|
Az �v hala - Az oldalt szerkeszti: Dr. Antal L�szl�
A Magyar Haltani T�rsas�g folytatva a hagyom�nyokat, a 2023-es �vre is meghirdeti "AZ �V HALA" v�laszt�st. A kit�ntet� c�mre ez�ttal is h�rom halfajt javasoltunk, k�z�l�k a nyertes term�szetesen az lesz, amelyik a t�rsas�g tagjait�l, �s minden, hat�rainkon innen �s t�l lak�, halakat ismer�, halakat szeret� �rdekl�d�t�l a legt�bb szavazatot kapja 2022. december 31. d�li 12 �r�ig. A jel�l�si elveknek megfelel�en mindh�rom faj �shonos vizeinkben, tov�bb� van k�z�tt�k v�dett �s foghat� faj is. A fajok r�vid bemutat�s�t a k�pek alatt olvashatjuk. A szavaz�gombok seg�ts�g�vel a k�vetkez� 3 faj k�z�l lehet v�lasztani: 1. L�pi p�c (Umbra krameri) 2. S�g�r (Perca fluviatilis) 3. Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser)
L�PI P�C (Umbra krameri): Apr� termet�, z�m�k test� halunk, mely kiss� ny�jtott, oldalr�l lap�tott. Farok�sz�ja szab�lyosan lekerek�tett, kerekded mell�sz�it, valamint az �sz�iban tal�lhat� �sz�sugarakat egym�st�l k�l�n-k�l�n is k�pes mozgatni. Ezen saj�toss�g�nak k�sz�nheti a "kutyahal" elnevez�st. Termet�hez k�pest test�t viszonylag nagyobb m�ret� pikkelyek bor�tj�k, alap barn�s sz�nezet�t az oldalvonala hely�n elhelyezked�, f�mesen csillog� aranys�rga cs�k d�sz�ti. Enyh�n fels� �ll�s� sz�j�ban apr� fogacsk�kb�l �ll� kefefogazat tal�lhat�, aminek seg�ts�g�vel bolhar�kokat, rovarl�rv�kat vagy halivad�kokat zs�km�nyol. �l�helyek�nt, mint ahogyan azt neve is mutatja, a d�s n�v�nyzet� mocsarakat �s l�pokat r�szes�ti el�nyben. Szaporod�s�ra tavasszal ker�l sor, jellegzetes n�szt�ncukat k�vet�en a n�st�ny �rk�dik az ikr�kat rejt� f�szek felett. A v�zszab�lyoz�si munk�latokat k�vet�en az egykor t�meges �llom�nnyal b�r� faj mind �l�hely�nek kiterjed�se, mind a faj hazai �llom�nyainak m�rete jelent�sen lecs�kkent. Fennmaradt �llom�nyai m�ra egym�st�l elszigetelten, holt�gakban, t�zegl�pokban, sek�ly viz� tavakban, kisebb v�zfoly�sokban �s csatorn�kban vannak jelen. A l�pi p�c tov�bbi fennmarad�s�t az egyre gyakoribb� v�l� sz�raz peri�dusok, valamint a Kelet-�zsi�b�l sz�rmaz� inv�zi�s amurg�b is fenyegeti. Term�szetv�delmi szempontb�l igen �rt�kes, fokozottan v�dett, bennsz�l�tt halfajunk, eszmei �rt�ke p�ld�nyonk�nt 250 000 Ft.
S�G�R (Perca fluviatilis): Kis m�ret�, �shonos halfajunk, a nagyobb p�ld�nyok testhossza 20-25 cm, de ritka estekben el�rheti a 30 centit is. Ar�nylag magas test�, oldalr�l lap�tott, feje a test�hez k�pest nagy, sz�ja v�g�ll�s�, has�t�ka a szem k�z�pvonal�ig h�z�dik. Egyik legfontosabb ismertet�jegye az els� h�t�sz� v�g�n megfigyelhet� fekete folt, emellett az oldalain l�that� z�ldes-feket�s har�nt ir�ny� cs�kozotts�g �s �sz�inak pirosas-narancss�rg�s sz�ne is jellemz� b�lyege a fajnak. Herman Ott� megfogalmaz�s�ban "A csap� s�g�r kisebb seregben j�r� hal, szereti t�ban a tiszta, egyeb�tt a mozg� vizet, melynek szil�rd a feneke", �gy teh�t el�fordul a v�ltoz� v�zhozam� kis foly�k als�, r�la elnevezett s�g�rz�n�j�ban, valamint a nagyobb v�zfoly�sok m�rnaz�n�j�t�l lefel�, de megtal�lhat� a m�lyebb, n�v�nyekkel ben�tt tavak, holt�gak parti z�n�j�ban is. A hozz� hasonl� pisztr�ngs�g�rt�l (Micropterus salmoides) biztons�ggal megk�l�nb�ztethet� a h�t�sz�j�n l�v� fekete folt alapj�n. T�pl�l�k�t f�k�nt kisebb, fen�klak� gerinctelen szervezetek alkotj�k, de a nagyobb egyedei kisebb halakat is zs�km�nyolhatnak. H�sa kev�ss� sz�lk�s, �ze a s�ll��vel vetekszik, de a nagy p�ld�nyok ritkas�ga miatt csak keveset fogyasztott hal. Sporthorg�szati �rt�ke az �vek sor�n fel�rt�kel�d�tt, mivel igen nagy sikerrel foghat� k�nny�perget� technik�val is. A magyarorsz�gi horg�szrekord: 1,87 kg (1988).
SELYMES DURBINCS (Gymnocephalus schraetser): Kis termet� halfajunk, a nagyobb p�ld�nyai 15-20 centim�teres testhosszt �rnek el. Teste �ramvonalas, alacsony, oldalr�l lap�tott. Egyedi ismertet�jegye oldal�nak jellegzetes cs�kozotts�ga: z�ldess�rga alapsz�nen 3-4 s�t�tbarna, helyenk�nt megszakad� keskeny hosszanti cs�k h�z�dik. Hossz�, magas h�t�sz�j�nak el�ls� r�sz�t hegyes t�sk�k merev�tik, m�g h�ts� r�sz�n osztott �sz�sugarakat figyelhet�nk meg. Farok�sz�ja enyh�n bemetszett, has�sz�i a mell�sz�k alatt helyezkednek el, kev�ssel h�tr�bb kezd�dnek. Oldalvonala a h�t k�zel�ben fut, majdnem p�rhuzamosan annak �v�vel. Feje �s orra hossz�, szemei nagyok. Sz�ja kis m�ret�, cs�csba ny�l� vagy f�lig als� �ll�s�. Ennek megfelel�en apr�bb fen�klak� �llatokat �s a v�z �ltal sodort szerves t�rmel�ket fogyaszt. �raml�skedvel� halfajunk, �gy k�zepes �s nagyobb foly�k domb- �s s�kvid�ki szakaszain tal�lkozhatunk vele. Legnagyobb �llom�nyai a m�rna- �s a d�v�rz�n�t jellemzik, azonban a paducz�na als� r�gi�j�ban is gyakori lehet. Nagyobb v�zt�meget, az �raml�s er�ss�ge helyett pedig ink�bb annak �lland�s�g�t ig�nyli, ennek megfelel�en kis foly�kban �s tavakban nem fordul el�. �shonos, endemikus (bennsz�l�tt) fajunk, l�nyeg�ben csak a Duna �s mell�kfoly�inak v�zrendszer�ben lelhet� fel. K�zvetlen gazdas�gi jelent�s�ge nincs, de term�szeti �rt�ke miatt t�rv�ny v�di, eszmei �rt�ke p�ld�nyonk�nt 10 000 Ft. Az elm�lt �vek "hagyom�ny�hoz" h�ven, id�n is megrendez�sre ker�lt az "�v hala" v�laszt�s, melyre szeretettel v�rtuk a kedves term�szet- �s halbar�tok szavazatait. T�rsas�gunk tagjai hosszas tanakod�st k�vet�en �gy v�lt�k, hogy a bodork�t (Rutilus rutilus), a sz�les durbincsot (Gymnocephalus baloni) �s a bagolykeszeget (Ballerus sapa) jel�lik meg, mint v�laszthat� halfajokat a nemes c�m�rt. Online szavaz�fel�let�nk�n kereszt�l id�n a kor�bbi �vekhez k�pest valamivel kevesebb, �sszesen 4155 szavazat �rkezett. A voksok sz�m�t �s ar�ny�t tekintve nem volt k�ts�ges, hogy 2022-ben az "�v hala" c�met a horg�szok egyik kedvelt hal�nak, a bodork�nak �t�lte oda a k�z�ns�g, mely a szavazatok 55%-�t (2289 szavazat) szerezte meg. M�sodik helyen a sz�les durbincs v�gzett, mely a voksol�k k�zel 25%-�nak (1038 szavazat) nyerte el a sz�v�t. Valamivel kevesebb, a szavazatok 20%-�t (833) bezsebelve a harmadik helyen a bagolykeszeg v�gzett.
A bodorka viszonylag kisebb termet� halfajunk, testhossza maxim�lisan a 15-20 centim�tert �rheti el. A kev�sb� gyakorlott szemek sz�m�ra is k�nnyen felismerhet� halfajj� teszi a narancss�rg�s-v�r�ses szemgy�r�je, valamint a hasonl� sz�nekben pomp�z� als� �sz�i. Sz�ja cs�csba ny�l�, h�t- �s has�sz�ja egyvonalban ered, mely alapj�n biztosan el lehet k�l�n�teni a hasonl� megjelen�s� v�r�ssz�rny� keszegt�l. �v�si id�szakban f�leg a h�n�rn�v�nyzet ny�jtotta biztons�gos helyeket keresi fel ikr�k lerak�s�hoz. A fiatal egyedek �tlapj�n kezdetben planktonszervezetek, k�s�bb f�rgek, r�kok �s rovarl�rv�k szerepelnek. Hegyvid�ki patakjaink, valamint gyors �raml�s� v�zfoly�saink kiv�tel�vel szinte mindenhol el�fordul, viszonylag nagyobb egyedsz�mban, ebb�l ad�d�an a ragadoz�halaink kedvelt t�pl�l�ka. Horg�szati szempontb�l igen kedves halfaj sok horg�sz sz�m�ra, az els� horg�szzs�km�nyok �s �lm�nyek k�z�tt tarthatj�k sz�mon. A nagyobb p�ld�nyok a keszeghorg�szatok �dv�z�lt zs�km�nyai, valamint sz�les k�rben haszn�lt csalihalk�nt is a ragadoz�halas horg�szatok sor�n. A hazai horg�szrekord 1,9 kg (2000). Gasztron�miai tekintetben s�r�n beirdalva, paprik�s lisztben megforgatva �s forr�, b� olajban kis�tve kiv�l� �tel k�sz�thet� bel�le.
A Magyar Haltani T�rsas�g honlapj�n rendezett k�z�ns�gszavaz�sra december 31-�n d�lig 7683 szavazat �rkezett be, ennek alapj�n alakult ki a v�geredm�ny. A h�rom jel�lt k�z�l az �si von�sokat visel� �s napjainkra er�sen megfogyatkozott angolna a szavazatok 20 sz�zal�k�val lett a harmadik. M�sodik a f�k�nt hegy- �s dombvid�ki patakjainkban �l�, mind�ssze 8-10 centit el�r� f�rge cselle. Erre a viszonylag ritka �s v�dett halunkra a szavaz�k 31 sz�zal�ka voksolt. Az �len, 49 sz�zal�kos t�bbs�ggel, a k�zepes �s nagyobb foly�ink alf�ldi szakaszait kedvel� j�szkeszeg v�gzett.
A vil�gos pikkelyei miatt Herman Ott� �ltal m�g �nos j�sznak nevezett j�szkeszeg ez�st�s sz�n� pontyf�l�nk. Az als� �sz�i t�bbnyire r�tes-pirosas sz�n�ek, ez�rt gyakran �sszet�vesztik a bodork�val vagy a v�r�ssz�rny� keszeggel. A j�szkeszeg pikkelyei azonban apr�bbak ez�rt az oldalvonal�n mindig 55-n�l t�bb sz�molhat�, m�g a m�sik k�t fajn�l 50-n�l kevesebb.
A Magyar Haltani T�rsas�g honlapj�n szervezett k�z�ns�gszavaz�son 14642 szavazat alapj�n d�lt el, hogy a v�laszthat� h�rom �shonos jel�lt k�z�l melyik viselheti az �v hala c�met. A voksok legnagyobb r�sz�t a s�ll� kapta (44%), m�sodik helyen a csuka v�gzett (38%), a fokozott v�delmet �lvez� n�met buc� pedig harmadik lett (18%).
A s�ll� (Sander lucioperca) nagyra n�v�, megny�lt test�, oldalr�l enyh�n lap�tott halunk. Cs�csba ny�l� sz�ja nagy, a szeglete el�ri a szem h�tuls� vonal�t. Benne nagy, er�s fogak �lnek, k�zt�k a t�bbiek k�z�l kiemelked� ebfogak is. Oldal�n elmos�d� s�t�tebb s�vok, n�ha foltok tal�lhat�k. K�t h�t�sz�j�t, valamint farok�sz�j�t fekete foltsorok d�sz�tik.
Legal�bb n�gy �ve m�r, hogy a Posta a t�rsas�gunkt�l is t�majavaslatokat k�rt �j b�lyegeihez, s mi erre a mindenkori �v hal�t javasoltuk. Az �vek m�l�s�val �gy t�nt, feled�sbe mer�lt az �tlet. A m�lt �v �sz�n azonban azzal keresett meg benn�nket az int�zm�ny illet�kese, hogy 2020-ban az �v hal�r�l is szeretn�nek egy b�lyeget kiadni, s ehhez k�rik egy�ttm�k�d�s�nket. �r�mmel mondtunk igent a felk�r�sre, �s 2020. augusztus 5-�re el is k�sz�lt a s�ll�t bemutat�, 185 forint c�mlet� b�lyeg, melynek a val�s m�rete 40x30 mm..
A 185 forintos c�mlet a szabv�ny m�ret�, 50 grammn�l nem nehezebb, s�rg�ss�ggel feladott levelek b�rmentes�t�s�re szolg�l, de mivel csup�n 30 ezer p�ld�nyban k�sz�lt, csak a filat�liai szakszolg�lattal is rendelkez� post�kon kaphat�, amelyek c�me itt �rhet� el.
A 2019-es �v hala megv�laszt�sa a kor�bbiakn�l l�nyegesen nagyobb �rdekl�d�s mellett zajlott le. �r�m�nk m�gsem felh�tlen, mert valaki meg nem engedett m�don igyekezett befoly�solni az eredm�nyt. A szavazatok sz�ma azonban a sebes pisztr�ngra leadott 2130 szab�lytalan szavazat levon�s�val is meghaladta a t�zezret, 11483-nak ad�dott. A voksok legnagyobb r�sz�t a v�r�ssz�rny� keszeg kapta (44%), m�sodik helyen a v�dett sziv�rv�nyos �kle v�gzett (32%), a sebes pisztr�ng harmadik lett (24%).
A gy�ztes v�r�ssz�rny� keszeg (Scardinius erythrophthalmus) az egyik legszebb hazai halunk, �l�nkv�r�s �sz�i impoz�ns megjelen�st adnak neki. K�zepes termet� faj, amely Eur�p�ban �s Nyugat-�zsi�ban terjedt el. Kimondottan az �ll�vizeket �s a lass� v�zfoly�sokat kedveli, l�pokban, mocsarakban, holtmedrekben, csatorn�kban, a lassabb foly�vizek parti z�n�j�ban figyelhetj�k meg kisebb-nagyobb csapatait, amint a v�zfelsz�n k�zel�ben �szk�lnak. �tlapj�n meghat�roz� szerep�k van a n�v�nyi eredet� t�pl�l�koknak, a fonalas alg�kt�l, a v�zin�v�nyek hajt�sain �t a magvakig. F�lfel� ny�l� sz�j�r�l �s �l�nkv�r�s �sz�ir�l k�nnyen felismerhet�, de a hozz� nagyon hasonl� bodork�val m�g a kezd� horg�szok is gyakran �sszet�vesztik. Pedig a h�t�sz� helyzete alapj�n biztosan megk�l�nb�ztethet� a k�t faj. A bodorka h�t- �s has�sz�ja ugyanis szinte egy f�gg�leges vonalban ered, a v�r�ssz�rny� keszeg h�t�sz�ja ellenben j�val h�tr�bb kezd�dik a has�sz�kn�l.
A Magyar Haltani T�rsas�g honlapj�n rendezett k�z�ns�gszavaz�s eredm�nyek�nt 2018-ban a balin viselheti az �v Hala c�met. A verseny gy�ztese a h�rom jel�ltre be�rkezett 5771 szavazat 38 sz�zal�k�t kapta, jelent�sen megel�zve a m�sodik helyezett domolyk�t (33%) �s a harmadik helyezett k�vics�kot (29%). A balin (Leuciscus aspius) a z�mmel b�k�s fajokat mag�ba foglal� pontyf�l�k csal�dj�ba tartozik, m�gis ragadoz� faj. Teste megny�lt, m�rs�kelten magas, oldalr�l lap�tott. L�t�sa igen j�, �rz�kszervei fejlettek. Pikkelyei apr�k, az als� �sz�k gyakran m�r a fiatalokn�l is r�zsasz�n�ek, az id�sebbekn�l pedig kifejezetten v�rhenyesek. Nagy n�v�s� hal, j�l fejlett p�ld�nyainak hossza 50-60 cm, de kiv�telesen az egy m�tert is el�rheti. Az abszol�t magyar horg�szrekord: 10,54 kg (1991).
T�bb mint �tezren szavaztak a Magyar Haltani T�rsas�g honlapj�n okt�berben elind�tott k�z�ns�gszavaz�son, amelynek t�tje az �v hala c�m elnyer�se volt. A kor�bbi �vekhez hasonl�an most is h�rom �shonos jel�lt k�z�l lehetett v�lasztani. A szavazatok k�zel fel�vel (48%) a harcsa lett a versenyben az els�, megel�zve a paducot (37%) �s a harmadik helyezett halv�nyfolt� k�ll�t (16%). Mi�ta a viz�k elt�ntek vizeinkb�l, legnagyobb halunk a harcsa. N�pszer� is, hiszen hatalmas sz�j�t �s hossz� bajsz�t a gyerekek m�r a k�pesk�nyvekb�l megismerik. Hossz� �let� hal, amely eg�sz �let�ben n�vekszik. M�sf�l �vsz�zada m�g k�tm�zs�s p�ld�nyokat is fogtak vizeinkb�l, de ma m�r a 100 kg f�l�ttiek is ritkas�gsz�mba mennek.
A Magyar Haltani T�rsas�g �ltal 2010-ben elind�tott "�v hala" v�laszt�s h�re most is sok emberhez eljutott. A kor�bbi �vekhez hasonl�an ism�t h�rom faj k�z�l v�laszthattak a t�rsas�g honlapj�nak l�togat�i. A 6364 szavaz� v�lem�nye alapj�n a k�pzeletbeli dobog� harmadik fok�ra a szavazatok 18%-�t begy�jt� m�rna ker�lt, alig maradva el a 24%-kal m�sodik helyezett versenyt�rs�t�l, a v�dett �s egyben bennsz�l�tt selymes durbincst�l. A k�z�ns�gszavaz�s toronymagas gy�ztese (58%), �s ez�ltal 2016-ban az �v hala a comp� lett. A comp� �shonos halunk, mely igen nagy n�pszer�s�gnek �rvend, �s nem csak a horg�szok k�r�ben. Z�m�k, m�rs�kelten magas �s oldalr�l enyh�n lap�tott test�t apr� pikkelyek fedik. Feje ar�nylag nagy, orra hossz�, szeme viszont kicsi. Cs�csba ny�l� sz�j, h�sos ajak �s a sz�jszegletben tal�lhat� k�t bajusz jellemzi. Sz�nezete v�ltozatos, az iriz�l� z�ldt�l az �aranyon �t a majdnem feket�ig v�ltoz�, �sz�i nagyok, lekerek�tettek. Ezek alapj�n a n�pi mendemond�k "haldoktora" az egyik legtetszet�sebb faja halfaun�nknak.
A honlapunkon lezajlott k�z�ns�gszavaz�s r�sztvev�i 2015-re a kecseg�t v�lasztott�k meg az �v hal�nak. A gy�ztes nagy el�nnyel v�gzett (60%) a m�sodiknak befut� gal�ca (25%) �s a harmadik helyezett v�g�durbincs (15%) el�tt. A tokf�l�k k�z� tartoz� nyertes rajt-c�l gy�zelemmel szerezte meg a kit�ntet� c�met. N�pszer�s�ge �rthet�, hiszen k�l�n�s megjelen�s� hala vizeinknek. Orra orm�nyszer�, sz�ja a fej hasi oldal�n ny�lik, ors� alak� test�t pikkelyek helyett csontv�rtek v�dik, bels� v�z�t porc alkotja, farok�sz�ja a c�p�k�ra eml�keztet. Kedvelt �l�helye az oxig�nben d�s foly�vizek s�deres, homokos vagy kem�ny agyagos mederszakasza, ahol a fen�ken keresi kisebb gerinctelen �llatokb�l �ll� t�pl�l�k�t. Egyik kedvence a tiszavir�g l�rv�ja, amelyet orm�nya seg�ts�g�vel az aljzatb�l is kit�r. �ltal�ban n�h�ny f�s csapatokban j�r, a t�l k�zeledt�vel azonban nagy rajokba ver�dhet a m�lyebb r�szeken. A tiszai hal�szok ilyenkor vett�k el� a pal�ny�nak nevezett, k�t cs�nakb�l, k�t ember �ltal kezelt �bl�s h�z�h�l�t, amellyel szerencs�s esetben n�h�ny ker�t�s elegend� volt a napi zs�km�ny megszerz�s�hez.
A honlapunkon lezajlott k�z�ns�gszavaz�s december 31-i v�geredm�nyek�nt a magyar buc� (43%) lett az �v hala, megel�zve a m�sodikk�nt befut� s�g�rt (40%) �s a harmadik helyezett gard�t (17%). Nem volt k�nny� v�lasztani a jel�ltek k�z�l, mert mindh�rom faj m�lt� a c�mre. A Herman Ott� �ltal sug�r kardosnak nevezett sz�p form�j� garda, amely s�tve "igen j� eledel", �s annak idej�n "a Balaton partvid�k�n igazi n�pt�pl�l�k" volt, napjainkra nagyon megritkult, ez�rt �rdemel figyelmet. A kit�n� �z� �s horoggal j�l foghat� s�g�r szinte minden viz�nkben gyakori, �m �pp ez�rt kell megbecs�ln�nk, hiszen �gy sz�mos horg�sznak szerez �r�met. A magyar buc� pedig, amely kiz�r�lag a Dun�ban �s a Dnyeszterben, valamint ezek mell�kfoly�inak rendszer�ben �l, igazi k�l�nlegess�g. Vizeinknek �shonos �s bennsz�l�tt hala, ez�rt fokozottan v�dett. Akaratlanul megfogott p�ld�nyait halad�ktalanul vissza kell engedni, ennek ellen�re a horg�szok k�r�ben is n�pszer�, sokan szavaztak r�. �r�mmel tapasztaljuk, hogy vizeink tisztul�s�val egyre t�bb helyr�l ker�l el�.
Szilveszter �jjel�n z�rult az "�v hala - 2013" c�m�rt foly� verseny, amelyet 2012 �sz�n hirdett�nk meg a honlapunkon. A m�dia h�rad�sainak k�sz�nhet�en hat �s f�l ezern�l t�bb szavazat alapj�n d�lt el, hogy a jel�ltek k�z�l melyik viselheti 2013-ban az �v hala c�met. Indul�skor m�g az egyetemi kutat�k �ltal javasolt kurta baing �llt az �len, n�h�ny nappal k�s�bb azonban m�r a horg�szok kedvence, a menyhal vezette a mez�nyt. Egy ideig l�p�st tartott vele a term�szetv�d�k �ltal t�mogatott le�nykonc�r, s�t �gy t�nt, utol is �rheti, de v�g�l nem tudta tartani a temp�t. A szavazatok 53 sz�zal�k�val gy�zedelmesked� menyhal (Lota lota) lett teh�t 2013-ban az �v hala, messze megel�zve a m�sodik helyezett le�nykonc�rt (35%) �s a harmadik kurta baingot (12%). A v�laszt�s els�sorban azt a c�lt szolg�lja, hogy min�l sz�lesebb k�rben v�ljanak ismertt� �shonos halaink, hogy bemutassuk term�szeti �rt�keinket. A gy�ztes jutalma csup�n annyi, hogy nagyobb figyelem �vezi a tudom�nyos kutat�sban �s az ismeretterjeszt�sben.
"Az �v hala - 2012" c�m�rt foly� verseny, amelyet szeptember k�zep�n ind�tott meg honlapj�n a Magyar Haltani T�rsas�g, 2011 utols� napj�val lez�rult. A fordulatokban b�velked�, t�zezres k�z�ns�get megmozgat� szavaz�s gy�ztese - megel�zve a l�pi p�cot �s a szilvaorr� keszeget - a sz�les k�r�sz lett. Els�s�g�t val�sz�n�leg annak k�sz�nheti, hogy term�szetv�d� �s horg�szk�r�kben egyar�nt ismert, �s mindk�t csoport szimp�ti�j�t �lvezi. A sz�nezete miatt aranyk�r�sznak is nevezett halnak �tven �ve m�g s�r� �llom�nyai �ltek a n�v�nyekkel gazdagon ben�tt holtmedrekben, csatorn�kban �s mocsarakban, de napjainkra �l�helyeinek t�lnyom� t�bbs�g�r�l kiszor�totta a Magyarorsz�gra 1954-ben behozott ez�stk�r�sz, a szomsz�dos Rom�ni�b�l pedig m�r gyakorlatilag elt�nt.
A honlapunkon folytatott k�zv�lem�ny-kutat�s v�geredm�nyek�nt 2011-re a k�s�ll� (Sander volgensis) nyerte el az �v hala c�met, megel�zve a r�tics�kot �s a sujt�sos k�szt. A s�ll�h�z hasonl�, de ann�l kisebb termet�, magasabb h�t� �s hat�rozottabb har�nts�vokkal d�sz�tett halfaj l�nyegesen ritk�bb rokon�n�l.
A Magyar Haltani T�rsas�g az arasznyi m�retet el�r� ny�ldomolyk�t (Leuciscus leuciscus) v�lasztotta az �v hal�nak 2010-ben. Ez�st�s pikkely�, �shonos halunk neve onnan ered, hogy lekerek�tett orra, ak�r a ny�l�, kiss� r�borul als� �ll�s� sz�j�ra. A Pireneusokt�l Kelet-Szib�ri�ig megtal�lhat�, de nagyobb sz�mban csak az �l�nkebb sodr�s�, dombvid�ki patakokban �s foly�kban �l. Tavainkban �s alf�ldi foly�inkban hi�ba keress�k, ugyanis szaporod�s�hoz kavicsos-s�deres aljzatot ig�nyel, ahol fejl�d� ikr�ira folyamatosan oxig�nd�s vizet sz�ll�t a sodr�s.
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||