Halak? Akkor március 20!
    Immár hatodik éve, hogy jeles napként kiemelve emlékezünk meg a halakról, szerepükről, jelentőségükről. A "halak napja" kiváló lehetőséget nyújt a halakhoz bármilyen formában - akár csak érintőlegesen - kapcsolódó profillal rendelkező szervezet számára, hogy sajátos, egyéni megközelítés és szempontrendszer mentén hívja fel a figyelmet a halakra és a halakhoz köthető témák jelentőségére, a halak és haltermékek népszerűsítésére.
    Az "alapítók" - a javaslatot megfogalmazó Magyar Haltani Társaság, a kezdeményezéshez nyomban csatlakozó agrártárca, a Magyar Országos Horgász Szövetség, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet, valamint az Akvaristák Magyarországi Egyesülete - már 2017-ben ezzel a fő céllal indították útjára a halak napját. A jeles nap elsősorban a halak népszerűsítését szolgálja, amire azért van szükség, mert a halak a mai modern társadalomtól sajnos nem kapják meg a jelentőségük alapján indokolt figyelmet. Ennek megfelelően például a haltermelők akciós pontyvásárral, a horgászboltosok tavaszi kedvezményekkel, a vendéglátók különleges halételekkel, a gyógyszerészek jutányos árú halolaj-kapszulával, a kutatók ismeretterjesztő rendezvényekkel és publikációkkal, az akvaristák díszhal-kiállítással járulhatnak hozzá a halak, haltermékek minél szélesebb körű és hatékony népszerűsítéséhez.
    Ha a hal, a halak, a halszimbólumok jelentőségét komolyan megvizsgáljuk, arra a következtetésre jutunk, hogy az valójában messze túlmutat a "halas" szakmák közvetlen érintettségén, és mivel a népszerűsítő törekvések célközönségét jelentő társadalom zöme nem "halas" szakember, ilyen megközelítéssel is érdemes lehet figyelmüket a halakra irányítani.
    A hal emberemlékezet óta - minden bizonnyal az írásos emlékeinket jóval megelőző idők óta - része életünknek és kultúránknak. Nem véletlen, hogy a hal spirituális szimbólumként nemcsak a tudatalattit, az emóciókat és motivációkat képviseli, hanem gyakran a mélyebb tudatosság, a gondolkodási folyamat, az intelligencia metaforája is. Mivel a víz spirituális megközelítés mentén is az élet forrása, a felszíne alatt élő összes lény - élükön a hallal - a termékenységet, a születést és az újjászületést szimbolizálja. A halat ezért a legtöbb népcsoport hagyományos kozmogóniai felfogása az élet keletkezésének szimbólumaként kezeli, és ezzel a művészeti alkotásokban is gyakran találkozunk. A hal a zsidó népművészet egyik legszélesebb körben használt szimbóluma. A hagyományos felfogás szerint a víz, amely beborítja őket, eltakarja a halakat a gonosz elől, szemük pedig - akárcsak Isten szeme - soha nem záródik le, tehát Isten védelmező tekintetét jelképezi. A halszimbólum ismereteink szerint a korai kereszténység egyezményes jele is volt (mint Jézus feltámadásának jelképe), továbbá a Bibliában "Jónás jelének" leírásaként is megjelenik. Emellett közismert a bibliai történet a csodatételről, ahol öt kenyér és két hal elég volt a sokaság jóllakatására, de említhetjük a Bibliából azt a csodálatosan gazdag, 153 darabos halzsákmányt is, amely egyébként továbbvezeti az igazán kíváncsiakat a „vesica piscis” szimbolikájához és geometriai vonatkozásához (azaz ahhoz a matematikai kihíváshoz, hogy a ?3 értékét miképp lehet racionális törttel közelíteni.)
    Azt is bátran hangsúlyozhatjuk, hogy a "Halak korszakában" élünk, hiszen valójában - asztronómia értelemben - március 11. és április 18. között a Nap a Halak (Pisces) csillagkép területén mozog az ekliptikán, és ez a második évezred végéig így is marad. (Rossz hír a csillagjósoknak: az asztrológiai csillagjegy-beosztás egy körülbelül ie. 600-ból származó helyzetet konzervál, és mivel a Föld precessziós mozgása miatt a tavaszpont jócskán elvándorolt az ekliptikán, az manapság nem a Kos csillagkép irányába esik. Emiatt március 21-től a Nap sem a Kos irányában látszik, azaz ha e helyzeteknek van bármilyen hatása, akkor az asztrológia szerint "tüzes" Kos helyett ilyenkor valójában a "vizes" jellegű Halak hatása érvényesülhetne). A Halak csillagkép mitológiája is sokaknak érdekes lehet: a tán leginkább ismert történet szerint Aphrodité és a fia, Erósz (a római mitológiában Vénusz és Ámor) az Eufrátesz partján sétált, mikor megtámadta őket egy szörny, a gigászok közé tartozó, tüzes leheletű Tüphón. A menekülés egyetlen módjaként Aphrodité fiát és magát hallá változtatta, és hogy ne veszítsék el egymást, testüket egy szalaggal összekötötték, így a vízben elúszva leltek menedéket. (Maga a csillagkép egyébként nem mondható látványosnak, a konstellációt alkotó 3-4 magnitúdós csillagokat őszi éjszakákon érdemes megkeresni az égbolton.)

Urania's Mirror (Uránia tükre), 1823 (forrás: Wikipedia)

    Összességben elmondhatjuk, hogy a halak - a gerincesek legváltozatosabb és több mint 500 millió éve létező csoportja - minden vonatkozásukban csodálatosak, ámulatba ejtők, érdekesek és hasznosak, emellett többségünk életének olyan szintjén is részei, amire eddig valószínűleg nem is gondoltunk. Március 20. minden évben egy kitüntetetten jó nap lehet arra, hogy erről ne csak megemlékezzünk, hanem egyben minden erre fogékony társunk figyelmét is felhívjuk rá!

Csörgits Gábor

HALAK NAPJA - 2021

    A Magyar Haltani Társaság kezdeményezésére a Földművelésügyi Minisztérium horgászati és halgazdálkodási főosztálya, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHoSZ), a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet, valamint az Akvaristák Magyarországi Egyesülete közös döntése értelmében március 20-án hazánkban a Halak Napját ünnepeljük.
    A kezdeményezés eszmei alapja az volt, hogy legyen egy olyan nap az évben, amikor a halakra terelődjön a figyelem, a halak kerüljenek középpontba, de ünneplésük mintegy ökomenikus módon történjen, függetlenül attól, hogy ki milyen vonatkozásban kerül velük kapcsolatba. Ünnepe lett így ez a nap a halainknak, amit számon tartanak a halkutatással foglalkozók, a természetvédők, a haltermelők, a horgászok, az akvaristák, a halakkal foglakozó hatóságok és szakmai felügyeletek, a gasztronómusok, a művészek, a média és a halakat kedvelő emberek.

    Az ünnep dátumának szakmai alapját az teremtette meg, hogy március 20-a csillagászati tél utolsó napja, és - a csuka kivételével, melynek ívása már zajlik - legfontosabb halfajaink most készülnek az ívásra, az új generáció útra bocsájtására. Nem mellékesen ez a nap, a boldogság világnapja is, amit sajnos idén beárnyékol a még mindig tomboló vírus. Így meg sem kezdődhettek olyan e napon szokásos rendezvények, konferenciák, gasztronómiai bemutatók, iskolai versenyek szervező munkái, amelyek egyre bővülő számban kapcsolódtak e jeles naphoz.
    Különösen fájó a szabad ünneplés elmaradása az idén, hiszen az első Halak Napja rendezvény 2017-ben volt, és 2021-ben már a jubileuminak tekinthető ötödik ünnepre került volna sor. Minden probléma ellenére úgy gondolom, érdemes példát venni közös kedvenceinkről. Ahogy a halaink is minden veszélyeztetettségük ellenére, a romló élőhelyi viszonyokkal és vízszennyezésekkel dacolva minden év tavaszán újult erővel indulnak neki a vegetációs periódusnak, mi is ilyen reménykedve ünnepeljük most csendesen és magunkban ezt a napot annak a reményében, hogy egy év múlva már felszabadultan, a most elmaradt közös ünneplést bőven bepótolva tehessük azt meg.

Nagy Sándor Alex

    Részlet Molnár Izabell 7. osztályos tanuló március 20-án este küldött leveléből:

"Csupán pár napja találtam rá a Magyar Haltani Társaság weboldalára, ahol olvastam, hogy ma van a Halak Napja. A halak eddig is a kedvenc állataim voltak, a weboldal adta az ötletet, hogy az ő tiszteletükre írjak egy verset."

Molnár Izabell: Halak Napja

Kora tavasszal márciusban, eljön egy nap minden évben, mikor köszönetet
mondunk Nektek, Halak, az összes ember nevében. Ezen a napon ünnepelünk,
ünnepelünk Titeket egytől-egyig, az arany-harmatos hajnaltól, egészen
a holdfényes, mélykék estig. Hisz annyi módon megmutattátok már, milyen
csodálatosak is vagytok, midőn az erőtől, a vadságtól, és az élettől csak úgy
ragyogtok! Példát vehet a világ rólatok, hisz fel egyszer se adjátok,
vízszennyezés vagy otthonvesztés, magatok sosem hagyjátok! Mikor azt
gondoljuk, végetek van, Ti mindig új erővel felléptek, százezer oroszlán
bátorsága, s hite került minden ellenére belétek! Ezért ma, a Halak Napján, mi
egyben a Boldogság Napja, azt kívánom, gondoljon Rátok mind, ki e verset
hallja!
Zúgó, hideg esőben, vagy meleg napsütésben, éljetek mindig nagy
megbecsülésben!

HALAK NAPJA - 2020

    A központi rendezvény a COVID-járvány miatt elmaradt.

HALAK NAPJA - 2019

    2019. március 20-án immáron harmadik alkalommal ünnepeltük a halak napját. A központi rendezvény szervezője és házigazdája idén a Magyar Haltani Társaság volt. Az ünnepi ülésnek, melynek a fővédnökségét dr. Nagy István agrárminiszter úr vállalta, a tiszafüredi Hableány Hotel vigadója adott otthont. A jeles nap célja kettős. Egyrészt felhívja a társadalom figyelmét ezen állatcsoport jelentőségére, a társadalom életében betöltött fontos szerepére, másrészt a fenntartható hasznosítás fontosságát igyekszik népszerűsíteni a halgazdálkodók körében. Mindehhez nagymértékben számítunk a médiára, amelynek számos képviselője jelent meg a rendezvényen.
    Bevezetőként dr. Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Dérer István, a társrendező Magyar Országos Horgász Szövetség elnökhelyettese mondott rövid megnyitóbeszédet.

Dr. Dérer István (balra) és a résztvevőket köszöntő dr. Harka Ákos

    Az eseményre az ország számos pontjáról érkeztek az előadók és a vendégek. Az elhangzott előadásokban hallhattunk a halak világában előforduló érdekességekről (Staszny Ádám dr.), a természetesvízi halaink hasznosítására vonatkozó elképzelésekről (Csörgits Gábor), a keszegfélék tógazdasági szaporításának és nevelésének a problémáiról (Sziráki Bence).
    A frissítők fogyasztása mellett rádió- és tv-riportok riportok készítésére is alkalmat adó szünetet követően a felelősségteljes akvarisztikáról (Liziczai Márk), továbbá a vizeink fokozatos felmelegedésével járó kihívásokról (Nagy Sándor Alex dr.) hallhattunk előadást, majd zárásként Szendőfi Balázs, a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál győztesének filmelőzetesét tekinthettük meg, melynek középpontjában a Tisza-tó és annak élővilága áll.

A vendégek az előadásokat és a vetítést is érdeklődéssel figyelték

    A halak napja, mely egyben a boldogság világnapja is, kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy felhívjuk a figyelmet vizeink és halaink bölcs, azaz fenntartható hasznosításának fontosságára, hogy szépségükben még sokáig örömünket lelhessük.

Somogyi Dóra

HALAK NAPJA - 2018




HALAK NAPJA - 2017