet, hogy az adatok alapján egy friss elterjedési térképet készíthessünk.

---------------------------------------------------------------------------------

    A Marcalból fogtam ezt a halat, amelyről annyit megállapítottam, hogy géb, de nem tudom, melyik faj. Ebben kérem a segítségüket. Üdvözlettel: N. A.


    Megállapításával egyetértünk, mert bár a képen nem látszik, hogy a hasúszók tapadókoronggá nőttek össze (ez a valódi gébek legfőbb jellemzője), a két hátúszó, melyek közül a második feltűnően hosszú, valamint az ennek szinte tükörképét adó farokalatti úszó egyértelművé teszi, hogy a hal a gébek közé tartozik. Hazai gébfajaink közül csupán egyre jellemző, hogy az első hátúszóját egy sötét folt díszíti, ennek alapján egyértelmű, hogy a képen egy kerekfejű vagy más néven feketeszájú géb (Neogobius melanostomus) látható. Ezt a Duna irányából terjedő gébfajt 2008-ban észleltük először a Marcal torkolati részén, de gyorsan elterjedt a följebb eső szakaszokon is.

---------------------------------------------------------------------------------

    Az alábbi halat 2016. augusztusában fotóztam a Nyékládházi bányatavak egyikében. Társaival együtt mozgott egy stég mellett, a parti sekély, kb. 50 centis vízben, így sikerült lencsevégre kapni. Érdekelne, hogy milyen halfaj. Esetleg tarka gébről lenne szó? Előre is köszönettel: B. F.


    Nem könnyű jó felvételt készíteni a víz alatt mozgó halakról, különösen akkor, ha ilyen "terepruhát" viselnek, amely szinte beleolvad a környezetbe. Habár az orr, a száj és az azonosításban fontos szerepet játszó úszók részletei nem látszanak a halon, a mintázata és az alakja annyira jellegzetes, hogy ezek alapján is kijelenthető: helyes volt a feltételezés, a hal egyértelműen tarka géb (Proterorhinus semilunaris, korábban P. marmoratus).

---------------------------------------------------------------------------------

    A képen látható halat a szerbiai Leskovac környékén, a Dél-Morava mentén levő kavicsbányák egyikében fogtam, a fotózás után visszaengedtem. A közösségi oldalakon ádáz vita alakult ki akörül, milyen halról van szó. Nekem úgy fest, hogy bodorkából és dévérből is van benne. A választ előre köszönöm. A. M.


    Csúcsba nyíló szája, narancsos szeme és az oldalvonalon lévő pikkelyek száma alapján akár bodorkának is vélhetnénk a halat. A hasúszóknál lényegesen hátrébb kezdődő hátúszó, a mérethez viszonyítva magas hát, a hát felé haladva jelentősen csökkenő pikkelyméret, valamint a nagyításban erősen homorú szegélyűnek látszó farokalatti úszó azonban kizárja, hogy tiszta bodorka legyen. Ez utóbbi bélyegek és a farokúszó alsó lebenyének a fejlettebb volta alapján egyetértünk azzal a feltételezéssel, hogy halunk a jelzett két faj hibridje, vagyis egy bodorkadévér (Rutilus rutilus x Abramis brama).

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt a 42 cm hosszú és 1,7 kg tömegű halat február 26-án, a balatonfenyvesi móló végénél fogtam a Balatonból egy kishallal. Domolykóra tippeltem, de a szürke has- és farokalatti úszó miatt elbizonytalanodtam. Meg szeretném kérni, hogy segítsenek azonosítani. Előre is köszönöm, F. Cs.


    A szín, beleértve az úszók színét is, többnyire jellemző az adott fajra, de a környezet és a hormonok hatására gyakran eltér a megszokottól. Attól tehát, hogy az alsó úszói nem vörösek, még akár domolykó is lehetett volna, és erre utal az is, hogy kishalra kapott rá. Ennek ellenére a hal mégsem lehet domolykó, mert annak oldalán maximum 46 pikkely lehet, ennél pedig 57 számolható. A pikkelyek száma sokkal stabilabb bélyeg, bízni lehet benne. A hal szája nem látható a képen, ebből következően kicsi lehet, szeglete nem éri el a szem elejének vonalát, és a farokalatti úszójának a szegélye sem domború, ahogyan a domolykónál megszokott. A domolykóénál magasabb hát, a kis száj és az oldalvonal pikkelyszáma alapján a hal jászkeszeg (Leuciscus idus). Annak ellenére, hogy az úszói nem piroslanak. Ebből viszont arra lehet következtetni, hogy nem a Balaton tiszta vizében nőtt fel, hanem a környék valamelyik befolyóján érkezhetett ide. A jászkeszeg ritkaság a Balatonban, tudomásunk szerint eddig csak a tó nyugati medencéjéből került elő. A fogás jó példa arra, hogy a békéshalak nagyobb példányai is elkapják az apró halat, ha módjuk van rá.

---------------------------------------------------------------------------------

    2016. augusztus 3-án találtam ezt a szép színű gébet. Éppen egy sikló próbálta elfogyasztani, amikor megzavartam. Szeretném megtudni az önök véleményét, hogy pontosan melyik fajról van szó. A helyszín: TASS VI-os víz és a Nagy-Duna határa. Tisztelettel: Z. Z.


    Nem könnyű felismerni az ívás idején sötét nászruhát öltő gébeket, mert az ivari hormonok magasabb koncentrációja következtében fokozottan termelődő melanin feketesége elfedi rajtuk a többi színt, eltakarva ezáltal a jellemző mintázatukat. Ilyenkor főként az alakjukra kell figyelni, ezért külön köszönjük a kitűnő felvételt, amelyen minden lényeges részlet jól látható. A rövid, lekerekített orr, a csúcsba nyíló száj és viszonylag kevéssé elvékonyodó faroknyél alapján ez a hal egy nászruhás kerekfejű vagy másként feketeszájú géb (Neogobius melanostomus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Az egyik Facebook-csoportban nagy vitát kevert a beküldött kép a hal fajtájáról. Szeretném az önök véleményét kikérni a fényképről. Üdvözlettel: N. J. Zs.


    A hal feje és testalkata pontyszerű, az oldalvonalán lévő pikkelyek száma is éppen eléri a pontyra jellemző minimumot (32). A csökevényesnek látszó bajuszszál alapján azonban az is elképzelhető, hogy a képen a ponty ezüstkárásszal alkotott hibridje látható. Ám ennek eldöntéséhez alaposabb vizsgálatra lenne szükség.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt MHTT! 2017 februárjában fogtam ezt a halat, és többen azon vitatkozunk, hogy melyik fajhoz is tartozhat. Én leánykoncérra tippelek, mások jászra. Szeretném segítségüket kérni a beazonosításhoz. Válaszukat előre is köszönöm. Sch. A. B.


    A jászkeszeg pikkelyei viszonylag kicsik, 55-60 sorakozik belőlük az oldalvonalán, szemben a leánykoncérra jellemző 44-49 pikkellyel. Mivel a képen látható hal oldalvonalán csak 45 pikkely számolható, jászkeszeg nem lehet. Fogadás esetén megnyerte volna a tétet, mert a hal valóban leánykoncér (Rutilus virgo).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tavaly, 2016 májusában találtam ezt az óriás halat a Duna budapesti szakaszán, a Kopaszi-gátnál. Egy napja legalább döglött lehetett, nem jöttem rá, hogy mi lehet. Talán balin? G. B.


    Formája, apró pikkelyei és erősen beöblösödő farokalatti úszója miatt kissé hasonlít a balinhoz, de a viszonylag kis száj és az alul ülő szem elárulja, hogy a tetem egy busáé. A mellén és a hasán teljesen végighúzódó él a fehér busa jellemzője (Hypophthalmichthys molitrix), de vizeinkben nagyon elterjedtek a fehér busa pettyes busával alkotott hibridjei is. Hogy hibrid-e a hal, azt a kopoltyúívein lévő szűrőkészülék alapján lehetne eldönteni.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Még 2015. július 3-án, balinpergetés közben fogtam ezt a halat a Kvassay zsilip alatt, az RSD-n. Mivel többen vitázunk róla, hogy mi lehet, gondoltam, beküldöm. Mi dunai galócára tippelünk, de sokan pisztrángnak látják, így szakemberekhez fordulok. Sötét este a cimborámnak is jött még egy hasonló. Segítségüket előre is köszönöm! Üdvözlettel: K. B.


    A fényviszonyokból következtetve a felső kép lehetett az esti fogás, a középső pedig a nappali. A könnyebb összehasonlítás érdekében betettük alájuk harmadiknak egy fiatal galóca korábban beküldött képét is. Szemügyre véve a Ráckevei-Soroksári-Dunán fogott halak orrhosszát és fejhosszát egyértelmű, hogy nem galócák, hanem pisztrángok, hiszen sokkal zömökebb a fejük, és valamelyest a testük is. Viszont a két pisztráng szája is elég nagy, ezért úgy véljük, hogy piros pettyek nélküli sebes pisztrángok (Salmo trutta fario) lehetnek.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Az egyik dél-dunántúli horgásztóból fogtam ezt a különös halat. Érdekelne, hogy mi a véleményük róla. Üdvözlettel: Sz. Cs.


    Ha eltekintenénk e nem mindennapi hal túlméretezett úszóitól, egy szép, szabályos ezüstkárászt (Carassius gibelio) látnánk. Rendellenessége egy mutációnak, vagyis az örökítőanyagában hirtelen bekövetkező változásnak a következménye. A természetben általában eltűnnek az ilyen tulajdonságok, mert vad típusos példánnyal történő szaporodáskor többnyire az utóbbiak domináns génjeinek a hatása érvényesül. Díszhaltenyészetekben azonban az egymással szaporított mutáns példányok utódai tovább viszik a tulajdonságot. A fátyolfarkú díszhalakat is ehhez hasonló módon hozták létre a tenyésztők.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Egy nádassal benőtt kis tóban találtam a napokban ezt a kb. tízcentis valamit. A jég alól szedtem ki a vajdasági Apatin környékén, kb. 2 kilométere a Dunától. Meg tudnák mondani, hogy mi lehet? Köszönettel B. B. J.


    Szakembereink kollektív bölcsességére támaszkodva először azt kellett eldöntenünk, hogy egyáltalán halmaradvány-e az, amit a képen látunk. A testhez mérten nagy fej miatt szóba jöhetett a Kessler-géb, de annak laposabb a feje és nagyobbak a szemei. Az apró szemek miatt gondolhattunk volna valamelyik bajszait már elvesztett harcsafélére, de azok feje is laposabb, így hát áttértünk az ebihalakra, habár azok őszre már rendszerint négylábú, farok nélküli békává alakulnak. Igen ám, de a barna ásóbéka lárvái gyakran ebihalként telelnek át az olyan vizek iszapjában, amelyekben viszonylagos biztonságban érezhetik magukat, mert kevés a ragadozó. Végül is arra jutottunk, hogy ez a "valami" a barna ásóbéka (Pelobates fuscus) porontyának kissé már oszlásnak indult, esetleg valamilyen dögevő által már kissé lerágott teteme lehet.

---------------------------------------------------------------------------------

    A két képen látható csukák közül az egyiket október 13-an fogta egy ismerősöm a Közép-Tiszán. A másikat december 23-án fogták az előző fogás helyszínéhez nagyon közel. Mindkét példány felső állkapcsa lényegesen rövidebb a szokásosnál. Ugyanakkor az úszóik mintázata eltérő. Vajon ugyanaz a példány látható mindkét képen? Az úszók mintázata változhat az év különböző szakaszaiban? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: T. Sz.


    Csukákat ilyen szempontból nem vizsgáltunk, de más halfajoknál úgy tapasztaltuk, hogy a mintázat olyan egyedi jellegzetesség, amely legalábbis több éven át megmarad. Kizártnak tartjuk, hogy pár hónap alatt ilyen mértékű változás következzen be, így szerintünk a két példány nem azonos. Az viszont, hogy egy adott folyószakaszról több ilyen csuka is előkerül, örökletes tulajdonságra vall. Érdemes lenne a továbbiakban is figyelni a jelenségre.

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt a kis halat a neten "fogtam". Nagyon megtetszett, és tippem is van rá, hogy mit ábrázol. Szerintem most ez az év hala, de kíváncsi lennék az önök véleményére is. Üdvözlettel: V. J.


    A kisplasztika nekünk is nagyon tetszik. Lestyán Goda János szobrászművész alkotása a lényeget ragadja meg, a részleteket fantáziánkra bízza. A jellegzetesen zömök, legömbölyített forma, a magas faroknyél és a húsos úszók így is egyértelműen jelzik, hogy a hal compó. Az összhatást csak fokozza a bronz óaranyba hajló színe, amely ugyancsak az idei év halát idézi.

---------------------------------------------------------------------------------

    A Zagyva középső szakasza mentén járva találtam ezt haltetemet. Gondolom, vidra fogta és hagyta a parton, sajnos elég hiányos állapotban. A vízparton semmi kétség nem volt bennem, hogy domolykót látok, de egy baráti beszélgetés közben elbizonytalanodtam, ugyanis a vélemények megoszlottak a domolykó és az amur között. Önök szerint melyik fajhoz tartozik? Köszönettel: G. B.


    Dr. Csont nem tagja a társaságunknak, így biztosat mondani nem tudunk. (Ámbár ő is csak alapos vizsgálat után állapítja meg az áldozat kilétét). Sajnos egyetlen olyan határozóbélyeg sem látszik tisztán a felvételen, amely eldöntené a kérdést. A képet kinagyítva azonban a hal szája inkább csúcsba nyílónak tűnik, mintsem félig alsó állásúnak, és az ajkai sem olyan húsosak, mint amilyen az amuré szokott lenni. Ezek alapján inkább a domolykót tartjuk valószínűnek. Ha a hal fejéről és szájáról egy nagyobb felbontású kép is készült volna, akkor nem kellene bizonytalankodnunk.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Az egynyaras dévérkeszegeim között találtam egy különös, sárga hátú példányt, amely felülnézetben különösképpen kiválik a többiek közül. Szeretném a véleményüket kérni róla. Üdvözlettel: B. P.


    Ez a jelenség a részleges xantorizmus. Lényege ugyanaz, mint amit az aranyszínű domolykóval kapcsolatban elmondtunk, de ilyen esetekben a sárga színű xantofill fokozott termelődése a testnek csak bizonyos részeire terjed ki. Más fajoknál sem gyakori, de a dévérkeszegek között most találkozunk vele először. Nem előnyös tulajdonság, mert átlátszó vízben a ragadozók könnyebben észreveszik a világos hátú halat, és nagyobb eséllyel válik prédává. Ennek következtében a természetes vizekben általában nem szaporodnak el az ilyen példányok.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Már hetek óta azon töprengünk, hogy mi lehet ez a hal, amelyet számos küsszel együtt, emelőhálóval fogtunk ki a Tisza egyik holtágából. A válaszra azonban sehogy sem tudunk rájönni. Esetleg amur lenne? Hatalmas segítség lenne, ha megoldanák a problémánkat. Válaszukat előre is köszönjük. F. A. M.


    A hal oldalvonala a faroktájékon nem jól látszik, de kb. 44-45 pikkely sorakozik rajta. Ez ráillik az amurra, ugyanígy a hát- és a farokalatti úszó sugárszáma is, de a hal mégsem amur. Nem csupán azért, mert a szája inkább csúcsba nyíló, mint félig alsó állású, hanem főként azért, mert hátúszója a hasúszóknál kissé hátrébb kezdődik, vagyis éppen fordítva, mint az amur esetében. A felsorolt jellegzetességek alapján a hal egy domolykó (Squalius cephalus, korábban Leuciscus cephalus), mégpedig a fajnak az aranyszínű, úgynevezett xantorisztikus változata. A xantorizmus egy olyan genetikai rendellenesség, amelyben a halbőr pigmentsejtjei fokozott mennyiségben szintetizálják a xantofill nevű sárga festékanyagot.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság. A képen szereplő halat a Duna újpesti szakaszán fogtam. Először gébre gondoltam, utána német bucóra. Előre is köszönöm fáradozásukat a hal meghatározásában. A halat természetesen visszaengedtem. Üdvözlettel: B. D.


    A második tippel egyetértünk, mert bár a takarás miatt épp nem látni, hogy a hal első hátúszójában tíznél kevesebb sugár van, a nagyon nyúlánk termet, a sötét ferde sávokkal díszített barnás testoldal és a nagyon vékony farokrész elárulja, hogy német bucó (Zingel streber) akadt a horogra. Elengedésével egy fokozottan védett természeti értékünk nyerte vissza a szabadságát.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! A képen látható halat a Dunából fogtam. Szerintem vagy egy fiatal márna, vagy valamilyen küllő lehet, de szeretném megtudni, hogy pontosan milyen halfajról van szó. A választ előre is köszönöm. R. Z.


    A küllőknek és márnáknak nemcsak az alakja, hanem a szája is nagyon hasonló, de amíg a márnák barnás-szürkés színűek, a küllők kékes-zöldes árnyalatúak. További eltérés köztük, hogy az utóbbiak oldalán viszonylag nagy, sötétebb foltok sorakoznak. Ezekből már nyilvánvaló, hogy halunk egy küllő. A kép ugyan életlen, de így is kivehető rajta, hogy a farokúszót nem sötét pettyek, hanem csupán rövid, sötét vonalkák mintázzák. Ebből és és a hal aránylag vaskos formájából arra lehet következtetni, hogy az egy halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi, korábban Gobio albipinnatus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Ez a 60 centiméter hosszú és 1,55 kg-os tokféle 2016. november 5-én reggel a Duna bácsújlaki (Bačko Novo Selo) szakaszán akadt a vajdasági halászok hálójába. Az életben tartott hal a fényképek elkészítését követően visszakerült a folyóba. A fotón bemutatott halat - a biológus barátommal egyetértésben - vágótokként azonosítottuk, de köszönettel vennénk, ha a Magyar Haltani Társaság szakemberei is véleményt mondanának róla. Üdvözlettel: B. M.


    A tompán lekerekített orr, a nyerges, azaz középen kissé bemélyedő felső ajak, a megszakított alsó ajak, valamint a sima és rövid bajuszszálak olyan bélyegek, amelyek leginkább a vágótokot jellemzik a Dunában élő tokfélék közül, ezért először mi is erre a fajra gondoltunk. Alaposabban szemügyre véve azonban olyan sajátosságokra is felfigyeltünk, amelyek ezt kétségessé tették: 1./ Az oldalvértek száma a vágótoknál 30 és 50 között lehet, itt viszont 51-et számoltunk (a kecsgénél 57-71). 2./ A vágótok bajuszszálainak a töve közelebb esik az orr csúcsához, mint a szájhoz, a fogott példánynál viszont mindkettőtől azonos távolságban van. 3./ A vágótok bajuszszálainak a vége nem közelíti meg a szájat, itt viszont majdnem eléri. 4./ A fogott példány orra lekerekített ugyan, de kicsit hosszabb, mint ahogy a vágótoknál szokásos, inkább a kecsege tompa orrú változatához hasonlít. A faji hovatartozást teljes biztonsággal csak genetikai vizsgálattal lehetett volna eldönteni, de az elmondottak és a Berg könyvéből vett ábra alapján az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy halunk a vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) és a kecsege (Acipenser ruthenus) hibridje, amely a szakirodalom szerint nem ritkaság. Napjainkban pedig, amikor vágótok már alig van a Dunában, könnyen megtörténhet, hogy nem találva párt, a kecsegével ívik össze. A kérdéses halpéldány feltehetőleg egy ilyen kereszteződés eredménye.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Ezt a halat (szerintem valami sügérféle) Budapesten, az Újhegyi-horgásztónál sikerült fognom. Érdeklődnék, hogy pontosan milyen halfajról lehet szó. A választ előre is köszönöm. R. Z.


    Fényképezéskor ügyelni kell rá, hogy a halnak lehetőleg egyetlen részletét se takarjuk el. Szerencsére a hátúszón így is látható egy olyan jellegzetesség, amilyen a hazai sügérfélék egyetlen másik faján sincs. Mi ez a bélyeg, és melyik fajra jellemző? A válaszokat a Facebook-oldalunkra várjuk, de elrejtve, hogy ne rontsuk el mások játékát. Segítséget jelent, hogy az interneten elérhető Magyarország halfaunája című könyvben valamennyi sügérféle halunk képe és leírása megtalálható.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Legyenek szívesek meghatározni a képen szereplő halat, melyet a Duna fővárosi szakaszán fogtam. Elsőre nekem jásznak tűnt, de a pikkelyek alapján koncérnak. Köszönöm válaszukat. H. Zs.


    Az említett két faj elkülönítésében az oldalvonal pikkelyeinek a száma biztos bélyeg. A képen jól kivehető, hogy 47 pikkely sorakozik az oldalvonalon. A jászkeszegnél ez 55 és 60 közé esne, tehát a hal leánykoncér (Rutilus virgo, korábban R. pigus virgo), amelyet alsó állású szája a bodorkától is megkülönböztet.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! A segítségüket szeretném kérni a két küllőfaj azonosításában, melyeket a fővárosi Dunán, ugyanazon a helyen fogtam. Az elsőt fenékjáró küllőnek gondolom. Köszönettel: B. Z.


    Eltérő színe ellenére is egyazon fajba tartozik a két küllőpéldány. Ám egyik se fenékjáró küllő (újabb nevén dunai küllő), ugyanis annak a hát- és a farokúszója erősen pettyezett, míg ezeknél mindkettőt csupán vékony, halvány vonalkák díszítik. Jellegzetes bélyeg viszont rajtuk a kettős pontsorral szegett oldalvonal, amely a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi, régebbi nevén Gobio albipinnatus) jellemzője, legalábbis a test közepe táján.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Nemrég egy lehalászáson vettem részt, ahol egy ilyen ezüstkárász került a kezembe (felső kép). Meg tudnák mondani, hogy mitől van eltorzulva a hal orra és a szájnyílása? Üdvözlettel: V. Gy.


    Egy fiatalkori sérülés következménye is lehetne a torzulás, de mivel hegesedés nem látszik a hal orrán, inkább valamilyen teratogén ártalom, vagyis az ivarsejteket, illetve a fejlődő embriót érő káros hatás állhat a jelenség hátterében (pl. valamilyen vegyszer vagy sugárzás). Olykor ennél súlyosabb esetek is előfordulnak. Az alsó, 2010-ben beküldött fotón például egy olyan ezüstkárász látható, amelynek egyáltalán nincs szája, táplálékát csak a megnagyobbodott kopoltyúrésén át tudta fölvenni.

---------------------------------------------------------------------------------

    Mint érdekességet küldöm ezt a fotót. Egy kis csatornán pergetve, egy hét alatt két, majdnem teljesen színtelen, mondhatni, hogy "fekete-fehér" sügért sikerült fognom. Gondolom, valami genetikai baki lehet a dolog mögött. Talán többen is lehetnek, kíváncsian várom, hogy lesz-e még hasonló fogásom. Üdvözlettel: P. P.


    A felső hal az alsóhoz képest valóban szinte fekete-fehér. Úszóin nyoma sincs a piros színnek, és az oldala sem zöldes árnyalatú. Nem zárható ki, hogy a háttérben "genetikai baki" húzódik meg, de nem valószínű, mert a piros és a zöld szín más-más mechanizmus révén alakul ki. Előbbit egy piros festékanyag, az eritrofill okozza, amely a bőr pigmentsejtjeiben képződik, a zöld színt azonban a bőr rétegzettsége, pontosabban az egyik felszín alatt húzódó réteg határáról visszaverődő fénysugarak interferenciája idézi elő. (Hasonlóan ahhoz, ahogy a vízfelszínen szétterülő olajfolt - a réteg vastagságától függően - szivárványszíneket hoz létre.) Genetikai ok esetén tehát egyszerre két olyan "bakinak" kellett volna bekövetkeznie, amely hatást gyakorol a hal színére, és ennek viszonylag kicsi a valószínűsége. Ugyanakkor azonban az is ismert, hogy a halak színe erősen függ a környezetüktől. A sötét vizekben élő halak általában kevéssé színesek, de ha tiszta, átlátszó közegbe kerülnek, ők is kiszínesednek. Hogy itt ez utóbbiról van-e szó, azt a hal akváriumi megfigyelésével lehetne eldönteni.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Kérem segítsenek azonosítani a képen látható halat, amelyet 2016. 10. 17-én fogtam a Duna fővárosi szakaszán. Halványfoltú küllő lenne? Köszönettel: D. L.


    A Duna budapesti szakaszán csupán két küllőfaj él. Egyikük a korábban fenékjáró küllőnek tartott dunai küllő (Gobio obtusirostris), amelynek a hát- és farokúszója erősen pettyezett. Jóval gyakoribb nála a csupán rövid, sötét vonalkákkal díszített hát- és farokúszójú halványfoltú küllő. A képen a farokúszó sötétben van, de a hátúszón kivehető, hogy csupán vékony vonalkák tarkítják. Jó volt tehát a tipp: a védett halványfoltú küllő (mai nevén Romanogobio vladykovi) akadt horogra, amely a most zajló "év hala" versenynek is az egyik jelöltje.

---------------------------------------------------------------------------------

    Október 1-jén gilisztacsalival fogtam a Dunán ezt az általam bucónak vélt halat, de a bucófajok képeit nézve egyikre sem hasonlít. A faj számomra teljesen ismeretlen, segítségüket kérném a meghatározásában. Tisztelettel: Sz. R.


    Hátúszója felépítéséből következően a hal nyilvánvalóan sügérféle, de amíg a sügér, valamint a süllő- és bucófajok hátúszójában a tüskés és a lágy úszósugarak két önálló részre különülnek, itt egységes úszót alkotnak, hézag nélkül. Az ilyen hátúszó a durbincsok jellemzője, a sötét, hosszanti csíkok pedig azt is eldöntik, hogy halunk a példányonként 50 ezer forint természetvédelmi értékkel védett selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Kérem, segítsenek azonosítani ezt a dunai halat, amelyből egyre több kerül elő az utóbbi időben. Leánykoncér lenne? R. F.


    Helyesbítjük korábbi válaszunkat, amelyben az oldalvonal pikkelyszáma és a csúcsba nyílónak vélt száj alapján jászkeszegként azonosítottuk a képen látható halat. Facebook-oldalunk látogatói azonban felhívták a figyelmünket arra, hogy a hasúszó gyakorlatilag egy vonalban kezdődik a hátúszóval, és nem előrébb, tehát a hal csak paduc (Chondrostoma nasus) lehet. Köszönjük az észrevételeket.

---------------------------------------------------------------------------------

    Az Újpesti-öbölben pergetett halam fajának pontos meghatározásában szeretném a segítségüket kérni. Mivel egy csuka mellett ő a második dunai pergetett halam, így nem sok jártasságom van a pontos fajmeghatározásban. Ami szerintem lehetséges: balin, domolykó. Segítségüket előre is köszönöm! Üdvözlettel: M. Á.


    A jelzett két fajt legkönnyebben a farokalatti úszó alapján lehet elkülöníteni. A domolykó farokalatti úszója rövid és domború szegélyű, a baliné hosszú és erősen homorú. Ebből következően a fogott hal egy fiatal balin (Leuciscus aspius, korábban Aspius aspius).

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt a halat is a Tiszán, a 199-es folyamkilométer környékén fogtam, de bizonytalan vagyok benne, hogy melyik fajhoz tartozik. Talán egy domolykó lenne? Kérném a segítségüket. B. A.


    A "fehérhalak" azonosításában sokat segít, ha megfigyeljük a száj állását és méretét, az oldalvonalon lévő pikkelyek számát, valamint a farokalatti úszó hosszát és szegélyének az ívét. Ennek a példánynak az oldalvonalán 57 pikkely számolható, a szája csúcsba nyíló és kicsi, a farokalatti úszója rövid és homorú. Ezek alapján a hal csak jászkeszeg (Leuciscus idus) lehet.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Az alábbi halat a Tiszán fogtam, a 199-es folyamkilométer környékén. Véleményem szerint ez egy szilvaorrú keszeg, de a biztonság kedvéért megerősítést kérnék. Köszönettel: B. A.


    Megerősítjük, hogy a hal valóban egy szép, enyhén rózsaszín páros úszókkal rendelkező szilvaorrú keszeg (Vimba vimba). Bizonyítja ezt a pikkelyek kis mérete, a kifejezetten alsó állású, ívelt ajkakkal keretezett száj, valamint a hasonló méretű pikkelyekkel rendelkező paducénál és nyúldomolykóénál lényegesen hosszabb farokalatti úszó.

---------------------------------------------------------------------------------

    2016. szeptember 13-án az egyik budapesti hídnál fogtam ezt a halat, ill. amikor kihúztam a horgot, ez a hal lógott rajta. Kapást nem érzékeltem, csonti és kukorica volt a csali. A fénykép alapján több vélemény is elhangzott ismerőseim körében: szilvaorrú, kősüllő stb., mindenki mást mondott. Én paptetűn kívül mást nemigen szoktam fogni, de azt is ritkán, ezért meglepődnék, ha nem az lenne. Önöknek mi a véleményük? Tisztelettel: N. K.


    A paptetű a vágódurbincs egyik népi neve, ám az egy kissé zömök, magas hátú, oldalról lapított hal, amelynek egyetlen hátúszója van. Ezzel szemben a képen látható példány nyúlánk, hengeres testű, és két különálló hátúszóval rendelkezik. Ez utóbbitól még éppen lehetne kősüllő, de annak a színezete zöldesszürke, és az oldalát díszítő sávok haránt irányúak. Ez a hal viszont szürkésbarna, sötétebb széles sávjai pedig ferdén előre futnak le. A barnás szín és a ferde mintázat (ami feltehetőleg a fogás okozta stressz miatt ilyen fakó) a nálunk fokozottan védett bucófajok jellemzője. A két bucófaj az első hátúszó sugárszáma alapján biztonságosan elkülöníthető. A német bucónál ez a szám maximum 9 lehet, a magyar bucónál a minimum 11. Ennek a példánynak az első hátúszója sérült, úszóhártyája a kilencedik sugár után beszakadt, de jól látszik, hogy a közbeékelődött pálcika után is folytatódik. Ez alapján tehát a hal csakis magyar bucó (Zingel zingel) lehet, a természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tavaly volt szerencsém fogni egy érdekes mintázatú csukát. Most, egy év elteltével a barátnőm is fogott egy nagyon hasonlót, ugyanazon a tavon. Az első gondolatom az volt, hogy ugyanarról a példányról van szó, de összehasonlítva a tavalyi képekkel, nem egyezik teljesen a mintázat, bár felfedezhetők hasonló alakzatok. Változhat egy csuka mintázata a növekedése során? Vagy ez egy másik hal lehet? V. Gy.


    A törpecsíkok tanulmányozása során azt tapasztaltuk, hogy a mintázatuk gyakorlatilag nem változik az életük során. Fényképfelvételek alapján évek múlva is biztonsággal azonosíthatók az egyes példányok. Ha a csuka esetében is ez a helyzet, akkor inkább arra gondolunk, hogy a kifogott példányok egymáshoz hasonló testvérek lehetnek. Mindenesetre a mintázatuk ritka és érdekes különlegesség.

---------------------------------------------------------------------------------

    Az előző kérdésre adott válaszunkat ezzel a mondattal zártuk: Időközben egy újabb, hasonló képet kaptunk, így a témát hamarosan folytatjuk. Íme a két fotó együtt:


    A két hal igencsak hasonló, és ha a hátúszójuk alakját, illetve az első hátúszó három kezdősugarának a hosszát összevetjük az eggyel lejjebb látható képen bemutatott sügérével és durbincséval, akkor már ki-ki maga dönthet az eredeti kérdésben.

---------------------------------------------------------------------------------

    Az alábbi kérdést 2016. szeptember 4-én kaptuk:
   Az egyik közösségi oldalon korrekt eszmecsere folyt arról, hogy a képen látható hal vágódurbincs, avagy csapósügér. Tudnának-e segíteni nekünk a helyes döntésben? N. A.


    A levélre szeptember 6-án e-mailben válaszoltunk, de bizonytalanul:
   Négyen is megnéztük a képet, de nem jutottunk közös nevezőre. Hárman inkább egy sérült hátúszójú vágódurbincsnak látták a halat, egyikünk viszont a sügér felé hajlott. Ugyanis a durbincs első hátúszójában a harmadik-negyedik sugártól hátrafelé haladva gyors ütemben rövidülnek a tüskék, míg a sügérnél ez csak a nyolcadik-kilencedik sugár után következik be. Továbbá a második hátúszó elején mintha három osztatlan sugár látszana (az első kettő csökevényes), a durbincsnál viszont itt csak egy ilyen sugár lenne. A farokúszó pettyezettsége a durbincs jellemzője, de a jelen esetben ez valószínűleg nem természetes pigmentáltság, hanem egy mételyféreg metacerkáriának nevezett apró lárvái okozzák. Az első hátúszó végén ugyan látható a sügérekre jellemző sötét folt, de ezt is okozhatják az élősködők. Egyelőre tehát nem tudunk biztosat mondani.
   Időközben egy újabb, hasonló képet kaptunk, így a témát hamarosan folytatjuk.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! 2016. augusztus 26-án a Miskolchoz tartozó Alsóhámornál sikerült fognom a Szinva patakból egy pataki szajblingot (Salvelinus fontinalis). Mikor utánaolvastam, avval szembesültem, hogy Magyarországon csak 3 helyen lehet fogni, de nem tudom, menyire megbízható a forrás. Tisztelettel: T. B. M.


    Ez az Észak-Amerikából származó pisztrángféle ritkaság nálunk. Mivel természetes önfenntartó állománya nincs hazánkban, csak a szaporításával és nevelésével foglalkozó pisztrángtelepek környékén számíthatunk előfordulására. Vásárhelyi István 1961-ben megjelent Magyarország halai írásban és képekben című munkája határainkon belül egyedül a bükki Garadna-patakból említi. Pintér Károly Magyarország halai c. kötete (1989) a bakonyi Viszló-patakból íja le, ahová az ódörögdi halgazdaságból került a múlt század 70-es éveiben, a vízhozam csökkenésével azonban ez az élőhely alkalmatlanná vált számára. Hoitsy György A pisztráng tenyésztése és horgászata c. könyve (2002) szerint a Hámori-tóban is előfordul. Harka Ákos és Sallai Zoltán Magyarország halfaunája c. kötete (2004) az előbbi két lelőhely mellett a Pinka patakból jelzi előfordulását, ahová Ausztriából vándorolhatott le. Két hasonló eredetű, azaz leúszó-lesodródó példányról kaptunk hírt 2015-ben. Egyiket a Lajtán fogták, a másik Békésnél került elő a Körösből. A Szinvából ez az első adata a fajnak, köszönjük az értesítést.

---------------------------------------------------------------------------------

    Egyelőre csak annyit tudunk erről a halról, hogy Belgrád környékén (valószínűleg Grockánál) fogták. Nem mérték, de a súlyát egy kilóra becsülték. Megették. Maréna? B. M.


    A nyúlánk testforma, a sok apró pikkely, a viszonylag kicsi farokalatti úszó, valamint a fölötte látható zsírúszó alapján a hal kétségtelenül maréna, de annak eldöntéséhez, hogy a sok közül melyik faj (vagy mely fajok hibridje), ahhoz igen alapos vizsgálatra lenne szükség, ám a képről még a szájállás sem állapítható meg. A Duna vízgyűjtőjén, elsősorban Németország és Ausztria hegyvidéki tavaiban 6 marénafaj él, amelyek elvándorló példányai a Duna alsóbb szakaszaira is eljuthatnak, de mellettük olyanok is felbukkanhatnak, amelyeket korábban Európa más vidékeiről telepítettek be.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltai Társaság! Az alábbi halat a Bódva egyik felső, köves szakaszán fogtam. Az lenne a kérdésem, hogy küllő-e, és ha igen, melyik faj a hazaiakból? Válaszukat várom. Köszönettel: Sz. Z.


    A küllő jó tipp, az erősen pettyezett hát- és farokúszó pedig azt is elárulja róla, hogy a korábban fenékjáró küllőnek nevezett csoportba tartozik. Újabban azonban ezt a csoportot genetikai alapon három fajra bontották. Közülük a fenékjáró küllő (Gobio gobio) tőlünk északabbra honos, a Duna mentét és a dunántúli vizeket a dunai küllő (Gobio obtusirostris) népesíti be, a Tisza vízrendszerében pedig, ahová a Bódva is tartozik, a tiszai küllő él (Gobio carpathicus). Külső megjelenés alapján ez a három faj nem különíthető el egymástól.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság, bár nem a legmegfelelőbb helyre küldöm, de érdekelne milyen betegsége van a fotón található márnának. Köszönettel egy horgász.


    Hasonló példányokat már korábban is fogtak a budapesti Dunából, ezeket az Állatorvos-tudományi Intézetben vizsgálják. Feltehetőleg valamilyen vírus okozza a megbetegedést, így ebben az irányban folyik a kórokozó keresése, de eredményről egyelőre nem tudunk beszámolni.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Cím! A minap a Sajó tiszaújvárosi szakaszán fogtam ezt a gébet, de nem sikerült rájönnöm, hogy melyik faj. Válaszukat előre is köszönöm. D. J.


    A hal alakja, szájállása és úszói nagyon hasonlóak ahhoz, amit az eggyel lejjebb lévő képen láthatunk. A mintázata is egyező vonásokat mutat: testoldalának csak a felső részén vannak foltok, közülük a legalsók a leghatározottabbak, amelyek hosszanti sorba rendeződnek. Színezete ugyan eltér az alatta bemutatott példányétól, de ez nagymértékben függ a környezettől, tehát a faj azonosítása szempontjából nem mérvadó. A hal tehát ugyanaz, mint amit előzőleg bemutattunk: folyami géb (Neogobius fluviatilis).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társáság! Pár napja fogtam a képen látható halat a Tisza tiszapalkonyai szakaszán. A segítségüket szeretném kérni a hal pontos beazonosításában. Én magam folyami gébre gyanakodom. Előre is köszönöm a segítséget. P. T.


    Az alsó képen jól kivehető, hogy az összenőtt hasúszók tapadókorongot alkotnak. Ez a gébfélék családjának jellemzője, tehát a hal valóban géb, ellentétben a különálló hasúszókkal rendelkező amurgébbel, amely viszont nem a gébek, hanem az alvógébek képviselője. (Helyzete némileg hasonlít a sárgarigóéhoz, amely szintén nem rigó.) A Tisza hazai szakaszán jelenleg három gébfaj él: a tarka géb, a folyami géb és a kaukázusi törpegéb. Az utóbbi nemigen nő nagyobbra három centiméternél, így már a méret alapján kizárható. A tarka és a folyami géb a száj helyzete alapján könnyen megkülönböztethető. A tarka gébé csúcsba nyíló vagy kissé alsó állású, míg a folyami gébé felső állású (alsó állkapcsa előrébb nyúlik a felsőnél). A képen látható hal tehát valóban folyami géb (Neogobius fluviatilis). Megjegyezzük azonban, hogy a Duna esetében ez a bélyeg nem lenne elég az azonosításhoz, mert ott több gébfaj él.

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt az apró keszeget a napokban fogtam a Balatonon, fenekező felszereléssel. A Balatonban előforduló keszegfajok közül melyik fiatal példánya lehet? Válaszukat előre is köszönöm. S. Zs.


    A kerekdedbe hajló alak és a csúcsba nyíló száj miatt csak a karikakeszeg és a dévérkeszeg jöhet számításba. Közöttük a farokalatti úszó sugárszáma, valamint az oldalvonal és a hátúszó között húzódó hosszanti pikkelysorok száma alapján lehet dönteni. Jelen esetben a farokalatti úszót 19 elágazó sugár merevíti (a dévérnél legalább 21), a pikkelysorok száma pedig 10 (a dévérnél legalább 12), tehát a hal karikakeszeg (Blicca bjoerkna, korábban Abramis bjoerkna).

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Érdeklődni szeretnék, hogy melyik faj tagja a mellékelt képen látható hal. Sajnos én nem tudtam döntésre jutni. Remélem sikerül választ kapnom önöktől. Üdvözlettel: B. S.


    A hal egy termetes bodorkához hasonlít, de a szája nem csúcsba nyíló, hanem alsó állású, és ez döntő különbség. Emellett a szemgyűrűje sem a bodorkára általában jellemző narancsos árnyalatú, hanem fehéres. Ezek alapján eldönthető, hogy a fényképen a védett leánykoncér (Rutilus virgo) egyik képviselője látható.

---------------------------------------------------------------------------------

    Békésszentandráson a Kákafoki-Holt-Körösben fogtam néhány példányt a képen látható gyönyörű halból. Sajnos nem igazán tudom hova tenni ezt a fajt, tudnának segíteni? Nem tudom, látszik-e a képeken, de aranyszínű. Előre is köszönöm! Üdvözlettel: M. G.


    A vöröslő úszók, a felső állású száj és a hasúszóknál jóval hátrébb kezdődő hátúszó egyértelműen bizonyítja, hogy a hal vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus).

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt a halat egy Tolna megyei magántavon fogtam. Az ismerőseim véleménye megoszlik. Valaki azt mondja, hogy kárász, valaki pontynak véli, mások szerint hibrid. Önök mit mit mondanak? Válaszukat előre is köszönöm. K. B.


    A hal nyúlánk testalkata a pontyéhoz áll közelebb, és az oldalvonalán lévő pikkelyek száma is eggyel több az ezüstkárászra megadott maximumnál. Szürkés úszói azonban inkább ezüstkárászosak, és a bajusza sem olyan fejlett, mint amilyet egy igazi pontytól elvárnánk. A garatfogak alapján biztosabb diagnózist lehetne adni, de a külső bélyegek alapján is azt mondhatjuk, hogy ez a példány nagy valószínűséggel a ponty és az ezüstkárász hibridje.

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt a halat a Tisza egyik mellékvizén, a Lónyay-főcsatornán fogtam, 2016. július 10-én. A kanálison Magyarország összes keszegfaja megtalálható, és ezt én dévérkeszegnek nézem, de önöktől szeretném megtudni, hogy melyik? Válaszukat előre is köszönöm. A. D.


    A csúcsba nyíló száj, a karikakeszegénél hosszabb farokalatti úszó, valamint az oldalvonal és a hátúszó között húzódó 13 hosszanti pikkelysor alapján megerősítjük, hogy a hal valóban dévérkeszeg (Abramis brama).

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt a halat a páromnak sikerült horogra csalni a Rábába torkolló Pinka patakban, 2016. július 3-án. Véleményem szerint kövicsík, de lehet, hogy vágócsík. Megerősítést szeretnék kérni Önöktől. Köszönettel: F. L.


   Tippjeit nem tudjuk megerősíteni, mert a hal nem kövicsík és nem is vágócsík, hanem törpecsík (régebbi nevén Sabanejewia aurata). A Duna vízrendszeréhez tartozó folyóvizekben e fajon belül korábban két alfajt különböztettek meg, amelyeket jelenleg két fajnak tekintenek. Egyik a balkáni csík (S. balcanica), másik a bolgár csík (S. bulgarica). A képen látható példány ez utóbbi jegyeit mutatja.

---------------------------------------------------------------------------------

    Tisztelt Haltani Társaság! Tudnának-e a kezdő "mezei" horgászok számára egy "bolondbiztos" halazonosítást biztosító művet (weboldal, cd-rom, e-book,) ajánlani? Egy klasszikus kérdésem is lenne. A képen látható hal bodorka vagy vörösszárnyú keszeg? Találkoztam már világosabb példányokkal, továbbá vörös, narancsszínű és fehér szeműekkel is. Üdvözlettel: S. P.


   Nagyon egyszerű, nagyon gyors és nagyon biztos azonosítást garantáló segédanyagot sajnos nem ismerünk. A horgászvizsgára való felkészülést segítő tankönyv, valamint a Magyarország halfaunája című kötet digitális változata elérhető a világhálón, de gyors és könnyű siker egyiktől sem várható. Az utóbbiban viszont mindegyik halnál szerepel a hasonló fajok listája, és azt is jelzi, hogy mire érdemes figyelni. Ennek alapján a bodorka és a vörösszárnyú keszeg is könnyen megkülönböztethető. Utóbbinál ugyanis a hasúszók tövénél jóval hátrébb helyezkedik el a hátúszó, ellentétben a bodorkával, amelyiknél szinte egy vonalban kezdődnek. A két kép egyben arra is rámutat, milyen fontos részletet takarhat el az ember keze, ha nem ügyel rá.

---------------------------------------------------------------------------------

    A Fertő tó meglepően gazdag vízi világa mindig lenyűgöz, tapasztalataim szerint sok eltérést mutat a többi, általam ismert állóvízhez képest. Ebből ered az első kérdésem. A horgásztársak szerint ebben a vízben a halak növekedési üteme a meglehetősen magas sótartalom miatt jelentősen lassabb, mint hazánk más állóvizeiben. Igaz-e ez? Másodsoron az alábbi fotón látható sügérféle beazonosításához kérném segítségüket, amely a hal növendék mivolta miatt okozott nekem nehézséget. Tisztelettel: S. P.


   A Fertő halainak növekedéséről sajnos nem rendelkezünk tudományos igényű vizsgálati eredményekkel, így sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk a horgászok tapasztalatát. A magasabb sótartalom egyébként nem föltétlenül jár együtt lassabb növekedéssel, ennek - ha valóban fennáll - számos egyéb oka is lehet. A fotón látható hal abban különleges, hogy a szokásosnál több harántsáv díszíti az oldalát. Az alsó képen azonban jól látszik az első hátúszója végén lévő sötét folt, amely egyértelművé teszi, hogy csakis sügérről (Perca fluviatilis) lehet szó.

---------------------------------------------------------------------------------

    Akácvirágzás idején még nagyban tart a halak násza. Bizonyíték rá Sallai Zoltán kollégánk fotója, amelyet 2016. május 22-én készített egy Drávából fogott különleges, színes nászruhát viselő példányról. Kiváló halszakértőnk jól tudja, hogy mit fogott, így hát most kérdés nincs, de a képet közreadjuk, hogy mások is gyönyörködhessenek benne.


   Az előreugró orr miatt talán még paducra is lehetne gondolni, ám a hosszú farokalatti úszó elárulja, hogy a képen szilvaorrú keszeg (Vimba vimba) látható, amelyek a hímjei ívás idején ilyen szép nászruhában pompáznak.

---------------------------------------------------------------------------------

    2016. május 19-én este 6 óra tájban a Dunán horgásztam, Tát község mellett. A gyorsan áramló sekély vízből, a parttól kb. 10 méterre, egy sóderpad mögül fogtam ki a képen látható halat, ami véleményem szerint dunai galóca. A viszonylag kis méretű, kb. 28-29 centiméteres példány vehemensen kapott a horogra, és hevesen védekezett. A gyors fényképezést követően pedig azonnal visszakerült a Dunába. Üdvözlettel: V. G.


   A hal farokúszója kisebb, a fején lévő foltok pedig nagyobbak, mint ahogyan várnánk, de a hosszú fej, a szem mögé érő száj és a karcsú test a galócák jellemzője. Még fontosabb azonban, hogy a pikkelyei igen aprók, számuk az oldalvonalon 190 körül van. Ilyen sok pikkely egyetlen más pisztrángfélénknél sincs, ezért szakértőink a szokatlan bélyegek ellenére is úgy látják, hogy a hal egy fiatal galóca (Hucho hucho). E ritka ragadozóhal ivadékait olykor telepítik a Duna osztrák szakaszára és szlovákiai mellékfolyóiba, talán ennek köszönhető mostani felbukkanása is. A fogáshoz gratulálunk, és köszönjük a ritka zsákmány hírét, melyet örömmel osztunk meg honlapunk látogatóival.

---------------------------------------------------------------------------------

    Érdeklődnék, hogy magyar vagy német bucót sikerült kipergetnem a Keleti-főcsatorna balmazújvárosi szakaszáról? Egy 6,4 cm hosszú, sötétbarna gumihalra vágott rá, melyet a mederfenéken pattogtattam. Üdvözlettel: O. J.


   Gratulálunk a fogáshoz és a kitűnő felvételhez, amelyen a hal valamennyi jellegzetessége jól látható. A két bucófaj megkülönböztetése egyébként nagyon egyszerű, csak az első hátúszóját kell jól szemügyre venni. Ha tíznél kevesebb sugár támasztja, akkor a hal német bucó, ha tíznél több, miként a jelen esetben is, akkor magyar bucó (Zingel zingel).

---------------------------------------------------------------------------------

    Kérem, segítsenek azonosítani a mellékelt fotón látható halat, amelyet a Balatonból fogtam. Köszönettel: T. A.


   Ívás idején a gébek hímjei komoly átalakuláson mehetnek át. A fejükön duzzanatok képződhetnek, állkapcsuk erőteljesebbé válhat. Eközben a mintázatuk és a színük is megváltozik: fekete vagy legalábbis sötét nászruhát öltenek. Ilyen állapotban nem könnyű felismerni őket. Egy Balatonból fogott példány esetében azonban viszonylag könnyű a döntés, mert jelenleg egyetlen gébfaj él a tóban, a folyami géb (Neogobius fluviatilis), és a hal testalkata is ennek megfelelő.

---------------------------------------------------------------------------------

   A Duna győri szakszán fogtam nemrégiben a képen látható halat. Érdeklődnék, hogy milyen faj. H. T.


   A tapadókoronggá összenőtt hasúszók egyértelműen bizonyítják hogy egy gébről van szó. Ugyanez állapítható meg a bajusz hiánya, a test hengeres, hátrafelé vékonyodó formája, valamint a második hátúszó és a farokalatti úszó hossza alapján. A sötét szín és a duzzadt pofa a hímeket ívási időszakban jellemző nászruha kellékei. Az is észrevehető, hogy a hal oldalán lévő sötétebb foltok sávokat alkotnak, amelyek fölülről lefelé és ferdén előre irányulnak. Ez a mintázat hazai gébjeink közül egyedül a csupasztorkú gébet jellemzi (jelenleg érvényes tudományos neve Babka gymnotrachelus).

---------------------------------------------------------------------------------

   A mellékelt képen szereplő halat áprilisban fogtam a Sebes-Körösből. Ez a halfaj egyre sűrűbben kerül horogra a Sebes-Körös és a Berettyó folyókból spiccbotozás közben. Első gondolatom szerint folyami gébeket fogtam, de 100%-ban nem vagyok benne biztos. Kérem, hogy a kép alapján segítsenek azonosítani! Tisztelettel: Zs. J.


   A hal azonosítása hibátlan, valóban folyami géb (Neogobius fluviatilis), amely jelenleg is terjed a Körösök vidékén. Mindkét említett folyóból előkerült már 2010-ben, és a sodrással szemben lassan haladt bennük Románia felé. Jó lenne tudni, hogy napjainkra meddig jutott az élboly.

---------------------------------------------------------------------------------

   Kérem, segítsenek azonosítani a képen látható halat, melyet a Jászsági-öntöző-főcsatorna alsó szakaszán sikerült fognom, 2016. április 18-án. Először sebes pisztrángra gyanakodtam, de a pettyeinek az elhelyezkedése és a színe elbizonytalanított. Több közösségi oldalon is megosztottam, de a vélemények megoszlanak róla, így a segítségüket kérem. Fotózás után a halat visszaengedtem, azonnal el is úszott. V. M.


   Elbizonytalanodása érthető, hiszen a patakjainkban és folyóvizeinkben őshonos sebes pisztrángon (Salmo trutta fario) többnyire piros pettyek is vannak. A hűs vizű mélyebb tavakban azonban ugyanennek a fajnak olyan állományai élnek, amelyeken minden petty fekete. Utóbbiakat tavi pisztrángnak (Salmo trutta lacustris) nevezik. A sebes és a tavi pisztráng tudományos nevének az első két tagja azonos, ami azt jelenti, hogy egyazon fajba tartoznak. Csupán a harmadik nevük utal rá, hogy a fajon belül két különböző formát képviselnek, ám ezek új környezetbe kerülve egymásba átalakulhatnak. Pisztrángszakértőnk szerint ezt a példányt az alakja, szájmérete és színezete alapján egy piros pettyek nélküli sebes pisztrángnak tekinthetjük.

---------------------------------------------------------------------------------

   Több mint 10 éve horgászom már, és mindig vágytam rá, hogy egy hibriddel találkozzam. Szerintem most sikerült is. Véleményem szerint egy kárász és ponty összeívásából született egyedet sikerült fognom, de mondják ki hozzá értő szakemberek a végső szót. A kép minőségéért elnézésüket kérem, de nem volt nálam a fényképezőgépem, ezért telefonommal készítettem a felvételt. K. P. G.




   A mobiltelefonos felvétel teljesen megfelelne, csak sajnos a hal orra és farka lemaradt a képről. Nagyításban azonban szerencsére még éppen kivehető a csökevényes bajuszkája, és ennek alapján megerősítjük a feltevését. Valóban egy ezüstkárászpontyot fogott (Carassius gibelio x Cyprinus carpio), azaz egy olyan halat, amelynek az anyja ezüstkárász, az apja ponty lehetett. Magyarország területéről 2009-ben írták le először ezt a hibridet egy halastóból. Érdekessége volt, hogy az egyik oldalon rövid bajuszkát viselt, a másikon viszont ennek nyoma sem volt. Belső jellemzője az ezüstkárászénál világosabb, de határozottan szürke hashártya. A hibrid elterjedéséről és gyakoriságáról nincsenek adataink, ezért minden hasonló bejelentést köszönettel fogadunk.

---------------------------------------------------------------------------------

   Hosszabb találgatást és vitát váltott ki ez az Ipolyból fogott hal egy horgászfórumon. Egyesek balinnak, mások viszont jászkeszegnek tartják. Véleményem szerint azonban a balin karcsúbb, és a szája nagyobb (a szeme alá ér). A jász viszont magasabb hátú, és amint a hibrid balinjász bemutatása során korábban már láthattuk a "Mit fogtam?" rovatban, más a koponyacsontjainak a felépítése. A domolykó hasonló testalkatú hal, mint ez, viszont nem homorú az anális (farokalatti) úszója. Ha nyúldomolykó lenne (a homorú szegélyű anális úszó miatt ez is szóba jöhet), akkor nem csúcsba nyíló lenne a szája. Szerintem tehát hibrid ez a hal, és egyik részről valószínűleg balin, másik részről pedig vagy domolykó, vagy jász. Helyes-e a feltételezésem? Sz. B.


   A megközelítés nagyon jó. A hal valóban hibrid, és az egyik szülője balin, tehát csak azt kell eldönteni, hogy a másik szülő domolykó vagy jász. Ennek eldöntéséhez a következőkre érdemes figyelni. Habár a hal testének egy kisebb részletét eredetileg eltakarta a hüvelykujj, a fototechnika segítségével kiegészítve a képet 62 pikkely számolható az oldalvonalon, ami nem sokkal marad el a balinra jellemző minimumtól (65). A domolykó oldalvonalán viszont maximum 46 pikkely lehet, ezért domolykóhibrid esetén 62-nél kevesebb pikkelyt várnánk, továbbá nagyobb méretű szájat (mert a domolykóé is elég nagy), valamint rövidebb és kevésbé homorú anális úszót. Véleményünk szerint tehát halunk a balin és a jász hibridje, azaz balinjász.

---------------------------------------------------------------------------------

   Az alábbi fotót Facebook-oldalunk egyik látogatója küldte be, aki aziránt érdeklődött, hogy mi okozza a halon látható elváltozást, és hogy emberre ártalmas-e. Főként az utóbbi kérdés olyan, amely többeket is érdekelhet, ezért állategészségügyi szakembereink véleménye alapján nyilvánosan válaszolunk a felvetésére


   A ponty oldalán mutatkozó bevérzés és a rongyos hátúszó nagy valószínűséggel egy Aeromonas baktérium által okozott fertőzés következménye. Emellett a hal testén egysejtű élősködők által okozott kis göbök is felfedezhetők. A hazai halak körében szerencsére nem fordul elő olyan betegség, amely az emberre veszélyes lenne, rendesen megsütve vagy megfőzve kockázat nélkül fogyaszthatók.

---------------------------------------------------------------------------------

    Március 28-án Sopronkövesd és Lövő között, a gyors és hideg vizű Kardos-érből merítettem ki ezt a kétcentis ivadékot, amelyről úgy gondolom, hogy talán fenékjáró küllő lehet. Meg tudnák mondani, hogy tényleg az-e? Válaszukat előre is köszönöm. Sz. K.


    Első megközelítésre nagyon jól sikerült azonosítani a kishalat. Küllőink közül egyedül a fenékjáró küllőnek (Gobio gobio) nevezett faj volt az, amelynek már ilyen fiatalon is sötét mintázat díszítette a hát- és farokúszóját, ami a beküldött képen is jól kivehető.
    Időközben azonban genetikai alapon kimutatták, hogy a fenékjáró küllő állományai Európának csak a tőlünk nyugatra, északra és északkeletre fekvő területein élnek. Hazánkban a Duna mentén és a Dunántúlon a dunai küllő (Gobio obtusirostris), a Tisza vízrendszerén pedig a tiszai küllő (Gobio carpathicus) honos, ahogyan az alábbi térkép is mutatja.


    Ebből következően tehát a halunk egy dunai küllő (G. obtusirostris). Teljes biztonsággal azonban ezt csak DNS-vizsgálattal lehetne bizonyítani, mert az említett fajok külsőleg annyira hasonlítanak egymáshoz, hogy egy-egy példányról pusztán szemrevételezéssel nem lehet megállapítani hovatartozásukat. Esetükben tehát a lelőhely ismerete ugyanolyan fontos, mint a pataki márnáknál láthattuk, a Körös vízrendszerében nemrég felfedezett bihari márna kapcsán.

---------------------------------------------------------------------------------

    Egyik húsvéti látogatónk három fényképet is továbbított a Facebook-oldalunkra arról a különös halpéldányról, amely Soltnál került elő a Dunából. A képeken látható halra vonatkozóan több, egymástól eltérő vélemény érkezett (https://www.facebook.com/magyarhaltanitarsasag). Saját álláspontunkat az alábbiakban tesszük közzé.


    Abban - velünk együtt - szinte minden hozzászóló egyetértett, hogy a halon látható kinövések nászkiütések. Ezek a szaruképződmények szaporodás idején jelennek meg egyes halfajokon, éspedig legtöbbször csak azok tejes, azaz hím példányain. A szaruszemölcsök mérete és alakja fajtól és egyedtől függően változhat. A dévér- és lasposkeszegek többnyire olyanok, mintha grízzel lennének behintve. Az ilyen "dorozsmás" példányok tapintása érdes, s ha íváskor a nőstény oldalához dörgölődznek, érintésük elősegíti az ikra leadását. Más fajoknál hegyes és horgas, tüskére emlékeztető nászkiütések is előfordulnak. A horgas tüskék hazai halaink közül főként a gyöngyös koncérra és a leánykoncérra jellemzőek. Előbbi oldalvonalán 62-67, az utóbbién 45-49 pikkely számolható. Ennek alapján tehát eldönthető, hogy halunk egy nászruhás leánykoncér (Rutilus virgo), amelynek az angol neve (cactus roach, azaz kaktuszkoncér) egyértelmű utalás e jellegzetességére. A gyöngyös és leánykoncér mellett szóba került még az amur, a domolykó és jászkeszeg is, ám azok szája csúcsba nyíló, míg esetünkben az alsó kép alsó állású szájat mutat.

---------------------------------------------------------------------------------

    Ezt a halat még szeptemberben fogtam Budapesten, pergetve. Akkor hibridnek könyveltem el, de újabban megnézve a képet elbizonytalanodtam. Balinra pergettem a part mentén, amikor ezt a halat fogtam. Balin biztosan nem lehet, de jászkeszegnek se nézném és a domolykótól is távol áll. Tudnának segíteni beazonosítani ezt a halat? Válaszukat előre is köszönöm. Sch. T.


    A kép alapján, amelyen a farokalatti úszó nagyrészt takarásban van, és az oldalvonal pikkelyszámát is csak becsülni lehet, felelőtlenség lenne bármit is határozottan állítani, de mérlegelve a látottakat megpróbáljuk megadni az általunk legvalószínűbbnek tartott megoldást.
    A hal nagyon hasonlít a balinhoz, de kisebb a szája és magasabb a háta. Utóbbi tulajdonságokból inkább jászkeszegre lehetne következtetni. Ugyanakkor azonban a koponyacsontok inkább mégis balinszerűek. Az alábbi kép jól mutatja, hogy a balin esetében az a-val jelölt távolság lényegesen nagyobb a b-nél, és ugyanez figyelhető meg a beküldött képen is.


    Mindezek alapján balinjászra (Aspius aspius x Leuciscus idus) gondolunk, azaz olyan hibridre, amelynek balin volt az anyja, jászkeszeg az apja. Ugyanis általános tapasztalat, hogy a hibridek jobban hasonlítanak az anyjukhoz, mint az apjukhoz. Domolykóra utaló jellegzetesség (rövid farokalatti úszó, kisebb pikkelyszám az oldalvonalon) nem látható a halon, így a szülők közül kizárhatjuk. Összehasonlításként egy korábban másutt fogott hasonló hibrid képét is bemutatjuk.



---------------------------------------------------------------------------------

    A minap fogtam egy bodorkát (Rutilus rutilius), amelynek jobb oldalán a fej alsó részének a színe erősen eltért a szokásostól, nagyban hasonlított az akváriumi koipontyok aranysárga színéhez. Az lenne a kérdésem, elképzelhető-e, hogy egy szabadon engedett díszhal és egy bodorka összeívásából jött létre ez a színváltozat? Köszönettel B. Z.


    A hibridizáció eredményeként létrejövő utódoknak több olyan tulajdonsága is van, amely a szülők jellegzetességei tekintetében köztes helyen áll. A képen látható hal esetében azonban se a pikkelysorok száma, se a hátúszó hossza nem tér el a bodorkára jellemző értékektől, ezért az összeívás kizárható. A rendellenességet az okozza, hogy ezen a területen a bőr pigmentsejtjei fokozott mennyiségben termelik a xantofill nevű sárga festékanyagot. Az egész testükön narancssárga halakat a faj xantorisztikus változatának nevezik, ilyenek pl. az aranyhalak, ez esetben pedig részleges xantorizmusról beszélhetünk.

---------------------------------------------------------------------------------

   A mellékelt képen egy számomra ismeretlen hal látható. Tavaly fogtam a Duna óbudai részén, a békási árok környékén. Durbincs és sügér összeívására gondolok. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: I. G.


   A fotón nem látszanak olyan bélyegek, amelyek alapján sügérhibridre kellene gondolnunk. A testoldal kissé elmosódó, de határozott harántsávokba rendeződő foltjai alapján a képen látható hal a védett széles durbincs (Gymnocephalus baloni). Remélhetőleg komolyabb sérülés nélkül került vissza a Dunába.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság. Ezt az ezüstkárászt nyáron fogtam. Mitől lehet ilyen a hátúszója? Esetleg valamilyen összeívás? Válaszukat előre is köszönöm. D. K.


    Az alak torzulása és a hiányos hátúszó nem magyarázható összeívással, mert a vizeinkben nincs olyan faj, amelytől ilyen jellegzetességeket örökölhetett volna. A rendellenesség oka vagy valamilyen embrionális ártalom lehet, vagy egy igen fiatal korban bekövetkezett sérülés, amely begyógyult. A hal hátáról készült felvételen mintha kisebb hegesedések látszanának. Ha valóban azok, akkor a fiatalkori sérülés valószínű.

---------------------------------------------------------------------------------

   A tavunkban már hosszú évek óta élnek ezüstkárászok. Azt tudom, hogy a színük alkalmazkodik a környezethez, csak azt nem értem, hogy ha egy helyen élnek, miért található két színváltozat a tavunkban. Válaszukat előre is köszönöm, N. A.


    Az adott esetre vonatkozóan nem tudunk konkrét választ adni, mert bár a szín alapvetően genetikailag meghatározott, azt idegi és hormonális tényezők is befolyásolják. Az egyedek színének időleges megváltozása az ezüstös, a fekete, a sárga és a vörös festékanyagot tartalmazó pigmentsejtek működésének a következménye. Ha a festékanyag a csillag alakú sejtek nyúlványaiba áramolva szétterjed, akkor nagyobb felületet fed be, ezért erősödik az adott szín, ha a sejtek központi részébe húzódik vissza, akkor halványul. A pigmentszemcsék szétáramlása, illetve koncentrálódása idegi parancsra és hormonhatásra következik be. A változást legtöbbször az új környezet színeinek látványa váltja ki, de előidézheti valamilyen stresszhatás is, pl. egy rivális hím megjelenése vagy a félelem. A hímivarú öklék és gébek szivárványszínű, illetve fekete nászruhájának kialakításában viszont elsősorban az ivari hormonok növekvő koncentrációja játszik szerepet. Ahhoz, hogy a feltett kérdésre választ kapjunk, akváriumban kellene huzamosabb ideig együtt tartani néhány világos és sötétebb színű ezüstkárászt, s közben megfigyelni, hogy megmarad-e köztük a különbség. Ha igen, akkor örökletes tulajdonságról lehet szó, ahogyan az emberek között is akadnak eredendően világosabb és sötétebb bőrűek.

---------------------------------------------------------------------------------

   A képen látható halat nem természetes vízben, hanem egy telepített magántóban fogtam, ám a faj pontos beazonosítása ezidáig nem sikerült. A tulajdonos és a többi horgász szerint lénai tok, de én szívesebben hagyatkozom az önök véleményére. Ezúton kérném segítségüket a hal beazonosításában, amit előre is köszönök. Tisztelettel: A. P.


   A tokfélék azonosításában a bajuszszálak hossza, sima vagy rojtozott volta, a száj mérete, továbbá az ajkakon látható befűződés megléte vagy hiánya döntő jelentőséggel bír. Sajnos a fénykép ezekből semmit nem mutat. Az viszont látható, hogy a hal orra nem hegyes, hanem tompán lekerekített és rövid. Hazai tokféléink közül ez egyedül a vágótokra jellemző (Acipenser gueldenstaedtii).

---------------------------------------------------------------------------------

   Szeretném megtudni,hogy milyen halivadék szerepel a képen. Egy ismerősöm merítette véletlenül egy Hortobágy környéki lápos, mocsaras tóból a nyáron. Sajnos csak ez az egy értékelhető kép van róla. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel S. J.


   A testforma, a különálló hátúszók, a keskeny hasúszók, a farokúszó előtt sötétlő két folt, valamint a hát-, a farok- és a farokalatti úszó sávozottsága alapján a fakó testszín ellenére is megállapítható, hogy a hal egy fiatal amurgéb (Perccottus glenii).

---------------------------------------------------------------------------------

   A mellékelt fotón látható halat 2015. 06. 16-án fogtam a Duna fővárosi szakaszán, több hasonló méretű (1,3 kg) jászkeszeggel együtt, ám azok alakjától és színétől ez a példány eltérő volt. Szájállása sem csúcsba nyíló, hanem alsó állású, pikkelyeinek száma az oldalvonalon kb. 60, felette 8 sor. Leánykoncérra gondoltam, fel is tettem az egyik horgászfórumra, ám ott is többféle megoldás született, a gyöngyös koncér is szóba került. Természetesen visszaengedtem. Sajnos csak ez az egy fotó készült, de örülnék, ha végre megtudnám a biztos választ. H. M.


   Alakját tekintve a példány valóban hasonlít a leánykoncérra, de mégsem az, mert az oldalvonalán lévő pikkelyek száma jóval több 53-nál, és a szája nem alsó állású (a felső állkapocs nem nyúlik előrébb az alsónál, tehát a szájrés nem lefelé irányul). Kizárható a gyöngyös koncér is, mert annak a testformája nyújtottabb és vaskosabb, inkább az amuréhoz hasonló. A hal - az oldalvonal pikkelyeinek és a fölötte húzódó pikkelysoroknak a számát tekintve, továbbá kis méretű szája, valamint pirosas farokúszója és alsó úszói alapján - a kissé szokatlan alak és a fakó színezet ellenére is jászkeszegnek tűnik (Leuciscus idus). Ha a szájáról és a kifeszített úszóiról is készültek volna fényképek, az biztosabb azonosítást tett volna lehetővé. Továbbá érdemes árnyékban fotózni a halakat, mert a fénylő helyeken nem számolhatók a pikkelyek.

---------------------------------------------------------------------------------

   A Veszprém megyei Kígyós-patakban fogtam ezt a halacskát domolykózás közben, pergetve, apró gumihallal. Először azt hittem, hogy egy domolykó a többi közt, aztán közelebbről megnézve már elgondolkoztam, végül arra jutottam, hogy nyúldomolykót fogtam. Kérem, segítsenek a döntésben! Fényképezés után természetesen szabadon engedtem. H. B.


   A pikkelyek erősebb kontúrja miatt kicsit domolykós megjelenésű a hal, de alsó állású szája, kevésbé színes alsó úszói és homorú szegélyű farokalatti úszója egyértelművé teszi, hogy nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Ezt a halat Tiszaföldvár közelében fogtuk, a Holt-Tiszában. Nem tudtuk megállapítani, hogy milyen fajhoz tartozik, ebben szeretném a segítségüket kérni. Előre is köszönöm szépen. L. S. E.


   A fölső képen jól látszik, hogy a hal hasúszói összenőttek, ami a valódi gébek sajátossága (velük ellentétben a különálló hasúszókkal rendelkező amurgéb az úgynevezett alvógébek közé tartozik). Az alsó képen a felső állkapocsról kissé előrenyúló, az orrnyílások előbbre helyeződését szolgáló parányi csövecskék is felfedezhetők, amelyek a hazánkban élő gébek közül kizárólag a tarka gébet (Proterorhinus semilunaris, korábban Proterorhinus marmoratus) jellemzik.

---------------------------------------------------------------------------------

   Szeptember második felében a Duna Dunakeszi és Göd közötti szakaszán fogtam ezt a két halat, azonos helyen, de nem ugyanazon a napon. Sejtésem szerint leánykoncérok, esetleg annak paduccal vagy szilvaorrú keszeggel alkotott hibridjei, ezért mindkettőt visszaengedtem. Válaszukat kíváncsian várom és előre is köszönöm. Sz. G.


   A halak szerintünk is leánykoncérok (Rutilus virgo, korábban Rutilus pigus virgo). Orruk valóban emlékeztet a szilvaorrú keszegekére és a paducokéra, de ez érthető, hiszen a leánykoncér szája is alsó állású. Az oldalvonalán azonban mindkét halnak 45 pikkely számolható, ami a leánykoncér jellemzője. Az említett hibrideknél lényegesen magasabb lenne a pikkelyszám.

---------------------------------------------------------------------------------

   Szeptember 26-án a Duna komárom-szőnyi szakaszán fogtam a képen látható halat, amely a véleményem szerint leánykoncér. A faj ritkasága, a példány mérete és tömege (2,7 kg) miatt azonban elbizonytalanodtam, ezért megerősítésüket szeretném kérni. Mérés és fotózás után természetesen visszakerült élőhelyére. Üdvözlettel: G. E.


   A határozás tökéletes, a hal valóban egy védett leánykoncér (Rutilus virgo, korábban Rutilus pigus virgo). Fogásával nem dőlt meg a hazai horgászrekord, mert azt egy 3,21 kilogrammos példány tartja, de ez is gyönyörű, rekordközeli képviselője a fajnak. Fogásához gratulálunk.

---------------------------------------------------------------------------------

   A napokban egy bányatóban horgásztam, ahol figyelmes lettem egy fiatal példányokból álló halrajra a part közelében. Először keszegekre gondoltam, de amikor merítettem belőlük, meglepődve láttam, hogy egészen más a kinézetük. Naphal is van a tóban, de ezek nyúlánkabbnak tűnnek, és nincs színes foltjuk a kopoltyúrésnél. Kérném segítségüket a halak beazonosításához. Maradok tisztelettel: F. Zs.


   Általános tapasztalat, hogy a fiatal halak karcsúbbak az idős példányoknál, és gyakran színezetben is eltérnek azoktól. A naphal esetében mindkettő igaz. A nyúlánkabb fiatalok csak felnőtt korukra kerekednek ki igazán, s mintázatban is eltérnek az idősebbektől. Az ivadékot még haránt irányú sávok jellemzik, ám ivarérett korukra ez vagy eltűnik, vagy kevésbé kifejezetté válik. A kopoltyúfedőn viszont éppen idősebb korban jelenik meg a jellegzetes fekete-piros folt, a fiataloknál legföljebb egy sötét pötty jelzi a helyét. A kérdéses kishalak tehát, ahogyan a kérdésben is utalás történt rá, a naphal (Lepomis gibbosus) ivadékai.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Magyar Haltani Társaság! Szentendrén egy kis tóból merítettem ki a fényképen szereplő apró halat. Ez a tavacska a Pannónia-tó, amelybe tudomásom szerint nem folyik semmilyen patak vagy ér. Kérem segítségüket a halfaj megállapításában. Üdvözlettel: L. Z.


   A kérdés éppen aznap este érkezett, amelyik napon az MTI hírt adott egy Zagyvából fogott olyan halról, amelynek eddig nálunk csak termálvizekben alakultak ki stabil állományai. Érdekes egybeesés, mivel a szolnoki Zagyvából és a szentendrei tóból ugyanaz a faj került elő, nevezetesen a szúnyogirtó fogasponty (Gambusia holbrooki, korábban Gambusia affinis). A régebben csak a Hévízi-tóból és a miskolc-tapolcai hőforrás vizéből ismert halacska alakra és színezetre nagyon hasonlít az akvaristák által jól ismert guppi vad változatához, de megkülönbözteti attól, hogy a hát- és a farokúszója finoman pettyezett, a szeme alatt pedig egy sötétebb foltot visel. Információink szerint a miskolc-tapolcai állomány nyaranta a Hejő felső szakaszát is benépesíti, a hévízi halak pedig már nem csupán nyáron jutnak el a Kis-Balatonig, hanem a telet is átvészelik annak jégmentes helyein. A Zagyvában 2014 őszén észleltük először, így feltehetőleg itt is áttelelt példányok szaporodtak el 2015-ben. A szentendrei előfordulás arra mutat, hogy a faj a Kárpát-medence más vizeiben is jelen lehet már. Ha valaki újabb vízterületen találkozik vele, kérjük, fényképezze le a halat, s a lelőhelyi adatokkal együtt küldje be hozzánk a fotót.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! Osztálytársam fogta pár napja a képen látható halat az Ér patak és a Berettyó összefolyásánál. Tisztelettel kérem önöktől, hogy segítsenek nekünk beazonosítani. Én valamelyik küllőfajunkra gondoltam. Tisztelettel: P. T.


   A megközelítés kitűnő. A hal formájából, viszonylag gyengén pettyezett farokúszójából, valamint abból, hogy egy iszapos medrű, lassan áramló kis folyó alföldi szakaszáról került elő, halványfoltú küllőre lehet következtetni (Romanogobio vladykovi, korábban Gobio albipinnatus). Megjegyezzük azonban, az sem zárható ki, hogy a példány a halványfoltú és a fenékjáró küllő hibridje, ám ennek eldöntéséhez alaposabb vizsgálatra lenne szükség. Emlékeztetőként: mindegyik küllőfajunk védelem alatt áll, a fogott példányokat vissza kell engedni.

---------------------------------------------------------------------------------

   A segítségüket szeretném kérni, mert nem tudtam azonosítani a képen látható halat. A minap zsebpecával fogtam a Duna fővárosi szakaszán, az Óbudai-szigetnél. Válaszukat és segítségüket előre is köszönöm! Sch. T.


   A fogott példány szája csúcsba nyíló, oldalvonalán a pikkelyek száma 40 és 46 között van. Farokalatti úszója viszonylag rövid és enyhén narancsos árnyalatú. A testforma és az említett bélyegek alapján a hal egy kevésbé színes bodorkaként (Rutilus rutilus) azonosítható. Ha a fotón a szájállás nem lenne kivehető, akkor egy fakó vörösszárnyú keszegre is gondolhatnánk. Ám igencsak gondban lennénk, mert a hasúszó helyzete, amely eldöntené a kérdést, nem látszik. Érdemes tehát ügyelni fényképezésnél, hogy ne takarjuk el a jellegzetességeket. A hát- és a farokúszó fekete pettyezettsége nem tartozik ez utóbbiak közé, okozója egy parazita mételyféreg, amelynek apró, betokozódott lárvái körül erősen pigmentált burok képződik.

   Megjegyzés: Válaszunk kizárólag a képen ténylegesen látható jellegzetességeket veszi figyelembe. Ám ha a fotózott példány szájhasítéka valójában a szem vonaláig ér, farokalatti úszójának a szegélye pedig kifeszítve nem homorú, hanem domború, akkor a hal domolykó (Squalius cephalus, korábban Leuciscus cephalus). A száj és a farokalatti úszó sok esetben eldöntheti a faji hovatartozást, ezért érdemes róluk külön felvételt készíteni.

---------------------------------------------------------------------------------

   Tisztelt Haltani Társaság! A képen szereplő halat a Bódvában fogtam spiccbottal. Nem sikerült rájönnünk, milyen halfaj lehet, összesen pár darab került elő belőle, valamint néhány sujtásos küszt is fogtunk. A halakat sértetlenül elengedtük (különös tekintettel a védett sujtásos küszre). Köszönettel: B. F.


   A hal hasonlít a sujtásos küszhöz, de annál kissé nyúlánkabb, a farokalatti úszója hosszabb, a szája pedig nem csúcsba nyíló, hanem fölső állású. Ezek alapján megállapítható, hogy egy rokonfaj akadt horogra, nevezetesen a vizeinkben széles körben elterjedt küsz (Alburnus alburnus).

---------------------------------------------------------------------------------

   A Rákos-patakból fogtam ezt a halat, amelyet kispaducnak gondolok, de a szája alulról nézve nem egyenes, hanem enyhén görbe, nagyjából annyira, mint egy zárójel, ). Másik tippem a nyúldomolykó lenne, mivel a hal farokalatti úszója rövid és homorú szegélyű, de annak a szája csak félig alsó állású, ellentétben a fényképen látható példánnyal, amelyé teljesen az. S. B.


   A fiatal paducok szája még kissé íveltebb a felnőtt példányokénál, de való igaz, hogy a nyúldomolykóké soha nincs ennyire alsó állású. Emellett a nyúldomolykó oldalvonalán 53 pikkelynél nem lehet több, a fényképen viszont 60 körül van. A hal tehát nem nyúldomolykó, hanem az elsőként tippelt paduc (Chondrostoma nasus).

---------------------------------------------------------------------------------

   Az alábbi halat Rózsaszentmártonban, egy kis magántóban fogtam. A tóban vannak koi pontyok is. A hosszú farokúszó miatt nem tudjuk, hogy milyen hal. Esetleg valamilyen kereszteződés eredménye? Köszönettel: D. K.


   A hal nagy valószínűséggel az ezüstkárász (Carassius gibelio) fátyolfarkú, mutáció révén kialakult változata. Külsőleg azonban az ezüstkárász nemigen különbözik az aranyhal (Carassius auratus) elvadult, közönséges színváltozatától, s mivel gyakran tapasztaljuk, hogy akváriumi halakat engednek szabadon, ez utóbbi lehetőség sem zárható ki.

---------------------------------------------------------------------------------

   Ezt a 46 centis halat a szlovákiai Garam folyóból fogtam, egy kétcentis süllyedő wobblerre kapott rá. Nem tudom eldönteni, hogy domolykó vagy amur. Válaszukat előre is köszönöm. Cs. T.


   Bármilyen furcsa is, hogy egy növényevő hal ragadozóként viselkedve csapjon rá a műcsalira, ezúttal mégis ez történt. A zsákmány ugyanis minden kétséget kizáróan egy amur (Ctenopharyngodon idella).

---------------------------------------------------------------------------------

   A napokban fogtam ezt a halat Tolna megyében, egy lassú folyású, zavaros vizű patakban. Nyúldomolykóra gondolok, de az élőhely miatt sem vagyok biztos benne. Az lenne? Esetleg valami más? Köszönettel: S. Zs.


   A nyúldomolykó oldalvonalán kicsit nagyobb a pikkelyek száma, továbbá a farokalatti úszója rendszerint színtelen. Ez utóbbi úszó domború szegélye pedig egyértelművé teszi, hogy a hal domolykó (Squalius cephalus, korábban Leuciscus cephalus).

---------------------------------------------------------------------------------

   BigFish Hunter címről a következő kérdés érkezett a Magyar Haltani Társaság Facebook-oldalára: Önök szerint a képen látható hal domolykó? Számomra furcsa a fej állása. Válaszukat köszönöm!


   A hal feje valóban furcsa, az orra szokatlanul hosszú, de ennyi még talán belefér a fajon belüli változatosságba. Egyéb olyan jellegzetességet nem látunk, amelynek alapján más fajra vagy hibridre kellene gondolnunk. Az oldalvonalon lévő pikkelyek száma egyértelműen domolykóra utal (Squalius cephalus, korábban Leuciscus cephalus), a farokalatti úszó azonban sajnos nem látszik, pedig annak a hossza és alakja is fontos határozóbélyeg.

---------------------------------------------------------------------------------

   2015. június 26-án este 7 óra körül fogtam ezt a halat, balinozás közben, snecivel, a győri Iparcsatornán. Jászkeszegnek vagy fejes domolykónak tippelem, de nem tudom eldönteni. Ebben szeretném a segítségüket kérni. Fotózás után a hal visszakerült a vízbe. Válaszukat előre is köszönöm. P. S.


   A nagy száj és az aránylag hosszú, erősen homorú farokalatti úszó balinra vall (Aspius aspius). Ugyanakkor az oldalvonalon lévő pikkelyek száma 60 (a balinnál 65-75 lenne), és fölöttük csak 9 pikkelysor húzódik (a balinnál 11-12), ami a jászkeszeg (Leuciscus idus). Ezek alapján a hal a jászkeszeg és a balin hibridjének tűnik (Leuciscus idus x Aspius aspius). Ennek biztos eldöntéséhez azonban alaposabb vizsgálatra lett volna szükség.

---------------------------------------------------------------------------------

   Hétvégén az abaligeti horgásztavon több keszeget is fogtunk, csak a faj meghatározásával akadt némi gondunk. A képen mellékelt hal dévérkeszeg, karikakeszeg, vagy a kettő hibridje ("karikadévér"), esetleg egyik sem? A szája kissé alsó állású, mell- és hasúszóinak töve vörhenyes, szeme nagy, orr-szem távolsága kicsi, háta enyhén emelkedik. Ezek alapján akár karika is lehetne. Amivel a gondom van: az ormányszerűen kinyúló száj, a mellúszója hátranyúlva eléri a hasúszó tövét, az oldalvonal fölötti pikkelysorok száma 11-12. Ez alapján inkább dévér? Üdvözlettel: F. N.


   A kiölthető száj (sok más faj mellett) a karika- és dévérkeszegre is jellemző. De biztonsággal megkülönbözteti őket egymástól, hogy a karikakeszeg oldalvonala és hátúszója között csak 8-10 hosszanti pikkelysor húzódik, míg a dévérkeszegnél 11-13. Ebből következően tehát a hal dévérkeszeg (Abramis brama), és ezt erősíti meg a hasúszók tövéig elérő mellúszó, a hát vonalának enyhén megtörő íve, továbbá a hosszú farokalatti úszó, amelyben 23-nál több elágazó sugár sejthető.

Korábbi kérdések és válaszok 1.
Korábbi kérdések és válaszok 2.
Korábbi kérdések és válaszok 3.
Magyar English








May
3
2024

Ajánlott böngésző:
Firefox
Mozilla Firefox

Ajánlott felbontás:

1280*xxxx